Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Vegyesek - Adakozások a leégett Liptó-Szt.-Miklósi egyházra

Nyilvánosan nyugtatvány ózandó adományok közvetítésére szívesen vállalkozunk. A szükség nagy! Isten áldása minden filléren! — Hivatalos nyilvános köszönet. Ezennel hivatalosan elismerem, hogy mindazon kegyes adományok, a melyek „a liptószentmiklósi elpusztult egyház javára" az „Ev. Egyház és Iskola" lapban eddigi 7. kimutatásban közzé tétettek, kezeimhez jöttek, s a kitűzött czélnak vett utasítás szerint átadattak. Fogadják a Isi agy tiszteletű egyházak s egyes kegyes Jóltevők egyházam s személyem mély köszönetét, hogy súlyos helyzetünkön szeretetadományaikkal segíteni siettek. — Liptó-SzentMiklóson, 1883. szept. 14-én. — Baltik Frigyes, lelkész. — Főtisztelendő Dr. Geduly Lajos superintendens úr 1883. évi szept. 12-én 580. sz. a. kelt körlevelében, a Luther-ünnepély megtartására következő módot ajánl : Minthogy a reformáczió szokott ünnepe és a jelen jubileumi ünnepünk oly nagyon közel esnek egymáshoz, különben is többé-kevésbé ugyanazon tárgyra vonatkoznak, tanácsos lészen, hogy az első mostanra elmaradjon s ez az egyházaknak eleve tudtul adassék. — Hivő népünkre annál mélyebben fog hatni az ünnepély mennél teljesebb ismeretével bir Luther életének és munkálkodásának; e végből kívánatos, hogy Luther életrajzának népszerű kiadásai a nép között mennél jobban terjesztessenek. Figyelmeztetésül a bekövetkező ünnepnapra, húzassanak meg a harangok. A jubileum napján vonuljanak az iskolás gyermekek tanítóiktól vezetve, a templomba. — Sz. beszédi textusokúi ajánltatnak : Zsolt. 78, 2—8. 118, 23—29. 119, 44—48. Ézsaiás, 46, 9—13- Luk. i, 76—79. Zsid. 13, 7. i. Ján. 5, 4—5. Kívánatos, s egyszersmind az ünnepély díszét nagyon emelné, ha a presbyterek testületileg járulnának az Ur asztalához az egybegyűlt áhítatos közönség színe előtt. Végül, hogy az ünnepély látható és maradandó nyomokat hagyjon hátra maga után, buzdíttatni ajánlja, úgy az egyes gyülekezeteket, mint azoknak egyes tagjait egyházi czélú önkénytes adakozásokra, alapítványok tételére stb., oly figyelmeztetéssel, hogy ezeknek hálás felemlítésére a jövő évi egyházkerületi jegyzőkönyvben külön rovat fog nyittatni. — Felhívás. Tisztelettel kéretnek a dunáninneni egyházkerületbeli nt. esperes urak, szíveskedjenek a Reischel Károly alapítványból segélyzendőkre vonatkozó táblázatokat vagy szabályszerűleg felszerelt folyamodványokat folyó szeptember-hó 30-ig főtisztelendő Superintendens úrhoz beküldeni. — Pozsony, 1883. évi szeptember-hó 20. Trsztyénszky Ferencz, bizottsági jegyző. — A hékésvármegyei tanító-egyesület orosházi fiókja folyó hó 12-én tartotta évnegyedes közgyűlését. Az előadások megvitatása után elnök az évi munkásságról szólván kiemeli, hogy az egyesület négy gyűlést tartott, mely alkalommal két-három előadás mutattatott be. A munkásság leginkább a gyakorlati téren mozgott, anélkül, hogy az elmélet ne részesült volna kellő figyelemben, — mi biztos jele annak, hogy a tagok a pedagógiai könyvekkel is foglalkoznak. Buzdítja a tanítókat az önművelésre, mely anyagi helyzetük nemkülönben társadalmi állásuk emelésére az egyedüli és legjobb eszköz. Ezután maga s tiszttársai nevében a bizalmat köszönve, a választást a gyűlés kezeibe teszi le. A tisztikar megválasztatván, a jövő gyűlés helye, tárgya kitüzetése — s több indítvány tétele után a gyűlés feloszlott. — Az orosházi egyház, mindamellett, hogy iskolái jókarban- s tisztántartására évenkint tetemes összeget fordít, e nyáron egy iskolát alakított át a kor igényeinek megfelelőleg; a felső fi-osztály számára pedig egy tágas új iskolatermet emelt 3400 frton. A fi-osztály eddigi iskolaszobáját presbyteri tanácsteremmé változtatta. Hogy pedig egyes osztályok népessége lejebb szállíttassák, jövőre két új iskola felállítását vette tervezetbe. — Mindkét felekezetű hazai protestánsok közös érdeke s törekvése az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-ának életbeléptetése. Talán érdekes lesz olvasóinknak tudni : ,hogy fogja fel e jogosult törekvést a róm. kath. sajtó. Álljon itt a „Magyar Korona" 256. számának következő czikke: „Az 1848. évi XX. t.-cz. 3. §-a alapján — mint már említők — több református felekezeti kerület állami ségélyt követel középiskolái számára; a convent, mely Kolozsvárt a napokban lefolyt, f. hó 17-iki ülésében újból tárgyalta az idevonatkozó fölterjesztést és — sajnálattal kell constatálnunk — hogy nem utasította vissza a hivatkozást az idézett törvényre, sőt határozatilag kimondotta, hogy „az ügy most még nem actualis", vagyis, hogy kedvező alkalmat kell bevárni ama törvényre alapított követelés érvényesítésére : egyúttal felszólította a kerületeket, hogy terjeszszenek a jövő convent elé részletes kimutatásokat szükségleteikről, természetesen a végből, hogy ez azután ezekkel az állami segély összegét meghatározhassa. — Mint ismeretes, az idézett és protestáns részről hivatolt 1848. XX. t.-cz. a legnagyobb és legsérelmesebb támadás a tulajdonjog ellen, amennyiben az egyház és felekezetek vagyonának elvételét tételezi föl, habár ennek fejében szükségleteik fedezését az államra hárítja. — Hogy protestáns részről oly igen tetszelegnek maguknak ebben, az általában véve különösnek látszhatik, de az egyedüli magyarázat, melyet az eljárás találhat, kevéssé vehető önzetlennek. E tekintetben nem igen szolgál enyhítő körülményül az, hogy „ez ügyet most még" nem tartják „actualisnak", hanem — mint az országgyűlésen a katholikus alapok és alapítványok elleni torzsalkodás úgy szólván ugyanazon szerzői — kedvezőbb alkalomra speculálnak. — Ma az egész országban a szurony hatalmával veri vissza az állam zsidó polgártársaink vagyona elleni támadásokat : méltányos és jogos a követelés, hogy a kath. egyház vagyona ne jöhessen kérdésbe egy oldalról sem, legyen bár a hivatkozás egy 48-iki törvényre alapítva is. — Lényeges különbséget ez utóbbi körülmény sem tesz, mert hiszen van elég a 48-iki törvények közt, a mi nem volt keresztülvihető még ama zavaros időkben; és ép ennek lehet köszönni, hogy ez a katholikus vagyon még közczélokra szolgál. Mert rég idegen, talán nemzetellenes kezekbe jutott volna, ha ama szerencsétlen törvény végrehajtásra talál. — Elvégre nem elég ezeket constatálni : a tapasztalás mutatja, hogy a törvény folytonos fenyegetést képez és hogy végrehajtására sokfelől törekednek, várván a kedvező pillanatot, talán egy 48-at. Szemmel látható tények utalnak erre, melyek elől a magyar katholikusok ki nem térhetnek, ha csak a sajátjukat feladni nem akarják. Nem marad más hátra, mint teljes erővel követelni az 1848. évi XX. t.-cz. eltörlését. — Damocles kardját csinálták és csinálják folyton belőle a magyar katholikusok feje fölött; hát nem kell és nem szabad azt megtűrni — a sutba vele." — Sapienti sat! — Jezsuiták száma : Catalogus provinciáé belgiae societatis Jesu ineunte anno 1883 szerint a rend öt provincziájában van : Francziaországban a gyarmatokkal 2798-; Németországban, Ausztria-, Magyarország-, Belgium-, Németalfölddel 2875- ; Spanyolországban Mexikóval 1933-; Olaszországban 1558-; Angliában az Egyetült államokkal 1894; összesen 11058 rendi tag. — 1881sől, midőn a rendtagok száma 10792 volt a szaporulat 266. — Amott a szellem s irány tükre, itt az eszköz rajza! Okuljunk belőlök. NYOMATTA WIGAND F. K. POZSONYBAN.