Esztergom és Vidéke, 2006

2006-03-23 / 12. szám

2006. március 23. Esztergom és Vidéke 3 Ifjúsági és sportcélokra: 24 millió forint (T.R.) Az esztergomi Balassa Bá­lint Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola augusztusban fogadja majd a törökországi Selcuk Egyetem diákjait. Az ifjúsági program egy ta­valy megkezdett, Törökországban lebonyolított egyhetes környezetvé­delmi program folytatása lesz. Az egyetem keretein belül műkö­dő Young Téma Community Group egy környezetvédelmi ifjúsági szer­vezet, melynek diákjai tavaly saját környezetükben mutatták be az esz­tergomiaknak a térségükben elő­foduló legfontosabb környezetvédel­mi problémákat (talajerózió és elsi­vatagosodás). Az idei program alkalmával az esztergomi iskola diákjai, többek kö­zött, a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmák környezetre gyako­rolt hatását, a komplex munkafolya­matokban érvényesíthető környe­zettudatos magtartás lehetőségeit fogják bemutatni a török hallgatók­nak. Ezen felül környezetvédelmi témájú közös kiránduláson, üzemlá­togatáson és múzeumlátogatáson vesznek majd részt a két intézmény diákjai. (Pálos) A polgármesteri hivatal kabinetjében Kismóni János refe­rens feladatkörébe tartozik a váro­si költségvetésben jóváhagyott 24 millió forint optimális hasznosítá­sa. Természetesen figyelembe kell vennie az előző év teljesítményét, a beérkezett igényeket, melyek alaposan felülmúlják ezt a keret­összeget. Hosszú és szerteágazó előkészítés után az önkormányzat Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottsága márciusi ülésén döntött is a rendelkezésre álló 24 millió forint felosztásáról. Három területre tagozódik az összeg hasznosítása. Az egyes ren­dezvények támogatására 4,8 mil­lió forintot szavazott meg a bizott­ság. Ez 23 rendezvényt tartalmaz. Közöttük a legjelentősebbek: a VI. Mária Valéria Hídfutás (1,5 mil­lió), Jó tanuló - jó sportoló pályá­zat (250 ezer), Szent Miklós-napi víziverseny (250 ezer), kosárlabda torna (250 ezer), hátrányos hely­zetű diáksportolók bambergi talál­kozója (200 ezer), Ister-Granum teremfoci torna (150 ezer), gyerek sakkverseny (150 ezer), vízi szi­getkerülés (150 ezer), vízilabda kupa (150 ezer), nemzetközi bir­kózó verseny (150 ezer), Nemzet­közi Dunatúra (150 ezer), gyerek­foci (100 ezer). Sportolóink az önkormányzati támogatás elnyerésére pályázatot adhattak be a polgármesteri hiva­talba. Valamennyi számottevő egyesület élt is a lehetőséggel. A pályázatban szerepeltették az érintettek 2005. évi eredményei­ket, továbbá az ez évi szakmai cél­jaikat, kiemelten az utánpótlás­nevelést. Az olimpiai sportágak közül kiemelkedett a birkózók múlt évi teljesítménye. Az Eszter­gomi Birkózó Sport Egyesület ver­senyzője, Nagy Cintia Európa-baj­nokságon a magyar válogatott tag­jaként 5. lett. Országos bajnoksá­gon két aranyérmet, három ezüst­érmet, négy bronzérmet nyertek az esztergomi birkózók. A nagy­szerű sikerekhez kapcsolódik, hogy az elmúlt időben ugrásszerű­en megnőtt a legkisebbek érdeklő­dése a sportág iránt. Elsősorban az általános iskolákból több mint száz fiatallal foglalkoznak az ed­zők. Ugyancsak olimpiai sportág az evezés. Az EEHE ifjai az orszá­gos bajnokságon egy aranyérmet, öt ezüstérmet és két bronzérmet nyertek. Náluk több mint félszá­zán képviselik a diáksportot. Az atléták a területi bajnokságokon szereztek érmeket, a cselgáncso­zók a diákolimpián értek el győz­tes helyezést. Országos versenye­ken szerepeltek az úszók és a triatlonosok. A nem olimpiai sportágak közül kiemelkedik a kick-box, akiknél világbajnoki győztesek és helyezettek is verse­nyeznek. Az önkormányzat nagy­ra értékeli az utánpótlásnevelést, a gyermek és az ifjúsági sportot, melyet a pénzügyi támogatásban is kinyilvánított a bizottság. Erre a célra 14,4 milliót szavaztak meg. A város sportéletében jártasoknak nem meglepetés, hogy a legtöbb ebben az évben is a labdarúgóknak jut (3,9 millió). A rögbi csapat­sportág városunkban már több mint kétévtizedes hagyománnyal rendelkezik, a Vitézek RSE hét­szer nyert hazai bajnokságot, juni­or, kadét csapatokat működtet­nek, és felkarolják a diáksportot is. A rögbisek 3,7 milliót kaptak az önkormány z attól. Érdemes áttekinteni a további támogatott sportágak sorát: birkó­zás, evezés, kick-box, kézilabda, triatlon, úszás, sakk, cselgáncs, at­létika, karate, asztalitenisz. Sport­szervezeteket, iskolai egyesülete­ket és tömegszervezeteket is tá­mogat pénzügyileg az önkormány­zat, erre 5 millió forintot szántak. Figyelmet érdemel a Város Di­áksportjáért Egyesület (450 ezer), Kosárlabdázók (400 ezer), Túra­evezés (250 ezer), Kerékpárosok (100 ezer), Montagh Diáksport (600 ezer), Testnevelőtanárok (100 ezer), Romasport (100 ezer), Moz­dulat Táncegyesület (100 ezer). Természetesen minden érintett szervezetről nem adhattunk szá­mot írásunk keretei között, a 24 millió forint önkormányzati támo­gatásról az érintettek a hivatalból értesítést kapnak. Arra viszont számítaniuk kell, hogy a korábbi évek szigorú szer­ződéses feltételei mellett és utóla­gos elszámolási kötelezettséggel juthatnak hozzá pénzükhöz. Nyugidíj Átverésnek sem rossz... Most egy darabig csönd lesz. Mondta apám, ősz haját végig­simítva, aztán egy határozott mozdulattal magára húzta a so­kat megélt ajtót. Mintha a fáj­dalmas nyikorgásban benne lett volna egy egész élet törté­nete. Társas lény lévén, Saci kuvaszt - mint rendesen - egy darab száraz kenyérrel hívtuk meg az esti konyhai beszélge­tésre, s ő odakintről, az ablak­párkányra támaszkodva elége­dett lihegéssel nyugtázta a szí­ves invitálást. Rögvest tányérok kerültek az asztalra, és mint egykor nagyszüléinknél apánk s a­nyánk, mi is ontottuk a szót a gőzölgő levest kanalazva. Mintha rég felgyülemlett vágy-áradat tört volna magá­nak utat, jól esően meséltünk mi is, mi történt velünk a hé­ten, hogy is áll a világ manap­ság. Ma sem történik másként, mint mindenkor, ha összegyű­lik a család és olyankor jó kibe­szélni örömünket, bánatunkat. Otthon, mert még mindig van­nak olyan helyek az ország­ban-világban, ahol a gyermek­kori pohártörés büntetése csak egy lágyan bölcs koki volt, ami­től még nem indul világgá az ember. Még akkor sem, ha gyer­mekeinkkel egy „széthullott, idejétmúlt polgári csökevény" kapcsoltatja is ki a miazmától csöpögő ördögdobozt. Ott, ahol a felelős szókimon­dást nem kísérti a félsz semmi­féle balsorsú idők utószeleként, ahol a gyermekkori őszinteség­ből éppúgy tanulhat a felnőtt ember, mint a jövő nemzedéke. Ott, ahol kiterítheted mu­lasztásaid lapjait, ott, ahol nem várod a hatást, mint agya­mosottéknál a „kész átverés" üresen hazug kárörvendéseit. Mert tudjuk, ma is működik a cinikus játék velünk, nem csak azokkal, akik fájdalomként élik meg a jövőt pusztító esztelen ámokfutást. Beszéltünk effélékről is, mi­kor a várva-várt postás egyszer csak, csak egyszer csöngetett, mert ő már tudta: nyugidíj ér­kezett... Villányi Zsolt Életminőségünket javító döntések a testületi ülésen (Folytatás az 1. oldalról) - Esztergom-kertvárosban, a Tópart u. és Eperjesi u. kereszteződésénél; - Szamárhegyen, a Visegrádi út és Nász út kereszteződésénél, szemben a bolttal; - Pilisszentléleken, Hunyadi utcán lévő telefonfülke mellett A szelektív hulladékudvar helye: az Ipari Parkban 98%-ban Eszter­gom Város Önkormányzata birtokában lévő ingatlan. A hulladékudvar funkciója hasonló a szelektív szigetéhez, de nagyobb méretű és mennyiségű hulladék elkülönített gyűjtésére nyújt lehetősé­get. Kialakításának fontos szempontja, hogy a lakosságtól ne legyen tá­vol, emellett a városképet ne rombolja, a teherautók mozgása akadályta­lanul megtörténhessen. Elfogadták a képviselők Esztergom Város Bűnmegelőzési Programját és... Az önkormányzat a Környezetvédelmi, Köztisztasági és Közrendi Bi­zottság bevonásával Bűnmegelőzési Munkacsoportot hozott létre. Tag­jai a rendőrség vezetői, a polgárőrség, a közterület-felügyelet és a neve­lési-oktatási intézmények pedagógusai, nevelői. A munkacsoport megal­kotta, és a képviselő-testület elfogadta Esztergom Város Bűnmegelőzési Stratégiáját. A bűnmegelőzési stratégia az itt élők véleményének legtel­jesebb körű figyelembe vételével készült el. Olyan hosszú távú elképze­léseket, igényeket sikerült felvázolni, melyek a lakosság szubjektív biz­tonságérzetét növelik. A hosszú távú bűnmegelőzési stratégia az éves cselekvési program alapját képezi. Az összefogás eredményeként elké­szül Esztergom Város Önkormányzat Bűnmegelőzési Programja a 2006. évre. A program a bűnmegelőzés terén különösen kiemelt figyelmet ér­demlő korcsoportokat (idősek, fiatalkorúak), illetve jelenségeket (turiz­mus) tartalmazó programrészekből áll. Esztergom 2006-os költségve­tésében a program megvalósítására 7,7 millió forintot különített el. A programban részt vevő szervezetek képviselői 20-án, hétfőn délután ün­nepélyes keretek között írták alá az együttműködésről és az ifjúsági klu­bok létrehozásáról, a drogprevenció területén történő együttműködés­ről szóló megállapodást (Id. az 1. oldalon!). Esztergom önkormányzata kiemelkedően fontosnak tartja és nagyra értékeli a nemsokára a volt Kossuth Iskola Hősök terén álló épületébe költöző Esztergomi Mentőállomás tevékenységét. Munkájukat az erköl­csi elismerés mellett eszközök beszerzésével, anyagilag is támogatja az önkormányzat. Ezért határozott úgy a testület, hogy a mentőállomás működését műszerek beszerzésével is segíti. Mintegy 300.000 Ft érték­ben pulzoximeter, vákuumsín-készlet, és az autóbalesetek sérültjeinek biztonságos mentéséhez szükséges Ked-mellény gazdagítja a mentősök felszerelését. ... az Északi városrész építési szabályzatát is (muzslai) Az esztergomi képviselő-testület március 16-ai rendes ülé­sén több helyi szabályozási tervet tárgyaltak a városatyák. Elfogadták az Északi városrész - Szamárhegy helyi építési szabályzatáról szóló ren­deletet. Az Északi városrészhez tartozik Apácamajor, Homok-dűlő, Du­na-dűlő, Kistói-dűlő, Kerek-tó, Rakottya és a Szamár-hegy területe. A rendelet megalkotásával ezen a területen feloldásra került az építési ti­lalom. A Prímás-sziget helyi építési szabályzatának egyes módosításait véleményezés céljára a szakhatóságok felé megküldik. A szigeten van az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület ökokertje, amelynek területe az új szabályozás szerint más funkciót kap. Meggyes Tamás elmondta, hogy a környezetvédő egyesülettel történt megbeszélés szerint az ön­kormányzat máshol megfelelő természeti környezetben jelöl ki területet az ökokert számára. Elfogadták a Búbánat-völgy és környéke közműfej­lesztéséről és költségviseléséről szóló rendelet módosítását. A szocialista frakció kifogásolta, hogy terület közművesítéséhez az ingatlantulajdo­nosoknak költség-hozzájárulást kell majd fizetniük, holott esetleg van, aki nem akarja a közművesítést. A polgármester válaszában hangsú­lyozta, hogy a környezetvédelem szempontjából is fontos, hogy ez a lakó­terület közművesítve legyen, és az emésztőgödrök ne szennyezzék a fúrt kutak vízforrásait. Új adónemként kerül országosan bevezetésre a lu­xusadó, amely magánszemélyek tulajdonában lévő százmillió forintnál nagyobb értékű ingatlant terheli. A luxusadót az önkormányzati adóha­tóság szedi be, amely teljes mértékig az önkormányzatot illeti. A luxus­adó alapjául szolgáló érték nem feltétlenül esik egybe az ingatlan tényle­ges forgalmi értékével. Ennek az adónak az alapja ugyanis egy számított érték, amelyet a törvény alapján a hasznos alapterület, a települési át­lagérték és az épület állapotát figyelembe vevő korrekciós tényezők szorzataként kell kiszámítani. Az egész város területén épület típuson­ként kettőszázhúszezer és száznyolcvanezer forint között lesz négyzet­méterenként a települési átlagérték. Az egylakásos épületeknél az adó hatálya alá eső legkisebb ingatlan 456,6 négyzetméter, a több lakásos épületnél 500 négyzetméter és az üdülőknél pedig 555,6 négyzetméter. Az érintett ingatlantulajdonosoknak április 20-áig kell a luxusadóról be­vallást készíteniük. Török hallgatók Esztergomban A „Hidak az Ipolyon" pályázatról Az Ister-Granum Eurorégió 200l-es megalakulása óta kiemelten támogatja, szorgalmazza a területén hiányzó Ipoly hidak megépítte­tését, megterveztetését. Az elmúlt években mind Esztergomban, mind a térség érintett településein számos szakmai fórum témája volt az Ipoly mente hiányzó átkelési kapcsolatrendszere. A szándék minden érintettben megvolt, sőt elvben a „nagypolitika" is támogatta a hidak újjáépítését, azonban ez ügyben a szakmai megbeszéléseken kívül Pest megyében nem történt előrelépés. Hazánk és Szlovákia EU-s csatlakozása óta az Ister-Granum Eurorégió életében is „felgyorsultak" a folyamatok: elkészült az eurorégió Fejlesztési Programja, melynek Közlekedési Fejezete ki­emelten foglalkozik az Ipoly hidak újjáépítésének szükségességével. E Fejlesztési Program alapján kezdeményezte Esztergom Városa az Ipoly hidak megterveztetésére pályázat benyújtását. A pályázatot 2005. június 10-én Esztergom. Városa az Interreg IIIA EU program keretében a Szobi Kistérség Önkormányzatainak Területfejlesztési Társulásával, valamint a szlovákiai Déli Régió Önkormányzati Tár­sulással adta be. A pályázatban eredetileg öt hidat/átkelési kapcsola­tot szerettek volna megterveztetni, azonban kettőt (Ipolytölgyes­Ipolykiskeszi, Vámosmikola-Ipolybél) jelenleg nem tartották indo­koltnak a pályázat elbírálói, így most az Ipolydamásd-Helemba, a Vámosmikola-Ipolypásztó közötti híd és a Tésa-Ipolyvisk közötti út­szakasz kerül majd megtervezésre. A pályázat elkészítésével kapcsolatos összes munkát és a pályázat önrészét Esztergom Városa vállalta, viszont a sikert az Ister-Granum Eurorégió sikerének érzi, nem sajátítja ki azt. A fent leírt tények azokat a választás előtt hirtelen felbukkanó va­lótlan képviselői érdemeket és tetteket kívánja cáfolni, melyek mos­tanság jelentek/jelennek meg. Az elmúlt időszakban a pest megyei Ipoly hidak megvalósulásáért konkrét lépéseket kizárólag az Ister-Granum Eurorégió és Esztergom Városa tett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom