Esztergom és Vidéke, 2006

2006-11-02 / 44. szám

6 Esztergom és Vidéke 2006. november 2. SZABADIDŐ * HAGYOMÁNY * ÉLETMÓD * SPORT (nagy) A kertvárosi Selyemfonal Képzőművész Kör október 25-ére meghívást kapott Párkány város polgármesteri hivatalától és kultúrházától, hogy alkotásaikkal vegyenek részt testvérvárosunk Idősek Napi rendezvényén. A Kör negyven gobelin képpel képviselte a kertvárosiakat. * Október 28-án a Közösségi Házban Féja Napot tartottak. Ezen Eck Alajos városi képviselő, városüzemeltetési tanácsnok hivatalo­san is átadta az intézmény lépcsője mellé épített rámpát. A rendezvény további részében egymás után mutatkoztak be a városi társintézmények és a Házban működő civil szervezetek, klubok, körök, egyesületek, csoportok vezetői, képviselői szóban és al­kotásaikkal, kiadványaikkal - kiállítás formájában. * A Repülés Baráti Köre idén is megtartotta megemlékezését a Ha­lottak Napja közeledtével. Október 28-án 10 órától az elhunyt pilótákra, repülőgép tervezőkre, szerelőkre, építőkre, a volt pálya­társakra emlékeztek. Hatvan éve fedezték fel a Sátorkőpusztai barlagot (nati) A barlang Esztergom-kertvárosban, a 307 méter magas Nagy Strá­zsa-hegy délkeleti oldalán található, amely a Pilis hegység legdélebbre fekvő röge. A bejárat 272 méter tengerszint feletti magasságban, az északi szélesség 460 40'-én, a keleti hosszúság 180 40'-én található. A barlang függőleges kiterjedése 46 méter, a járatok teljes hosszúsága 286 méter. A legnagyobb terem a bejárat szintje alatt 40 méterrel fekszik (40xl5x 6 mé­teres, természetesen nem éles határokkal). ülést rendeztek. A tanácskozást az egyesület elnöke, Lieber Tamás nyitotta meg. ww Az évfordulóra időzítették a cv> fj/P^ barlang történetét feldolgozó, be­Ltj mutató könyv megjelenését, me­JjjfaP lyet a helyszínen az érdeklődők ^dJRW meg is vásárolhatták. A 150 olda­las „A Sátorkőpusztai - barlang jj, h 1946 - 2006" címet viselő kiad­. Jrn!É$mj> m ványt Madaras Istvánné, a könyv egyik szerkesztője ismertette és mutatta be. A BEBTE kiadásában szerkesztett könyv felöleli a bar­lang felfedezésének, feltárásának, kutatásának, kifosztásának össze­foglalóját. Egybegyűjtötték az ed­dig megjelent dokumentációkat, publikációkat, a legújabb tudomá­nyos vizsgálatok eredményeit. A könyv sok fotóval, rajzzal, ábrával, eredeti dokumentumok közlésé­vel, írások másolataival mutatja be a páratlan értékű természeti ér­tékű barlangot. A kutatók úgy vélik, hogy a Sátorkőpusztai-barlang járatrend­szere az 1-1,5 millió évvel ezelőtti vulkáni utóműködések (hévfor­rások) nyomán alakult ki, a mint­egy 225 millió éves triászidőszaki üledékes mészkőben. A későbbi korok tektonikus mozgásai révén repedések, nyitott törésvonalak keletkeztek. Ebben a mindent át­szövő hálózatban kezdte meg bar­langképző munkáját a résrend­szerbe beáramló karsztvíz. Az ál­landóan emelkedő-csökkenő víz­szint, valamint a pára kondenzá­ció oldás hatása óriási munkát végzett. A barlangban különféle barit, kalcit, valamint aragonit képződmények is találhatók. Az oldás formák közül a legtetszető­sebb képződmények közé tartoz­nak a szabályos „kőbuborék" gömbfülkék. Keletkezésüket, a mostani tudományos kutatás, a kőzetfalakon kicsapódó vízgőz (kondenzvíz) oldásának tulajdo­nítják. Tudományos szenzációnak számit, hogy az ásványtani vizsgá­latok két cseppkövesedési idősza­kot is feltártak a barlang életében. Ez arra utal, hogy a járatrendszer keletkezése igen összetett, bonyo­lult, többfázisú folyamat végered­ménye. A barlang kora feltételez­hetően 1-1,5 millió év. A terület korábban, az I. világ­háború után, az Esztergom-tábor ­ban kialakított fogolytábor és a ka­tonai egységek használatában volt, a Hadikincstár birtokolta. A II. világháború alatt és végén a Honvéd Kincstár tulajdonát ké­pezte. A német hadsereg ellenőr­zése alatt lévő, 1944-ben megkez­dett kőbányászat folyamán, a rob­bantások hatására megnyílt repe­désekre dorogi természetbarát fia­talok (Várhidi Rezső és testvére, Károly, valamint társaik) 1946 jú­niusában bukkantak, melyen át a barlang felfedezése lehetővé vált. A Sátorkőpusztai barlangban az első hivatalos terepszemlét Jakucs László egyetemi hallgató, Venkovits István geológus (Magyar Állami Földtani Intézet /MAFI/ munkatársa, a Természetvédelmi Tanács tagja) és Nick Matild tar­totta 1946. augusztus 11-én. Ők mérték fel a barlangot. Még ebben az évben elkészítették a barlang háromdimenziós gipszmodelljét. Á közösen elkészített barlang-térké­pet (fotónkon) november 6-án Venkovits István a MÁFI szakülé­sén mutatta be és beszámolt a fel­fedezésről . Ezekre az eseményekre emlé­keztek ez év október 14-én a Bene­dek Endre Barlangkutató és Ter­mészetvédelmi Egyesület (BEBTE) szervezésében az ország barlang­ászai, barlangkutatói. A barlangfelfedezés 60. évfor­dulóján Dorogon, a Városháza földszinti tanácstermében emlék­Az emlékülés végeztével, bar­langlátogatás következett. így, a helyszínen győződtek meg a fenti kutatási eredményekről a bar­langlátogatók. November 4-én 17 órakor a Megyeháza dísztermében kerül sor az Országos Rali-Túra Bajnokság év végi díjkiosztó ünnepségére! Ister-Granum Eurorégió nemzetközi borversenye (-los) Immáron hatodik alkalommal rendezték meg a határon átnyú­ló borversenyt, melynek ezúttal Párkányban, a Művelődési Ház adott otthont. A felhívásnak megfelelően fehér, vörös és vegyes borokkal lehe­tett nevezni, melyet aztán egyenként minősítettek a borbírák. Az is ha­gyomány, hogy az uniós 100 pontos rendszert alkalmazták. Az őszi megmérettetésre 175 borminta érkezett, melyben jelentős há­nyadot képviseltek az esztergomiak, valamint környékbeliek. Az is ért­hető, hogy a többség a Felvidékről - Muzsláról, Garamkövesdről, Ebed­ről, Párkányból, Kőhidgyarmatról, Kéméndről, Köbölkútról, Béláról ­volt. A legjobbak érmes fokozatot szereztek, melyből kivették részüket az esztergomiak. A borverseny-tudósításokat nyomonkövetőknek is meglepetésül hathat, hogy a szentgyörgymezői Dunai László két arany­éremmel vitte el a pálmát. Kékfrankos bora 90,8, míg az oportoja 92,25 pontot ért el a bírálaton. Harmadik esztergomi aranyérmes Gyöngyös Antal cabernet sauvignon bora, 90,40 ponttal. Ezüstérmesek lettek: Teplánszki Ferenc borai (vörös couve és cabernet sauvignon), Kecske­méti István (vörös couve), Hartl Mónika (cabernet sauvignon), György János (cabernet frank), Bábszki János (vörös couve). Bronzérmes boros-gazdák: Tóth Gábor (olasz rizling és sauvignon blanc), Schönvalder Miklós (olasz rizling), Sádli Gyula (királyleányka), Németh László (cabernet sauvignon), Raduka László (cabernet sauvignon), Patkó Ferenc (kékfrankos), Gere József (vörös couve). Rozsé Győző emlékére nyugdíjazásáig, 1988 végéig. Éle­tének több mint fél évszázadát töl­tötte városunkban. Az akkori, mintegy háromezer fős ipari nagy­vállalat minden dolgozója tisztel­te, szaktudását nagyra értékelte, de becsülték szerte a városban és még azon túl is. Á virágzó nagyvállalat külföldi képviselőjeként Moszkvában is dolgozott. Itthon a szakmai mun­kája mellett kedvelte a labdarú­gást és a járási játékvezetők irá­nyítója is volt. Akár a közéletben, akár a sport területén bárki for­dulhatott hozzá kéréssel, minden­kinek segítségére volt. A MIM Va­sas SC alelnökeként az akkori NB II-NB III csapatokat támogatta. A labdarúgók jelentős részének munkahelyi vezetője is volt. Jó ke­délyű, közvetlen, életvidám ember volt egészen az utolsó időkig, egészsége ez évben romlott meg. Hosszú kórházi kezelés után szep­tember 25-én halt meg. Halottak napja alkalmából ismerősei, tiszte­lői a belvárosi temetőben lévő sírjá­nál róhatják le kegyeletüket. Pálos Imre Esztergomba 1954 őszén ke­rült, amikor a Budapesti Műszaki Egyetem akkor még meglévő had­mérnöki karán szerzett mérnöki oklevelet. Aranydiplomáját két év­vel ezelőtt már gépészmérnökként nyújtották át részére. Első mun­kahelyén, a Labor Műszeripari Művekben a minőség-ellenőrzés vezetője lett, és ezt töltötte be Rögbi EB-selejtező Neuzer András szövetségi kapi­tány irányításával Kecskeméten lépett pályára nemzeti válogatot­tunk Európa-bajnoki selejtezőn Bulgária ellen. A Norvégia elleni győztes mérkőzés után erősödött a csapat, hiszen Angliából haza­jött a találkozóra Koller Zoltán és Heckel Zoltán „idegenlégiós". Rajtuk kívül a Vitézek RSE csa­patából bekerült a válogatottba Szőlősi, Sujogán, Bíró, Nóvák, Pfeiffer, Deli és Molnár János. Magyarország-Bulgária 42:3. Az extra ligában - legutóbb hazai pályán: Vitézek - Kecske­mét ARC 11:10. Az esztergomiak veretlenül végeztek az első sza­kasz során. Szombaton Pozsony­ba utaznak, ahol a szlovák baj­nokcsapat lesz az ellenfelük. Labdarúgás - A megyei baj­nokságban a múlt héten Zsámbék ellen a felnőttek 1:1, az ifik 2:2 döntetlenre játszottak hazai pá­lyán. Vasárnap Komáromban a hazai csapat győzött 2:0-ra, az esztergomi ifi csapat pedig 2:l-re nyert. Az U15 korosztályban - a Közép-magyarországi csoport­ban, szombaton rangadó volt: Esztergomi SC - Budapesti Hon­véd 4:0! Kilenc mérkőzés leját­szása után Soron Tibor elnökségi tag és mecénás, valamint Spóner József edző csapata veretlenül, 18 ponttal vezeti az osztályt. Kézilabda - A megyei baj­nokságban az EKSE női csapata eddigi négy mérkőzésén győzött, legutóbb Kisbér ellen 26:19 arányban. Ali tagú mezőnyben: 1. Tata 8 pont (127:67 gólarány), 2. Esztergom 8 (133:75), 3. Tatabányai Vulkán SE 8 (95-78). Természetjárás A Téry Szakosztály november 5-ei túrája: Mogyorósbánya ­Bajóti Öreghegy - Péliföldszent­kereszt - Mogyorósbánya, 8 km. * Meteor túra: Dömös - Szőke­forrás völgye (Rám-szakadék). Találkozó: a buszpályaudvaron 8-kor. Esztergom és Vidéke MEGJELENIK ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL FŐSZERKESZTŐ: BENCZE CS. ATTILA SZERKESZTŐSÉG: 2500 ESZTERGOM, DEÁK FERENC U. 4. PF. 233 TELEFON/FAX: 06(33) 500-810 E-MAIL: ESZTERGOMESVBDEKE@VNET.HU SZERKESZTŐK: BÁNHIDY LÁSZLÓ, DR. HORVÁTH ISTVÁN, ISTVÁNTFFY MIKLÓS, KAPOSI ENDRE, KODITEK PÁL, NAGYFALUSI TIBOR, DR. SZÁLLÁSI ÁRPÁD CÉG- ÉS OLVASÓKAPCSOLAT, REKLÁM: PÁLOS IMRE FELELŐS KIADÓ: DR. GÁBOR JÁNOS, A STRIGONIUM RT. VEZÉRIGAZGATÓJA 2500 ESZTERGOM DEÁK FERENC UTCA 4. TEL.: 06/33/510-040 NYOMDA: SPORI PRINT V. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: VTNCZE FERENC TELEFON: 06(33) 501-530 HU-ISSN 0864-7054

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom