Esztergom és Vidéke, 2006
2006-11-02 / 44. szám
4 Esztergom és Vidéke 2006. november 2. Tárlatról tárlatra Ünnep a Céh Galériában (sms) Október 27-én nyílt meg Radócz Balázs bemutatkozó kiállítása a Bajor Ágost Művelődési Házban, aki a fiatalokkal bővülő művészkör legújabb tagja. Az örvendetes eseményt ünnepivé avatta az is, hogy az Esztergomi Művészek Céhe piciny galériája régen adott már helyet önálló kiállításnak. Radócz Balázs fotográfiáit a megnyitón Barcsai Tibor ajánlotta a közönség figyelmébe. A képek az intézmény nyitvatartási idejében tekinthetők meg. Bajor Ágost-emlékkiállítás (-ffy) A Bajor Ágost grafikáiból és festményeiből nyílt emlékkiállítás még november 3-áig látható a Kortárs Galériában! A kamaratárlatra a neves esztergomi festő naplóinak október 20-ái bemutatása adott alkalmat. A galéria hétköznap 14-19, szombaton 10-13 óráig tart nyitva. „Színes álmok" A Sugár Galériában (Babits iskola) „Színes álmok" című üvegfestmény kiállítás november 14-éig tekinthető meg. Kortárs művészek M.S. Mester nyomában A Keresztény Múzeum, Régi Képtár földszinti kiállítótermeiben: Kortárs művészek M.S. Mester nyomában. A tárlaton húsz kortárs művész (festők, szobrászok, textilművészek) munkái tekinthető meg a múzeum rendes nyitva tartási idejében. Az állandó kiállításra váltott jegy az időszaki kiállításra is érvényes. Bazilika - 150 év A Bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Keresztény Múzeum, Új Képtárban (Szent Ádalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Központ - Régi Szeminárium, Szent István tér 9, II. em., bejárat a Bazilika felől). Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta október 1. - január 1. között 11-15 óra között. Apácamunkák... A Főszékesegyházi Kincstár időszakos kiállítótermében „Apácamunkák (17-20. század) - válogatás a Keresztény Múzeum néprajzi vallásos gyűjteményéből" nyílt tárlat, mely - hétfő kivételével - 9-16 óra között várja látogatóit. Sorsfordító napok... A Vízügyi Múzeum nyílt tárlattal „Sorsfordító napok - a vízügyek és Esztergom a forradalom sodrásában" Esztergom és a városban működő közgyűjtemények - Balassa Bálint Múzeum, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Duna Múzeum - emlékeznek az ötven évvel ezelőtt történtekre. „Magyar képtár" A Belvárosi Templomban Bajcsy Lajos atya „Magyar képtár" című kiállítása látható. Esztergomi Művészek Céhe A Bajor Ágost Művelődési Házban CÉH Galériájában az Esztergomi Művészek Céhe kiállítása tekinthető meg naponta 14-18 óra között. Ötvenhatos könyvespolc Moira - Moirák - A Magyar Nemzet október 21-ei száma cikket közölt az ünneppel kapcsolatos irodalmi és zenei elismerésekről. A Németh László Álapítvány tavaly írt ki pályázatot „Irodalommal és zenével 1956 emlékezetéért" címmel. Lapunk egykori (újra)alapító szerkesztője, Sebő József országos harmadik győztes lett Moirák című dokumentumdrámájával. Moira című dokumentumregényét, melynek alcíme: Brusznyai Árpád élete és kora - a Kairosz Kiadó adta ki 2002-ben. A kötet címválasztása a klasszika-filológus tanár Brusznyai Árpád egyik antik tanulmányához kötődik, melyben „vissza-visszatér a moira, az emberi élet eseményeit irányító hatalom, a végzet fogalma. (...) A mítoszok költői nyelvén a Moirák olyan részt osztó istennők, akik a halandók véges napjait fonallá sodorják, fonják, majd azt adott pillanatban könyörtelenül elvágják... Nekik még Zeusz, az istenpk ura is kénytelen engedelmeskedni". Brusznyai Árpád élete is ilyen könyörtelen véget ért. Kahler Frigyes a könyv előszavában Sebő Józsefet avatott kalauznak nevezi, aki tényekre épülő, tudományos alaposságú írást ad olvasói kezébe. Mi pedig - a régi munkatársak és barátok - érdeklődéssel várjuk a hangjátékot, és a sikerhez szívből gratulálunk! * Amikor a Csendes Pisták hősökké váltak - Ez év áprilisában a Lónyay Utcai Református Gimnázium hirdetésben közölte: szemtanúkat keresnek. „Adj nevet a hősöknek " címmel 56-os dokumentumkötetet szeretne megjelentetni az iskola. „Ezért keressük az 56-os események egykori résztvevőit, szemtanúit, akiket akkor bebörtönöztek, és akik még eddig nem hozták nyilvánosságra személyes visszaemlékezésüket, akkori élettörténetüket, (...) erkölcsi értéket, esetleg keresztyén példát képviselő önvallomásukat. Ha valaki betegség vagy egyéb körülmény miatt szívesebben mondaná magnóra élettörténetét, diákjaink örc)mmel felkeresik lakóhelyén." ... És akik eddig hallgattak, nehezen, de most megnyílnak. Riportok, élettörténetek, mások hőstettei, az események pontos leírása, visszaemlékezések, naplók és versek 170 oldalas kötetre gyűltek össze és jelentek meg. Á cím azonban változott: „Az elfeledett hősök tanúsága" első fejezet annak a vidéki tizenéves gimnazistának állít emléket, aki egymaga és önszántából állt városa forradalmi eseményeinek élére. E sorok írója néhai Csikász István ötvenhatos verseit küldte el a szerkesztőségnek. Saját, 1954-56. évi ELTÉ-s diákkori életszakaszát, a történelmi események kifejlődését - mint szemtanú - „Ötvenhatos hétköznapok" című novellájában mutatja be a kötet olvasóinak. Heti körkép Maróti Esték, októberben - Október 17-én a pilismaróti könyvtárban találkoztunk és beszélgettünk M. Kiss Sándor budapesti történésszel. A téma - az 1956-os forradalom - szakterülete. Ez tette lehetővé, hogy oly sok évi hallgatás után mostanra feltárt és közzétehető adatokról, tényekről és apróbb titkokról értesülhettünk. Ilyenek például: a Sztálin halála utáni nemzetközi érlelődési folyamat, a környező szocialista országok vezetőinek viselkedése és hangadásai, az egyes nemzeti munkásosztályok változásai, szervezkedései, a semlegesség és a segítségnyújtás kérdései, az orosz kormány- és pártvezetők álláspontjai, Nagy Imre, Andropov nagykövet és Kádár János személyes szerepe az események folyamatában. Az est érzelmi hangulatát növelte Pálmai József előadóművészete, amely erdélyi énekből, moldvai székely dalból és Buda Ferenc (Balassi-karddal jutalmazott) költő verséből állt. Az október havi program a 30-án, este 6 órakor nyíló kiállítással zárul a Dobozy Mihály Művelődési Házban. * „Színes álmok" kiállítása - Három fiatalasszony „Színes álmok" című üvegfestmény kiállítása nyílt október 20-án a Babits iskola Sugár Galériájában. Közös témák, színek, motívumok kötik össze a három művészt, egyediségüket pedig életútjuk és az egyes képek bizonyítják. Királyné Michel Szilvia gyerekkora óta csodálattal adózott a régi korok festőinek, a templomok színes ablaküvegeinek. 2003-ban az üvegre készült festmény indította el az alkotás útján és önmaga fejlesztette ki saját magának az ún. kontúrnélküli és többrétegű festést. Kedvenc témái a virágok (Napraforgók, Kála, Kankalin, Magnólia, tájkép-háttéren - Hibiszkusz és Orchidea), a lepkék (Lepkék és íriszek, Lepke az ágon, Lepke). Figurális képei előkelő és szép nőalakok (Elegáns zenészhölgyek, Gésák, Nefretete, Afrikai pillangó). Kocsis Zsuzsanna civil foglalkozása kozmetikus. Gyermekkora óta sajátos művészeti szemlélete, korán kialakult érzésvilága és többféle, az íráshoz, rajzhoz-festéshez kötődő útkeresése vezette el felnőtt korára az üvegtechnikához. Királyné Michel Szilvia irányította őt az internetes fórumra, amely tisztább, kifejezőbb képek megalkotására sarkallta. Képeinek témaköre változatos: „Sötét szépség" című képe a virágoknak és leveleknek szokatlan ábrázolása és színezése, a „Nautilus" fantáziadús csigaformátum, „Lángvirág"-ja ragyogó színskála, szép női portréi a „Hó-pehely" és a „Fiesta", a mai ifjúság modern ábrázolása a „Takarító nő", a „Retro" és a „Beach". Sárai Orsolya civilben három gyermek édesanyja. Nagymamája porcelánfestő, édesapja keramikus volt. Az üvegfestés műhelytitkaival kisfia tanítónője ismertette meg. Az üvegtől való félelme viszont a plexihez vezette. A PLEXI-Kft. szakembereivel megismerkedve együtt forradalmasították az üvegfestés hagyományos területét. Ma már plexi-alapú, kontúrozott festenivalókat gyártanak - kicsik és idősek örömére. Sárai Orsolya kreatív foglalkozásokat, reklámstúdiót és a Minimanó üzletét vezeti. Az ő képein is látunk lepkéket (Lepketánc, Fekete pillangók, Nagy lepke), mesebeli állat-figurákat (Unikornis, Szárnyaló), tájképeket (Pirkadat és Naplemente), női szépségeket (Arcok, Szeretet, Álmodozás, Tünde) merészen színes variációkban. Chalupáné Ecsedi Ágnes tanár megnyitójában méltatta a kiállító művészek gazdag motívum- és színvilágát, s megköszönte, hogy városunk művészetkedvelő közönségét Rácalmásról, Bajáról és Budapestről hozott szépséges alkotásaikkal megajándékozták. A kiállítás november 14-éig tart nyitva. Horváth Gáborné dr. Pálos Konferencia Piliscsabán „Ha valaki kíváncsi Magyarország állapotára, nézze meg a pálos kolostorokat. Ha a pálos rendet hanyatlani, vagy veszélyben látja, tudja meg, hogy az ország végveszélybe került." /Pázmány Péter/ A VII. Nemzetközi Pálos Konferencia megrendezésére került sor idén október 16-a és 18-a között a piliscsabai Campuson. Mint az elmúlt években, idén is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karának épületegyüttese adott otthont a soron következő rendi konferenciának. Erdő Péter esztergom-budapesti érsek fővédnöksége alatt október 16-án délelőtt tizenegy órakor Szelestei Nagy László dékán nyitotta meg a szimpóziumot. A főelőadást Kubinyi Andrástól, a pálos rend történetéről hallgathatták meg az érdeklődők az Auditórium Maximumban, majd az egyes szekciók beszámolóit már a Stephaneumban követhették nyomon a vendégek. A változatos rendtörténeti, településtörténeti beszédek mellett a pálos rend, mint az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tárgyi emlékeire, hagyatékára, szerepére is részletesen kitértek az előadók. Ehhez nyújtott segítséget a nyitónap estéjén színpadra állított Bakhus című pálos iskoladráma is. A fergeteges vígjáték, mely 1765-ből, Sátoraljaújhelyről származik, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Boldog Özséb Színtársulatának előadásában került a konferencia programjába. A lelkes rendező-diák, Godena Albert mellett hatalmas energiával vetette bele magát a játékba és a koordinálásba Medgyesy-Schmikli Norbert tanár, aki egyben Apolló szerepét is elvállalta. A tanár úr egyébiránt kivette részét a konferencia megszervezéséből is, mint ahogyan az előző esztendők rendi tanácskozásainak megtartását is sokban köszönheti neki a Kar. A szöveghűen feldolgozott darab két felvonása - mintegy záró előadásként - felhőtlenül elszórakoztatta a teltházas Stephaneum közönségét, s a tizennyolcadik századi viccek remekül megállták a helyüket a korabeli díszlettel egyetemben. Bánhidy Anita Éva Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár története a 11. századtól 1820-ig * A Bibliotéka negyedszázaddal ezelőtt elhunyt tudós igazgatójának, dr. Kovách Zoltánnak most kiadott könyvét mutatták be október 25-én a Szent Adalbert Központban dr. Erdő Péter bíboros jelenlétében. A kötetet az MTA Könyvtára Kézirattárának vezetője, dr. Körmendy Kinga és dr. Vízkelety András egyetemi tanár mutatták be. A kötet magánkiadásban jelent meg, így nem árusítható. Mégis jó lenne, hogy legalább Esztergomban mód nyílna a terjesztésére. Dr. Kovách Zoltánnak (19301981), a Bibliotéka egykori vezetőjének rövid életpályája nem adott lehetőséget arra, hogy a Főszékesegyházi Könyvtárról megszerzett ismereteit tanulmányokban közreadja, és pályaösszegzésként egy kötetben az utókorra hagyja. Teológiai doktorként azért szerzett felsőfokú könyvtárosi diplomát, hogy szakemberként a Főszékesegyházi Könyvtár állományának szakmailag is felkészült gondozója lehessen. Szakdolgozata 1964-ben készült, de saját példányát könyvtárosi munkája során folyamatosan bővítette. Dr. Kovách Zoltán halálának 25. évfordulójára Szepesi Zsuzsa, az MTA Zenetudományi Intézet könyvtárának vezetője a szakdolgozatot a cédulajegyzetekkel kiegészítette és az 1981 óta megjelent, a kódexekre vonatkozó cikkekből válogatott bibliográfia összeállításával közreadta a kéziratos egyetemi diplomamunkát. Ez a közreadás sem jöhetett volna létre egy nagyvonalú segítség nélkül. Dr. Seebergi Sasváry Zoltán személyi kötődéssel - Szepesi Zsuzsa férjeként -, a Bibliotéka és Kovách Zoltán munkája iránti őszinte érdeklődéssel és elkötelezettséggel vállalta a kézirat kiadásra való előkészítését, és a kiadás anyagi feltételeinek biztosításában való részvételt is. Kovách Zoltán kéziratának közreadásával Esztergom városa és az Esztergomi Főegyházmegye gyarapodott egyik felbecsülhetetlen kulturális értékének nemcsak szakszerű ismertetésével, hanem kódexei, ősnyomtatványai számos példányának az azonosításukhoz elengedhetetlen példányleírásával is. A kódexekről összeállított annotált jegyzék egyben katalógusa is a könyvtár legértékesebb állományrészének. A 91 oldalas gondosan szerkesztett, tipográfusi ízléssel és érzékkel összeállított kiadványban Mudrák Attila - aki szintén önzetlenül járult hozzá képei közléséhez - 12 gyönyörű felvétellel igazolja Kovách Zoltán és a közreadók indokolt ragaszkodását az esztergomi Bibliotéka állományához. Szepesi Zsuzsa a kötettel szülővárosát, Esztergomot megajándékozta. Esztergom polgárai városuk egyik büszkeségét, idegenforgalmi látványosságát tényszerűen is megismerhetik, és hitelesen ajánlhatják az érdeklődőknek megtekintésre. Dr. Erdő Péter bíboros a középkori kánonjog kutatójaként jól ismeri a könyvtár anyagát, felbecsülhetetlen értékeit és raktári gondjait. Elődjéhez, a Bibliotékát építtető-, és gyarapító Scitovszky János bíboros-prímáshoz hasonlóan tisztában van a szükségleteivel, és jelentőségével. A 19. század végi tudós könyvtáros elődök stílusában fogalmazva: bírjuk ígéretét, hogy Esztergom tudományos központtá való kiépítésében a Főszékesegyházi Könyvtár is megkapja az ehhez szükséges lehetőségeket, hiszen az Ecclesia Metropolitana Strigoniensis az Esztergomi Főegyház -a középkori oklevél fogalmazása szerint, országunk egyházainak feje, anyja és tanítója. Az eredeti latin mondatot a 150 éve felszentelt Bazilika oromzatán minden Esztergomot meglátogató olvashatja. Megköszönöm Eminenciás Bíboros úrnak Szepesi Zsuzsa közreadó, és a magam nevében, hogy az ünnepélyes könyvbemutatón alkalmat kaptunk arra, hogy élőszóban is megemlékezhetünk a Főszékesegyházi Könyvtár tudós igazgatójáról, dr. Kovách Zoltánról. Megismételve a 25 évvel ezelőtt elhangzott könyörgésünket: Adj Uram örök nyugodalmat neki! Az örök világosság fényeskedjék neki! Dr. Körmendy Kinga *A válogatott bibliográfiát összeállította és közreadta Szepesi Zsuzsanna. Kiadó dr. Seebergi Sasváry Zoltán. Esztergom-Budapest, 2006. (Dr. Kovách Zoltán életútjáról lapunk egyik következő számában Szepesi Zsuzsanna emlékezik majd - szerk.).
