Esztergom és Vidéke, 2006
2006-03-09 / 10-11. szám
2006. március 23 . Esztergom és Vidéke 3 Tiltakozás! Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete tiltakozik az ellen, hogy a Magyar Szocialista Párt 2006-os választási programfüzetében a 2001. október 11-én átadott Mária Valéria hidat úgy tünteti fel, mintha a híd újjáépítése a Medgyessy-Gyurcsány kormányoknak lenne köszönhető - így döntött Meggyes Tamás polgármester javaslatára a csütörtökön tartott testületi ülés. Az MSZP füzetében a 2001. október 11-én, tehát az előző kormányzat alatt épített és átadott Mária Valéria híd képét feltüntetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a híd megépítése és átadása a Medgyessy-Gyurcsány kormányok tevékenységének lenne köszönhető - áll a döntés indokolásában. A Mária Valéria híd - Európa II. világháború után leghosszabb ideig újjá nem épített hídja - újjáépítését az Európai Unió által megajánlott, a költségek felét álló pénzügyi támogatása tette lehetővé. 1999. szeptember 16-án Mikulás Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnökökjelképes helyszínen, a Duna két partja közt egy hajón írták alá a híd újjáépítéséről szóló szerződést. A kitűzött határidőre a munkák elkészültek, és így a lerombolása után ötvenhét évvel újra megindulhatott a forgalom a régi-új hídon. A híd újjáépítése hatalmas lehetőségeket nyitott a térségben; 2003 őszén száz határon inneni és túli település összefogásával megalakult az Ister-Granum Eurorégió. Esztergom aktív szerepet vállal a régió életében. Európai Uniós pályázatokon indulva próbálja pótolni a 2002 óta egyre fogyatkozó magyarországi pályázati lehetőségek miatt kieső fejlesztési forrásokat. A kommunista diktatúra áldozataira emlékeztek Február 25-én az Érseki Palota falán elhelyezett Mindszenty József-emléktábla előtt az Esztergomi Polgáregylet tartotta megemlékezését a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Az ünnepségen dr. Horváth István, az egyesület elnöke, múzeumigazgató személyes élményeiről szólva emlékeztetett azok áldozatára, akik a kommunista elnyomás idején sem feledkeztek meg emberségükről, támogatva az áldozatokat és családjukat, kiállva az elhurcoltak mellett, ahogy a fenyegetett egyházi és politikai üldözöttek is helytálltak, helyükön maradva az utolsó pillanatig, soha fel nem adva a harcot a zsarnokság ellen. -Horváth István kiemelte: olyan hagyománya ez Esztergomnak, amely hosszú időn át példát mutatott, amit nem feledhet el a város polgársága. A múzeumigazgató szavait követően Kiss-Rigó László püspök imádkozott az áldozatok lelki üdvéért, majd a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit. Esztergom Város Önkormányzata nevében Knapp János Pál alpolgármester, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye részéről Kiss-Rigó László püspök, az Esztergomi Polgáregylet nevében dr. Horváth István, az Esztergom Barátainak Egyesülete részéről Koditek Pál, a polgári köröktől Hidasi Ernőné és Lovas Róbertné koszorúztak. Egom Port - a város hajózási társasága A társaság a város 18 kilométeres dunai partszakaszán, főleg a Prímás-szigeten és a Horváth Géza sorig terjedő parton tervezteti, építi, és üzemelteti az úszótalpakat, a városi hajókikötő-stégeket. A dunai nemzetközi üdülőhajó-flotta hajóinak száma átlépte a százat, ezért halaszthatatlanná vált kikötőink kialakítása és fejlesztése. Február 26-án került helyére a Mária Valéria híd feletti parton városunk első kikötő-pontonja. A következő beruházás a Molnár sor alatti úszótalp. Ennek elhelyezése a hajdan ott húzódó dunai török fahíd miatt műemléki egyeztetést igényel, hogy ne szenvedjenek kárt történelmi értékeink. A tervezett kikötői díjbevételek a beruházás gyors megtérülését ígérik, és a fejlődő dunai idegenforgalom is kulturáltabb fogadtatásban részesül. Fejlesztések a Kőrösy László Kollégiumban Az önkormányzat tervei szerint tanszállodává alakítják a Kőrösy Kollégium egy részét. Az intézményben a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola ötödik évfolyamának tanulói számára biztosítják a vendéglátóipari és idegenforgalmi gyakorlat lehetőségét. Esztergom a már korábban is az idelátogatók által használt szinteken kívánja kialakítani a tanszállodát. Az átalakítással a szobákba, az új apartmanokba helyezik át a vizes helyiségeket, emelve a komfortfokozatot, szállodai szintre fejlesztve az épületrészeket. Emellett továbbra is biztosítják a harminc itt tanuló diák állandó szálláshelyét is. A város a kollégium néhány évvel ezelőtti felújításához kétszázmilliós címzett támogatást kapott, így a változáshoz a Területfejlesztési Hivatal hozzájárulását is kérte. A funkcióváltás lehetőséget biztosít az eddig a Dunakanyar szállodáiban gyakorlaton lévő tanulóknak szakmai végzettségük megszerzésére, ráadásul ehhez igényelhető állami szakképzési normatíva is. Az iskolai képzés színvonalának javulásával az élményfürdő mellett épülő szálloda és a majdan újra nyíló, nemrég városi tulajdonba került Fürdő Szálló leendő munkatársainak tudása és tapasztalata is bővül, az új szálláshelyek kialakításával pedig az Esztergomba érkező turisták, a város jut komfortos szálláshelyekhez. 2508 - Esztergom-Pilisszentlélek Ez az új irányítószáma Esztergom hegyvidéki településrészének. A város önkormányzata és a kisebbségi önkormányzat, valamint Szalma László helyi képviselő azért kezdeményezte az önálló irányítószám kiadását, mert Szentléleken és Esztergomban is van például Kossuth, Petőfi, Hunyadi utca, ami többször okozott gondot a postai küldemények kézbesítésekor. Az irányítószám mellett a pontos címzésről is gondoskodtak: ahogy Esztergom-kertváros esetében, itt is kötőjellel kell írni a város és a településrész nevét is tartalmazó címet: Esztergom-Pilisszentlélek. (www.esztergom.hu) Együtt isszuk a hibás kormányzati döntések levét Négy év alatt megduplázódott az egy főre jutó államadósság A Városi Beszélgetések sorozat keretében Meggyes Tamás polgármester, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselő-jelöltje, Esztergom-kertvárosban, az Oktáv Rt. előadótermében tartott fórumon képviselőjelölti programjáról szólt. Az est házigazdája Pócsföldi József önkormányzati képviselő volt. Meggyes Tamás előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány négyéves működésének hibás döntései egyaránt kihatással vannak az önkormányzatok működésére és az emberek életére. A rendszerváltáskor átvett államadósság folyamatosan csökkent, az Orbán-kormány idején már csak hatszázezer forint volt az egy lakosra jutó államadósság mértéke. A Medgyessy-Gyurcsány-kormány négyéves időszakában az államadósság mértéke megduplázódott, így most már az ország egy lakosára jutó államadósság egymillió kétszázezer forintra növekedett. A kormány úgy növelte az ország adósságát, hogy közben a gazdaság jól működött. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány eddig példátlan módon csökkentette az oktatás állami normatíváit, így az esztergomi önkormányzatnak százötvenhét-millióval kell kiegészíteni az intézmények fenntartásához hiányzó összeget. A kisebb települések önkormányzatai iskola-összevonásra, pedagógusok elbocsátására kényszerülnek. Esztergomban egyikre sem kerül sor, sőt a város hatszázmillió forintot szán a költségvetésben az északi kanonoksori iskolaépület második lépcsőházának felújítására, hogy a Balassa Gazdasági Szakközépiskola elhelyezése végleg megoldódjon. Nemcsak az államadósság növekedett, hanem a közüzemi díjak is emelkedtek, amint ezt mindenki egyformán érzékelheti. Mindenképpen változásra van szükség, hogy az ismét felhalmozott államadósság csökkenjen, a járulékok csökkentésével megnövekedhet az új munkahelyek száma, hiszen több mint négyszázezer munkanélküli van az országban. Meggyes Tamás képviselő-jelölti programjában a megyerendszert és ezzel együtt a megyei önkormányzatok megszüntetését javasolja. A megyei önkormányzatok lényegében funkció nélküli szervezetek, az általuk fenntar• « tott intézmények egy része állami fenntartásba kerülhetne, illetve az önkormányzatokhoz a megfelelő finanszírozással együtt. Ilyen módon jelentős bevételhez juthatnak a települések. A Volán társaságokban tulajdonrészt kellene, hogy kapjanak az önkormányzatok is, mert így nemcsak az üzleti érdekek vezérlik majd a járatok működtetését, hanem az utazó emberek érdeke is megjelenhet. Esztergom városa évek óta kéri, hogy új helyi járatos autóbuszok közlekedjenek a városban. A tatabányai székhelyű cég úgy vásárolt két új autóbuszt az esztergomi helyi közlekedésbe, hogy az elmúlt évben duplájára emelte a bérleti díjakat, és több millió forint támogatást kapott az önkormányzattól. Egy, a város tulajdonában lévő közlekedési társaság korszerű autóbuszokkal rugalmasabban szervezné meg a helyi közlekedést. (muzslai) A városé lesz a tűzoltó laktanya A Technika Házában tartotta az Esztergomi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság évértékelő állomány gyűlését, amelyen részt vett Czibik József megyei katasztrófavédelmi parancsnok. A város részéről Knapp János Pál alpolgármester köszöntötte a tűzoltókat és bejelentette, hogy a város tulajdonába kerül az eddig megyei tulajdonban lévő tűzoltó laktanya épülete. Az esztergomi képviselő-testület még az elmúlt év októberében kezdeményezte a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzatnál a tűzoltólaktanya épületének tulajdonba vételét. A tárgyalások során felmerült, hogy Komáromhoz hasonlóan Esztergomban is a tűzoltó laktanya megegyezés alapján térítés-mentesen kerülhet a város tulajdonába. A tűzoltó laktanya épületén jórészt önkormányzati segítséggel valósultak meg a szükséges karbantartási, gépészeti felújítások és most már saját épületükben lehetnek a tűzoltók. Kövecs István tűzoltó parancsnok a 2005. évet értékelő beszámolójában kiemelte, hogy a tűzesetek felszámolásában fejlődik a csoportok összetartozása. Nagyon fontos, hogy az újoncokat segítik társaik a különböző gyakorlati feladatok elsajátításában. Rendszeresen tartanak gyakorlatokat a gépjárművek és eszközök kezelésének minél jobb elsajátítására, a feladatok elvégzésének gyors megoldására. A környékbeli önkéntes és hivatásos tűzoltó egységekkel közös gyakorlatokat is tartottak az elmúlt évben az esztergomi laktanyában. Igen jó kapcsolatokat ápolnak a testvérvárosi tűzoltókkal és jó együttműködés alakult ki a társszervezetekkel. Az állomány létszáma stabil és zömében fiatalok jelentkeznek tűzoltóknak. Az alacsony fluktuáció is jelzi, hogy biztos munkahelynek tartják a tűzoltóságot és elégedettek a munkakörülményekkel is. Az állomány fizikai erőnlétének karbantartására kondicionáló termet rendeztek be a laktanyában és a Városi Sportcsarnokkal is van együttműködési szerződésük. Az elmúlt évben külön jutalmazásra is sor került a Tűzoltóság napján. Belügyminisztériumi rendelet alapján tavaly négyen kaptak egyenként 180 000 Ft-os családalapítási támogatást. M. Á. Néhány sorban Ma, március 9-én 17 órakor a Bajor Ágost Művelődési Házban dr. Körösi Mária egyetemi docens „Mit jelent az EU-tudat?" címmel politikai-földrajz tárgyú előadást tart. Ezt követően 18 órától ugyanitt Wernke Bernát költői estjére, és a Muravidék folyóirat legújabb számának bemutatására várják az érdeklődőket. * Március 7-én az Eszakdunántúli Vízmű Rt. tájékoztatót tartott a térség víziközmű szolgáltatásáról, a társaság 2005. évi gazdálkodásáról és az ez évi üzleti célkitűzéseiről. Környezetvédelmi témáról szavaz Esztergom „Egyetért-e azzal, hogy Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete elutasítja a Lábatlan város határától közelebb eső területen, környezetvédelmi szempontból már most is súlyosan terhelt környezetben, egy új, hagyományos vagy háztartási vagy veszélyes hulladékokkal is üzemelő cementgyár építését ?" A csütörtöki testületi döntés szerint erre a kérdésre is várják az esztergomiak szavazatát április 9-én. A helyi népszavazást az önkormányzat polgári frakciójának nyolc képviselője - Knapp János Pál alpolgármester, dr. Osvai László, dr. Magyar György, Eck Alajos, Kiss Tamás, Németh József, Petrovics János és Pócsföldi József- kezdeményezte. Esztergom a tervek napvilágra kerülése óta ellenzi a beruházás megvalósítását. Nemcsak a veszélyes hulladékok cementgyári égetéséről korábban felröppent hírek miatt tiltakozott a város, hanem azért is, mert a terület levegőjének porszennyezettsége folyamatosan meghaladja a megengedett értékeket. A helyzetet egy új cementmű mindenképpen rontaná, ráadásul a mérések szerint az uralkodó széliránnyal éppen Esztergomra és környékére, például Tátra érkezik a kibocsátott szennyezés legnagyobb része. Újabb támogatás a kárpátaljai magyar főiskolának A beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola egymillió forintos támogatásáról döntöttek csütörtökön Esztergom önkormányzati képviselői. Az intézmény létrehozását Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven 1993-ban kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Református Egyház. A szervezetek a Beregszászi Városi Tanáccsal együttműködve megalapították a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítványt. 1996-ban kapták meg az oktatásra feljogosító működési engedélyt. A főiskola hosszú távú biztonságos működésének elősegítése érdekében Beregszász Város Közgyűlése 2001-ben a főiskolának ajándékozta a főtéren álló volt Törvényszék épületét. Mivel a főiskolát működtető alapítvány ukrán állami költségvetési támogatásban nem részesül, a pályázati lehetőségei is korlátozottak, ezért az épület felújításához, a magyar önkormányzatok segítségében is bízva, támogatási rendszert dolgoztak ki. Ennek keretében Esztergom város támogatásából újult meg az iskolaépület legnagyobb terme. A díszterem 2004 óta Esztergom nevét viseli. A főiskola működését, funkciójának fenntartását az anyanyelvi oktatás biztosítása érdekében nemzetpolitikai szempontból is fontosnak tartja a Meggyes Tamás polgármester-vezette esztergomi képviselő-testület. „Az intézmény a magyar összefogás jelképévé válhat és demonstrálhatja a határok feletti összmagyar érdekek meglétét a Kárpát-medencében, amelyben Esztergomnak mindig kiemelkedő szerepe volt" - olvasható a döntés indokolásában.