Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

1883-09-01 / 23. szám

182. és a miskolczi egyház által benyújtott javaslatot, s beható tanácskozás után következő határozatokban állapodott meg : 1. A miskolczi egyháznak azon indítványát, hogy a középiskolák részére az államsegély az egyetemes gyűlés által valamennyi hazai evang. iskola érdekében együttesen a törvényhozáshoz beterjesztendő kérvény útján eszközöltessék ki, — el nem fogadta; mert eltekintve attól, hogy ezen eljárás sok időt venne igénybe, s iskoláinknak a törvény értelmében leendő átalakulását késleltetné, a törvény 47. §-a világosan kimondja azt, hogy az államsegélyben leendő részesítés iránt a szerződés a vallás és közoktatási minister és a segélyezendő iskola közt köttetik, az egyházi főhatóság vagyis az egyházkerület jóváhagyása mellett, s így az egyetemes gyűlés közvetítésének valamennyi segélyzendő iskola részéről leendő igénybevétele s a törvényhozásnak ujabb intézkedése nemcsak nem szükséges, de sőt ezen eljárás az államsegély elnyerése iránt a törvényben előírt határozmányoknak sem felelne meg. 2. Az egyházkerület meggyőződvén arról, hogy a rozsnyói főgymnásium magát önerejéből fentartani s az új törvény értelmében szervezni nem képes, a hiányzó segélyforrásokat pedig az intézet pártfogóinak áldozatkészségével sem áll módjában előteremteni, — miután az ezen intézet részéről az államsegély elnyerése iránt beterjesztett szerződés által ezen iskolának nemcsak felekezeti jellege s önkormányzati állása van biztosítva, de sőt a szerződés megkötésénél egyházkerületünknek az államsegélyben leendő részesítés tárgyában már az 1863. évi késmárki kerületi gyűlés jegyzőkönyvének XIX. pontja alatt hozott határozatai, — a mennyiben a középiskolai törvény intézkedéseivel összeegyeztethetők voltak — figyelembe vétettek, annálfogva ezen szerződést mint a rozsnyói ág. hitv. ev. főgymnasiumnak egyházi főhatósága ezennel megerősíti, és helybenhagyja. A szerződés szövege következő : Szerződési tervezet, mely egyfelől a vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministerium, másfelől a rozsnyói ág. hitv. ev. főgymnásium pártfogósága, mint iskolafentaró testület között, a nevezett főgymnasiumnak állami segélyezése iránt az 1883. évi XXX. t.-cz. 47. §-a értelmében köttetik. I. Az 1852-ik év óta nyolcz osztálylyal biró s 1857 óta nyilvánossági és érettségi vizsgálat-tartási jogot élvező rozsnyói főgymnásium pártfogósága mint fentartó testület, érezvén azt, hogy iskolája annak alapítványaiból a kor és a törvény követelményeinek minden tekintetben megfelelő módon a maga erején fenn nem állhat, annál kevésbe új beruházásokkal s a mai viszonyoknak megfelelőleg díjazott tanerőkkel további haladásnak és fejlődésnek elébe nem nézhet, maga kérelmezte a vallás- és közoktatásügyi ministeriumtól, az 1883. XXX. t.-cz. 47. §-a alapján a megfelelő államsegélyben való részesíttetését, és azt a maga illetékes egyházi főhatósága, úgymint a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület beleegyezése és helybenhagyása mellett a szükséges jogfentartásokkal és kötelezettségekkel önkényt elfogadja. II. E végből a mellékletben •/. alatt kimutatván egyfelől az iskola tőkéinek és alapítványainak biztosított kamatjövedelmét, valamint az eddig is szedett tandíjakból biztos számítással felvehető bevételt, úgy szintén az ösztöndíj-alap évi jövedelmét s végre a jó karban lévő és megfelelő épületek béregyen- s a felszerelések használati egyenértékét, melyek mindössze 10,036 frt 3 kr. évi összeget képviselnek, másfelől a törvényes és korszerű igényeknek megfelelő bár a legszigorúbban számított szükségletet, mely 17,120 frt 45 krajczárra számítható, az ezen összeállításból kitűnő 7084 frt 42 kr. fedezetlen hiány pótlására számítható, kerekszámban 7000 frt évi államsegélyt kér és vesz igénybe, illetőleg fogad el, melynek az államköltségbe való felvételét s abban állandó tételül megtartását — mind addig, míg azt az iskola s a felekezeti főhatóság igénybe veszi, — a vallás- és közoktatásügyi minister ezennel megajánlja és megigéri, és az 1884. évi január elsejétől számítva előleges negyedévi részletekben folyóvá teendőleg a rozsnyói m. kir. adóhivatalnál állandóan utalványozza. III. E szerint az iskolának saját vagyonából s bevételeiből való jövedelme 10,046 frt 3 krt, az állami hozzájárulás pedig 7000 frtot tevén, az idézett törvényszakasz d) pontja szerint az intézetnek eddigi felekezeti jellege, s önkormányzati jogköre épségben fentartatik s a tanintézet felett való összes igazgatási jog az idézett törvényszakasz a), b), c) pontjainak s azok alapján az alább következő pontozatoknak meghatározásai mellett továbbra is az intézet hatóságát (az iskola fentartó pártfogóságot és egyházkerületet) illeti s a vallás- és közoktatásügyi minister csakis a felügyeleti jogot gyakorolandja a segélyzett iskola irányában. IV. Az iskolafentartó pártfogóság kötelezi magát, hogy mindaddig, míg az államsegély fentebbi évi összegét megkapja s míg ezen szerződés érvényben áll : az intézetben, az igazgatót is bele értve, kilencz rendes tanárt tart, egyenkint 1000 (egyezer forint) évi fizetéssel és 150 (százötven forint) lakpénzzel s azonkivül az igazgatónak adandó 100 (egyszáz forint) igazgatói pótlékkal ; továbbá egy okleveles helyettes tanárt 700 (hétszáz), rajztanárt 600, tornatanítót 500, énektanítót 150 frt évi fizetéssel; továbbá iskolaszolgáról, a könyvtár és tanszerek gyarapításáról, az épületek jókarban tartása, fűtése, világításáról s az iskola egyéb vegyes szükségleteiről a normál költségvetésben fölvett összegekkel (de az iskola vagyonának netaláni gyarapodása esetében azokon felül is, erejéhez képest) gondoskodik. V. A rendszeresített létszámból a kilencz rendes tanár közül ötöt az eddigi mód szerint s autonom jogánál fogva, egyébiránt a törvényes kellékekkel s képesítéssel biró egyének közül a felekezet (illetőleg a pártfogóság) választ; négyet pedig nyilvános pályázat útján a tanári testület és igazgató választmány meghallgatása után, de kijelöléshez nem