Esztergom és Vidéke, 2006

2006-11-30 / 48. szám

2006. s ze pt ember 2 8. Esztergom és Vidéke 245 Még csak 40 éves lenne! Kaposi Tamás emlékére Az év folyamán ugyan megszakadt az a sorozat, amely az Esztergom­hoz kötődő művészekről, művészettörténészekről emlékezett meg szü­letésük vagy haláluk évfordulója alkalmából, egy fiatalon elhunyt tehet­ségre azonban mindenképpen figyelmet kell fordítanunk november fo­lyamán. Az utolsó másfél év alatt főművekben kikristályosodott életmű­ve, tehetsége és egyénisége kötelez minket erre, mert örökségét nem le­het megkerülni, bár földolgozni sem könnyű. Kaposi Tamás neve a leg­nagyobb esztergomi festők között kell hogy fennmaradjon. Pedig nem te­kinthetjük esztergominak a szó szoros értrelmében: ambíciói, érdeklő­dése korán kirepítették őt a kisvárosi miliőből. Itt nőtt fel, idejárt vissza szüleihez látogatóba, de nem vált esztergomivá, mert Pesten, majd még inkább Amszterdamban találta meg a számára kedvezőbb közeget. Idén lenne negyven éves - 1966. november 28-án született Kaposi Endre festőművész, főiskolai tanár és Szabó Zsuzsanna tanárnő gyer­mekeként. Középiskolai tanulmányait még e városban végezte, de az utolsó években már Budapestre is eljárt Topor András rajzóráira. Az el­ső sikertelen felvételi után a Képzőművészeti Főiskolára nem, de annak előkészítő kurzusára bekerülhetett. Itt Klimó Károly korán felismerte képességeit, s a fiatal tehetség egy év múlva már sikeres felvételit tett. Azt Szemadám György nyári alkotótáborában már gimnazista fejjel el­határozta, hogy festőművész lesz, az útkeresés után a magáratalálás évei ekkor következtek el. Az előkészítő elvégzése idején már Pesten élt, főiskolásként pedig tanulmányait is elhalasztotta egy több hónapos, amszterdami tartózkodásban végződő, bőséges élményanyaggal szolgá­ló útja miatt. Életében talán az utolsó másfél év volt a leginkább eseménydús idő­szak. A diploma megszerzése után Barcelonába került ösztöndíjjal, de ehelyett a korábban már megismert holland városban szeretett volna to­vábbtanulni. A sikertelen felvételi vizsgát követően hazautazott, ahol a budapesti főiskola mesterkurzusa várta. Az időközben megkívánt nyu­galmat a siklósi alkotótelep azonban csak rövid ideig tudta biztosítani számára: 1991. november 6-án egy tragikus autóbalesetben váratlanul életét vesztette. Halála váratlan volt, de nem véletlen. Önemésztő munkatempója Siklóson csak fokozódott, az autózás iránti szenvedélye is sok veszélyt rejtett magában. Hátrahagyott művei azonban munkásságát, életművét teljesnek mutatják. Egy rövidebb nonfiguratív (konstruktivizmust és expresszív gesztusfestészetet ötvöző) periódus után, részben a nyu­gat-európai utazás élményei hatására alakult ki démoni lényekkel bené­pesített, világvégi lelkiállapotot megjelenítő festői világa. A kifejező, len­dületes vonalvezetés és festésmód, a markáns színek, a színkontrasztok kedvelése még a lírai hangvételű olajképeken (Párizsi kék) és a Meersburg-sorozat nyomatain is éreztetik hatásukat, apokaliptikus lá­tomásait a magával ragadó, drámai erejű kompozíció még meggyőzőbbé teszi (Biliárdozópointer; Harakiri; Tánc-tánc). Képeiből intenzív életvi­telének sodrása sugárzik, látványos, de éppen nem szemet-szellemet gyönyörködtető művek kerültek ki az utolsó évben is a keze alól (Lányok és a hold; Autó előtt átfutó vadak; Kutya, macska, ember). Radikális képi kritikáját a transzcendencia iránti vágy hevíti át - Miltényi Tibor eszté­ta egyenesen misztikus küldetéstudatot sejt emögött. Kaposi Tamás közel 25 éves, rövid életpályája (máig) nem biztosított számára szélesebb szakmai elismerést, művei ismertté tételében ezért is nagy jelentőségű a róla készült album, digitális tárlat és a rá emlékező kiállítások sora. Életművét a nevét viselő alapítvány dolgozta, dolgozza fel. (Istvánffy) Meghívó A Helischer József Városi Könyvtár és a Központi Kávéház szeretettel hívj a-várj a Önt december 5-én, 17 órára a Központi Kávéházba Vendég: VÁRADY ESZTER, az esztergomi könyvtár vezetője, író Beszélgetőpartnere Bánhidy Vajk tanár Közreműködik Várady Viktória színész és Nagy falusi Tibor ny. könyvtár-igazgató A találkozóra minden érdeklődőt szeretettel várnak! A helyszínen kedvezményes áron könyvek vásárolhatók Adatok a Gönczy-család történetéhez November 21-én Gönczy Béla születésének 143. évfordulójára, november 12-én pedig halálának 73. évfordulójára emlékeztünk. A Vaszary Kolos Kórház első igazga­tójának, életre-hívójának neve ta­lán már ismerősen hangzik az esz­tergomiak fülének. Sok évtized telt el úgy, hogy ne­vét senki sem ismerte, igen keve­sen hivatkoztak rá. Hallgatott róla mindenki, nevét fokozatosan elfe­lejtette Esztergom. A hallgatás fa­lát Szállási Árpád, a „Szegényház­tól a kórházig" című könyve törte át 1987-ben. Két év múlva a taná­csi kórházból Vaszary Kolos Kór­ház lett, és a változás lehetővé tet­te, hogy az intézmény pontosab­ban megismerkedhessen múltjá­val. Azóta a város Gönczy Béláról elnevezett, kétévenként átadásra kerülő szakmai díjat alapított. El­ső kórházigazgatónk sírját köz­adakozásból felújítottuk, és a kór­házi kápolna oldalhajójában kiala­kított, reprezentatív tanácskozó­termet Gönczy Béláról neveztük el. „Az esztergomi Kolos Kórház építéstörténete 1892-1902" és „Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház története 1902-2002" című könyve­imben az akkori ismereteimhez képest már behatóan foglalkoztam első igazgatónkkal. Az alábbiak­ban az azóta megismert, új ada­tokról szeretnék számot adni, me­lyek döntően dr. Gönczy Zoltán nyugalmazott állatorvosnak kö­szönhetőek, akinek ezúton is kö­szönetet mondok! Az ő birtokában van Gönczy Béla eredeti diplomája is, melynek aláírói: Rolandus Eöt­vös, Josephus Fodorus és Andreas Hő gyes. Gönc! 2001-ben kapta vissza városi rangját. A honfoglalás óta lakótelepülés, a középkorban kirá­lyi birtok, fontos kereskedelmi központ. 1570 és 1647 között Abaúj vármegye székhelye. Dolgo­zott itt bibliáján Károli Gáspár, és 1687-ben egy időre a Sárospatak­ról elűzött református főiskola is itt működött. A város fontos szere­pet töltött be a Tokaj-hegyaljai bo­rokkal való kereskedelemben. A gönci hordót ma is sokan emlege­tik, bár már kevesen tudják, hogy 136,6 literes űrtartalmával egyko­ron mértékegység volt! ÜŐKCZY szabadságharcban - mint ahogy arról már könyvemben beszámol­tam -, de ott volt a königratzi üt­közetben is, mint százados, ahol olyan súlyosan megsebesült, hogy halálhírét költötték. Ekkor volt ál­dott állapotban felesége, Rozet Kornélia, második gyermekükkel. A hír hatására megszülte Gyula nevű fiúkat. Gönczy Leó felépült sérüléseiből, és újra a sereghez ke­rült, ahol néhány tiszttársa meg­kérdőjelezte nemességét. Mivel a tállyai tűz megsemmisítette az ezt igazoló iratokat, ezért Gönczy Leó később az uralkodóhoz fordult. Mindezalatt fokozatosan haladt előre a ranglétrán, és 1892-ben ez­redesként nyugdíjazták. Ferenc József magyar királytól 1895-ben kapta meg az új nemességet a bistei előnévvel. A korábbi címert is ekkor módosította három fia: Imre (szül. 1862), Gyula (szül. 1866) és Béla (szül. 1868), a három csillag így került a címerbe. Gönczy Leó hamvai a Csörsz utcai temető részleges felszámolá­sa után Farkasrétre kerültek. 2005-ben a család felújította a sír­emléket, mely alatt egymás alatt nyugszik Gönczy Leó és felesége, Imre nevű fiúk, valamint Gönczy Márta (1842-1873), aki Gönczy Gyula gyermeke volt, és fiatalon, spanyolnáthában hunyt el. Gönczy Leónak három fiából csak Gyulának voltak leszárma­zottai. Gyula Feszti Margittal kö­tött házasságából született a már említett Márta, akit elvitt a spa­nyolnátha. Másik lányuk, aki jóval később született, szintén a Márta nevet kapta. Az idősödő szülők őt belügyminiszteri engedéllyel Dezi­deráta névvel is anyakönyvezték. Gönczy Gyulának fia is született, Miklós, akinek első házasságából leánygyermek született. Hogy a Gönczy név fennmaradjon, későb­biekben Dezideráta Márta férjét, Sándor Gedeont adoptálták. Az ő három gyerekük - Ilona, Katalin és a családra vonatkozó információkat adó Zoltán - így ma is a Gönczy nevet viselik. Gönczy Miklós második házasságából két fiú is született, akik közül Gönczy Gyula ma is él, gépészmérnök és jogász. Gönczy Béla sírja Ha kilátogatunk az esztergomi Belvárosi temetőbe, Gönczy Béla mellett többen nyugszanak, ők is a Gönczy család leszármazottai. Itt temették el Gönczy Miklós első fe­leségét, Medzlényi Ilit és lányukat Gönczy Ildikót, aki Tóth Arpádné­ként hunyt el. Gönczy Miklós sírját már senki sem találhatja meg, hisz hamvait szétszórták. Természetesen Gönczy Béla mellé temették feleségét, Prokopo­vitch Ilonát is, akivel 1897. au­gusztus 18-án kötött házasságot. Ilona évtizedekkel élte túl férjét. Őt a Gönczy-házból az '50-es évek­ben (ma Kolos Patika) kirakták, és a Lőrinc utcába került albérletbe. A csaknem teljesen vak idős asszonyt végül a család a fővárosba vitte, de végső nyughelyét férje mellett találta meg Esztergomban. Utóirat Tisztelt Olvasó! Elismerésem, ha idáig eljutott az olvasásban. Nem sok társa le­het. Kit érdekelhet ma Esztergom­ban a Gönczy-család múltja, jele­ne? Kit érdekel ma a múlt, mikor a jelenünk és - főleg! - a jövőnk is bi­zonyai an? Pedig tudnunk kell: jelenünk és főleg jövőnk azért vált bizonytalan­ná, mert elfordultunk múltunktól, ahelyett, hogy megismernénk azt, és az abból levonható kellő tanúsá­gokat hasznosítanánk. Mi itt, az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban talán kivételek vagyunk, lehetünk. Osvai László dr. (ekor-lap.hu) A Gönczy-családot ma az okle­velek nem tudják a városhoz köt­ni, de ez nem véletlen, hiszen a család nemesi okiratait a közeli Tállyán, a 19. században leégett parókián őrizték, itt is semmisül­tek meg. A családi hagyomány sze­rint egyébként a nemességet (ne­mesi címert és oklevelet) 1666. jú­lius 20-án I. Lipót adta ki Bécsben, Gönczy Istvánnak és hitvesének, Kovács Annának. Gönczy Béla édesapja, Gönczy Leó 1830-ban született. Őt kórhá­zunk egykori igazgatói lakásában ravatalozta fel fia 1905-ben, és in­nen került a budapesti Németvöl­gyi temetőbe, a Csörsz utcába. Gönczy Leó részt vett 1848-49-es Címer-magyarázat Balra - Wappen: In B. auf gr. Boden ein Leopárd, in d. erhobenen Rechten einen Krummsábel mit g. Parirstenge haltend. - Kleinod: Der Leopárd wachsend. - Decken: bs.- rs.? Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I., d. d. Wien, 20. Juli 1666 für Stefan Gönczi, für seine Ehefrau Anna Kovács u. für d. Kinder: Johann u. Michael. Fordítás: Címer: mindkét esetben a földön egy Leopárd felemelt jobbjában egy görbe szablyát vívóállásban tart. Égyébként a Leopárd növen­dék. - Felül bs. - rs.? Nemesi- és Címer oklevelet I. Lipót király Bécsben 1666. július 20-án adta ki Gönczy István és hitvese, Kovács Anna, és gyermeke­ik: János és Mihály részére. Megjegyzés: a német szövegben szereplő „Gönczi" feltehetően el­írás. (Dr Gönczy Zoltán) A családi eredeti címer! * Fent, jobbra: Gönczy György, 1578. április 11., Pozsony I. Rudolf nemesség és címer, általa: testvérei András és Gáspár R 64 A módosított címer!

Next

/
Oldalképek
Tartalom