Esztergom és Vidéke, 2006

2006-03-02 / 9 . szám

2 Esztergom és Vidéke 2006. március 23. Gróf Batthyány Lajosra emlékezve Egy tervpályázat utóélete Egyenes, íves Bálint-napon került a Műemléki Tervtanács elé az esztergomi Várhegy és Víziváros rendezési terve. A bazilika előtti Szent István tér keleti lezárásának megoldására 2005-ben kiírt tervpályázat eredményes volt, de az egyik nyeretlen pályamű szerzője a közbeszerzési fázisban megtámadta és sikeresen leállíttatta a projektet. Tiltakozási hullám indult a teret egyenes, oszlopsoros homlokzattal lezáró győztes pályamű (Benárd Aurél, Fejérdy Péter és munkatársaik) ellen, utóbb a katolikus egyház is csatlakozott a szóban forgó megoldást ellenzők táborához (amely nagyjából állítólag az esztergomiak egyharmadát teszi ki). A tiltakozók felkaroltak egy másik verziót, amely a teret íves térfallal zárja. Ennek konkrét előzménye egy 1880-as évekbeli terv, amely a beküldött harminc pályamunka közül a főépítész asszony szerint kb. három-négyről köszönt vissza, többek között a tiltakozást indító pályázóéról is. Annak idején a zsűri egyértelműen elutasította ezt a megoldást, mivel nem veszi figyelembe az eredeti kompozícióba azóta beépült, értékesnek tekinthető épületeket, illetve a bontásukkal számol. Az egyik ilyen épület, a Balassa iskola műemlékké nyilvánítása jelenleg folyamatban van. Erdő Péter bíboros levélben tiltakozott a győztes pályaműben foglaltak ellen. Véleménye szerint a városnak nem iskolabővítéssel, hanem a teret északról és délről határoló ún. kanonoksorok felújításával és hasznosításával kellene foglalkoznia, ahogy erre ígéretet tett az egyháznak, mint használónak. A pályázat zsűrijében mindenesetre az egyház is képviseltette magát egy építész által. A most bemutatott rendezési terv szerzője, Kotsis István (Mű-Hely Rt.) azt mondta, a szabályozással próbált mindkét alternatíva számára elegendő játékteret hagyni. A tervezést nagyon aprólékos vizsgálat előzte meg, a területen minden háznak van értékvédelmi adatlapja. Mint elhangzott, törvény írja elő rendezési terv készítését a védett területekre, másfelől itt már csak a keleti térfal kialakításában lehetnek eltérések - ezzel értelmét veszti az a felvetés, hogy a rendezési tervet városépítészeti ötletpályázat előzze meg. Az ülésen felmerült még az is, hogy a világörökségi címre pályázó helyszínen nem elég a tetőablakok tiltása, ennél mélyebben kell megragadni a problémát. A Várhegy tövében, a folyóparton létesülő szálloda terveire pedig nemzetközi pályázatot kell meghirdetni, „nagyon jó zsűrivel". A testület végül kimondta, hogy az íves lezárást alkalmazó terv megvalósítása nem támogatható, mindenesetre a Balassa iskola műemléki védelmet fog kapni (ezzel gyakorlatilag eldöntve a kérdést), az ügyben további egyeztetések szükségesek. Egyik tanácstag különvéleményt fogalmazott meg, mely szerint a győztes pályaművet sem támogatja, ugyanis az a Balassa iskola elé épül, elfoglalva a helyet a bazilika előtti rámpa alsó végénél. Török Tamás (www.epiteszforum.hu) Megalakult a Féja Filmklub Az elmúlt hét szerdájának estéjén megtartotta első - filmvetítéssel és rövid filmtörténeti előadással egybekötött - találkozóját az újdonsült Féja Filmklub. Az Esztergom-kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház ad otthont az ezentúl minden hónap utolsó szerdáján „összeülő" klubnak. Beszélnek a régi szentgyörgymezői utcák Az 1800-as években, de még az 1900-as évek elejének első felében is Szentgyörgymezőn az utcák tavasszal és ősszel sárosak, nyáron porosak, télen hóval borítottak voltak. Azonban egyre több utcák alakítottak ki úgy, hogy a gyalogjárót (járdát) leválasztották a kocsiúttól. Tóth Tamás, a Közösségi Ház vezetője - filmbarát lévén - már hosszú ideje tervezte egy filmklub beindítását, ám lehetőségei eddig a jelenlegihez képest is szűkösebbek voltak, s éppen ezért korábbi próbálkozásait „nem koronázta siker". A tavalyi év végén azonban sikerült a létesítménynek egy jó minőségű projektort és egy DVD lejátszót beszereznie, s a technikai állományt hamarosan a jelenlegi kétcsatornás hangrendszert felváltva egy, a modern kor kihívásainak megfelelő 5.l-es hangfalrendszerrel igyekeznek kibővíteni. Az első találkozási alkalom inkább csak próba jellegű volt, mivel a cél az, hogy kialakítsanak a környék filmszeretőiből egy „keménymagot", akik igénylik a minőségi filmeket, s szeretnék az adott filmekhez kötődő élményeiket, észrevételeiket vagy annak kapcsán felmerülő kérdéseiket azonos érdeklődési körű emberekkel megosztani. Az ominózus múltheti találkozóra éppen ezért Quentin Tarantino, az idők folyamán kultúrfilmmé avanzsált alkotását, a Ponyvaregényt választották, ugyanis ez a film egyaránt csalogató szinte minden korosztály számára. A filmvetítés előtt módomban állt egy rövid előadást tartani a filmről, s arról a korról (értsd: a posztmodernről), amelyben a film született, s ami nélkül el sem készülhetett volna. Tarantino ugyanis abban nagy, amit a posztmodern szentírásnak tart, nevezetesen a „bátran lopj mindenkitől" elvben, a műfajok tiszteletében, ám a befogadói attitűdök enyhe felülírásában is (és természetesen még sorolhatnám, hogy miben). A jelenleg még kisszámú közönség (és egyben tagság) ezek után megtekinthette a közel két és fél órás remeket, majd a vetítés után - a szervezők előzetes terveinek megfelelően - megbeszélték a következő találkozó időpontját és meghatározták az akkor megtekinteni kívánt filmet. így március 29-én a Dennis Hooper által jegyzett Szelíd motorosok című amerikai film kerül műsorra, természetesen egy filmtörténeti előadást követve. Minden kedves (filmszerető) érdeklődőt szeretettel várnak a filmklub szervezői. Bódi Gergő A beindult választási kampányban naponta hallhatunk a magyar miniszterelnök múltjáról, jövőbeli elképzeléseiről és ígéreteiről. Most azonban ezzel az írással az első, független, felelős magyar kormány vezetőjére, gróf Batthyány Lajosra szeretnék emlékezni! Születésének pontos idejét illetően - vélhetően a mai liberális oktatáspolitika örömére - azonban elbizonytalanodtam. „A magyar történelem nagy alakjai" című kiadvány - melyből a megemlékező sorokat idézem - 1806-ról ír. A Révai Nagylexikon 1806. február 14-ére, a Magyar Nagylexikon 1807. február 11-ére teszi az eseményt. A Mauzóleumoán 1807 áll. Az internet sem segít. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának honlapján 1806 szerepel. A SZTE Egyetemi Könyvtára az 1806-os esztendőt vette át. Örüljünk, hogy legalább halálának napját, 1849. október 6-át ismerjük, vagy szégyenkezzünk? Ki-ki döntse el maga. „A főúri nagybirtokos család gyermeke 1806-ban született Pozsonyban. Tizenhat éves korától 1827-ig katonáskodott. Majd elvégezte Zágrábban a jogi egyetemet. Nagykorúságát elérve átvette a családi birtok irányítását. Nyugat-európai útja után gazdaságát korszerűsítette. Széchenyi István és Wesselényi Miklós példáját követve kapcsolódott be a politikai életbe, 1830-tól - egyre növekvő tekintéllyel. 1901-ben a História Domus évkönyvébe azt jegyezte be a plébános, hogy a rendőrség segédletével 200 db szederfát ültettek el, többek között a Major (ma Dózsa) téren, az Öreg (ma Hunyadi) utcában. A fákat a Selyemhernyó-tenyésztési Felügyelőség adta azt remélve, hogy megindul a selyemhernyó-tenyésztés. Reményeik nem valósultak meg. Az Esztergom és Vidéke (EVTD) 1905. december 24-ei száma arról tudósít, hogy a Városi Közgyűlés határozata alapján az új utcanevek: Temető útból Gyár u., Városház u.-ból Szent György u., az Uri u.-ból Dobozy M. u., Névtelen u.-ból Bercsényi M. u., Névtelen u.-ból Andrássy J. u., Névtelen u.-ból Palkovics K. u., Névtelen u.-ból Szent Vendel utca. Lapunk 1922. május 15-én arról cikkezik, hogy az utca lehetetlen állapota miatt az Árvaház u. lakói panaszt tettek, ugyanis esőzések után a víz megreked, elposványosodik ezért bűzt áraszt, ami fertőzést okoz. Az Árvaház 1889-ben épült (EVTD, 1926., 08.26.). Az újjávarázsolt templom környéke igen lehangolt. Ideje lenne ezt a területet rendbe tenni. 1843-1844-ben a felsőtáblán ő lett az ellenzék vezére, Wesselényi Miklós helyére állva. 1847-ben már Batthyány volt az ellenzéki párt elnöke. Döntő szerepe volt abban, hogy Pest vármegye Kossuth Lajost választotta követévé. Az 1848. március 15-ei forradalom kitörésekor a magyar küldöttség tagjaként Bécsbe utazott: Kossuthtal együtt az országgyűlés követeléseit vitték a császárhoz. 1848. március 17-én nevezete ki - a királyi teljhatalommal felruházott - István nádor gróf Batthyány Lajost az önálló magyar kormány miniszterelnökévé. Mint Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, árpilis 2-án terjesztette elő kormánya névsorát. Ennek alapján április 7-én a király kinevezte az első független, felelős magyar kormányt. A Batthyány-kormány első intézkedései a nemzetőrség felállítása és az új pénz, a Kossuth-bankó megteremtése voltak. 1848 nyarán két alkalommal is járt Bécsben. Augusztus 29-én - az országgyűlés megbízásából - Deák Ferenc igazságügy-miniszterrel együtt utazott a császári fővárosba, hogy a királyt rábírja Jellacic seregének megállítására, de nem ért el eredményt. Ez alkalommal az udvar már nyíltan ellenségesen viselkedett vele szemben. Joszip Jellacic horvát bán betörése napján (szeptember 11-én) bejelentette kormánya lemondását, de István főherceg, a nádor, még aznap ismét őt bízta meg kormányalakítással. Két nap múlva Batthyány a dunántúli megyékben népfelkelést hirdetett. Szeptember 17-én a király elé terjesztette második kormánya névsorát. A miniszterelnöki tisztséget csak azzal a két feltétellel vállalta, ha a király rendezi a pénzügyeket és visszarendeli Jellacicot. Közben szeptember 25-én az uralkodó érvénytelenítette Batthyány miniszterelnöki megbízatását, és Philipp Lamberg grófot nevezte ki a Magyarországon levő hadak főparancsnokává. 1927-ben a História Domusban az alábbi bejegyzés olvasható: Elkészült az Árvaház előtt a makadám út és a vízelvezető árok. EVTD, 1927., 01.09.: A vízvezeték csövek lefektetéséhez kiásott árkok már több hete ott vannak temetetlenül a Major téren és a Szent György utcában. A lakosok kénytelenek átugrálni az árkokon, amikor közlekednek. EVID, 1927., 05. 05.: A Bercsényi u. lakói arról panaszkodnak, hogy még mindig nincs járda, így esős időben csak a sáros kocsiúton járhatnak. EVID, 1930., 03.16.: A járdák költségeit a város 8 pengőben állapította meg. A lakosság csak az összeg felét hajlandó megfizetni. EVID, 1931, 01. 01.: Madaras Aurél plébános irányításával megkezdték a Templomtér rendezését, parkosítását. EVID, 1932. 11. 20.: Megkezdték a Szent György u. kövezését, az Andrássy utcáig. A Közbirtokosság terméskövet ad, a munkát a helyi ínségmunkások végzik. A Szent György u. 1895-ig Szentgyörgymező város főutcája volt, benne a városháza bíróval, jegyzővel. Batthyány sikertelenül próbált Lamberggel tárgyalni. A főparancsnokot 1848. szeptember 28-án Pesten felkoncolták: Lamberg szívében kés, Latour nyakán / Kötél, s utánok több is jön talán, / Hatalmas kezdesz lenni végre, nép! (Petőfi Sándor: Akasszátok fel a királyokat!) Batthyány ezután Bécsbe utazott és - tudomásul véve a szeptember 25-ei érvénytelenítést október 2-án lemondott tisztségéről. O mindenáron a törvényes úton akart járni! A lemondás után Vas vármegyei birtokára vonult vissza. 1848 telén Pestre ment, hogy képviselőként részt vegyen az országgyűlés munkájában: szándéka szerint békét akart teremteni a hadakozók között. 1849. január 8-án Alfréd Windisch-Gratz tábornagy Batthyányi; Pesten elfogatta. Ettől kezdve börtönből börtönbe vitték: megjárta Buda, Pozsony, Laibach (ma: Ljubljana), Olmütz celláit felségárulással vádolták. Először több évi hadifogságra, majd kötél általi halálra ítélték. Utolsó éjszakáján a felesége által hozzájuttatott tőrrel öngyilkosságot kísérelt meg, így - a nyakán ejtett sebei miatt - golyóval végezték ki október 6-án a pesti Újépületben. Halála helyén örökmécses ég. Mauzóleuma Budapesten a Kerepesi temetőben áll." Az első alkotmányos, magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos az alábbi kormányt irányította: Szemere Bertalan (belügyminiszter), Eszterházy Pál (a király személye körüli miniszter), Klauzár Gábor (ipar és földművelésügyi miniszter), Kossuth Lajos (pénzügyminiszter), Mészáros Lázár (hadügyminiszter), Széchenyi István (közmunka és közlekedésügyi miniszter), Eötvös József (vallás és közoktatási miniszter), Deák Ferenc (igazságügyi miniszter). Osvai László dr. (ekor-lap.hu) EVID, 1933, 02. 20.: Megkezdték a Körössy L, a Dobozy M, a Hunyadi, az Árvaház utcák és a Pilismaróti út kövezését. EVID, 1936, 02. 06.: Parkosítják a templomteret. ínségmunka keretében fákat ültetnek, terméskővel veszik körül az emelkedőt. EVID, 1936. 04. 19.: Szomorúan tapasztalható, hogy Szentgyörgymező közössége két táborra oszlik. Az egyik szereti, ápolja, védi a fákat, a másik ott pusztítja, ahol éri. A História Domus bejegyzésében olvasható: „Az 1944. december 8-ai bombázáskor több lakóház találatot kapott, sokan meghaltak a Balassa, a Barkóczy, a Palkovics, a Bátori, a Hunyadi utcákban". Egy 195 l-es bejegyzés pedig arról szól, hogy a régi utcaneveket megváltoztatták. Az Andrássy utcából Győri János, a Szent Vendelből Földműves, a Templom utcából Knézich Károly, a Templom térből 48-as tér, a Szent György u.-ból Thököly Imre, a Kovács u.-ból Vécsey Károly, a Gyár u.-ból Aulich Lajos, az Árvaház u.-ból Dessewffy Aurél, a Nagy Duna sorból Horváth Géza sor, a Mező u.-ból Kiss Ernő, a Vásártérből Klapka György tér, az Iskola utcából Nagy Sándor utca lett. Napjainkban már alig van szilárd burkolat nélküli utca, sőt bevezették a gázt is. 1994. október 31-én átadták a kerékpárút első 6 km-es szakaszát az Erzsébet-parktól a Fogarasi-sziget csúcsáig. Bélay Iván