Esztergom és Vidéke, 2006
2006-04-27 / 17-18. szám
Esztergom és Vidék e 2006. április 27. Gyakorlósok német nemzetiségi tanulmányi sikere (P) A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata évente megrendezi az általános iskolás korúak német vers- és prózamondó versenyét. A nyugat-magyarországi régióból Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér megyék, valamint Budapest 1-8. osztályos diákjai mérték össze tudásukat Mosonmagyaróváron. Négy kategóriában kötelező és szabadon választott műveket mondtak el a tanulók, míg két nyelvjárási kategóriában önállóan választott szereppel léphettek pódiumra. Az esztergomi főiskola gyakorlóiskolájából a II. (3-4. osztályosok) kategóriában Vezekényi Fanni első lett, míg az I. kategóriában György Barbara harmadik helyen jutott az országos döntőbe. Német nemzetiségben erős megyénk további diáksikerei: 4. Schneider Richárd, és 6. Tafferner Levente (I. kategória, Tarján), 7. Varga Orsolya (II. kategória, Máriahalom), 7. Szabó Enikő (III. kategória, Nyergesújfalu), 4. Balogh Fanni (IV kategória, Baj). A nyelvjárási kategóriákban 1. Mayer Dominik (Csolnok), 2. Schneider Patrik (Tarján). Az itt felsorolt megyei versenyzők a más területekről döntőbe jutott társaikkal Budapesten május 12-én az országos díjakért versenyeznek. A sikeres esztergomi diákok nyelvtanárai Szollár Éva és Kotzné Havas Erika, felkészítő tanáruk Szendy Judit, igazgatójuk Juhász Albinné. Ügyviteli alapismeretek tantárgyi verseny - Esztergomi tanuló országos sikere (Tarján) A Székesfehérváron megrendezésre került Ügyviteli alapismeretek tantárgy országos döntőjén Bezzeg Ildikó, az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola 12. évfolyamos tanulója első helyezést ért el. A Nemzeti Szakképzési Intézet által megrendezett versenyen a mintegy 300 elődöntős közül 24-en kerültek a döntőbe. A megmérettetésen szövegszerkesztésből, táblázatkezelésből és szakmai idegen nyelvből kellett bizonyítaniuk rátermettségüket a résztvevőknek. Az iskola tanulója az oklevél mellé pénzjutalmat is kapott, valamint az érettségin mentesül az Ügyviteli alapismeretek tantárgy teljesítése alól és automatikusan emelt szintű jeles minősítést kap. Egy várszínházi előadás az országos színházi fesztiválon Hűvös tavaszi időszakban gyakrabban ábrándozik az ember a júniusi kánikuláról, tervezgeti előre az üdülést, és készül a nyáresti programokra. A Várszínház ezévi műsora korai beharangozásához már ez is elegendő ok lenne, de ami miatt már most leültünk egy beszélgetésre Horányi László művészeti vezetővel, az egy friss elismerés apropója volt. - Milyen rangot jelent az, hogy az Esztergomi Várszínház produkcióját (Jean Anouilh: Medeia című darabját) beválogatták a hagyományos szakmai seregszemle, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjába ? - Ez egy nagyon nagy állomás az Esztergomi Várszínház, de egyáltalán a szabadtéri színházak történetében. Magyarországon már hat éve létezik a POSZT, ami az előző, tehát jelen esetben a 2005/ 2006-os színházi évad legkiemelkedőbb és legrangosabb előadásait méretteti meg egy fesztivál keretén belül. Erre általában 14-15 előadást választanak. Az utóbbi években ez egyben egy nemzetközi találkozó lett, mert a Kárpát-medencei, a határon túli előadásokat is bevonták ebbe. Körülbelül 155-160 előadásból kerül ki az a 14-15, amely a versenyprogramban indul. Ha innen nézem, akkor óriási eredmény, hogy egy szabadtéri előadás is rendelkezhet olyan színvonallal és művészi tartalommal, amelyek alapján itt szerepelhet. A seregszemlén természetesen elsősorban újszerű, érdekes, formabontó előadások láthatók, amelyek a magyar színházi szakma élvonalába tartoznak. Ilyen bemutatókat csak nagyon komoly városi támogatással és költségvetéssel rendelkező kőszínházjik tudnak produkálni - ezt mutatja a többi színház példája. Most többek között a kaposvári Csiky Gergely Színház, Budapestről a Bárka Színház, a Katona József Színház és az Új Színház egy-egy produkciója kapott meghívást. Ebben a mezőnyben vizsgálva megdöbbentő a különbség, mert máshol körülbelül 30-40-szerese az a támogatás, amiből gazdálkodni tudnak. Tehát mi leküzdöttük a szabadtéri színház okozta hátrányt egy olyan fesztiválon, ahol az abszolút művészi érték van a középpontban (a szabadtéri előadások elsősorban szórakoztató jellegűek), és leküzdöttük a támogatás mostoha körülményeit is. Ez természetesen részben a rendező és a tervező személyének köszönhető. A jelen esetben egy olyan alkotógárdáról van szó, akik méltán vannak az európai színjátszás középpontjában. Tulajdonképpen nem tudok eléggé hálás lenni a sorsnak azért a temesvári vendégjátékért, mikor ott a Hegedűs a háztetőn főszerepére kértek fel. Ez a darabot több mint két és fél évig játszottuk ott. Ezidő alatt ismerkedtem Victor Ioan Frunza rendezővel, valamint Adriana Grand díszlet- és jelmeztervezővel, s ennek eredményeként hívtak meg a Hamletbe, Polonius szerepébe. Ez a munkakapcsolat fejlődött odáig, hogy hajlandók voltak a meghívásunknak eleget tenni, és így jöhetett létre Magyarországon egy ilyen előadás az ő munkájuk eredményeképpen. Mi a ránk jellemző sanyarú támogatási rendszert azzal hidaltuk át, hogy összefogtunk a Budapesti Kamaraszínházzal - az összefogás sikerességét is mutatja ez az eredmény. De azt is mutatja, hogy a művészet és a kultúra nem ismer határokat. Mert itt román alkotótársakról van szó, akikkel a sikeres együttműködés egy erdélyi magyar színházzal való kapcsolat eredményeképpen született meg. - A Medeia eljut esetleg Esztergomba is ? - Természetesen, június 23-án és 24-én (tehát már a POSZT-on való szereplés után) ez lesz az évadnyitó előadás. - Mit lehet tudni a Várszínház idei műsoráról ? - Idén több történelmi évforduló lesz. Először is 1956-ra emlékezve egy műsort készítünk Emlékművek címmel, amelynek olvasópróbái már elkezdődtek. A Várszínház ebben a színház nyelvén próbál emléket állítani ennek a jeles eseménynek. Nem utolsósorban olyan céllal, hogy miután egy kevés szereplős, könnyen mozgatható darabról van szó, elképzelésem szerint az őszi városi ünnepségek sorozatába ezt díszelőadásként is bele lehetne tenni. Ennek jó előhangja lenne a nyári bemutató. Miután idén 150 éves a Bazilika, Tolcsvay László Magyar miséjét tűztük műsorra, ezzel az előadással is szeretnénk tisztelegni az évforduló előtt. És miután Gizella királynő 1010 évvel ezelőtt érkezett Esztergomba, ezért ez alkalomból Szabó Magda Az a szép, fényes nap című darabját újítanánk fel. A Piccoló Színház egy musical-összeállítással szerepel majd Musical A-W-ig címmel, lesz harmonika show-műsor, és eljön ismét Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor is, más programmal. Új bemutatóval lép színre a L'art pour L'art, lesz a Zsákbamacska című operett, Feke Pál vagy a Sziámi együttes lemezbemutató koncertjét ugyancsak várhatja a közönség. És természetesen idén is megszervezzük a népszerű báb-tábort, benne gyermekelőadásokkal. - Német nyelvű előadást is műsorra tűztek a tavalyi siker után ? - Idén nem kerül erre sor, mert nagy összegbe kerül a külföldi együttesek szerepeltetése. Ebből a költségvetésből éppen csak tartani tudjuk azt a koncepciót, hogy határon túli előadásokat is meghívunk. Idén a beregszászi színház Hay János: Pityu bácsi fia lesz majd ilyen darab. -A Várszerdák programsorozat szintén folytatódni fog? - Ennek gasztronómiai része egy kicsit háttérbe szorult, mert nehéz megoldani a színvonalas kóstoló lebonyolítását. Ezért koncertek, lemezbemutatók szerepelnek inkább a programban. Táncszínházi előadással is próbálkozunk, melynek keretében egy nagyon fiatal csoport mutatkozik majd be. Akit azonban a műsor már most részletesebben érdekel, megtekintheti ezt a városi honlap programok rovatában. -Az utolsó kérdést azok nevében teszem fel, akik személyesen szeretnének érdeklődni a szervezőknél. A Technika Háza tulajdonviszonyának megáltozása után megtarthatják-e az ottani irodájukat? - Nem tudjuk, de a nyári szezonra készülve nem hiányozna egy költözés. Nem ismert, hogy mi a város célja az épülettel, de szerintem a vásárlás is lassabban bonyolódik majd le. - Köszönöm az interjút és gratulálunk a színházi előadás sikeréhez! (Istvánffy) Cserkészavatás a Várhegyen A Bottyán színjátszóinak országos sikere (-ffy) A cserkészek védőszentje, sárkányölő Szent György közelgő ünnepe adott alkalmat április 22-én arra a cserkészavatásra, melyre a Vár egykori Szent István protomártír temploma helyén, az emlékoltárnál került sor. A hajdani, legendás hírű 14-es Holló Cserkészcsapat az újjáalakulása után először 1989-ben, még a rendszerváltás idején avatott cserkészeket (akkor a palotakápolnában), a csapat legutóbbi újonc-toborzása pedig az elmúlt év szeptemberében zajlott. A mostani alkalommal a képzés és a sikeres próba után hat kiscserkész, hét cserkész és négy rovercserkész nyakába került nyakkendő, akik fogadalmat tettek az Isten, a haza és az embertársak iránti elköteleződésükről is. Az ünnepi esemény szentmise keretében történt, melyet Michels Antal belvárosi plébános celebrált. A programot kötetlen együttlét, uzsonna követte, s ezen már a nyári nagytábor teeindőről beszélgettek a résztvevők. * (I. M.) Május 4-én, délután fél 4-kor a Műcsarnokban mutatják be a Magyar Kárpitművészek Egyesületének könyvét (Kárpitművészet Magyarországon), amely hiánypótló és egyben reprezentatív kiadványként a hazai autonóm kárpitművészet történetét, kibontakozását és fejlődését foglalja össze. A kötetet, melyben a kortárs művészeti fejlődést (és részben az Esztergomban őrzött millenniumi, Szent István és műve című falikárpitot) Kontsek Ildikó művészettörténész mutatja be, dr. Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum nyugalmazott igazgatója ajánlja majd a közönség figyelmébe. Ezt követően beszélgetésre kerül sor a szerzőkkel és a szerkesztőkkel. (Csg) Az Országos Diákszínjátszó Fesztiválon a bottyánosok harmadikok lettek a névadójukat bemutató darabbal. A Vak Bottyán megvilágosodása című színmű írója és rendezője Csonka Gabriella, az iskola magyartanára, a darab megírásáért külön díjat kapott. A Bottyán Műszaki Szakközépiskola képviselte Esztergomot a szakközépiskolák országos versenyén, amit az idén Gyomaendrődön rendeztek. A Bottyán-színdarab a tábornok esztergomi otthonában, a mai városházán játszódik, ahol Kucklánder esztergomi várparancsnok, császári ezredes Bottyánt letartóztatja, feleségét pedig e ház tömlöcébe veti, aki ebbe bele is halt. A darab azt a pillanatot ragadja meg, amikor Bottyán, az egykori török ellen harcoló végvári katona, akinek mindig is a hazája volt a legfontosabb, labancból kuruc lesz, azaz a császáriaktól átáll Rákóczihoz. Érdekessége a darabnak, hogy a szeptemberben alakult Bottyán színpad már novemberben a Bottyán iskolák találkozóján, Simontornyán is óriási sikert aratott a színdarabbal: a legjobb színműért járó elismerést szerezte meg. Bottyán generálist Kis Tamás 10. b, Bottyánnét Németh Eszter 9.c, Kucklándert Komáromi Barnabás 9.c, Rákóczi fejedelmet Szénégető Richárd, a nyergesújfalui vitéz kurucot és a zenészt Győri Attila 9. c osztályos tanuló jeleníti meg. De a bottyánosok még csak most fogják először látni a Vak Bottyán megvilágosodását a Bottyán-napokon az iskola dísztermében április 26-án, szerdán 16 órakor. Utána a Bottyán Band szórakoztatja a Szikra Művészeti Stúdió kiállítására is összegyűlt hallgatóságot. A díszteremben addig is a Bottyán két tanárának, Fekete Józsefnek és Csonka Gabriellának, valamint két diákjának, Szabó Évának (11. b) és Kató Péternek a kiállításában gyönyörködhettek a látogatók, amit Simon Tibor tanár és dr. Jónás László nyitott meg április 7-én.
