Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Ausztria

195. 1521. április havában ugyan e helyen prédikált. Mindkét helyen nagyszerűen énekelt a vegyes chórus. A tetemes összegű offertóriumok az Erfurtban felállítandó Luther-emlékszoborra fordíttatnak. Az ünnepi menet öt szakaszból állott. A résztvevők száma 2800-ra tehető. 1521. ápr. 6-ika vala azon nap, melyen Luther Erfurt polgárai s diákjai által ünnepélyesen fogadtatott. E napnak emlékét ünnepelték ily fénynyel. Délután 3 órakor indult meg a menet. Az első szakaszt képezték a kézművesek, kik ónémet ruházataikban szerszámaikkal jelentek meg. A 2. szakaszt alkotta az egyes egyetemek végéremehetetlen múzsaserege. Minden egyetem külön jelvénynyel s saját zászlajával bírt. A sorrend a következő : Erfurt, Berlin, Bonn, Boroszló, Erlangen, Freiburg, Giessen, Marburg, Göttingen, Jéna s a hallewittenbergi egyet, hallgatóság egy része, míg a másik rész mint bursa antiqua közvetlenül az erfurti egyetem mellett indult. Az ünnepi menet 3. szakasza az egésznek központját képezte, mivel abban a nagy reformátor alakja volt látható. Négylovas, széles takaróval födött ónémet kocsin ült Luther maga, mellette Amsdorf Miklós, velők szemben Pitzensteiner ágostoni szerzetes s egy az erfurti egyetemen tanult pommerániai nemes. Huszonöt studiosus nehéz kardokkal, bárdokkal, lándzsákkal s tőrökkel fegyverkezve védte a kocsit, míg az V. Károly német császár által Luther személyének biztosítása czéljából, bár nem örömest adott császári küldött a kocsi előtt lovagolt. A kocsit követte lovon Crotus Rubianus, az erfurti egyetem rektora eredeti ruhájában, több egyet, tanár s számos tanácsnok Erfurtból. Ott láttuk Justus Jonas s Eoban Hesse méltó alakját, utóbbit, mint Luther férfias bátorságának s meggyőződésteljes hűségének bámulóját. Luthert egy, a reformátorral feltűnő hasonlatosságú erfurti iparos (Wittig bádogosmester) képviselte. A 4-ik szakasz az erfurti egyet, tanárok egyrészét foglalta magában, őket követte a heidelbergi, greifswaldi, kiéli, rostocki, müncheni, tübingai, strassburgi és lipcsei egyetemek múzsafiainak beláthatatlan sokasága. Az 5-ik szakasz a torgaui vértesek számára volt föntartva. Több torgaui polgár 16-ik századbeli ruházatában eredeti foszlányos zászlójukkal a menet kiegészítő részének tekintendő. Őket követték az erfurti patricziusok lovon és gyalog, nejeikkel s leányaikkal, kiknek ruházata — mivel maguk készítették — nagyon kivált a többieké mellett. Utánok újra kézművesek haladtak. Fölemlítésre méltó a kertészek gyönyörű kocsija, melyen virágok között istennőjük Flóra ült, hintve mindenfelé a színpompás s kellemes illatú virágokat. Délután 3 órakor történt Luther ünnepélyes fogadása a schmidtstädter kapu előtt, s üdvözlé több karének az ágostoniak templomában. 6 órakor estve került vissza a menet, diadalútjában a néző s örvendező közönség által üdvözölve, a Frigyes-Vilmostérre, a honnan kiindult volt. A rend helyreállta után megható pillanat volt az, midőn a nagy ünneplő sokaság elénekelte az „Erős vár a mi Istenünk" első két versét. Végig harsogott a szívet-lelket megható prot. hymnus az Úr dicsőségére és az ellenek daczára. A szász-weimári nagyherczegi családtól kezdve az utolsó jelenlevőig mindenki meg volt hatva e magasztos pillanatban. Az ének után Rogge lelkész gyönyörű beszédet mondott. Jellemezte rövid szavakban, velős kifejezésekkel Luthernek az erfurti zárdában történt reformátorrá fejlődését, s a római zsarnoki szellem „a régi rosz ellenség" mai jelentőségét. „Das Wort sie sollen lassen stahn .... Das Reich Gottes muss uns doch bleiben!" volt a beszédre az ünneplők egyhangú felelete. Rogge fölszólítására háromszoros Hoch-ot kiáltottunk Ö f.-re, az agg Vilmos császárra, evang. hitünk védőjére. A menet ó óratájban szép rendben elosztott. Estve 7 órakor megkezdődtek a nagy kerti ünnepélyek még pedig az eredeti ünnepi ruházatban megjelent sokaság befogadása czéljából három helyen, melyen beszéltek Dr. Köstlin és Dr. Beyschlag halle-wittenbergi egyet, derék tanáraim, s az erfurti ünnepi szónoklatok befejezéseül Dr. Bärwinkel erfurti prédikátor. Főleg Köstlin és Beyschlag remek beszédei nagy benyomást gyakoroltak a nem evang. jelen voltakra is. Több egyházi, leginkább Lutherre és az ünnepélyre vonatkozó zenedarabon kivül Liszt F. hazánkfia magyar rapsódiáját is eljátszották. Aug. g-én két külön vonaton rándult az ünneplő diáksokaság Eisenachba, onnan pedig a lakosság s a Luther-ünnepélyt rendező eisenachi bizottság üdvözlése után számos diadalíveken keresztül föl a Wartburg várára. A szász-meimári nagyherczeg már előbb érkezett oda. A lovagok terme s a sz. Erzsébetképtár felé vezető lépcsőzeten emelkedett szónoklatot mondott Luther wartburgi tartózkodásáról Marbach eisenachi superintendens. — A Lutherének eléneklése — mely csakúgy harsogott az ég felé a Wartburgon s gyönyörű sziklás vidékén — sa nagyherczegnek az egyet, hallgatóság által történt üdvözlése képezte a wartburgi Lutherünnepély hivatalos záradékát. — Dr. Lipsius jénai egyet, theol. tanár beszéde egy közbejött vastag félreértés s tévedés következtében elmaradt, melyet azonban annál hatásosabban mondott s mondhatott el az eisenachi Festcommers alkalmával. Az ünneplők jó része a Wartburgban szétoszlott, s Eisenach felé sietett. E sorok Írójának érdekében állott a nevezetes várat körülményesen megtekinteni, melyet a nagylelkű weimári herczeg volt is szíves nekünk megközelíthetővé tenni, sőt adjutánsa mégis magyarázott minden nevezetességet. így nyitva volt előttünk Wartburg várának minden kincse. Mint protestáns előtt, Luther, mint magyar ember előtt Sz. Erzsébet, jeruzs. Endre királyunk leányának, Thüringia angyalának, a szegények jóltevőjének alakja lebegett előttem Wartburg történelmileg annyira nevezetes helyén, s fájt tudnom, mint rontotta meg marburgi Konrád, idejének méltó képviselője, ez áldott lélek harmóniáját egyoldalú beteges askesisével! A thüringiai nép még ma is hallhatatlanítja honleányunk a boldog emlékezetű Erzsébet áldott emlékét, mély értelmű legfőképen kegyességét és könyörületességét ábrázoló mondáiban. Délután 4 órakor az egyetemes Festcommers tartatott meg Eisenachban, melyen Lipsius gyö-