Esztergom és Vidéke, 2006
2006-11-02 / 44. szám
2006. december 3. Esztergom és Vidéke 13 Megyénk bíráinak konferenciája a felújított székházban Harang- és harangláb-avatás Nánán, a temetőben (nagy) Október 22-én tartotta búcsúját a felvidéki Nána települése. Ebből az alkalomból délelőtt ünnepi szentmisét celebrált Csudai Sándor plébános a Szent Vendel és Szent Donát tiszteletére épült és felszentelt templomban, melyet a hívek teljesen megtöltöttek. Erre az ünnepi alkalomra időzítették a harang és a harangláb felszentelését is. A szentmise után a hívek átvonultak a temetőbe, hogy felszenteljék a ravatalozó mellett elkészült haranglábat. Itt Matuska Zsuzsanna polgármester mondott avatóbeszédet. Tőle idézünk: „Pár évvel ezelőtt, amikor községünk templomának tetőszerkezetét javították, a padlásán az előző polgármester egy öreg harangot talált. Eltette, azóta is őriztük. Őriztük, várva azt, hogy valamikor hátha még jó lesz. Idén nyáron a Nyergesújfalun élő festőművész, Sziklai Karcsi bácsi jóvoltából megismerkedtem egy végtelen egyszerű, de értékes emberrel, a szintén Nyergesújfaluban élő és alkotó Ács András fafaragóval. Beszélgetésünk alatt nézegettem a több albumban összegyűjtött képeit, amelyen keresztül megcsodálhattam munkáit. Nézegetés közben akadtam rá egy nagyon szép haranglábra és rögvest eszembe jutott a mi régi harangunk. Gondolatomat az önkormányzat tagjaival megosztottam. Majd rövidesen a mesterrel megbeszéltem a harangláb elkészítését és a harang rendbehozatalát. Azok, akik látták milyen állapotban vittem a harangot rendbehozatalra, velem együtt csodálkoztak, amikor a harangot megtisztítva, felújítva újra látták. Olvashatóvá vált a latin nyelvű felirat, amely Juhász Marika közbenjárásával ügyesen le lett fordítva. így tudtuk meg a felirat magyar jelentését, amely így hangzik: „Szent Vendel evangélista és a Boldogságos Szűz Mária által beolvasztva a Nagyszombati Árvaházban. Szent Vendel és Szent Donát tiszteletére épült és felszentelve az Úr .... évében" Sajnos az évszámot nem lehetett megfejteni. Mivel lélekharangról van szó, és Szent Vendelhez kötődik, aki a templomunk és a községünk védőszentje, ebből következtetve jutottunk el oda, hogy ha a harang eredetét a templom építési évéhez, az 1791-es dátumhoz kötjük, akkor is már 215 éves. Sajnos, a mi öreg harangunkon is látszik az idő múlása, megrepedt, hangját elvesztette, „a hangom egyszer régen meghasadt" - így a költő. De mint örökös emlék a mai nap, amikor a nánai búcsú napját tartjuk az öreg harang méltó helyet kapjon, és dísze legyen ünnepeinken a temetőnknek. Lélekharang, amely sok ősünket kísérte hangjával örök nyugalomba, akik itt pihennek temetőben, álljon emléküknek és védőszentünk, Szent Vendel emlékére." Ezek után Csudai Sándor plébános megáldotta, felszentelte a rendbe hozott harangot és a haranglábat. A polgármesterasszony zárszavában megköszönte Ács András fafaragó áldozatos, önzetlen munkáját és Sziklai Károly szervező, koordináló, tevékenységét. E naptól kezdve a harang és a harangláb hirdeti a település védőszentjének hírét és az utódok gondoskodását. (-los) Városunk felújított bírósági székháza adott otthont október 11-én a megyei bírák konferenciájának, melynek előadója dr. Lomnici Zoltán legfőbb bíró, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke volt. Az egésznapos programra Komáromból és Tatáról is érkeztek bírósági szakemberek. Dr. Kántor András Richárdné megyei elnök és dr. Jár fás Judit elnök fogadta a vendégeket. Ünnepi Kiss-Rigó László megyéspüspök bevezetőjében többek között ezeket mondta: - (...) Mint az iskola egyik alapítója, köszönetet mondok mindenkinek, aki az elmúlt 15 évben bármilyen módon erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott iskolánknak. Az iskola pedagógusainak és munkatársainak munkájára Bosco Szent János és a többi nagy nevelő szent közbenjárására Isten bőséges áldását kívánom, hogy hatékonyan, ha nem is mindig látványosan tudják szolgálni az Esztergomban felnövekvő nemzedékek hosszú sorát. (...) Cserny Szilvia igazgató köszöntőjében a főegyházmegye, a városi önkormányzat, a korábbi igazgatók és a tantestület támogatását hangulatban kamarazenei műsort hallgattak meg, majd az egyik fogalmazó szemelvényeket olvasott fel az esztergomi bíróság történetéből. Zártkörű konferencia volt az időszerű bírósági teendőkről, ennek végeztével az esztergomi székház felújítását ünnepelték. Itt dr. Kántor András Richárdné megyei elnök kiemelte, hogy Esztergom napjainkban is ellátja a megyei felemlítette, melyekért háláját fejezte ki. Itt volt az ünnepségen Matthew B. Flack alkonzul az Amerikai Nagykövetségről, aki szólt az ünneplőkhöz, majd átnyújtotta az iskolaalapító megyéspüspöknek azt a miseruhát, amiben Mindszenty bíboros éveken át a követségi emigrációjában misézett. Az iskola diákjai előbb 1956-ra való emlékezésként iratokból és korabeli újságcikkekből olvastak fel részleteket, majd a diákszínpad tagjai az elmúlt évek sikeres fellépéseiből nyújtottak át részleteket. Szép gesztus volt az intézménytől, hogy megemlékezett az alapítókról és támogatóikról. Mindszenty plakettet kaptak: Kohl Sándorné, Korompai Gáborné, Cserny Tiboradatok egyharmadát, hiszen az elmúlt évben is 4476 peres és nem peres, továbbá 1200 büntető ügyet tárgyaltak. Az évszázados épület felújítása egyben bővítést is hozott, hiszen hasznos területe 1800 négyzetméterre növekedett. Itt működik tovább az Esztergomi Városi Ügyészség is. Dr. Kántorné köszönetet mondott az OIT elnökének, hogy az általuk biztosított felújítás egyben műemlékvédelemmel járt együtt. Ennek dokumentálására leplezték le a székház udvarában azt a márvány táblát, mely emlékeztet arra, hogy a 11. században itt állt a Szennye-palota. Ugyancsak történelmi tényre alapozva a felújított bírósági székházban ezen a napon felavatták a III. Béla királyról elnevezett dísztermet is. A megyei és a városi bíróság közös konferenciáján megtekinthettük „A monarchia bírósági épületeit képeslapokon" című kiállítást is, melyet dr. Bartalos József ügyvéd gyűjteményére alapoztak. * Az egésznapos tanácskozáson részt vett a Büntetés-végrehajtási Intézet helyi vezetője is, aki megerősítette, hogy a börtön a mai viszonyok között csupán ez év végéig működhet, majd minisztériumi döntést követően elköltöznek. né, Adorján Istvánné, akik a kezdetektől fogva dolgoznak, valamint dr. Magyar György, aki éveken át igazgatójuk volt. Emléklapban részesült munkatársaik közül Patkó Ferencné pedagógus és Barna Jenőné dolgozó. Rudnay plakettet vett át Megygyes Tamás polgármester, Kápolnai Dezső, a plébánia világi vezetője, Kóbor Miklós, a Mindszenty Csarnok építője, Tóth Árpád tervezőmérnök, Szerencsés Tamás esztegomi és Tóth Árpád budapesti iskolatámogató. Zenés tornabemutató szórakoztató műsora után hirdették ki a történelmi vetélkedő sorrendjét: Szent János Apostol Iskola (Bp., 91 pont), Pannónia Sacra Iskola (Bp., 88), Mindszenty (8. osztályosok, 82), Babits iskola (81), József Attila iskola (79) és Mindszenty (7. oszt., 75). Az ünnepségen a diákok színjátszását és a tornabemutatót Bégányi Gáborné és Szajkó Éva pedagógusok rendezték. * Az egész délutánt betöltő ünnepi programot az Évkönyv (1991 2006) bemutatása zárta, melyet elsőként az amerikai alkonzul, a plakettben részesülők, a korábbi iskolaigazgatók - Pálmai József, Adorján Istvánné, Bánhidy László, Orosz Iván és Magyar György kapták kézhez. Könyvespolc Kurt Rieder: A koncentrációs táborokról Tévednek, akik úgy gondolják, hogy csak két országban, a náci Németországban, illetve az egykori Szovjetunióban működtek haláltáborok. Kurt Rieder „A koncentrációs táborok története" című könyvében amellett, hogy részletesen beszámol a náci haláltáborokról és a szovjet „Gulág-világról" - ismerteti a kevésbé köztudott megsemmisítő, illetve kényszermunkatáborok történetét is. Ki gondolná például, hogy a második világháború idején az USA-ban is voltak munkatáborok, melyekben japán (!) hadifoglyokat dolgoztattak embertelen körülmények között, Dél-Afrikában a brit megszállók a búr (holland származású) telepesek jelentős részét szintén barakkokban tartották és dolgoztatták. Természetesen ezek eltörpülnek a náci koncentrációs táborok kegyetlen világa mellett. Kurt Rieder könyve mottójául a következő régi római mondást választotta: „Ember embernek farkasa". Nekünk, ma élőknek arra kell törekednünk, hogy soha többé ne legyenek ehhez hasonló táborok! * Bíró Zoltán: Saját út Sokan megmosolyogták Veres Pétert, amikor népviseletben, amúgy csizmásan járt be a parlamenti ülésekre. A népviselettel csak hazájához, nemzetéhez való hűségét akarta kifejezésre juttatni. Mert Veres Péter „harmadik utas" volt. Nem is hitt a kapitalizmusban, de a kommunizmust is elutasította. Bíró Zoltán most könyvet írt az ún. „harmadik utasokéról: politikusokról, írókról, költőkről. Németh László „A minőség forradalma" című alapvető írásában még az 1930-as években dolgozta ki a „harmadik út" ideológiáját. A népi írók megalapították a Nemzeti Parasztpártot, mely 1945 és 1948 között parlamenti párt volt, de az Erdei-Darvas és más árulók Rákosi utasítására felmorzsolták, majd betiltották a pártot, mely 1990-ben újraalakult. De ekkor már nem kellett a magyar embereknek a „magyar út", a párt az 1990-es választásokon nem jutott be a parlamentbe. Most látva a mai politikai helyzetet, felmerül az olvasóban, hogy Németh Lászlónak, Veres Péternek, Kovács Imrének és a többi népi írónak igaza volt! D.L. Tizenöt éves a Mindszenty Jó zsef K atolikus Általános Iskola (P.I.) A déli városrészben a Szent Anna-templom mögötti területen több mint egy évszázaddal ezelőtt a Szatmári Irgalmas Nővérek működtettek óvodát és iskolát. Az épület-együttes később az államosítás után otthont adott a kertvárosi műszaki főiskola kollégiumának is. A rendszerváltoztatás előtti évtizedben újra megnőtt az érdeklődés a családokban a hitoktatás iránt, a plébánia helyiségeiben zsúfoltan voltak a diákok, így született meg a gondolat dr. Cserpes Jenő plébános és dr. Kiss-Rigó László iskolaügyi megbízott fejében, hogy főegyházmegyei iskolát alapítsanak. Dr. Paskai László bíboros 1991. július 16-án hagyta jóvá az alapító okiratot, majd július 31-én önkormányzati határozat is szentesítette. A jubileumot október 20-án ünnepelték meg, egyben emlékezve Mindszenty József hercegprímás 1956-os októberi forradalmi tetteire.
