Esztergom és Vidéke, 2006

2006-03-09 / 10-11. szám

2006. március 23 . Esztergom és Vidéke 3 Tiltakozás! Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Szocialista Párt 2006-os választási programfü­zetében a 2001. október 11-én átadott Mária Valéria hidat úgy tünteti fel, mintha a híd újjáépítése a Medgyessy-Gyurcsány kormányoknak lenne köszönhető - így döntött Meggyes Tamás polgármester javaslatá­ra a csütörtökön tartott testületi ülés. Az MSZP füzetében a 2001. októ­ber 11-én, tehát az előző kormányzat alatt épített és átadott Mária Valé­ria híd képét feltüntetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a híd meg­építése és átadása a Medgyessy-Gyurcsány kormányok tevékenységé­nek lenne köszönhető - áll a döntés indokolásában. A Mária Valéria híd - Európa II. világháború után leghosszabb ideig újjá nem épített hídja - újjáépítését az Európai Unió által megajánlott, a költségek felét álló pénzügyi támogatása tette lehetővé. 1999. szeptem­ber 16-án Mikulás Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar mi­niszterelnökökjelképes helyszínen, a Duna két partja közt egy hajón ír­ták alá a híd újjáépítéséről szóló szerződést. A kitűzött határidőre a munkák elkészültek, és így a lerombolása után ötvenhét évvel újra meg­indulhatott a forgalom a régi-új hídon. A híd újjáépítése hatalmas lehetőségeket nyitott a térségben; 2003 őszén száz határon inneni és túli település összefogásával megalakult az Ister-Granum Eurorégió. Esztergom aktív szerepet vállal a régió életé­ben. Európai Uniós pályázatokon indulva próbálja pótolni a 2002 óta egyre fogyatkozó magyarországi pályázati lehetőségek miatt kieső fej­lesztési forrásokat. A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek Február 25-én az Érseki Palota falán elhelyezett Mindszenty Jó­zsef-emléktábla előtt az Esztergomi Polgáregylet tartotta megemlékezé­sét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Az ünnepségen dr. Horváth István, az egyesület elnöke, múzeum­igazgató személyes élményeiről szólva emlékeztetett azok áldozatára, akik a kommunista elnyomás idején sem feledkeztek meg emberségük­ről, támogatva az áldozatokat és családjukat, kiállva az elhurcoltak mel­lett, ahogy a fenyegetett egyházi és politikai üldözöttek is helytálltak, helyükön maradva az utolsó pillanatig, soha fel nem adva a harcot a zsarnokság ellen. -Horváth István kiemelte: olyan hagyománya ez Esz­tergomnak, amely hosszú időn át példát mutatott, amit nem feledhet el a város polgársága. A múzeumigazgató szavait követően Kiss-Rigó László püspök imád­kozott az áldozatok lelki üdvéért, majd a megjelentek elhelyezték az em­lékezés koszorúit. Esztergom Város Önkormányzata nevében Knapp János Pál alpolgármester, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ré­széről Kiss-Rigó László püspök, az Esztergomi Polgáregylet nevében dr. Horváth István, az Esztergom Barátainak Egyesülete részéről Koditek Pál, a polgári köröktől Hidasi Ernőné és Lovas Róbertné koszorúztak. Egom Port - a város hajózási társasága A társaság a város 18 kilométeres dunai partszakaszán, főleg a Prí­más-szigeten és a Horváth Géza sorig terjedő parton tervezteti, építi, és üzemelteti az úszótalpakat, a városi hajókikötő-stégeket. A dunai nem­zetközi üdülőhajó-flotta hajóinak száma átlépte a százat, ezért halaszt­hatatlanná vált kikötőink kialakítása és fejlesztése. Február 26-án ke­rült helyére a Mária Valéria híd feletti parton városunk első kikötő-pon­tonja. A következő beruházás a Molnár sor alatti úszótalp. Ennek elhelye­zése a hajdan ott húzódó dunai török fahíd miatt műemléki egyeztetést igényel, hogy ne szenvedjenek kárt történelmi értékeink. A tervezett ki­kötői díjbevételek a beruházás gyors megtérülését ígérik, és a fejlődő dunai idegenforgalom is kulturáltabb fogadtatásban részesül. Fejlesztések a Kőrösy László Kollégiumban Az önkormányzat tervei szerint tanszállodává alakítják a Kőrösy Kollégium egy részét. Az intézményben a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola ötödik évfolyamának tanulói számára biztosítják a vendéglátóipari és idegenforgalmi gyakorlat lehetőségét. Esztergom a már korábban is az idelátogatók által használt szinte­ken kívánja kialakítani a tanszállodát. Az átalakítással a szobákba, az új apartmanokba helyezik át a vizes helyiségeket, emelve a komfortfokoza­tot, szállodai szintre fejlesztve az épületrészeket. Emellett továbbra is biztosítják a harminc itt tanuló diák állandó szálláshelyét is. A város a kollégium néhány évvel ezelőtti felújításához kétszázmilliós címzett tá­mogatást kapott, így a változáshoz a Területfejlesztési Hivatal hozzájárulását is kérte. A funkcióváltás lehetőséget biztosít az eddig a Dunakanyar szállodáiban gyakorlaton lévő tanulóknak szakmai vég­zettségük megszerzésére, ráadásul ehhez igényelhető állami szakképzé­si normatíva is. Az iskolai képzés színvonalának javulásával az élmény­fürdő mellett épülő szálloda és a majdan újra nyíló, nemrég városi tulaj­donba került Fürdő Szálló leendő munkatársainak tudása és tapasztala­ta is bővül, az új szálláshelyek kialakításával pedig az Esztergomba érkező turisták, a város jut komfortos szálláshelyekhez. 2508 - Esztergom-Pilisszentlélek Ez az új irányítószáma Esztergom hegyvidéki településrészének. A város önkormányzata és a kisebbségi önkormányzat, valamint Szalma László helyi képviselő azért kezdeményezte az önálló irányítószám ki­adását, mert Szentléleken és Esztergomban is van például Kossuth, Pe­tőfi, Hunyadi utca, ami többször okozott gondot a postai küldemények kézbesítésekor. Az irányítószám mellett a pontos címzésről is gondos­kodtak: ahogy Esztergom-kertváros esetében, itt is kötőjellel kell írni a város és a településrész nevét is tartalmazó címet: Esztergom-Pilis­szentlélek. (www.esztergom.hu) Együtt isszuk a hibás kormányzati döntések levét Négy év alatt megduplázódott az egy főre jutó államadósság A Városi Beszélgetések sorozat keretében Meggyes Tamás pol­gármester, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltje, Eszter­gom-kertvárosban, az Oktáv Rt. előadótermében tartott fórumon kép­viselőjelölti programjáról szólt. Az est házigazdája Pócsföldi József önkormányzati képviselő volt. Meggyes Tamás előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány négyéves működésének hibás dön­tései egyaránt kihatással vannak az önkormányzatok működésére és az emberek életére. A rendszerváltás­kor átvett államadósság folyamato­san csökkent, az Orbán-kormány idején már csak hatszázezer forint volt az egy lakosra jutó államadós­ság mértéke. A Medgyessy-Gyur­csány-kormány négyéves időszaká­ban az államadósság mértéke meg­duplázódott, így most már az or­szág egy lakosára jutó államadós­ság egymillió kétszázezer forintra növekedett. A kormány úgy növel­te az ország adósságát, hogy köz­ben a gazdaság jól működött. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány eddig példátlan módon csökkentette az oktatás ál­lami normatíváit, így az esztergo­mi önkormányzatnak százötven­hét-millióval kell kiegészíteni az intézmények fenntartásához hi­ányzó összeget. A kisebb települé­sek önkormányzatai iskola-össze­vonásra, pedagógusok elbocsátá­sára kényszerülnek. Esztergom­ban egyikre sem kerül sor, sőt a vá­ros hatszázmillió forintot szán a költségvetésben az északi kano­noksori iskolaépület második lép­csőházának felújítására, hogy a Balassa Gazdasági Szakközépis­kola elhelyezése végleg megoldód­jon. Nemcsak az államadósság nö­vekedett, hanem a közüzemi díjak is emelkedtek, amint ezt mindenki egyformán érzékelheti. Mindenképpen változásra van szükség, hogy az ismét felhalmo­zott államadósság csökkenjen, a járulékok csökkentésével megnö­vekedhet az új munkahelyek szá­ma, hiszen több mint négyszáz­ezer munkanélküli van az ország­ban. Meggyes Tamás képviselő-je­lölti programjában a megyerend­szert és ezzel együtt a megyei ön­kormányzatok megszüntetését ja­vasolja. A megyei önkormányzat­ok lényegében funkció nélküli szervezetek, az általuk fenntar­• « tott intézmények egy része állami fenntartásba kerülhetne, illetve az önkormányzatokhoz a megfele­lő finanszírozással együtt. Ilyen módon jelentős bevételhez juthat­nak a települések. A Volán társa­ságokban tulajdonrészt kellene, hogy kapjanak az önkormányzat­ok is, mert így nemcsak az üzleti érdekek vezérlik majd a járatok működtetését, hanem az utazó emberek érdeke is megjelenhet. Esztergom városa évek óta kéri, hogy új helyi járatos autóbuszok közlekedjenek a városban. A tata­bányai székhelyű cég úgy vásárolt két új autóbuszt az esztergomi he­lyi közlekedésbe, hogy az elmúlt évben duplájára emelte a bérleti díjakat, és több millió forint támo­gatást kapott az önkormányzattól. Egy, a város tulajdonában lévő közlekedési társaság korszerű au­tóbuszokkal rugalmasabban szer­vezné meg a helyi közlekedést. (muzslai) A városé lesz a tűzoltó laktanya A Technika Házában tartotta az Esztergomi Hivatásos Önkormány­zati Tűzoltó Parancsnokság évértékelő állomány gyűlését, amelyen részt vett Czibik József megyei katasztrófavédelmi parancsnok. A város részéről Knapp János Pál alpolgármester köszöntötte a tűzoltókat és bejelentette, hogy a város tulajdonába kerül az eddig megyei tulajdonban lévő tűzoltó laktanya épülete. Az esztergomi képviselő-testü­let még az elmúlt év októberében kezdeményezte a Komárom-Esz­tergom Megyei Önkormányzatnál a tűzoltólaktanya épületének tu­lajdonba vételét. A tárgyalások so­rán felmerült, hogy Komáromhoz hasonlóan Esztergomban is a tűz­oltó laktanya megegyezés alapján térítés-mentesen kerülhet a város tulajdonába. A tűzoltó laktanya épületén jórészt önkormányzati segítséggel valósultak meg a szük­séges karbantartási, gépészeti fel­újítások és most már saját épüle­tükben lehetnek a tűzoltók. Kö­vecs István tűzoltó parancsnok a 2005. évet értékelő beszámolójá­ban kiemelte, hogy a tűzesetek fel­számolásában fejlődik a csoportok összetartozása. Nagyon fontos, hogy az újoncokat segítik társaik a különböző gyakorlati feladatok el­sajátításában. Rendszeresen tar­tanak gyakorlatokat a gépjármű­vek és eszközök kezelésének minél jobb elsajátítására, a feladatok el­végzésének gyors megoldására. A környékbeli önkéntes és hivatásos tűzoltó egységekkel közös gyakor­latokat is tartottak az elmúlt év­ben az esztergomi laktanyában. Igen jó kapcsolatokat ápolnak a testvérvárosi tűzoltókkal és jó együttműködés alakult ki a társ­szervezetekkel. Az állomány lét­száma stabil és zömében fiatalok jelentkeznek tűzoltóknak. Az ala­csony fluktuáció is jelzi, hogy biztos munkahelynek tartják a tűzoltóságot és elégedettek a mun­kakörülményekkel is. Az állomány fizikai erőnlétének karbantartá­sára kondicionáló termet rendez­tek be a laktanyában és a Városi Sportcsarnokkal is van együttmű­ködési szerződésük. Az elmúlt év­ben külön jutalmazásra is sor ke­rült a Tűzoltóság napján. Belügyminisztériumi rendelet alapján tavaly négyen kaptak egyenként 180 000 Ft-os család­alapítási támogatást. M. Á. Néhány sorban Ma, március 9-én 17 órakor a Bajor Ágost Művelődési Házban dr. Körösi Mária egyetemi docens „Mit jelent az EU-tudat?" címmel politikai-földrajz tárgyú előadást tart. Ezt követően 18 órától ugyanitt Wernke Bernát költői estjére, és a Muravidék folyóirat legújabb számának bemutatására várják az érdeklődőket. * Március 7-én az Eszakdunántúli Vízmű Rt. tájékoztatót tartott a térség víziközmű szolgáltatásáról, a társaság 2005. évi gazdálkodásáról és az ez évi üzleti célkitűzéseiről. Környezetvédelmi témáról szavaz Esztergom „Egyetért-e azzal, hogy Eszter­gom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasítja a Lábatlan város határától köze­lebb eső területen, környezetvé­delmi szempontból már most is súlyosan terhelt környezetben, egy új, hagyományos vagy ház­tartási vagy veszélyes hulladé­kokkal is üzemelő cementgyár építését ?" A csütörtöki testületi döntés szerint erre a kérdésre is várják az esztergomiak szavazatát április 9-én. A helyi népszavazást az ön­kormányzat polgári frakciójának nyolc képviselője - Knapp János Pál alpolgármester, dr. Osvai László, dr. Magyar György, Eck Alajos, Kiss Tamás, Németh Jó­zsef, Petrovics János és Pócsföldi József- kezdeményezte. Esztergom a tervek napvilágra kerülése óta ellenzi a beruházás megvalósítását. Nemcsak a veszé­lyes hulladékok cementgyári ége­téséről korábban felröppent hírek miatt tiltakozott a város, hanem azért is, mert a terület levegőjének porszennyezettsége folyamatosan meghaladja a megengedett értéke­ket. A helyzetet egy új cementmű mindenképpen rontaná, ráadásul a mérések szerint az uralkodó széliránnyal éppen Esztergomra és környékére, például Tátra érkezik a kibocsátott szennyezés legnagyobb része. Újabb támogatás a kárpátaljai magyar főiskolának A beregszászi II. Rákóczi Fe­renc Főiskola egymillió forin­tos támogatásáról döntöttek csütörtökön Esztergom önkor­mányzati képviselői. Az intézmény létrehozását Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven 1993-ban kezde­ményezte a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Református Egyház. A szervezetek a Beregszászi Városi Tanáccsal együttműködve meg­alapították a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt. 1996-ban kapták meg az oktatásra feljogosí­tó működési engedélyt. A főiskola hosszú távú bizton­ságos működésének elősegítése ér­dekében Beregszász Város Köz­gyűlése 2001-ben a főiskolának ajándékozta a főtéren álló volt Törvényszék épületét. Mivel a fő­iskolát működtető alapítvány uk­rán állami költségvetési támoga­tásban nem részesül, a pályázati lehetőségei is korlátozottak, ezért az épület felújításához, a magyar önkormányzatok segítségében is bízva, támogatási rendszert dol­goztak ki. Ennek keretében Esz­tergom város támogatásából újult meg az iskolaépület legnagyobb terme. A díszterem 2004 óta Esztergom nevét viseli. A főiskola működését, funkció­jának fenntartását az anyanyelvi oktatás biztosítása érdekében nemzetpolitikai szempontból is fontosnak tartja a Meggyes Tamás polgármester-vezette esztergomi képviselő-testület. „Az intézmény a magyar összefogás jelképévé vál­hat és demonstrálhatja a határok feletti összmagyar érdekek meglé­tét a Kárpát-medencében, amely­ben Esztergomnak mindig kiemel­kedő szerepe volt" - olvasható a döntés indokolásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom