Esztergom és Vidéke, 2006

2006-04-13 / 15-16. szám

2006. április 13. Esztergom és Vidéke 3 * ' a »' U Virágvasárnappal - amely nagyböjt hatodik vasárnapja ­megkezdődött a nagyhét. E na­pon Jézus jeruzsálemi bevonu­lására emlékeznek a kereszté­nyek. A jeruzsálemi hívek már a IV században úgy ünnepelték ezt a napot, hogy az Olajfák he­gyén összegyűltek, felolvasták a vonatkozó szentírási szaka­szokat, majd a püspök vezetésé­vel körmenetben vonultak vé­gig a városon. A gyermekek olajfa- és pálmaágakat tartot­tak a kezükben. Ez a szertartás a VIII. századtól nyugaton is el­teijedt. Nagy Szent Leó pápa idejében (440-461) Rómában már Jézus szenvedése állt a li­turgia középpontjában. A századok folyamán ötvöző­dött ez a kettős hagyomány, ezért a virágvasárnapi liturgiá­ban ma az ünnepi mise előtt van a barkaszentelés (amely nálunk a pálma és olajfa ágakat pótolja), és az evangélium he­lyén Jézus szenvedéstörténete. Régen, a nagyhét köznapjain, kedden és szerdán olvasták Jé­zus szenvedéstörténetét Márk és Lukács evangéliumából. A liturgikus reform ezeket a hároméves olvasmányos rend bevezetésével vasárnapra he­lyezte. így virágvasárnap a hús­vét előtti események voltak az evangéliumok témái. Pályázati felhívás A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága önkéntes szókincsgyűjtő pályázatot hirdet nem hivatásos nyelvészek számá­ra „Egyházi szakszókincs a modern katolikus írásbeliségben" cím­mel. A pályázat kiterjed az egész magyar nyelvterületre, s olyan önálló kutatáson alapuló munkák készítésére irányul, amelyek ed­dig nyomtatásban még nem jelentek meg. A gyűjtés célja elsősorban a modern (közelmúltbeli és mai) egy­házi nyelvhasználat minél teljesebb körű felmérése, ezért csak az 1960 és 2005 között megjelent egyházi sajtótermékekre, az utóbbi időkben az interneten olvasható online anyagokra, valamint a vi­lági sajtó egyházi nyelvhasználatára terjed ki. Egyházunk és anyanyelvünk iránt elkötelezett személyek és közösségek pályázatát várjuk. A jelentkezők jelöljék meg a kiválasztott gyűjtőkört, hogy a kü­lönböző pályázók által feldolgozni kívánt területek minél kevésbé érintkezzenek, s a pályázat lebonyolítóival egyeztessék választá­sukat. (Ennek során előfordulhat, hogy a későbbi jelentkezőknek eredetileg tervezett gyűjtőkörükét esetleg módosítaniuk kell). A jelentkezési idő lezártával és az egyeztetést követően lehet hozzá­kezdeni a pályázatok megírásához. A pályázatot középiskolás és felnőtt kategóriában hirdetjük meg. A pályaműveket szakértőkből álló zsűri bírálja el. A bruttó pályadíjak a következők: Középiskolás kategória: I. díj: 50.000 Ft II. díj: 40.000 Ft III. díj: 30.000 Ft Felnőtt kategória: I. díj: 60.000 Ft II. díj: 50.000 Ft III. díj: 40.000 Ft A pályázatra való jelentkezés határideje: 2006. május 1. A pályázati téma egyeztetési határideje: 2006. május 31. A pályázat beadási határideje: 2007. január 31. Eredményhirdetés: 2007 pünkösdjén Az érdeklődők a pályázattal kapcsolatban bővebb felvilágosítást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kará­nak Magyar Nyelvészeti Tanszékén kaphatnak. Kérjük, az alábbi címeken jelezzék, mely témakörben/témakörökben kívánnak pá­lyamunkát benyújtani. E-mail címek: felho@btk.ppke.hu és csnagyl@btk.ppke.hu A bíráló bizottság csak a mellékelt gyűjtési útmutató szerint ké­szült pályamunkákat értékeli. A 25-100 oldal terjedelmű pályázatot e-mailben a fenti címekre, a három nyomtatott példányt és a személyes adatokat külön lapon mellékelve kérjük eljuttatni a következő postacímre: PPKE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2087 Piliscsaba Egyetem u. 1. Dr. Veres András, püspök, az MKPK titkára Lelkészbeiktatás Pilismaróton (nagy) Egy évvel ezelőtt hunyt el Pilismarót-Dömös református lelkésze, Zsoldos Gábor esperes. A térségben tavaly augusztus óta új lelkész, a 31 éves Kiss Péter látja el a szolgálatot. A lelkipásztor beiktatása április 8-án, a 15 órakor kezdődött istentisztelet keretében történt. A templomot zsúfoltságig megtöltötték a hívek. Dr. Márkus Mihály püspök köszöntése, igehirdetése, imádsága és az énekkar (tatai fiatalok) szolgálata után az óvodások műsora következett. Az új lelkészt Máté László espe­res, komáromi lelkész iktatta be, majd a lelkipásztorok áldásmon­dása következett. (Az esztergomi Református Gyülekezet részéről Ágoston Csa­ba, Ágostonné Apáti Gabriella és Révfalviné Budai Julianna lelké­szek mondtak áldást.) A beiktatott lelkész az I. Korinthus 15. rész, 10. verse alap­ján mondta első „hivatalos" ige­hirdetését. A beiktatás köszöntőkkel foly­tatódott: Pilismarót nevében Ben­kovics László polgármester, a test­vérgyülekezetek nevében Dobos Károly gondnok, az egyházmegye lelkészei nevében Máté László, a világi tisztségviselők nevében Gyimóthy Géza, a Tatai Reformá­tus Egyházmegye világi elnöke kö­szöntötte a fiatal lelkipásztort. A sárospataki volt hallgatók részéről Nagy Attila lelkész mondott üd­vözlő szavakat, az anyagyülekezet nevében pedig Takaró Tamás kí­vánt áldásos lelkészi tevékenysé­get. A társegyházak közül a telepü­lés katolikusai nevében Pokriva László plébános, a görög katoliku­sok nevében pedig dr. Cselényi Ist­ván paróchus kért áldást az új lel­készre. A beiktatott lelkész válaszában megköszönte az üdvözléseket és azzal zárta beszédét, hogy „szeres­sétek a templomot és az Urat!" Kiss Péter lelkész az egyház felé vezető útra az első biztatást Buda­pesten, a pestszenterzsébeti gyü­lekezetben kapta. 2003-ban szer­zett diplomát, de ezt megelőzően egy évet Borsod megyében lelkészi szolgálatot látott el. Diplomája megszerzését követően Kaposvá­ron szolgált két éven át Kiss Kata­linnal, a szintén lelkész feleségé­vel. Innét hívta meg Pilismarót­Dömös református gyülekezete lelkipásztori szolgálatra, a lelkész házaspárt. A templomi beiktatási szertar­tás után a település sportcsarno­kában szeretetvendégséget ren­deztek. A Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend jószolgálata (los) A rendszerváltozással egyidőben, 1990-ben jöttek hazánkba a fran­cia alapítású Mária Iskolatestvérek Szerzetesrend tagjai, akik először Győrben telepedtek le. A Szentlélek Egyházközség hozta létre, és 1993 szeptemberében nyílt meg iskolaközpontjuk az Apor Vilmos Római Kato­likus Iskola Alapítvány gondozásában. Győri egyházmegyei kapcsola­tai révén Kiss-Rigó László püspök megismerkedett a francia és spa­nyol származású szerzetesekkel, akiket megnyert 1999-ben, hogy jószolgálatukat Esztergomra is terjesszék ki. A szerzetesrend fő tevékenysége a hátrányos helyze­tű fiatalok nevelése a gyerekkortól kezdődően egészen a felnőtté válá­sig. Rendházat építettek váro­sunkban a legszegényebb részben, a cigánytelepen a Töltés utcában. Létrehozták a Határtalan Szív Alapítványt, majd spanyol és fran­cia pénzből felépítették a Mi há­zunk nevet viselő oktatóbázist. A győri és az esztergomi okta­tásban részt vevők találkoztak a közelmúltban a Mindszenty Kato­likus Iskolában és kölcsönösen megismerkedtek a végzett munká­jukkal (fotónkon). Ekkor mondták el, hogy Győrben, a Marcallváros nevű területen, Győrújbaráton mű­ködtetik iskolájukat tornaterem­mel, csarnokkal, tantermekkel, kollégiummal. Napjainkban 1100 diákot látnak el általános iskolai és gimnáziumi osztályokban. Sokat mondó adat, hogy a kollégiumban 240 férőhelyük van. A tanulás mel­lett szabadidős, sport, zenei, képző­művészeti, hitéleti foglalkozásaik vannak. Az esztergomi rendházban há­rom szerzetes, nevezetesen Jósé Miguel Mont, Pedro Catalá Peiró és Bruno Cortés Ramírez munkál­kodik. A Mi házunk nevű intéz­ményben velük együtt hat pedagó­gus, két-két cigány származású mentor és asszisztens foglalkozik a neveléssel. Jószolgálatuk kiter­jed a cigánytelepen a családsegí­tésre, a nevelésre és az oktatásra, az itt élők kulturális örökségének ápolására, a gyermek- és ifjúságvé­delemre, a képzésre és a remény­beli foglalkoztatás elősegítésére. Itt, Esztergomban több csoportot működtetnek, rendszeresen 90­100 fiatallal foglalkoznak. A legki­sebbek az óvodás csoportba jár­nak, itt hozzásegítik őket, hogy be­illeszkedjenek a város más óvodai közegébe. A kiscsoportosok közé tartoznak az elsőtől negyedikig a gyerekek. Délutánonként foglal­koznak velük fejlesztő és szabad­idő programokkal. A középső cso­portba azok tartoznak, akik már elkezdték az ötödik osztályt, és re­ményteljesen haladnak a nyolca­dik befejezése felé. Ezek a fiatalok a város négy iskolájába járnak dél­előtt, a Lázár Vilmos utcai objek­tumban délután vannak az iskola­rendszeren kívüli foglalkozásaik, mint a korrepetálás, a kézműves­ség, a játék, a sport és a táncfoglal­kozások. Végül 16 és 25 év között járhatnak a fiatalok az úgyneve­zett nagycsoportba, azok, akik ugyan nem jutottak el a nyolcadik osztály végéig, de szeretnék ezt megtenni, sőt még szakmát is sze­rezni. A Határtalan Szív Alapít­vány keretében szerzik meg a mű­ködésükhöz szükséges pénzeket. Céljuk, hogy a cigánytelepen és a környéken lakók számára is bizto­sítsák a testileg-szellemileg harmo­nikus fejlődést. A széles körű neve­lési és oktatási munkájukat az el­múlt évben 17 millió forintból tud­ták megvalósítani. Bevételük több­nyire pályázati pénz, ehhez járul még önkormányzati támogatás, adományok és természetesen a Mária Iskolatestvérek adománya is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom