Esztergom és Vidéke, 2006

2006-04-27 / 17-18. szám

2006. április 27. Esztergom és Vidéke 7 Az elektronikus úton bevallók regisztrációs és bejelentési kötelezettségéről 2006. május l-jétől elektronikus úton, az Interneten kell teljesíteni valamennyi bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettségét annak az adózónak, aki (amely) munkáltatónak, illetve kifizetőnek számít, és - havonta, illetőleg negyedévenként kötelezett bevallásra, vagy - a 2005. december 31-ei állapot szerint beletartozik a 10.000 legna­gyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe, vagy - adóztatási feladatait az APEH Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el. A fenti adózókat a bevallások és adatszolgáltatások elektronikus úton történő teljesítése érdekében regisztrációs és bejelentési kötele­zettség is terheli. A regisztrációs kötelezettségnek 2006. április 30-áig kell eleget tenniük, mely kötelezettség bármely okmányirodánál telje­síthető. A bejelentési kötelezettséget az adózó székhelye (lakóhelye) sze­rint illetékes állami adóhatóságnál kell teljesíteni, ahol az okmányirodai regisztráció megtörténtét kell bejelentenie a regisztrációt követő 8 napon belül. Az okmányirodai regisztrációnak, és az adóhatósági bejelentésnek annak a magánszemélynek kell eleget tennie, aki a bevallásokat el fogja küldeni az adóhatóságnak. Ez a személy lehet az adózó önmaga (adó­számmal rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó esetén), az adózó törvényes képviselője (pl. egy kft. ügyvezetője), továbbá valamennyi adózó tekintetében annak meghatalmazottja, megbízottja (pl. könyvelő, adótanácsadó stb.) is. Az okmányirodai regisztrációt követő adóhatósági bejelentést a 06180-as számú bejelentés és regisztrációs adatlapon kell megtenni. Az adatlap kizárólag a www.apeh.hu oldalról tölthető le, és a nyomtatást követően papír alapon, aláírva nyújtandó be. Kérjük, hogy a kinyomta­tott adatlapot téves adat esetén ne íróeszközzel (tollal, ceruzával stb.) ja­vítsa, hanem új adatlapot szíveskedjék kinyomtatni a helyes adatokkal. Amennyiben az okmányirodai regisztrációt az adózó meghatalma­zottja vagy megbízottja teljesíti, akkor a 06180. számú adatlapon az adó­hatósági bejelentést is a meghatalmazottnak vagy megbízottnak kell megtennie. Ebben az esetben a nyomtatványt - a meghatalmazás beje­lentése esetén - a megfelelő helyen a meghatalmazottnak és a meghatalmazónak is alá kell írnia. Az állami adóhatóság 2006. februárjában és márciusában külön érte­sítőlevélben hívta fel az érintett adózók figyelmét arra, hogy tegyenek eleget regisztrációs és bejelentési kötelezettségüknek. Ismételten kér­jük azokat az adózókat, akik regisztrációs és bejelentési kötelezettsé­güknek - személyesen vagy megbízottjuk, állandó meghatalmazottjuk útján - még nem tettek eleget, ezt 2006. április 30-áig szíveskedjenek pó­tolni! Felhívjuk tisztelt adózóink figyelmét, hogy amennyiben a regiszt­rációs és bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy azt késedelmesen teljesítik, úgy az állami adóhatóság 500 ezer forintig terje­dő összegű mulasztási bírságot róhat ki. Az okmányirodai regisztráció és az adóhatósági bejelentés hiányában az érintett adózó 2006. májusá­tól esedékes bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségeit sem tudja tel­jesíteni. Az esetlegesen felmerülő tisztázandó kérdések miatt javasoljuk az érintett adózóknak, hogy regisztrációs és bejelentési kötelezettségük teljesítését ne halasszák április végére. Tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy az okmányirodai regisztráció során kapott azonosítójuk és választott jelszavuk segítségével nemcsak a be­vallási és adatszolgáltatási kötelezettségnek lehet elektronikus úton eleget tenni. Az azonosítóval és jelszóval más államigazgatási szervnél is kezdeményezhető az elektronikus ügyintézés körébe bevont ügytípu­sokban az elektronikus ügyintézés. Nagyon fontos, hogy az adózó vagy megbízottja, állandó meghatalmazottja azonosítóját és jelszavát ne adja át senkinek. A pénztárgépek áfa-kulcs átállítási határidejének lejártáról Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi - módosított - LXXTV törvény az adó mértékét 25 %-ról 20 %-ra mérsékelte. A 2006. január l-jétől hatályos változások érintették a pénztárgépeket is. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIX. Törvény 182. § /6/ bekez­dése értelmében - az adómérték változása miatt - az általános forgalmi adó kezelésére is alkalmas pénztárgépeket az arra jogosult szervizzel 2006. március 31-ig át kellett állíttatni a helyes adómértékre. A pénztárgépet felhasználók és a szervizek átállítással kapcsolatos feladatait az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleményben (meg­jelent az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2005. évi 14. számában, valamint az APEH internetes honlapján: www.apeh.hu) részletesen szabályozta. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy azok a pénztárgépek, ame­lyek átállítását - az idényjelleggel üzemeltetett gépek kivételével - fenti határidőig nem végezték el, a továbbiakban nem használhatók (a nyug­taadási kötelezettség teljesítésére nem alkalmasak) mindaddig, amíg az átállításokat az előírásoknak megfelelően végre nem hajtották. Az APEH illetékes igazgatóságai ellenőrzik az átállítási előírások be­tartását. Mulasztás esetén a felhasználó a jogszabályban meghatározott mértékű bírság kiszabásával számolhat. Ez magánszemély (egyéni vál­lalkozó) esetén 50 000, nem magánszemély adózóknál 100 000 forintig terjedhet. A 2006. május 1-je és május 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról A személyi jövedelemadóról szóló törvény 82. §-a felhatalmazza az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt arra, hogy az üzemanyagárat köz­zétegye.Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát be­szerezni. Ólmozatlan motorbenzinek: ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 275 Ft/l ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin: 284 Ft/l Gázolaj: 268 Ft/l Keverék: 292 Ft/l Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Mire képes az agyunk? Az emberi szervezet egyetlen szövete, amely képtelen a regene­rációra, a gyógyulásra az idegszö­vet. Ha elvágjuk a kezünket, fel­horzsoljuk a bőrünket, eltörjük a csontjainkat, bízvást számítha­tunk a gyógyulásra, azaz a sebek behegedésére, a horzsoiás hámo­sodására és a csontok összeforra­dására. Sajnos az idegsejtek káro­sodása esetén nem ilyen biztató a helyzet. Az idegrendszer szöveteit alap­vetően két csoportba soroljuk: pe­rifériás idegrendszer és központi idegrendszer. Gyógyulnak-e az idegsejtek ? Minden olyan idegsejt, amely rostjait elküldi a végtagokhoz, a bőrhöz, az érzékszervekhez az in­formációkat, azok, amelyek a kül­világgal kommunikálnak, periféri­ásnak nevezzük. Ezek a rostok hajlamosak a regenerációra, a gyógyulásra, ha mégoly lassan is. A megfigyelések szerint, a perifé­riás idegek a gyógyulási folyamat során egyszerűen belenőnek az őket körülvevő ideghüvelybe. A gyógyulás nagyon lassú, napi ma­ximum 1 mm-t haladnak. Nem ne­héz kiszámolni, hogy egy érzőideg, amely az ujjunk tapintásáról köz­vetít információt az agy felé, a sé­rülés helyétől függően, akár 50 na­pig is „néma" lehet. Mi jellemző a központi ideg­rendszeri sérülésekre'? A központi idegrendszer alatt azokat az agyi és gerincvelői ideg­sejteket értjük, amelyek nem kül­denek rostokat a periféria felé, ha­nem egymással alkotnak belső há­lózatot. Amennyiben ezek a sejtek, akár sérülés vagy betegség miatt elvesztik kapcsolatukat a hálózat többi tagjával, sajnos nem képesek a regenerációra. Bíztató kísérletek zajlanak az idegsejtek gyógyításá­ban is őssejtek beültetésével, klónozással, és esetleges prote­tikával, de ezek a módszerek gya­korlati alkalmazására még leg­alább egy évtizedet várni kell. A sérült sejtek, pályák miatt ki­esett funkció helyreállítására más úton-módon indultak el brit kuta­tók. Az informatikában már bizo­nyították erejüket az egymástól nagy távolságra elhelyezett, e­gyenként gyenge teljesítményű számítógépekből szervezett háló­zatok. Gondoljunk csak a SETI programra, amely során a közpon­ti számítógépeket önkéntes, egy­mással hálózatba kapcsolt otthoni PC-k segítik a bonyolult számítá­sokban. Az agykutatók e modell alapján kezdték vizsgálni az ideg­rendszer egyenként kis teljesítmé­nyű, ámde hálózatba kapcsolt sejt­jeit. Kiderült, hogy az egyes sejtek közvetlen kapcsolat nélkül is, a hálózat segítségével akár nagyon távoli sejtekkel is nagyon hatéko­nyan tudnak kommunikálni. Na de hogyan alkalmazható a hálózati modell a gyógyításban ? A gyógyításig rögös út vezetett. Az oroszok már a spájzban van­nak, mondta Sinkovits Imre, és meglátása az agykutatásban is helytálló. Szinte mindenki hallott már a „pavlovi reflexről", a feltéte­les tanulási mechanizmusokról. Pavlov a század elején közölte megfigyeléseit, azaz azt, hogy a kutyákban vegetatív reflexeket le­hetett kiépíteni az addig spontán idegrendszeri válaszok mellett. Mindenki ismeri az érzést, hogy az étel látványa, gondolata elég ahhoz, hogy a nyáltermelés bein­duljon („összefut a nyál a száj­ban"). Pavlov bemutatta, hogy egy teljesen közömbös inger társításá­val is ki lehet váltani a nyálfolyást. Ha sikerült mindenkit végleg összezavarni azzal, hogy jön a nyálfolyás a bénulás gyógyításá­hoz, akkor most elvágjuk a gordiu­szi csomót. Az agy ugyanis egy rendkívül plasztikus hálózat, ideg­sejtek szoros szövedéke, amely tel­jesítménye szinte beláthatatlan. Amennyiben a központi ideg­rendszer egyes elemei megsérül­nek, de a hálózatban vannak még működő kapcsolatok, akkor az agy pavlovi módszerekkel megtanítha­tó arra, hogy a korábbi (jelenleg sérülés, betegség miatt kiesett funkciójú) pályák helyett új utat keressen, és találjon például a ki­esett mozgások kivitelezésére. Gyógyítás a gyakorlatban Az elmélet már tiszta, most már csak a gyakorlati módszert kell megtalálni gondolhatnánk, és nem is tévedünk. Az agy elektro­mágneses hálózatában nyomon kell követni azt, hogy az egyes há­lózati elemek (sejtek) mely más elemekkel vannak kapcsolatban. Az ingerület terjedésének le­nyomozására a központi idegrend­szert (az agyat és/vagy a gerincve­lőt) nagy energiájú elektromágne­ses impulzussal ingerlik (rtms) és figyelik, hogy van-e bármilyen vá­lasz a távoli, perifériás idegekben. Amennyiben van válasz (mozgás vagy érzés), akkor jön a dolog ne­hezebbik része, az agy megtanítá­sa az új pályák alkalmazására. Hogyan tanítható az agy? A tanulás verejtékes feladat, az eredményeket soha nem adják in­gyen. Nincsen ez másként ebben az esetben sem, az eredmények at­tól függenek, hogy mennyi időt és energiát ölnek a folyamatba. A központi idegrendszer sérülé­seinek esetén azonban a tanulási folyamatot még nehezíti egypár dolog. Vegyük csak a mozgató rendszert, az ún. neuro-muszkulá­ris rendszert. A mozgás folyama­tában az idegek az ingereket köz­vetítik az izmok felé, amelyek a konkrét mozgást kivitelezik. Inge­rek hiányában (sérülés, betegség) az izmok nem mozognak, kény­szerpihenőre jutnak, amely követ­keztében sorvadásnak indulnak. A hosszan tartó kényszerpihenő kö­vetkeztében az izmok akár telje­sen leépülhetnek. Dr. Xantus Gábor sebész Újabb lépés az elektronikus igazságszolgáltatás területén A budapesti és közép-magyarországi közjegyzők készen állnak az elektronikus hitelesítésre A Budapesti Közjegyzői Kamara tagjai továbbképzésen ismerkedtek meg a minősített elektronikus aláírás használatával. A május l-jétől országo­san is elérhetővé váló elektronikus közjegyzői tanúsítás jelentősen fel­gyorsíthatja az ügyintézést. Az elektronikus módszer a köz­jegyzői jogszolgáltatás garanciális szabályait nem érinti, az csupán eszközeiben különbözik a hagyo­mányostól. Másolat hitelesítése esetén például az eredeti okiratról nem papír alapú, hanem digitali­zált (elektronikussá átalakított) másolat készül, a közjegyző pedig pecsét helyett egyedi chipkártyá­jával hitelesíti a digitalizált máso­latot. Az ilyen elektronikus alá­írással ellátott dokumentumok ugyanolyan bizonyító erejűnek minősülnek majd, mint a „hagyo­mányos" pecséttel ellátottak. A módszer segítségével az élet egyre több területén válthat gyorsabbá és egyszerűbbé az ügyintézés. A kft.-k és részvénytársaságok elektronikus cégbejegyzésére ta­valy szeptember óta adott a lehe­tőség. Az egyéb gazdasági társasá­gok cégbejegyzési és változásbe­jegyzési kérelmüket 2006. július l-jétől tehetik meg elektronikus úton, míg az egyéb cégformák ese­tében erre 2007. január 1. után lesz lehetőség. A cégbírósághoz elektroniku­san benyújtott kérelem az elkül­dés pillanatában megérkezik, a küldésről kapott elektronikus tértivevény pedig bizonyítja a be­érkezés tényét. 2007. január l-jé­től már a melléklet nélküli beadvá­nyokat is be lehet nyújtani elekt­ronikusan a földhivatalokhoz, melynek segítségével sok idő és ké­nyelmetlenség takarítható meg. „A Pest, Nógrád, Komá­rom-Esztergom megyei és buda­pesti közjegyzők és közjegyző-he­lyettesek egynapos képzésen ismer­kedtek a rendszer használatával. Mindannyian megkapták a hitele­sítéshez szükséges chipkártyát is, a hozzá tartozó leolvasóval együtt. Készen állunk a rendszer májusi indítására" - mondta dr. Tóth Er­zsébet Katalin, a Budapesti Köz­jegyzői Kamara elnöke. „Arra számítunk, hogy az ügy­feleinknek könnyebbséget jelent az új lehetőség, hiszen egyre több hi­vatal tudja már fogadni az elektro­nikus okiratokat" - tette hozzá. * Az őrzendő elektronikus okira­tokat a közjegyzők a digitális levél­tárban helyezik el, így - hasonlóan a papíralapú okiratokhoz - nem okoz gondot akár évekkel ezelőtt készült iratok visszakeresése sem. Az elektronikus eljárás egyelőre nem váltja fel, csak kiegészíti a pa­píralapú ügyintézést. A jövőben az elektronikus eljá­rás várhatóan egyre több helyen alapvető követelmény lesz, és az e-közigazgatás elterjedésével az elektronikus közjegyzői okirato­kat akár a többi nagy elektronikus ügyintézési rendszerhez is problé­ma nélkül hozzá lehet kapcsolni. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) és a közjegyzőség A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) köztestület, mely a legfőbb önkormányzati szervként képviseli a közjegyzői kart és szervezeteit. A budapesti székhelyű kamara - a hatályos rendelkezések szerint - nem pusz­tán érdekvédelmi szervezet, ha­nem jogszabályokat is kezdemé­nyezhet, illetve működteti a köz­jegyzői levéltárat, közhiteles és egyéb központi nyilvántartásokat vezet. A MOKK öt területi kama­rát foglal magában, a Budapesti Közjegyzői Kamara Pest, Nógrád, Komárom-Esztergom megye, va­lamint Budapest közjegyzőit tö­möríti. A közjegyzőség több mint 300 éves intézmény, amely a rend­szerváltás után kapta vissza ko­rábbi státuszát. A közjegyzők te­vékenységi köre igen széles: a kü­lönböző közokiratok és tanúsítvá­nyok készítésén túl kiterjed az ok­iratok, pénz vagy értéktárgy bizal­mi őrzésére, a hagyatéki és egyéb nemperes eljárások lefolytatására vagy a jogi tanácsadásra is. A cél azonban mindig egy: elősegíteni a jog vita nélküli érvényesítését, az­az megelőzni a szükségtelen pere­ket. Információ: Kovács Katalin Weber Shandwick Tel: 06-1-354-2446 Fax: 06-1-354-2439 E-mail: katalin.kovacs@ webershandwick.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom