Evangélikus Egyház és Iskola 1883.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - Soproni alsó egyház megye

138. képviselőinek a tanácskozások folyamán mindvégig ta­núsított lankadatlan ügybuzgalmukért — a gyűlést, Isten áldását kérve egyházunk minden élő tagjára szi­vélyes szavakkal bezárta. Bauer A. egyházmegyei főjegyző. A kishonti esperesség f. é. julius-hó 3-án tartá Rima­Brézón évi közgyűlését, Czéner Pál főesperes ésRuthényi Béla esperességi felügyelő urak ikerelnöklete mellett. A közönség reggeli 9 órakor a brézói templomban összegyülekezvén, a „Maradj meg kegyelmeddel" ének két első versének elzengése és Liszkay János r.-brézói lelkész buzgó imája után az esp. felügyelő által szívé­lyesen üdvözöltetett s a gyűlés megnyitottnak nyilvá­níttatott. Ezután a főesperes olvasta fel magyar nyelven szépen kidolgozott évi jelentését, minek megtörténtével a gyűlés egyik főtárgyául az életbe léptetendő tisza­kerületi rendezeti javaslat feletti tanácskozást jelölé ki, a melynek alapjául a már előbb e czélra kinevezett bizottság munkálata szolgált. A javaslat feletti eszme­csere a gyűlés majdnem egész idejét vette igénybe. A gyűlés érdekesebb tárgyait még az iskolai álla­potról szóló dékáni jelentések képezték volna, de a közönség, sajnos, erről nem vehetett tudomást, mert az egyik dékán, mint referens, távollétével tündökölt, a másik a gyűlésen jelen volt ugyan, de eltávozott előbb, mintsem arra került volna a sor, hogy jelentését fel­olvassa. Felolvastattak azután a gyámintézeti számadások s segélyérti folyamodványok. Több egyház kisebb segély­ben részesült Felemlítésre, de egyszersmind sajnálatra méltó jelenség, hogy a lelkészek egy része a magyar istentisztelet alatt künn az utczán maradt, csak később vonult a templomba. V. L. (J.) A hegyaljai ev. esperesség Debreczenben tartoüa ez évi közgyűlését. Első izben jelent meg az egyház­megye ezen új telepen, mely erős anyaegyháznak ígér­kezik, hogy ha t. i. a dér meg nem csípi, minek előjele a hideg szél már keresztül vonult rajta nagyon korán. Az egyházmegye felvette e társegyházak sorába örömmel, de feltételek mellett. A kerület valószínűleg megerősítendi az egyházmegyének ezen anyásulásra vonatkozó határozatát. A ref. egyház és a város hatósága dicséretes jóakarattal istápolja e népet anyaegyházzá rendezkedés munkájában. Sorsra vetette életreggelét. Ezen bátorságát, azt hiszszük, méltó pártfogással jutal­mazandják a hazai társegyházak. A gyűlés rendkivüli szép tárgya volt Lichten­stein József esperességi felügyelőnek újabb szék­foglalása, ki is dicsőséggel betöltött 6 éve után, most ismételve egy akarattal nyert hivatásának folytatására elhivatást. Modern felügyelő ő a szó legnemesebb értel­mében. Valóságos elnöktársa a munkás főesperesnek, gondozója az egyházak ügyeinek. Nyilvános elismerés neki foglalóul a jövőre ! A gyűlés rendkivüli nagy tárgya volt továbbá az ujabb egyház rendezeti javaslat felett meg­állapítandó vélemény, mely azon békók közt, melyeket az alkotmány szabad fejlesztésének gátul vert volt kíméletlen kézzel a mult évi közgyűlés kebeléből kiküldött újabb bizottságnak lelkiismeretére, elég jól sikerült. S hiszszük is, hogy ezen esetleg elfogadandott új javaslat, mely a társkerületek rendszereiben foglalt elvi intézkedéseket ignorálva, a mult századból hozott kiváltságokat, a helyi autonomiák eddigi szokásait a szerves összefüggésnek nagy karára, most már kanoni­zálni készül : vig életet teremt néhány evre. De nem fog szolgálhatni alapul azon rendezetnél, mely a hazai egyházat szerves egységbe hozni lesz hivatva. És ez, irott rendszeres szervezettel legrégebbi időtől rendelkező s most legutóbb szervezkedő ezen kerület­nek fényes érdemül nem lesz betudható. A tárgyalások lényeges részét képezte az esp. számvevőszéknek jelentése a közpénztárról, az özvegyárva-intézet számadásairól és az esperességben lévő összes egyházak és gymnásiumok tőke- és folyó­pénztárairól. Matherny alesperes pénztárnok, 29-ik évi ezen számadásánál is pontosságot és hűséget tanúsított, dicséretet aratott. Az özvegy árva-intézet 10,000 ftra szaporította fel a tőkevagyont; nevezetesb segélyben részesíti az özvegyeket s külön-külön az árvákat. Az egyházak és gymnásiumok rendesen kezelik pénztá­raikat. A dekánusok részletes jelentése s a többi folyó ügyek rendes menetben elintéztettek. A lelkészi conferenczia azt határozta, hogy ezután külön tartja tanácskozmányait. Következő érte­kezletét jövő évi szeptember-hóra, Nyíregyhá­zára tűzte ki. A soproni alsó ev. egyházmegye f. é. közgyűlését e hó 10-én tartotta Nemes-Kérett, melyen egyház­megyei esperes, nt. Zongor Endre úr, a világi elnök, ngs Rupprecht Lajos úrnak betegség okozta, köz­sajnálattal vett elmaradásáról értesítő sorait felolvastat­ván, annak helyét a megjelentekből a legidősb gyülekezeti felügyelő tek. Guoth Ignácz úr foglalta el ezen gyű­lésre. A leköszönt világi jegyző tek. Patthy Sándor úr helyett tek. Berzsenyi Gyula úr megválasztat­ván és hivatalára az esküt letevén, a gyűlés megalakult s tárgyalásai a gyűlési tárgyalások szokott lefolyásá­ban haladtak. Említésre méltóbb tárgyak voltak: 1. A gyülekezeti nyilatkozatoknak bekivánása : váljon az egyházkerületi jegyzők a közgyüléseken-e, a küldött képviselők, vagy az egyes gyülekezetek külön szava­zatai által választassanak? 2. A gyülekezeteknek véle­ményes javaslatadásra felszólítása, hogy a megyében létező mely községek és puszták lennének magához a javaslatadó gyülekezethez beoszthatok és beosztandók? 3. Utasítás adatott ő cs. és kir. fensége Stefánia fő­herczegasszony közel szülése szerencsés bekövetkezése­ért való könyörgésre. 4. A választott új egyházkerületi felügyelő tek. K áld y Gyula úrnak hivatalába iktatá­sához az egyházmegye díszképviseletére az összes fel­ügyelők és lelkészek felszólíttattak. 5. Képviselők vá­lasztattak a f. évi aug. 8. és következő napokon Sopron­abn tartandó kerületi gyűlésre. (K.) A hegyaljai esperességbe kebelezett Hernád­vécsei egyház 1878-ban árvízvész által romba döntött régi temploma helyére új templomot épített s azt f. é. julius első napján a közhasználatnak ünnepélyesen átadá. Fungensek voltak :Matherny

Next

/
Oldalképek
Tartalom