Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Külföld - Németország

171. nyilatkozat — „a conservativ képviselet által nem mellőzhető hallgatással. Mi osztatlan katholikus országunk jellemét védjük, mi újra küzdünk jogaink legjelesebbjeért. Emellett soha (?) nem lehet a türelmetlenség vádját emelni. Mi nem követeljük, hogy a protestánsok előtt országunk zárva legyen, mi nem gátoljuk őket istentiszteletök megtartásában (csak egy templomban nem !), de igenis tiltakozunk ismételten a-katholikus gyülekezetek törvényileg meg nem engedhető és a viszonyoknál fogva szükségtelen alakítása ellen, a mint ez Innsbruckban és Meranban megtörtént. Különösen óvást teszünk egy protestáns parochiális templom fölépítése ellen Meranban és ezen merényletben legszentebb országos jogunknak fájdalmasan érzett megsértését látjuk." Ezen a klerikális többséggel egyetértőleg a salzburgi érsek és a trienti s brixeni püspökök által aláirt tiltakozás a meráni templom felépítését ugyan nem fogja akadályoztatni. De igen jellemző jel arra nézve, milyen állást foglalnak el katholikus országokban a Windthorstféle „testvéregyház" ellenében. — A nyilatkozat megvitatását a helytartó (Landeshauptmann) meg nem akarta engedni. Alig hogy Wildauer a maga és pártfelei nevében adandó ellennyilatkozatra és Dr. Hellriegl, meráni polgármester, azon jelentésre nyerhettek szót, hogy Meranban a katholikusok részén egyáltalában nincs rossz hangulat és hogy a városi tanács és képviselőtestület az építő terv tárgyalásánál a protestánsok iránt a legnagyobb jóakaratot és előzékenységet tanúsították. Rapp úr nem engedett többet szólni Dr. Hellrieglnek. De a tiroli klerikálisok ezen eljárása komoly megfontolásra készt, azt tudjuk, és emlékezet okáért feljegyezzük a tényt. Az innsbrucki ág. és helv. hitv. evang. gyülekezet presbyteriuma Dr. "Wildauer képviselőhöz a következő feliratot intézte : „Nagyságos, mélyen tisztelt tanár úr! Az innsbrucki ág. és helv. hitv. ev. gyülekezet alulirt presbyteriuma julius 19-én tartott ülésében egyhangúlag és minden vita nélkül elhatározta, hogy a tiroli tartománygyülés szabadelvű képviselőinek s különösen ezek szóvivőjének, mélyen tisztelt tanár úrnak, legbensőbb köszönetét kifejezze azon méltóságos, határozott és hatásteljes fellépésért, melyben Tirol protestánsainak alkotmányilag biztosított jogegyenlőségét a tartománygyülés 15. ülésében megvédték. Hitsorsosaink kis csapatja a tartománygyülésben nincsen képviselve; annál kellemesebben éreztük, hogy soha nem állunk védtelenül jogaink megtámadása ellenében, hogy bizton számíthatunk Tirol szabadelvű férfiainak rokonszenvére. — Akaratlanul feltámad bennünk azon kérdés : min alapul katholikus honfitársaink ezen részvéte? Mindenesetre csak evang. keresztyénségünk szeretetteljes felfogásában és megértésében, öntudatukban és méltányosság érzésükben, nemes emberségükben s nem utolsó helyen Tirol békéje, jóléte és politikai jó hírneve utáni hazafiúi törekvésökben. Ily érzületetet tanúsítottak irántunk Tirol szabadelvű férfiai; ily érzületeket vallunk mi is s Isten segítségével mindig fogunk tettlegesítni. Ily érzület — tán nem mondunk sokat, ha valódi keresztyéninek mondjuk — hasson be mindig tágasb körökbe. Ilyen szellemben Nagyságod, mélyen tisztelt tanár úr és nagyrabecsült elvtársai még sokáig és rendületlenül működjenek! Az Ur pedig müködésökre és drága hazánk Tirol jóléteért való hü fáradozásaikra bő áldását áraszsza. Ezen hálánkat méltóztassék nagyrabecsült társainak is tudomásukra hozni. — Az innsbrucki ág. és helv. hitv. evang. gyülekezet presbyteriuma." A prágai új cseh egyetem 20 tanulója által az evang. egyház nevében a tartománygyülés elé terjesztett folyamodványa, melyben az ev. egyház számára egy virilszavazat megadását kérelmezték, hivatalos tárgyalásra már azon okból nem tartathatott alkalmasnak, mert az evang. egyház nevében csak ezen egyház törvényes képviselői nyújthatnak be folyamodványokat a tartománygyüléshez. Németország. — Egyetemes Luther-ünnepély W ittenbergáben. Az Erfurtban a német egyetemi hallgatóság által rendezett diszes Luther-ünnepély után szeptember-hó második felében a német protestáns egyház Wittenbergában készül nagy ünnepet ülni. — Míg amott inkább a haladó és részben a középpárt férfiai vitték a vezérszerepet, addig a közelgő ünnepély rendezői'— legalább az aláírások után indulva — az udvari hivatalos egyház emberei. Belátta ugyanis a német protestantizmus, hogy különösen a mostani viszonyok között nem elégséges az, hogy minden egyház magában ünnepelje e nagy napot; szükséges nevezetesen a tüntető és lassankint, annál inkább Németországban is befolyásra vergődő katholicizmussal szemben a protestáns öntudatnak is egy egyetemes evangelikus ünnepélyben látható kifejezést adni; nevezetesen kifejezést adni a reformatori hit- és hitvallásnak, valamint az evangelikus egyházban működő élet- és szeretet erejének; s tenni mindazt az Úr dicsőségére és az ellenek daczára. Ezen szeptember-hó második felében tartandó ünnepélyre a rendező bizottság már most nem csak Németország evangelikus egyházának tagjait, hanem testvériesen meghívja a hazája határán kivül lakó hitsorsokat is. Egyelőre is az ünnepély-programmra nézve a kitűzött czél értelmében következőkben egyezett meg a bizottság: Az ünnepély 3 napra terjed ki. Az ünnepélyt megelőző estefelé a vártemplomban előkészítő istentisztelet után a vendégek a város és bizottság részéről üdvözöltetnek. A második nap a föünnepély napja. Mindenekelőtt a városi templomban a reformatio gazdag liturgiája kíséretében tartatik meg a főistentisztelet. Ez után következik az egyházi ünnepi tárgyalás, a mely alkalomkor — az általános discussio kizártával — a reformátor jelentőségét egyes szónokok különféle szempontokból kiemelik, nevezetesen feltüntetik Luthert, mint kinek személyisége a megigazító hitben gyökerezik ; Luthert mint egyházjavítót, Luther érdemét a népiskola és kátéoktatás körül, Luthert mint bibliamagyarázót, mint az evang. egyházi ének teremtőjét, mint a népies német szellemirányzat typusát a családban is. Ezen tárgyalás előtt és a főistentisztelet után a Luthercsarnok megnyitása van czélba véve. A harmadik nap reggeli áhítat után tanácskozó gyűlésre hívja egybe a vendégeket. A tárgyalás czélja egyrészt kimutatni azt, hogy az evangelikus szeretet szelleme mikép ténykedett a kül- és belmisszió, a diakonia, a biblia és vallásos iratok terjesztése, a a Gusztáv-Adolf-egylet és az egyházi művészet terén ; — másrészt ráutalni ezen eszközökre, melyek segítségével az evangelikus egyház a népet, nevezetesen az egyház iránt elhidegült tömeget evangelikus életre, az egyház iránti érdeklődésre újra felkeltheti. Délután szabadban népünnepély tartatik.