Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Iskolaügy - Középiskoláink állami segélyezése

174. Az bizonyos, hogy nehéz akadályokkal kell ezen szép hivatásu társulatnak is megküzdenie. Itt egyfelől, mint egy kisértő lidércz, a szegénység, mely már csirá­jában elölt annyi jobb sorsra méltó nemes tervet; ott a hitközöny, mely hidegen napirendre tér minden val­lási, egyházi kérdések felett. Ámde vissza ne riaszszon bennünket semini ily kedvezőtlen jelenség. A közöny vállvonításával a kétely lemondásával, az ellenség gúny­mosolyával szemben, lelkesítsen azon tudat, hogy ezen társaságot támogatva szent és igaz ügyért : a vallásos érzület és a józan mívelődés ápolásáért fáradozunk. Méltán számíthat közelebb ezen társaság különösen a lelkészi kar osztatlan részvétére. Nemes czélról van szó s ekkor a prot. lelkész nem állhat az áldozók közt az utolsó, hanem a legelső sorban. Legyen mindegyik ezen társaságnak lelkes bajnoka; buzdítson szóval és tettel felkarolására s törekedjék minél szélesb körben felkölteni iránta az erkölcsi támogatást. Legyen szabad ugyanitt felemlítenem, hogy a Luther-társaság felett túl a Dunán a folyó hó 8-án Sopronban tartott kerületi gyűlésre összejött lelkészek egy e czélból összehívott értekezleten élénk részvéttel tanácskoztak. Már a megelőző napon a kerületi előtanácskozás alkalmával felemlíttetett, hogy közelebb Pozsonyban egy mozgalom indult meg azon jelszóval, hogy Luther­nek négyszázados évi születési ünnepét tegyük emlé­kezetessé egy róla nevezett társaság alapításával, mely­nek feladata az evangeliomi szellem élesztése egyház­ban, iskolában, családban. Felszólaló, midőn a figyel­met felhívta ezen alakuló félben levő társaságra egy­szersmind azon óhajtásnak is kifejezést adott, hogy vajha a mi kerületünkben se maradjon el pártolásától a közrészvét, hanem annak idején minél nagyobb szám­ban egyesüljünk egyháziak úgy mint világiak a Luther­társaság zászlaja alatt. A gyűlés hangulata annyit vilá­gosan jelzett, hogy magát a társaság eszméjét a jelen­voltak legnagyobb része szívesen üdvözli. Másnap negyven lelkész gyűlt össze. Karsay Sán­dor superintendens úr elnöklete alatt értekezletre ugyanez ügyben. Elénk tanácskozás után az értekezlet abban állapodott meg, hogy három tagját megbízta egy a társaságra vonatkozó alapszabályjavaslat készí­tésével. Ezen javaslat közöltetni fog a mozgalom meg­indítóival, kik felkéretnek ennek és a más kerületekből is jöhető ide czélzó indítványoknak figyelembe vételével készíteni el az alapszabályokat. Egyszersmind az érte­kezlet azon óhajtását nyilvánította, hogy az alakulás processusa úgy vezettessék, miszerint a közelebbi egye­temes gyűlés alkalmával Budapesten mind a négy egyházkerületből jelen leendő egyházi és világi tagok­nak részvéte mellett tartassék egy tágasb körű érte­kezlet, melyen az alapszabályok felolvastatván s elfo­gadtatván ott és azonnal bocsáttassanak ki az aláírási ívek a társaság részére. A vélemények eltérők lehetnek. De talán nem alaptalan azon állítás, hogy a dunántúli ker. értekezlet helyesen járt el, midőn a jelzett módon is a társaság­nak egyetemes jellegét akarta feltüntetni. Az eszmének nemes megpendítői bizonynyal nem veszik rosz néven, ha tőlünk s más kerület részéről is az egyletre vonat­kozó javaslatokat, indítványokat terjesztenek be hozzá­juk, melyek közül egyiket, másikat alkalmilag sikere­sen használhatják az alapszabályok végleges összeállí­tásánál.*) Maga a társaság is remélhetőleg csak nyerni fog vonzerőben az által, ha a négy egyházkerület képviselői­nek e czélból összejövendő értekezleti gyűlésén olvas­tatnak fel s állapíttatnak meg végérvényesen alap­szabályai. Gyuráh F. Középiskoláink álj^mi segélyzése. (A miskolczi ág. hitv. ev. egyháznak a tiszai kerülethez intézett folya­modványa.) N agy méltóságú és Főtisztelendő egyház­kerületi közgyűlés! Mai napon tartott rendkívüli közgyűlésünkben biráló összehasonlítást tevén a középiskolai törvény kö­vetelményei és algymnasiumunk jelen helyzete között, azt találtuk, hogy gymnasiumunk jelenlegi állapotában nem maradhat meg, hogy gymnasiumunk törvény rendelte új berende­zése a tulajdonos egyház által ez idő szerint nem esz­közölhető, hogy tehát az, ha felülről vagy kívülről nem jő segedelem, gymnasium gyanánt többé föl nem tartható. Ugyanis a törvény 32. §. szerint : egy algymnasium­ban legalább 5 tanár, külön hittanár, szépírást- és tornát­tanító, összesen tehát 8 tanerő szükségeltetik. Előbbiek­nél pedig elengedhetetlen kellék, hogy azok közt leg­alább is annyi rendes tanár — nálunk 4 — legyen a hány osztály van a gymnasiumban. E szerint tehát, hogy algymnasiumunk továbbra is fönmaradhasson, legalább is 4 rendes és egy segéd­tanárra, külön hittanárra, szépírást és tornáttanitókra, továbbá egyházi szempontból még egy énektanítóra, a helyi igényeket tekintve pedig még egy rajztanítóra is, összesen tehát 10 tanerőre van szükségünk. Gymnasiumunkban 4 rendes tanár, egy torna- és egy énektanító működik. Hiányzik tehát egy segéd­tanár, hittanár, szépírást és rajzot tanító 4 tanerő. Utóbbi 4 tanerőre, azok díjazására van tehát szük­sége ezen gymnasiumnak. Azok díjazása azonban oly összeget igényel, melyre ma a tulajdonos egyház fede­zetet saját háztartásában nem talál. — Nem adhat pedig azon szükségelt 4 tanerő díjazására azért, mert a meg­levő 6 tanerőnek nagyobb fizetéssel ellátása már most sürgős szükségnek mutatkozik; — mert 4 tanerővel be­rendezett elemi iskolája és többi intézményeinek fentar­tása, vagyis a háztartás 9600 frtot követel évenként, — mert a helyben lakó 1800 lélek most is már 2500 frt. egy­házi és 1500 frt. tandíjilletékkel járul az egyház összes intézményeinek föntartásához évenként; a mennyiben az, hogy gymnasiuma fönmaradhatásáért még külön 4 tanerő követelte összegnek előállítására vállalkozzék évenként, akkor, mikor az egyedül a tagok évi illeté­kének e czélból emelése által válnék lehetővé : az idő­szerint lehetetlennek mutatkozik. S mégis .... mi ezen gymnasiumhoz hévvel ragasz­kodunk. Akarjuk, hogy az a törvény intézkedéseihez *) Sőt ezt óhajtjuk, ezt kérjük. — Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom