Esztergom és Vidéke, 2006

2006-11-02 / 44. szám

g>zent Jstuán sziilmtaroBa a nemzett egtjaég hükatíjc, jelképe és szolgálója! Esztergom és Vidéke www. POLGÁRI HETILAP e-mail: esztergomesvideke .hu Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László * Megjelent 1944-ig LXV évfolyam esztergomesvideke @vnet.hu Új sorozat * XXI. évfolyam, 44. szám * 2006. november 2. * 6 oldal * Ára: 75 F t Játszótér épült Erdő Péter bíboros Esztergom díszpolgára éve lezajlott Bocskai-felkelést, va­lamint az 550 évvel ezelőtti nán­dorfehérvári diadalt. Polgármeste­rünk bejelentette, hogy városunk képviselő-testülete rendeletének megfelelően 2006. október 23-án dr. Erdő Péter bíboros-prí­más, esztergom-budapesti ér­sek részére díszpolgári címet adományozott. Ez a legmaga­sabb elismerés, amit az önkor­mányzat nyújthat. Az erről szóló díszoklevelet és vallásos témájú szobrot a polgármester és dr. Ma­rosi György jegyző adta át a ki­tüntettetnek. Erdő Péter bíboros köszönő szavaival prímási beiktatására, 2003. január 11-ére utalt. Az ak­kor elhangzottakból ma is jól em­lékszik polgármesterünk szavaira, melyben kérte az egyházi vezetőt városunk „gyámolítására". Ezt megfogadva, a bíboros élére állt a Régi Szeminárium épülete fűzött beszédéhez napi poltikai aktualitásokat, hiszen erre külön beszélgetésben kerülhetett sor. A Franka Színkör tagjai ezúttal a „Lángban és vérben " című műso­rukkal nyújtottak maradandó él­ményt. A programot Pásztó And­rás tanár állította össze, a hango­sításban és a zenei aláfestés szer­kesztésében Kaj Adám János és Kiss Ádám voltak segítségére. A diákszínpad tagjai -Ágoston Péter, Danka, Miklós, Kecser György, Kósa Ádám, Kovács Tamás, Kuti István, Osvai Zoltán, Pécsi And­rás, Simon Tarzicius, Soós János, Váci Balázs és Városi Bendegúz ­vastapsot kaptak. Ezután zápo­roztak az érdeklődő kérdések Kö­vér Lászlóhoz a napi események­ről. Tőle megszokott kritikus és kemény válaszokat hallottunk a kormányzat munkájáról, az erköl­csi és az etikai hiányosságokról. Nemrég fejeződtek be az eszter­gomi Erzsébet királyné utcában az új játszótér kialakításának munká­latai. A Kertműves Kft. és az Eszter­gomi Zöldfelület-gondozó és Útkar­bantartó Kft. munkatársai Füssy Gyula tájépítész mérnök tervei alap­ján végezték a tízmillió forintból épült új játszótér és pihenőpark kivi­telezését. Négy új játszóeszköz, hin­ták, csúszda mellett egy homokozó is került a térre, valamint négy pihe­nőpad. Megépítették a kétezer négy­zetméternyi park gyepesített zöldfe­lületének öntözőrendszerét, vala­mint a kihelyezett szemetesedénye­ket körülvevő és takaró kerítéseket is. Több mint kétszázötven cserjét is elültettek, és díszkővel burkolták a sétányok közel 400 négyzetméternyi felületét. A Tisztiüdülő néven is­mert háztömbök közti terület lakói­nak régi vágya teljesült a játszótér megépítésével, amelyre a városrész képviselője, Kolumbán György és Meggyes Tamás polgármester tett ígéretet néhány héttel ezelőtt. Könyvesboltokban is kapható az Esztergom-tankönyv A ferences diákok hármas jubileumán (Pálos) Forradalmunk és sza­badságharcunk 50. évfordulóján, október 23-án délelőtt a Megyehá­za dísztermében ünnepi ülést tar­tott önkormányzatunk képvise­lő-testülete. A megemlékezésre a testületi tagokon kívül meghívást kaptak városunk díszpolgárai, a közélet jeles képviselői, akik zsú­folásig megtöltötték a történelmi helyet. Himnuszunk közös elének­lése után műsort adott a Balassa kórus - Reményi Károly vezetésé­vel -, majd 1956-os emlékiratokból idéztek a Klubszínpad tagjai Bakai József szerkesztésében. Meggyes Tamás polgármester köszöntőjében jubileumi esemé­nyekre emlékezett. így említette az öt évvel ezelőtti hídünnepet, a Mária Valéria híd újjáépítését, a 15 éve indult Mindszenty József Ka­tolikus Általános Iskolát, az 50 esztendővel ezelőtti forradalmat és szabadságharcot, a Bazilika 150 éve történt felszentelését, a 400 Meggyes Tamás polgármester tiszteleg az áldozatok emléke előtt felújítási elképzeléseinek megva­lósítására. Már működik a Szent Adalbert Központ, továbbá a Ke­resztény Múzeum, a Mindszenty Emlékmúzeum, a Hittudományi Főiskola és a tanítóképző főiskola. Konferenciaközpont létesült, szál­lodai ellátással. A Pázmány Péter Egyetem szlavisztikai kutatócso­portja is itt munkálkodik. Tervekről is szólt a bíboros: a ke­resztény magyar kultúra nagy ér­tékéről, a Nagyszombatból hoz­zánk került jezsuita könyvtárról. Félmilliós kötetállományának fele található városunkban, a másik fe­le a fővárosban hozzáférhető. A magyar keresztény kultúrára épít­ve elérhető közelségbe került Esz­tergom egyetemi várossá válása. A testületi ülés zárásaként a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Városháza falán elhelyezett 56-os emléktáblánál. * Az esztergomi Szent Adalbert Központba invitálta az önkor­mányzat az '56-os események ma is köztünk élő résztvevőit. Az egybegyűltek - a tiszteletük­re adott ebédet követő beszélgeté­sen - Esztergom forradalmának napjait, eseményeit idézték. A Vá­ros nevében Németh József al­polgármester harmincnyolc '56-os­nak nyújtotta át a forradalom em­lékére vert ezüstérmeket. Illese itt is köszönet őket! Név szerint: Belánszky László, Birkés Kele­men, Bodo Sándor, Bognár Ferenc, Bognár Ferencné, Bóna Lajosné, Csákó István, Csákó Istvánné, Császár István, Császár József, Császár Józsefné, dr. Cserno­horszky Vilmos, dr. Gábris Ödön­né, dr. Horváth Csaba, Englohner Ferenc, Englohner Ferencné, Holop János, Jakus Imre, Kara Vilmos, Kispál Sándorné, Kottász Istvánné, Kovács József, Magyar Tiborné, Majthényi Sándor, Mar­tin János, Menner Gyula, Pázmándi Péter, Pedl Mihály, Pop­ráczi László, Popráczi Lászlóné, Rásó Vilmos László, Rozek Ferenc, Szabad Gyula, Szabó Antal, Sze­Már az esztergomi könyvesboltok polcain is megtalálható az Eszter­gom helytörténetét feldolgozó isko­lai tankönyv. A tíztagú szerkesztőbi­zottság munkáját Meggyes Miklósné koordinálta a könyv elkészítése so­rán, míg a most megjelent kiegészí­tett, színesebbé vált könyv elkészíté­sét Koditekné Jerney Ilona irányí­totta. A tavalyi megjelenés után sokan megfogalmazták azt az igé­nyüket, hogy szeretnék megvásárol­ni az iskolások számára ingyenesen adott könyvet. Rájuk gondolt az ön­kormányzat, amikor a tanulók és ta­náraik igényelte mennyiség mellett gondoskodott arról, hogy a város könyvesboltjaiba is kerüljön a könyvből. A kiegészített második ki­adás felfrissült tartalommal, a ko­rábbinál is áttekinthetőbb, színe­sebb formával kerül a 13-14 évesek­hez és tanáraikhoz. A tavalyihoz képest több képet tartalmazó, bőví­tett és javított tankönyvet a nyolca­dikosok mellett azokhoz a kilencedi­kesekhez is eljuttatják, akik tavaly még nem tanultak belőle. A város­történeti tankönyvet ingyen vehetik át a tanulók. Egy keménytáblás kötésű, tartó­sabb változatot készítenek a város­történeti órákat tartó tanároknak. (Pál-) A katolikus egyház világnaptárában október 23-a Kapisztrán Szent János ünnepe. A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, Kollégi­um és Szakközépiskola tanárai, egykori és mai diákjai ezen a napon hár­mas jubileumot ünnepeltek. A nándorfehérvári csatában 550 évvel ezelőtt győzött Hunyadi János és Kapisztrán János feren­ces szerzetes keresztény serege a támadó II. Mohamed szultán fe­lett. 1931-ben, 75 évvel ezelőtt hir­dette meg az akkori iskolaalapí­tást a Ferences Internátus. 1931-ben a bencés gimnáziumban nagy volt a zsúfoltság, melynek enyhítésére döntöttek a ferences atyák új gimnáziumuk elindításá­ról. 1931. április 26-án fogadta Serédi Jusztinián bíboros, herceg­prímás Klebelsberg Kuno vallás­és közoktatási minisztert Esztergomban. Akkor megálla­podtak, hogy az év szeptemberé­ben indulhat a bentlakásos közép­iskola, nevezetesen az Esztergomi Ferences Gimnázium és Szent An­tal Kollégium. Az 1956-os forradalom jubileu­mi napján Tokár Imre János atya, gimnáziumi igazgató fogadta az érkezőket, a sok-sok visszatérő öregdiákot, a meghívottakat és a 350 fős jelenlegi diáksereget. A koncelebrációs szentmisében pá­ter Fekete László András, a szent­endrei gimnázium igazgatója mondta a szentbeszédet. Kapisztrán Szent János hősiessé­ge mellett szólt a forradalmárok­ról és az iskolaalapítókról is. Az ünnepség szónoka Kövér László, a FIDESZ-Polgári Szövet­ség országos választmányának el­nöke volt. Szívhez szóló beszédé­ben a saját családjában megélteket mondta el, majd a máig érvényes következtetéseket vonta le. Nem Szent István , várossá Esztergom története M E ¥% h

Next

/
Oldalképek
Tartalom