Esztergom és Vidéke, 2006

2006-11-16 / 46. szám

2006. november 16. Esztergom és Vidéke 5 1956 - ahogy azt a levéltári források tükrözik ­A forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának tiszteletére 1956 címmel rendezett konferenciát és forrás-kiállítást a Komárom­Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. A rendezvényen köszöntőt mondott Németh József, Esztergom város alpolgármestere (fotónkon), majd Csombor Erzsébet, a levéltár igazgatója részletesen áttekintette az intézmény eddigi 56-os kutatásaival, rendez­vényeivel és kiadványaival kapcsolatos tevékenységét. Az előadások sorát Hegedűs András, a Prímási Levéltár igazgatója nyitotta, aki XII. Pius pápa és a magyarországi forradalom viszonyát ele­mezte eddig kevésbé ismert vatikáni források alapján. Tyekvicska Árpád, a Nógrád Megyei Önkormányzat Levéltárának igazgatója Mindszenty - Nógrád - '56 című referátumában a hercegprí­más kiszabadításának körülményeit, az azon részvevő szereplőket is­mertette, és szólt arról is, hogyan őrzik a felsőpetényi lakosok Mindszenty bíboros raboskodásáról emlékezetükben fennmaradt epizó­dokat. Bencze Cs. Attila levéltáros, az intézmény levéltári rendszerszervező­je - a konferenciát kísérő kiállítás rendezője - körképet adott a Komárom megyében zajlott 56-os eseményekről, különös tekintettel ezek okairól, helyi jellegzetességeiről, lefolyásáról. Cseszka Éva, a Pestszentlőrinci Felnőttek Gimnáziuma tanára elő­adásában Esztergom 56-os eseménytörténetét ismertette újabb kutatá­sainak tükrében, újszerű megközelítésben. Az elhangzottakat a Palkovics-teremben rendezett forrás-kiállítás to­vábbi információkkal egészítette ki, a tárlókban és a falakon most elhe­lyezett, nagyrészt eredeti dokumentumok többsége első ízben látható, olvasható, értelmezhető a nagyközönség számára is. Csombor Erzsébet igazgató a rendezvény végén reményét fejezte ki, hogy mind a városban, mind a környező településeken működő iskolák módot találnak arra, hogy a tanulókat egy-egy helytörténeti órára elhoz­zák a kiállításra, amelyen a levéltár tudományos munkatársai - előzetes egyeztetés után - szakszerű "tárlatvezetést" tartanak. Az előadásokat követően a LIMES című megyei tudományos szemle történetét ismertette, valamint az ötvenedik évforduló alkalmából ki­adott különszámot bemutatta Virág Jenő főszerkesztő. A folyóirat ezentúl a Megyei Levéltár kiadásában jelenik meg. B. Anita Éva Ont ö tUaéJ&ai ia&r&iüu 0 ffUfáuMikx ÍUi cl napi. ü tíQ n n 1 5"? AxalU a iDll^jeJíáyi íí/VjUilrUÉi. (^.-i.^... :t. t .j.) CJ\. Sja^ :](l'ú,a u l^rffjU « íMlj)í# írl.t l'.T-.-V üiutoi'Oáruf áludthu fa HU.. A 4. Esztergomi Művésztelep Kiállítás Megnyitó beszéd az El Greco Galériában, november lí-én Az 1000 éves Magyar Állam böl­csőjében, Esztergom városában ­amely 1000-től 1543-ig, a török hó­doltságig, Európa-szerte híres kul­turális főváros volt - kezd feléb­redni Csipkerózsika az 50 éves ál­mából. Ennek egyik előfeltétele a Mária Valéria-híd helyreállítása volt, amely megindította a vérke­ringést Párkányon át a világgal. A város művészi életének fel­élesztését a Zene Múzsája indítot­ta el az iskolai énekkarok, a Városi Zeneiskola, és nem utolsó sorban a Bazilika kórusának újjászervezé­sével, amelyekben elévülhetetlen szerepe volt és van Baróti István orgonaművésznek, valamint Re­ményi Károly karnagynak és mű­vész családjának. A színvonalas zeneoktatással párhuzamosan lét­rejött a Városi Zenekar és Kórus, amely a város további kórusaival együtt, neves szólisták közremű­ködésével országos jelentőségű, éves hangversenysorozatokat ad­nak. Ez évben Liszt Ferenc szelleme különösen élő köztünk! A világhí­rű komponista életében kiemelt szerepet kapott az Esztergomi Ba­zilika felszentelésére kért ünnepi mise megfogalmazása. S 150 év óta, az Esztergomi mise felcsendü­lése óta ennek a műnek a magas mércéje íratlan törvény Eszter­gomban. Kalliopé, a költészet múzsája sem szégyenkezhet városunkban. Balassi Bálint egyetemes színvo­nala az irányt adó! Az Ő szelleme lángra gyújtja ma is a képzőművé­szek lelkét, erről szólt a tavalyi or­szágos pályázat eredményeit be­mutató jubileumi kiállítás A Thália múzsa is tevékenyke­dik. A Képzőművészet is ébredezik, de kissé lassabban. Mucsi András és Kaposi Endre a 60-70-80-as években - bár hősies erőfeszítése­ket tettek, és jelentős eredménye­ket értek el Esztergom képzőmű­vészeti életének országos szintre való emelésében -, a hivatalos po­litika derékba törte a kezdemé­nyezéseket. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy Székesfehér­vár és Pécs városait megelőzve Esztergom vonzotta, és adott kiál­lítási lehetőséget számos jeles kor­társ művésznek, Gadányi Jenő­nek, Kornis Dezsőnek, a Párizsból hazatért Bálint Endrének és má­soknak. S ezekben az években hozta létre Dévényi Iván esztergo­mi tanár országos jelentőségű kép­tárát. A városi Balassa Bálint Múze­umnak jeles XX. századi képző­gyűjteménye van, de ez, sajnos rejtve van a múzeum raktárában, és így nem lehet lendítő erő a jelen képzőművészeti életének az újjá­születésében. A jelen kiállítás új kezdeménye­zés eredményeit mutatja be. Kókay Krisztina Nívó-díjas grafi­kus és festő, valamint Ferenczy Noémi-díjas textilművész, Eszter­gom szülötte, a városunk önkor­mányzatának támogatásával, a negyedik éve Művésztelepet szer­vez Esztergomban. Minden kezdet nehéz, mondja a bölcs közmondás. S ez igaz az újrakezdésre is, mert Esztergomban erről van szó! Több-kevesebb kényszerű szüne­tekkel ezer éven át, egész Európa számára jelentős művészeti tevé­kenység színhelye volt e város. En­nek emlékei ma is sugároznak! Szent István királyi palotájának pompás oszlopfői, III. Béla palo­ta-kápolnája a festészeti és szobrá­szati remekművekkel, országunk Főszékesegyházának Szép Kapu­ja, a Porta Speciosa és egyedülálló ötvösművészeti remekei a Kincs­tárban, az Anjou-kori falképek a Várban, amelyek a leghíresebb itá­liai trecento-festők alkotásaival is versenyre kelnek, Vitéz János prí­más-érsek - akit Magyarország Fényének, Lux Pannoniae-nak ne­veztek a kortárs olasz humanisták - a dolgozószobáját az akkori világ legnagyobb festőjével festette ki tudós humanista program szerint. Könyvtárának gazdagságára, mű­vészi igényességére álmélkodva te­kintettek a kor kiváló külföldi tu­dósai is. Aztán a pápajelölt Bakócz Tamás bíboros, prímás-érsek ra­gyogó vörösmárvány kápolnája, amely éppen 500 évvel ezelőtt épült, a Vatikán mai Szent Péter bazilikájával egyidőben és vele azonos művészi színvonalon. S még a török hódoltság 140 éve alatt is pompás fürdők, dzsámik épültek, amelyek bemutatása, helyreállítása folyamatban van. A török kori magas szintű ötvösmű­vészetünk, kerámia művészetünk emlékei is megérintik a szívünket. S így érkezünk el a XVIII. szá­zadi Esztergomhoz, amelynek pompás palotái között élünk a bel­városban. Az egyik legszebb ba­rokk polgárházunk adott otthont az idei Művésztelepnek a Deák Fe­renc u. 1.-ben. Öröm volt látni és hallani, hogy milyen sok ihletet kaptak ebben a művészi környe­zetben a meghívott fiatal művé­szek. S akkor még nem is tudták, hogy ezt a házat a budai királyi pa­lotát is tervező Oratsek Ignác ter­vezte. S miután hallották, hogy e jeles építész esztergomi volt, s több épülete ma is áll a közelben, még nagyobb örömmel adták át magukat a művészi élmények ha­tásának. Nem folytatom a sort, mert napok kellenének Esztergom festői, történelmi, táji szépségei­nek már csak a megemlítésére is! A Várhegy Európa egyik legnagy­szerűbb klasszicista templomával, a Magyar Sión, a Magyar Vatikán remekművű építészeti együttesé­nek középpontjában, amely uralja a Duna hatalmas folyamát és hir­deti az 1000 éves Magyar állam je­lentőségét. Esztergom tehát ősi művészeti központ, ahol most, Kókay Krisz­tina kiváló emberi és művészi te­hetséggel, mély esztergomi patrio­tizmussal és hihetetlen energiával elindította, és ma már mondhat­juk, hogy meggyökereztette az új Esztergomi Művésztelepet, amely arra hivatott, hogy a XXI. század Európája számára is fogalommá tegye Esztergomot, mint művészeti központot! Ez a kiállítás feljogosít bennün­ket e reményre. Engedjék meg, hogy bemutas­sam az itt megjelent hat művészt az alkotásain keresztül. A hat fia­tal hat különböző művészi egyéni­ség, de közös bennük a mély hiva­tástudat, az elkötelezettség, hogy a XXI. század emberibb, boldogabb arculatának kialakításához a mű­vészetükkel jelentősen hozzá tud­nak járulni. Szívesen fogadták el önkor­mányzatunk meghívását, hogy Kókay Krisztina vezetésével, eltel­ve városunk 1000 éves művészeti gazdagságával, új ösztönzést, len­dületet kapjanak önmaguk művé­szi kibontakoztatására, és ezáltal felpezsdítsék településünk művé­szeti életét. Vannak, akik már az előző években is itt voltak, részt vettek a Művésztelep megalapítá­sában, és most már - velünk együtt - élvezhetik a palánta szár­ba szökkenését, megerősödését. Bár valamennyien csak néhány éve léptek ki a Képzőművészeti Egyetem padjaiból, tehetségükkel és szorgalmukkal máris kivívták a művésztársadalom elismerését. Rendszeresen kiállító művészek, itthon és külföldön. Felfigyelt már rájuk a művészetszerető közönség is. Kitűnő kritikákat kaptak elis­mert művészettörténészek tollá­ból. Valamennyien örömmel mutat­ják most itt be legújabb műveiket. Hiszem, hogy e jeles tehetségek művészi víziói, művészi üzenetei megdobogtatják az esztergomiak szívét, és egyre szorosabb szálak fogják őket fűzni nemcsak Eszter­gom mesés természeti szépségei­hez és történeti-művészeti emlé­keihez, hanem Esztergom polgá­raihoz is. Balogh Zsófia szobrász, aki ki­vételes művészi érzékenységgel és mély átéléssel mintázza körplasz­tikáit és érmeit egyaránt, amelyek örök szellemi tartalmaiknak adnak új, egyedi megfogalmazást. Félje, László Dániel, a jeles fes­tőművész is részt vett az idei Esz­tergomi Művésztelep munkájá­ban. A Fény szerelmese ő, finom, festői eszközökkel jeleníti meg so­kat mondó, lírai vízióit. Csurka Eszter expresszív erejű festő, szobrász és grafikus mű­vész, aki a legkülönbözőbb műfaj­okban, színházi rendezésben, per­fomanszban, olaj és akvarell ké­pekben egyaránt kiváló. Dorner Anita festőművész vilá­gát a dinamikus szín és a forma­kompozíciók költőisége jellemzi. Horváth Levente az Erdélyből hozott zártabb egyénisége szülte tömörebb formáit is örök érvényű gondolatok alakítják. Kondor Attila, aki Balogh Zsófi­ával és László Dániellel a Sensaria budapesti Művész-csoport tagja, olajképein a víztükör fény-effektu­sainak halk szavú jelenéseivel tol­mácsolja költői lelkületének gaz­dagságát. A magam és Esztergom lakos­sága nevében gratulálok a művé­szeknek, köszönöm a városunk­nak ajándékozott műveket, és bí­zom benne, hogy a velük elindult Esztergomi Művésztelep - amely e kiállítással már mély gyökeret eresztett - a következő években országos jelentőségű termést fog hozni! Ehhez kérem és köszönöm az önkormányzat, s mindenekelőtt Kókay Krisztina művésznő, és egyben városunk művészet szere­tő közönségének további lelkes tá­mogatását. Találkozunk egy év múlva az 5. Esztergomi Művésztelep kiállításán! Dr. Prokopp Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom