Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Czikkek - Káldy Gyula ker. felügyelői székfoglaló beszéde

Első évfolyam. 2i-ik szám. Pozsony, 1883. évi augusztus 18. EVANGELIKUS JÜBTHÁZ ÉS ISKOLA Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. /VIEGJELEN HETENKÉNT EGYSZER^ Szerkesztő- s kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. Felelős szerkesztő : TRSZTYÉNSZKY FERENCZ. Hirdetés ára : Négyhasábos petit sorként egyszer közölve 7 kr , többször közölve 5 kr. Bélyegdíj : külön 30 kr. Tartalom : Tekintetes alsókáldi Káldi Gyula úrnak, a dunántúli ev. egyházkerület felügyelőjének f. é. augusztus-hó 8-án tartott székfoglaló beszédje. — Országos katholikus segélyalap. — Belföld. — Külföld. — Vegyesek. Tekintetes alsókáldi Káldy Gyula úrnak, jenek f. é. augusztus-hó 8-án Mélyen tisztelt egyházkerületi köz A megtiszteltetés nagyságának és saját kicsiségem tudatában állok ezen helyen, melyet előttem egyházi és politikai közéletünkben kitűnt jelesek foglaltak el. Magyar protestáns embert nagyobb megtiszteltetés nem érhet, mint megválasztatni elsőnek az egyenlők között; nem a hatalom kényszereszközeivel, nem az emberek erkölcstelenségére számító megvesztegetés árán, hanem egyedül és kizárólag hitfeleinek bizalmából, melyet sem kierőszakolni, sem befolyásolni eddigelé nem lehetett, s hiszem a jövőben sem lehet. Kicsinynek, nagyon kicsinynek érzem és érezhetem én magamat, a ki csak szerény anyagi és társadalmi állással birok, a nyilvános életben szük téren mozogtam s a haza sorsát intéző tényezők előtt ismeretlen vagyok, így külső fényt, díszt állásomnak nem adhatok, s a sokak által oly szükségesnek tartott befolyást teljesen nélkülözöm. Nagyon kevés az, mit hivatalomba velem hozok, s ez az, hogy nyilvános életemben a jellemgyöngeség és meggyőződéshiány takaró köpenyéül használt ama mondást: „sapienti est mutare consilium in melius" így soha nem követtem; már ifjúságom eszményévé lett a szabadság és igazság, azok maradtak férfikoroméi is. az egyiknek megvalósítása, a másiknak megvédése képezte, képezendi jövőben is életemnek föfeladatát. Ha a felügyelőnek az lenne hivatása, hogy a hatalmasok kegyeit kinyerje, vagy személyes befolyásával az egyház részére előnyöket biztosítson, úgy erre magamat alkalmatlannak és képtelennek ismervén, birnék elég lelki erővél még ezen megtiszteltetést is el nem fogadni, mert meggyőződésem, hogy a kegy csak szappanbuborék, mely a legkisebb nyomásra szétpattanva eltűnik. De mert arra választattam meg, hogy az önalkotta törvényeket és határozatokat lelkiismeretesen — ha kell szigorral is — végrehajtsam; mert arra váa dunántúli ev. egyházkerület felügyelő tartott székfoglaló beszédje. gyüié s! lasztattam meg, hogy őseink szent hagyományát, a kardjaik élével, vérükkel és a szellem fegyvereivel szerzett jogokat megvédelmezzem, — hálás szívvel fogadom el a megtiszteltetést, hálás szívvel mondok a bizalomért köszönetet, hálás szívvel veszem kezembe a reám bizott zászlót, a lelkiismereti szabadság, az evangeliomi igalság zászlaját, s ez ünnepélyes pillanatban igérem és fogadom, hogy azt érdekből vagy hiúságból könynyelmüen elárulni vagy félelemből gyáván elhagyni nem fogom. Noha az egyházkerületnek a felügyelő részére kiadott utasítása, s egyházi rendszerünk a felügyelő jogs hatáskörét szabályozzák, kötelességeit meghatározzák, mégis vannak némely kérdések, melyekre nézve nyilatkozni kötelességemnek, — a kerületet pedig nézeteimet ismerni jogosultnak tartom, annyival inkább, mert nincs megettem oly fényes mult, mely jövőre a kellő biztosítékot megadhatná, hisz a közlegénységből emelkedtem fel hitfeleim bizalmából fokról fokra a vezéri állásra. Valamely nemzet államalkotó képességének mértékét törvényhozása mutatja meg legjobban. Hogy a magyarban megvolt az államalkotó képesség, arról tanúságot tesznek törvénykönyveink s jogtörténelmünk lapjai. A törvényhozói bölcsességnek kimagasló emlékét állították fel azok, kik önkormányzatunkat megteremtették, midőn azt a „nihil de nobis sine nobis" elvére alapítván egyházi közügyeink terén az egyházi és világi elemnek egyforma befolyást, egyforma jogokat biztosítottak. Ez által vált lehetővé, hogy a magyar protestantizmus sem el nem világiasodothatott, sem a hierarchia benne ki nem fejlődhetett; ez által lett lehetővé, hogy a két elem között a hatalomérti természetszerű küzdelem elkerültetett. Az erők oly egyensúlyának tulajdoníthatom mindazon eredményeket, melyeket anyagi, erkölcsi és szellemi téren