Esztergom és Vidéke, 2006
2006-12-14 / 50. szám
255 Esztergom és Vidéke 2006. s ze ptember 14. Megnyílt a Céh téli tárlata - és megjelent jubileumi katalógusa Hagyományos év végi kiállítással búcsúztatják az óévet az Esztergomi Művészek Céhe tagjai, mely alkotóközösség 15 éve és éppen a mostani tárlatmegnyitó napján, december 6-án alakult. A helyszín most is Európai Közép Galéria a Duna Múzeumban, ahová e jubileumi alkalomból még többen jöttek el a vernissage-ra. Az „ünnepeltet", a művészkört a megnyitón szavalat, a Monteverdi kórus dalcsokra és pezsgő köszöntötte, de Bánhidy László tanár értékelése és Wieszt József elnök köszönő szavai is fényesebben csengtek ezúttal. A Céh és minden más művészközösség működésének 15 éve elismerésre méltó eredmény, különösen, hogy ez az időszak a rendszerváltozás politikailag viharos időszakától az eladósodott jelenkor szélcsendjéig terjed. El is jöttek tehát az ismerősök, barátok szép számmal a megnyitóra. Az alkalom ezúttal ünnepi volt, de a kiállítás nem az eltelt másfél évtized összterméséből válogatott, hanem - mint említettük, a hagyományoknak megfelelően - az idén született műveket vonultatta (volna) fel. Külön termet kaptak a fotográfusok, hiszen számuk és jelentőségük meghatározó Céhen belül is. Nem vádolható tehát részrehajlással a kiállítás rendezője, Kovács Melinda, amiért élt a megkülönböztetés kínálkozó lehetőségével, és mindjárt az első termet jelölte ki a fényképész kollégák (és a saját fotói) számára. E fényképek Funk Péter tojás-objektje, Nemes László fából faragott napkorongja és az El Greco Galériát (mint Sinka Teréz belsőépítész egy munkáját) bemutató felvételek szomszédságában arra is képesek, hogy ne csak becsalogassák a látogatókat, de reprezentálják is az alkotóközösség művészetét. Kovács Melinda alkotóként egyébként továbbra is a gondosan megkomponált, utólag színezett, „húsbavágó" csendéleteivel szerepel a tárlaton, ezek mellett Mudrák Attila szemet gyönyörködtető, Esztergom-környéki panoráma-felvételei vagy Szilágyi László újabb tarló-képei üde színfoltként tűnnek fel. A festmények közül kiválik két, határozott egyéniségről árulkodó munka - ám mint kiderül, csak mint restaurált darabok szerepelnek itt. A messze földön híres esztergomi restaurátorművészek közt a sokoldalú Szabó Judit kapott megbízást Scheiber Hugó Konflisa és Csavargója helyrehozatalára. Az újjávarázsolt művek nemcsak az eredetit alkotó Scheiber, de a restaurátor tehetségét is dicsérik. A középső teremben Wieszt József hiperrealista emlékeket idéző Duna-parti, groteszk horgász-életképe, valamint Brassay Gabriella madarai, a hátsó helyiségben Kaposi Endre városszéli (és világvégi) emlékmű-festménye késztethetik megállásra a szemlélőt az idén készült művek közül. De mert ízlésekről nem lehet vitatkozni, e rövid áttekintéssel nem is szeretnénk befolyásolni a galériába karácsony előtt vásárlási szándékkal érkező vendégeket: mindenki döntsön a saját megítélése szerint! Ha a kiállítás megnyitójához részvételükkel nem is, de a jubileumra megjelentetett katalógushoz anyagiakkal jelentősen hozzájárultak Esztergom Város Önkormányzatának illetékesei. A kis összefoglaló kötet egy-egy művel és rövid életrajzzal szerepelteti az egyes művészeket, restaurátorokat. A szép kivitel és a (kevéssé egységesre sikeredett, de mégis hiánypótló) biográfiák bizonyára közkedveltté, sokak által forgatottá teszik ezt a kiadványt. Ha a várost idegen földön a Céh tagjai reprezentálják általában a műveikkel, alkotásaikkal, akkor e katalógus ugyancsak hasznos szolgálatot tehet ajándékpéldányként az elkövetkezendőkben. Az Esztergomi Művészek Céhe jubileumi katalógusán kezek, tenyerek nyúlnak a magasba. A segítő jobb után kapaszkodás jelképe is lehetne ez a grafika, ha nem hinnénk, hogy a sok megbízó és támogató, továbbá az Önkormányzat mindig ott áll őrangyalként az alkotóközösség mellett, meghallja, meghallgatja a művészek szavát és teljesíti legalapvetőbb kívánságaikat. így csak integető kezek formájában értelmezhető ez a 15 kézműves ujj, amint búcsút intve az eltelt 15 évnek nyugodt szívvel köszönti az elkövetkező évtizedeket. (I. M.) Aknay János, ef Zámbó István és még sokan mások - Adventi tárlat az El Greco Galériában (-ffy) Az önkormányzat által rendezett művésztelepi vendégkiállítás után saját szervezésű tárlatot mutat be az újonnan nyílt, hangulatos, igényesen kialakított kiállítóhely, az El Greco kávéház tulajdonosa. A kávézó e helyen egyelőre még nem üzemelhet ugyan, de a helyiségeket megtöltő művek és az tárlatokat övező érdeklődés jelzi: van igény városunkban a kulturált, magasabb igényeket kielégítő, fővárosi rangú és eleganciájú kisgalériákra, kávéházakra, de az azok fényét még inkább növelő kiállításokra is. Ezúttal tehát a kávéház tulajdonosa, Antal Béla hívta meg művész barátait, ismerőseit (és az álatala támogatni kívánt fiatal alkotókat), hogy advent idején - a karácsonyi bevásárlási hévre is gondolva - együtt jelenjenek meg egy-két alkotással a galéria falai között. Aknay János és ef Zámbó István neve nem cseng idegenül az esztergomi füleknek sem, hiszen az utóbbi képzőművész több munkáját a hajdanvolt Pince Galéria mutatta be, a másik szentendrei festő, Aknay János pedig résztvevője volt az egykori esztergomi pasztell biennáléknak. E két, országos, hírű, de Európában is ismert mester mellett a helyi festőművész, Kántor János újabb vásznai és Rácz Gábor iparművész tűzzománc munkái kerültek a falakra - Apáti Balázs keramikus kisplasztikái a zongorán kaptak helyet. Rajtuk kívül még számos fiatal tehetség, az Óbudai Képzőművészeti Iskola 2006-ban végzett növendékei szerepelnek itt. Beron Katalin, Dani Boglárka grafikái, Páncél Mónika és Dudás Andrea Júlia festményei mellett Mészáros Anna, Járay Katalin és Poroszlai Eszter művei január l-ig biztosan megtekinthetők az új kiállítóhelyen. Térjenek be egy fél órára, ha a Víziváros hangulatos utcáin járnak! Érdemes! (-los) A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája tudatosan akart jó hangulatot teremteni az ünnepet váró diákseregnek, mikor az aulát betöltő Bangó-akvarelleket közszemlére tette. Most miután tanári pályájától nyugdíjazása révén elköszönt a művész, még termékenyebb mint az előző években volt. Most negyven nagyméretű (50 x 40 cm) város- és tájképpel jelentkezett. A Bangó Miklós alkotásait évek óta figyelemmel kísérők egyre inkább rájöhetnek, hogy témaválasztásában követi városunk neves egykori művészét, Bajor Ágostot. Miként a nagy előd - aki naphosszat időzött a történelmi városrészekben -, Bangó Miklós is már kora reggel sétál, jó időben kerékpározik. Tőle tudtuk meg, hogy „túráin" választja ki a vízivárosi, a Prímásszigeti, a szenttamási, a királyvárosi és várhegyi témákat, köztük a Bazilikát. Rá jellemző gondossággal jelöli ki a kontúrokat és használja jellegzetes színvilágát. A Sziget Galériát megtöltötték a művészetkedvelők, akiket az iskola idén kinevezett igazgatója, Drobinoha Józsefné köszöntött, majd Németh József alpolgármester szólt a jelenlévőkhöz: - Ismert és elismert művész, tanár. Immáron tíz éve tagja az Esztergomi Művészek Céhe csoportjának, 1971 óta rendszeresen kiállít. Itt, a gyakolró iskola falai között dolgozott huszonöt éven át rajz-földrajz szakos tanárként. Délutáni szakkörökön, illetve minden évben rajztábort szervezve külön is foglalkozott a tehetséges tanulókkal, főiskolásokkal. Az esztergomi Sziget Galéria kiállításait tíz éven át rendezte és segíti most is. Az akvarell a friss, illetve príma-festészet képviselője. A művész fejében már az induláskor szinte megvan a kész kép. Színeiben, formájában és gondolataiban is ott van. Erre sokan azt gondolnák: már csak meg kell festeni a képet. Igen! S itt jön a mesterségbeli tudás, ami magába foglalja a felhasznált anyag ismeretét - annak megfelelő időbeni használatát. (...) A tárlatra elhozott képei, annak témái hűen tükrözik munkásságának helyszíneit, leginkább kedvelt tájait, a szó szoros értelmében. Esztergom mellett szereti az Alföldet is, a Tiszát, a hajdúnánási részleteket több képén is láthatjuk. Felvidéki magyar testvéreink szívét pedig nyilván megdobogtatja a Szőgyént elénk táró alkotásai. Végezetül a teljesség igénye nélkül ajánlom figyelmükbe: a Malom utca, a Deák Ferenc utca, a Kis-Duna-part, a Szőgyéni romos házfal, valamint a Szőgyéni tanya alkotásokat. Szép gesztus volt a kiállításon megjelent kollégáktól, hogy névnapján is felköszöntötték a művész-tanárt. Zenei élményt jelentett Bakai Márton hegedűjátéka, aki a képek által ihletett improvizációval lépett pódiumra. Idegenforgalmi szakemberek Esztergomban Esztergomot nemcsak történelmi múltja, hanem napjainkban tapasztalható egyedülálló fejlődése is vonzó idegenforgalmi központtá teszi. Azonban ez a tény, sajnos, nem minden idegenforgalomban dolgozó szakemberhez jut el vagy ha el is jut, esetleg nem első kézből, nem pontosan. Ezt felismerve indította el a Gran Tours Kft. 2005-ben az idegenvezetők továbbképzését, amely az idei esztendőben is sikerrel zajlik tovább, és amelyet már más városok is követnek. Ennek a továbbképzésnek a folytatásaként szervezett városunk utazási irodája egy szakmai programot belföldi, illetve hazánkba külföldieket utaztató utazásszervezőknek, valamint különböző médiumok képviselőinek. - Mindkét program szervezése és lebonyolítása Esztergom Város Önkormányzatának anyagi és erkölcsi támogatásával valósulhat meg - mondta el lapunknak Pócsik György, a Gran Tours Kft. ügyvezetője. - A hétvégén lezajlott háromnapos látogatás során a szakemberekből álló csoport megismerhette mind Esztergom, mind az Ister-Granum Eurorégió közelebbi településeinek történelmi emlékeit és idegenforgalmi vonzerejét képező látnivalóit. A városunkba érkező szakembereket az első napon Knapp János Pál alpolgármester fogadta, aki egy kötetlen beszélgetés során válaszolt is számos feltett kérdésre. A megbeszélést követően a felújított Széchenyi tér bemutatása következett Koditek Pál idegenforgalmi tanácsnok által, aki aztán mindhárom napon kalauzolta a résztvevőket. A felújított Nagyszeminárium, a Központi Kávéház megtekintése és egy rövid kirándulás után a napot a díszvilágításba öltöztetett városban tartott séta zárta. A második nap a Várhegy megtekintésével kezdődött, majd egy felvidéki kirándulás zárásaként esztergomi néptáncbemutatóval fejeződött be. Másnap már az Aquasziget kínálatával ismerkedhettek a vendégek. A háromnapos program végén egyöntetű volt a szakemberek véleménye: példaértékű az a hozzá állás, amellyel Esztergom vezetése fejleszti a várost és támogatja az idegenforgalom fejlődését! Ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy ez a lendület és pozitív hozzáállás a továbbiakban is megmarad. A tartalmas programnak köszönhetően mindenki új ismeretekkel gazdagodva viszi városunk jó hírét és - ígéretük szerint - juttatja el a potenciálisan városunkba látogató turistákhoz. Ülésezett és megemlékezést tartott a Repülés Baráti Kör (nati) December 4-én a Bajor Ágost Művelődési Ház klubtermében tartotta szokásos évzáró összejövetelét a Repülés Baráti Kör tagjai. A megjelenteket Bende Lajos nyugdíjas repülőgép tervező mérnök üdvözölte. Köszöntőjében visszatekintett az elmúlt évek történéseire és összefoglalta a repülést érintő helyi eseményeket. Szomorúan számolt be, hogy az elmúlt évben három volt repülős távozott az élők sorából. Rájuk és a korábban eltávozottakra egyperces néma felállással emlékeztek. A halottak napja előtti szombaton felkeresték a város mindhárom Szentgyörgymező, Kertváros, Belváros - temetőjében nyugvó repülősök sírját és gyertyát gyújtottak tiszteletükre. Majd szomorúan megjegyezte, hogy Rubik Ernő repülőgép-tervező, egyetemi oktató sírja elhanyagolt állapotban van. Beszámolójában Bende Lajos az ötven éve elhunyt Lampik Árpádról is megemlékezett. Szintén szomorúan mondta el, hogy Kertváros vasútállomásának térségében található repülős emlékkövön lévő márványtáblát idén, július 26-án megrongálták, két darabra törték. A kő Székely Mihálynak állít emléket, aki 1911-ben amikor Bécs-Budapest között közlekedett - ebben a térségben repülőjével sikeresen földet ért. Az emléket 1996-ban, az esemény 85. évfordulóján állították az akkori kertvárosi képviselők és a repülés barátai. Az évzáró összejövetel baráti beszélgetéssel, emlékek felidézésével ért véget. December 9-én 11 órakor a Repülés Baráti Köre tagjai a Széchenyi téren megkoszorúzták LAMPIK ÁRPÁD emléktábláj át, a kiváló sportember halálának ötvenedik évfordulója alkalmából A tábla a tér 24-es számú műemlék házának falán, az úgynevezett Koller-házon van; 1973-an helyezték el, Lampik születésének 75. évfordulóján. A ház 1790 körül épült Copf-stílusban. Lampik Áípád (1898 1956) okleveles gépészmérnök, repülőgép tervező-sportrepülő világrekorder, a Sportárútermelő Nemzeti Vállalat főmérnöke ebben a házban lakott. Pályafutásának meghatározó állomásairól Bende Lajos, a Kör vezetője emlékezett, majd elhelyezte az emlékezés koszorúját.
