Esztergom és Vidéke, 2006
2006-04-06 / 14. szám
2006. április 73 . Esztergom és Vidéke 7 Vegyük kezünkbe sorsunkat! Tisztelt Választópolgár! Városunk polgárainak támogatásával hetedik éve vagyok Esztergom polgármestere. Az elmúlt évek során így nemcsak lokálpatriótaként tevékenykedhettem az egykori királyi székhely újbóli felvirágoztatásán, hanem felelős döntéshozóként is. A város utóbbi időszakban megfigyelhető fejlődésének jellemzésére engedjenek meg néhány adatot felsorolnom. Esztergom költségvetésének főösszege több mint a négyszeresére (2,9 milliárd forintról 12,9 milliárdra) emelkedett. 1999-ben az ipari parkunkban három nagyobb vállalat működött, ma kilenc, és további kettő jelenleg építi gyárát. A jelzett időszak alatt összesen több mint 6.500 új munkahely létesült a városban. 1998 óta 1.000 fővel gyarapodott Esztergom lakossága, és tavaly év elején újra meghaladta a 30.000 főt. 2000 óta 600 új lakás épült a városban, és a tavaly elindított Szent Miklós Alapnak köszönhetően 2005-ben közel 50 %-kal több gyermek született, mint 2004-ben. 1999-ben még 376 millió forintot költöttünk új beruházásokra, 2006-ban 3,8 milliárdot fogunk. Számos nyertes pályázat, állami támogatás is segített ebben. így épült az élményfürdő, a Várba vezető Macska-lépcső, így költözhetett fel a Várhegyre a közgazdasági szakközépiskola, ahova 2008 végéig még két középiskolánk követi. Az elmúlt hat év során készült el a Bazilika, a Vár, a Szent Tamás-hegy és a Víziváros díszkivilágítása, a két új belső tehermentesítő út („Bánomi áttörés" és a szigeti elkerülő út), és 2006 végéig összesen több mint 120 utcát, közterületet aszfaltozunk le. Az országban elsőként vezettük be kistérségi jelleggel az idős korúak gondozását segítő jelzőrendszert is 2000-ben, és hét új nagy nyári rendezvényt alapítottunk a turizmus fellendítése érdekében. Visszavettük városi kezelésbe a kórházat, és a vezetéssel együttműködve 2004 elejére elértük, hogy megszűnt az ország legnagyobb kórházi adóssága. Bölcsődét bővítünk és óvodákat fejlesztünk. Jelenleg is folyik az új mentőállomás és központi orvosi rendelő kialakítása, valamint a Széchenyi tér rekonstrukciója, melynek eredményeképpen 2006 végére új dísztér fogadhatja az ide látogatókat. Idén februárban (másfél évtizedes gazdátlanság után) sikerült megvásárolnunk a lepusztult Fürdő Szállót is, amelyet tatarozunk, majd szálloda-konferenciaközpontként szeretnénk hasznosítani. Számos további beruházás, kezdeményezés révén igyekszünk még otthonosabbá, lakhatóbbá tenni városunkat. És ez talán kezd láthatóvá válni az itt élők számára is, nemcsak a hosszú idő után hazalátogató vagy a környéken élő barátainknak. Meggyőződésem, hogy Esztergomhoz hasonlóan a térségben is jelentős fejlődést indíthatunk el, ha ehhez meglesz a kellő összefogás és akarat, és az itt élők végre saját kezükbe vehetik sorsukat. Meggyes Tamás Esztergom Város Polgármestere a FIDESZ-MPSZ országgyűlési képviselő-jelöltje VÉDJÜK MEG ÉS FEJLESSZÜK INTÉZMÉNYEINKET! A rendszerváltás óta eltelt 15 év nem az önkormányzatiságról szólt. Miközben a településeknek egyre több feladatot kellett átvállalniuk az államtól, a központi források folyamatosan csökkentek. Különösen így alakult ez a 2002-es választások óta, jóllehet akkor a mai kormánypártok több pénzt ígértek az embereknek és több pénzt az önkormányzatoknak. Mára több környékbeli település számára is gondot jelent intézményeinek fenntartása, működtetése. E tekintetben sajnos a 2006-os év még rosszabbnak ígérkezik az előzőeknél. Ha pedig e téren számot vetünk az elmúlt négy év képviselői munkájával, bizony nem sok eredményről tehetünk említést. Van más megoldás. A megyék felszámolása A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány regnálása alatt az ország adósságállománya több mint kétszeresére nőtt: három év alatt több hitelt vett fel az ország, mint a Kádár-rendszer idején. Csak 2006 januárjában közel 378 milliárd forinttal nőtt az államadósság (naponta több mint 12 milliárd forinttal: ez majdnem megegyezik Esztergom egész éves költségvetésével, vagyis csak januárban 31 Esztergomot adósított el a kormány!). Ez az összeg nagyobb, mint a Budapest Airport privatizációja nyomán keletkezett rekordbevétel. Ma minden egyes magyar állampolgárra a csecsemőtől az aggastyánig fejenként több mint 1,3 millió forint adósság jut. Mindeközben az ország legkisebb területű megyéjében (nálunk) csak a megyei képviselőkre és a számunkra meglehetősen haszontalan megyei önkormányzati hivatalra több mint egymilliárd forintot költünk. A különböző megyei alapok, amelyek olyan célokat támogatnak, mint a soha nem létezett megyei turizmus, a megyei környezetvédelem stb. szintén több 100 milliós keretet jelentenek. Jelentős összeget költünk az ún. „testvérmegyei kapcsolatok" ápolására, mely alatt a vezető politikusok egzotikus utazásait kell érteni, pl. a szomszédos Kínába, valamint a szintén a vezetők által használt márkás gépjárművek üzemben tartására. Európai uniós csatlakozásunk idejére világossá vált, hogy az új regionális intézményrendszer kialakítása elkerülhetetlen, mivel az EU a megyék működtetéséhez nem járul hozzá anyagilag. Ez azt jelenti, hogy míg a kistérségekre és az általában három megyét magukba foglaló régiókra kapunk működési támogatást, a megyéket magunknak kellene fenntartanunk. Véleményem szerint a megyéket nem megreformálni kell (mint azt többen vallják), hanem megszüntetni, az így felszabaduló forrásokat pedig a települési önkormányzatoknak adni. Saját vízmű A dorogi égetőműből 2004-ben és 2005-ben a Kenyérmezei-patakba került szennyezés nemcsak a környezetszennyezés veszélyeire hívta fel a figyelmet, hanem arra is késztette Esztergomot, hogy átgondolja az eddig kizárólag a dunai csápos kutakra alapozott vízellátásának ügyét. Számos környező településhez hasonlóan mi is a karsztvízre történő áttérés mellett döntöttünk. Az ehhez szükséges kút fúrása 2006-ben megkezdődik, ennek kialakítását, működtetését önkormányzatunk finanszírozza. Ha a térség karsztvízbázisára alapozva egy közös vállalatot hozunk létre az érdekelt településekkel, akkor nemcsak közös bevételeink emelkednek, hanem ezzel párhuzamosan 5-10 %-kal csökkenthetjük a lakosság vízdíjterheit is. Saját közlekedési vállalat A Medgyessy-Gyurcsány-éra alatt a maradék állami vagyon (pl. a Volán társaságok) mindezidáig a FIDESZ erélyes tiltakozásának köszönhetően nem került teljes mértékben kalapács alá. A tömegközlekedési vállalatok gépparkja azonban az évek során leromlott, a szolgáltatások színvonala sokat esett. Mindemellett korábban kialakult rossz menetrendi és vonalvezetési struktúrák a mai napig érvényben maradtak. Piliscsévről Pilismarótra vagy Tátra szinte lehetetlen eljutni, jóllehet a települések távolsága alig éri el a Budapesten belüli járatok végállomásai közötti értéket. Egy saját közlekedési vállalat megalapításával egyrészt orvosolhatóak a fenti problémák, másrészt a Volán-társaságok privatizáció nélkül is elveszítik monopolhelyzetüket, ezáltal várhatóan javul a szolgáltatások színvonala. TEREMTSÜK MEG A GYARAPODÁS FELTÉTELEIT! Ahhoz, hogy egy adott településen vagy egy térségben lakók otthon érezzék magukat, mindenekelőtt az életfeltételeket kell javítani: munkahelyeket kell teremteni, növelni kell az itt élők és dolgozók jövedelmét, ezáltal megteremteni a magasabb színvonalú szolgáltatások fizetőképes keresletét. Segíteni kell az otthonteremtést, a gyermekvállalást, fejleszteni kell az egészségügyi ellátást, beleértve a betegszállítást is, és javítani kell a környezeti állapotokon, hiszen a tragikusan megnőtt halálozási statisztikák nagyrészt egészségtelen környezetünknek „köszönhetőek". Ezen célok egy része saját erőnkből is elérhető, másik részükhöz állami segítségre, a jogszabályok megváltoztatására lesz szükségünk. A térség közlekedési állapotának javítása Elvesztegetett évtizedek Több évtizedes terv az új 10-es út megépítése. De hiába készült el már a 70-es években a Budapest-Léva főútvonal koncepciója, hiába ígérte meg egymás után több országgyűlési képviselő is a megépítését, a mai napig egyetlen kapavágás sem történt. Ma Pilisvörösváron naponta 18-20.000 jármű halad át: percenként 12-14 (éjfélt is beleszámítva!). De a kesztölci elágazásnál is 11.000 a napi átlag. A solymár; angol temetőtől a reggeli órákban ugyanannyi időbe telik az Árpád hídig eljutni, mint Esztergomból az angol temetőig. Az új 10-es út és egy új autópálya megépítése 2000 óta nagyon sok erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy a jelenlegi fejlesztési tervek szerint a Budapest-VácParassapuszta-Zólyom-Besztercebánya útvonalon bonyolódó nemzetközi forgalom kerüljön át Budapest nyugati szektorába. Ezzel párhuzamosan célszerű átgondolni az új 10-es út tervezett nyomvonalát és építésének ütemezését is. A jelenleg érvényben lévő elképzelések szerint elsőként az Üröm-Pilisvörösvár szakasz épül meg, a hírhedt ürömi lámpától az óbudai temető főkapujáig a 2x1 sáv (és ezáltal a legzsúfoltabb szakaszon a torlódás) megmarad. Ezt követően készülne el a Vörösvár-Kesztölc szakasz, s csak a legvégén a legfontosabb: az Üröm-Óbuda közti. Meggyőződésem szerint térségünk érdeke azt kívánja, hogy az új 10-es főút és a Zsámbéki-medencén át vezető új gyorsforgalmi út egyszerre (egymással párhuzamos ütemezésben) épüljön. A 10-es út fejlesztését az óbudai temető és az angol temető között kell megkezdeni. Ezzel egy időben azonban a kesztölci elágazástól el kell kezdeni megépíteni az Ml és M7 irányában az új útvonalat, ezáltal biztosítva Esztergom és Dorog régiójának a nagy európai úthálózatba történő bekapcsolódását. Parlamenti képviselőként mindkét útépítés elindításáért fogok dolgozni. A meglévő úthálózat korszerűsítése Általánosságban elmondható, hogy e tekintetben lehangoló a kép. A legrosszabb a helyzet a Tinnye-Sárisáp-Tokod vonalon, de közel járhatatlan a piliscsévi bekötőút, az esztergomdobogókői negyedrangú út, a Máriahalom-epöli összekötő út, és folyamatos karban tartást igényel a leányvár előtti, a pilismaróti (településen belüli) és az új 117-es út is. Sajnos, az elmúlt években 10 milliárdokat vont ki az állam az útkarbantartásból, ami valóban meglátszik közutaink állapotán. Parlamenti képviselőként azon fogok dolgozni, hogy Dorog és Esztergom térsége érezhetően több támogatást kapjon a közlekedés fejlesztésére. Ezt úgy is elérhetjük, hogy a megyei útfejlesztési pénzeket ne Tatabányán költsék el. Új munkahelyek A szerkezetváltó térség 1993-ban Esztergomban az országos átlagot (14,5 %) messze meghaladó (20,6 %) volt a munkanélküliség. A város lélekszáma rohamosan fogyni kezdett, és a fejlesztésekhez szükséges anyagi források sem álltak rendelkezésre. Dorogon hasonló változások játszódtak le, elsősorban a szénbányászat leépítésének következtében. A dorogi kistérségben a mai napig lassú népességfogyás tapasztalható. A tendencia Esztergomban és a kistérségben 1998-ban megfordult, azóta folyamatosan emelkedik a térség lakosságszáma. A népességmegtartó és -vonzó tényezők erősítésével a kedvező tendenciák folytatódását várom. Új befektetési övezet Egy nagy forgalmú autópálya mentén mintegy 50 km-es sávban felpezsdül az élet: befektetők jelennek meg, üzemek épülnek, körülöttük a kis- és középvállalkozások mint beszállítók kapcsolódnak be a fejlesztésekbe, bővül a szolgáltatások köre. A térségbe látogató turisták száma növekedik, javul az ellátás színvonala, gyarapodnak a családok. A várható változások mértékére hadd hozzam fel példaként a két várost és térséget összekötő Mária Valéria hidat. Az újra átadott hídnak köszönhetően az esztergomi határátkelőnél a 90-es évekhez viszonyítva 20-szorosára nőtt a járműforgalom és hatszorosára a gyalogosforgalom. Az észak-déli transzkontinentális közúti folyosó, amely Zsámbék-Esztergom között haladna át térségünkön, gyökeresen új helyzetet teremt. Térségünk a magyar főváros északi logisztikai kapujává válva vonzó befektetési célpont lesz, és ez óriási mértékben növeli meg településeink bevételeit. / A turizmus kínálata és infrastruktúrája fejlesztése A nagy kutatóközpontok elemzései szerint a turizmus a XXI. század húzóágazata lesz, mivel olyan hatalmas népességű országok kapcsolódnak be a nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe, mint Kína vagy India. Térségünk idegenforgalmi látványosságokban gazdag, ugyanakkor általában hiányoznak az egynapos látogatásokat meghosszabbítani képes attrakciók. Ezért vágtunk bele az élményfürdő megépítésébe, e célból indítottuk útjára az Esztergomi Nyári Fesztivál rendezvénysorozatát, költöttünk százmilliós nagyságban a városképet javító intézkedésekre, és ennek érdekében törekszünk együttműködésre a turizmus regionális szereplőivel. Az integrált turizmusfejlesztés keretében tervezzük megépíteni a Duna menti kerékpárúinak a régióra eső szakaszát, pályázatot nyújtottunk be az összes települést érintő hobbi-kerékpárúthálózat kialakítására, a régió programjait és látnivalóit bemutató elektronikus infokioszkok létesítésére, és a határon átnyúló regionális borút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. A munkahelyek védelme A térség várható fejlődéséhez továbbra is szükség lesz a könnyen elérhető Párkány környéki munkaerőre. Ugyanakkor jogszabály-változtatással szeretném elérni, hogy a munkaerő bérbeadásának lehetősége szűnjön meg, ne lehessen a jogszabályokat kijátszva, a gyáraktól sok pénzt felvéve, a munkásokat kisemmizve nagy bevételekhez jutni, s így a munkavállalók egyenlő esélyekkel jelenhessenek meg a piácon. Egy lakható térségért Környezeti állapotunk javítása érdekében Az elmúlt évtizedek iparosításának köszönhetően a Lábatlan-Dorog-Esztergom háromszögben jelentős üzemek telepedtek meg, amelyek egyrészt biztosítják a környéken lakók megélhetését, ugyanakkor jelentékeny környezetkárosító hatásuk is van. A XXI. század elején már nem szabad úgy ipart fejlesztenünk, hogy eközben környezetünket tönkre tesszük. Az elmúlt évtizedben aggasztó mértékben nőtt meg a térségben a légúti eredetű halálos betegségek száma. 2004-ben a dorogi veszélyeshulladék-égetőből kerültek mérgező anyagok Esztergom ivóvízbázisába. Sárisápon egy magáncég próbált meg veszélyes hulladékot elhelyezni. A Holcim ugyancsak 2005-ben a nyergesújfalui-táti ivóvízbázison megvalósuló, veszélye^ hulladékot is égető új cementműre kért építési engedélyt. Úgy vélem, az itt élők, valamint természeti értékeink védelmében minden ilyen esetben határozottan fel kell lépnünk. Azon a gyakorlaton is változtatni kell, hogy a hatóságok a kibocsátási határértékeket mindig egy-egy üzemre adják ki, nem veszik figyelembe az adott térség meglévő szennyezettségi adatait. Azt is meg kell szüntetni, hogy egyes vállalatok (mint az égetőmű is) egyedi határértékeket kérhetnek és kaphatnak, amelyeket később igen könnyű tovább módosítani a cég által kívánt irányban. Fontos, hogy gyermekeinkre egy lakható térséget hagyjunk örökül, ne egy lepusztult holdbéli tájat. A JÖVŐ GENERÁCIÓ TÉRSÉGÉÉRT - A SZENT MIKLÓS PROGRAM Szent Miklós Alap - az igazi bébikötvény 2005. január l-jével hoztuk létre Esztergomban a Szent Miklós Alapot. A kezdeményezés lényege, hogy minden esztergomi születésű és illetőségű gyermek után félmillió forintnyi összeget kötünk le egy közös számlán, s ehhez minden évben hozzáteszünk 50-50.000 Ft-ot. A gyermek 21 éves korában veheti fel az összeget (utóbbi esetben több mint 3 millió forintot), melyet tanulmányai folytatására, esztergomi lakás vásárlására vagy házépítésre használhat fel. Az alap létrehozásának első évében közel 50 %-kal nőtt az esztergomi újszülöttek száma. (A 2004-es 204-ről 29l-re; a korábbi években a születésszám 190 és 200 között mozgott.) Erre évtizedek óta nem volt példa. Kezdeményeztem a kormánynál, hogy a bébikötvény helyett a mi alapunk váljon a kormányzati intézkedések részévé, de csak egy udvarias elutasító választ kaptunk. Országgyűlési képviselővé választásom esetén azon leszek, hogy a Szent Miklós Alap váljon országos programmá. Az anyai hivatás méltósága Az anyaságot választó nő kapja meg az államtól ugyanazt a fizetést, amit a munkában maradó kollégája is megkap. A teljes összegű fizetés az utolsó 300 munkanaphoz kapcsolódóan járjon. Ezáltal elkerülhető, hogy a munkanélküliség bújtatott formájává váljon a gyermekvállalás. A munkahellyel nem rendelkező anyák számára gyermekgondozási díj kerülne kifizetésre, mely a mindenkori minimálbér összegével egyezne. Ezzel elérhető, hogy az anyaság vállalása egy szintre kerüljön a karrierépítéssel. Legyen 2006 a változás éve tágabb otthonunk tekintetében is!
