Esztergom és Vidéke, 2006

2006-09-28 / 40. szám

2006. szeptember 28. Esztergom és Vidéke 5 Végvári Vazul ferences Budavári toborzó - fiatal szívűeknek ­FELIZZIK A KEDVÜNK, belekap a szél, kergeti a lángot, a szívedig ér. Századok üzennek: tiéd a jelen (!) pulzusod kottázza mai köveken, hogy nem elég csak állni, menni, menni kell; Nem elég az álom: tettekkel felelj! Mozdul már az éjjel: hajnalhasadást fényes napunk sürget, miénk a varázs ­Összeér a kezünk, velünk lép a táj, nemzedék köszönget nemzedékre már ­Nem elég csak állni, menni, menni kell; Nem elég az álom: tettekkel felelj! Mint akkori őszben lyukas lobogók, mai hitünk hangján Kossuth-nóta szól ­Nem elég itt állni, menni arra kell, hol nem elég az álom: tetteidre lelj ­Nem elég csak állni, menni, menni kell; Nem elég az álom: tettekkel felelj! Felizzik a kedvünk, belekap a szél, kergeti a lángot, a szívedig ér. Századok üzennek: tiéd a jelen (!) pulzusod kottázza mai köveken, hogy nem elég csak állni, menni, menni kell; Nem elég az álom: tettekkel felelj! Nem elég csak állni, menni, menni kell; Nem elég az álom: tettekkel felelj. (2002. május 7.) Egy felj egyzés a Kossu th térről Lassan egy hete tart a tüntetés, folyamatosan - van, amikor csak pár tucat ember van kint, esténként tíz-húszezer. A keserű­ség, a csalódottság érzése közben nem csökkent, a szándék is azonos maradt: az adatok meghamisításával hatalomra jutott kormány lemondását követelik éjjel és nappal. A téren még a kordonon is transzparensek, melyek a kor­mány hazugsága vagy az általános politikai mocsok ellen szól­nak, sok tábla a nyilvánosságra került balatonőszödi beszéd egy-egy kifejezését, illetve vulgarizmusát figurázza ki. (Egy he­lyütt a médiában legtöbbet idézett részletek olvashatók kifüg­gesztve.) A színpaddal szemben egy nagy vásznon pedig Erdély­ből és Kárpátaljáról érkezett tüntetők fejezik ki szolidaritásu­kat. Az ittlévők csalódottsága, haragja szinte kézzelfogható, az egymást váltó szónokok is erről tanúskodnak. A kiábrándultság keserű hangján időnként már a teljes politikai elit lemondását követelik, pártállástól függetlenül! Egy néni a tömegben a de­monstrálók tiszta szándékát (és talán a vágyott tabula rasa álla­potot) jelképező fehér szalagot osztogat, másvalaki fénymásolt papíron követeléseket és Végvári Vazul ferences atya egy koráb­ban írt, forradalmi hangulatú versét. Pereceseket több helyütt is látni, amott „nemzet-tudatjavító könyveket" árulnak. A test­vériesség szép példájaként a térre érkező nagyobb csoportokat együtt, lelkesen köszöntik. (Egy későbbi hír szerint a tüntetők a szemetet is összegyűjtik maguk után reggel a köztisztasági dol­gozókkal együttműködve.) A Szabadság teret lezárva tartják még mindig, sok rendőr áll minden odavezető mellékutca végé­ben a szalagkorlát mellett. Pajzsaik a belehelyezett fegyverek­kel együtt a házfalnak támasztva pihennek. Sorfalat képeznek viszont a rend őrei az Országház előtt - már amennyire ez a kor­donra felhelyezett feliratoktól és a tüntetők kezében lévő sok Árpád-sávos vagy címeres zászló között látható. Egy percre csend támad most a téren, meghajolnak a zászlók: az 1956-os forradalom előtt tisztelegnek az egybegyűltek. A miniszterelnök inkriminált beszéde szerint a reformok be­vezetése tüntetéseket eredményez, az elégedetlen demonstrálók azonban előbb-utóbb hazamennek. Ezzel szemben a meg-meg­újuló tömeg kitart a Kossuth téren, mert véleménye és követelé­se szilárd meggyőződésből táplálkozik. A gazdák vidékről élel­met hoznak, s a tüntetőkre a helyszínen főznek is. A minden­napokban ritkán tapasztalható szolidaritás, egység érződik itt, mely napról napra egyre szervezettebb kereteket ölt. Kelt 2006. szeptember 23-án, szombaton, egy hónappal az 1956-os forradalom évfordulója előtt. Istvánffy Miklós Egyházi vezetők találkozója Immár természetessé vált, hogy a három legnagyobb keresz­tény történelmi egyház püspökei rendszeresen találkoznak testvéri megbeszélésre, aktuális egyezte­tésre. Szeptember 20-án a Magyaror­szági Evangélikus Egyház székhá­zában találkoztak a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia Állan­dó Tanácsába tartozó érsekek és püspökök Dr. Erdő Péter bíboros, prímás-érsek vezetésével, a Ma­gyarországi Református Egyház négy püspöke Dr. Bölcskei Gusztáv püspök vezetésével, valamint a Magyarországi Evangélikus Egy­ház három püspöke Ittzés János el­nök-püspök vezetésével. Áz egyházak vezetői a találko­zót a békéért való közös imádság­gal kezdték, bekapcsolódva a béke világ-imanap programjába. A püspökök elemezték a ha­zánkban kialakult társadalmi, po­litikai, morális helyzetet. Emlé­keztettek arra, hogy a MRE El­nöksége, Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsa, vala­mint a MKPK Állandó Tanácsa most megjelenő nyilatkozatai lé­nyegük szerint összecsengenek, és egy irányba mutatnak az igazsá­got keresve és a megbékélést hir­detve. Erdő Péter bíboros, prímás-ér­sek az ülés közben érkezett hír nyomán tájékoztatta a testvéregy­házak képviselőit, hogy XVI. Be­nedek pápa a mai általános kihall­gatáson megemlékezett a Magyar­országon kialakult helyzetről. A Szentatya biztosította a magyar népet, hogy imádkozik a helyzet békés megoldódásáért, ebben bol­dog Salkaházi Sára közbenjárását kérte. Az egyházi vezetők megegyez­tek abban, hogy az 1956-os forra­dalom 50. évfordulója alkalmából közös ima-istentiszteletet tarta­nak október 22-én 16 órakor az ál­dozatok emlékére a budapesti Szent István-bazilikában. A találkozás kiemelkedő pontja volt, amikor az egyházak vezetői közös megállapodást írtak alá az egyházi iskolákban folyó hitokta­tásról, ezzel megerősítve a keresz­tény felekezetek közötti jó együtt­működést. A katolikus, református, evan­gélikus egyházak 2008-at a Biblia évének nyilvánítják, és ezzel kap­csolatos gazdag program szervezé­sére bíztatják a helyi egyházközsé­geket, gyülekezeteket. A tanácskozás során megosz­tották egymással a szentszéki megállapodást vizsgáló kormány­bizottság munkájával kapcsolatos értesüléseiket. Egyeztettek az egyházak és az állam közötti tárgyalások jelenlegi állásáról. Ennek kapcsán megálla­podtak, hogy közös levélben kérik az egyházi ügyekért felelős illeték­miniszterrel, Hiller Istvánnal való mielőbbi találkozást és érdemi tár­gyalást. Budapest, 2006. szeptember 20. Angolul tanultak (-zső) Az esztergomi baptista gyülekezet lelkiekben gazdag, te­vékeny nyarat zárt. Részt vettek az ország különböző részein ren­dezett evangelizáción. Patton Márk lelkész és családja hazaláto­gatott Amerikába és gazdag hitbé­li tapasztalatokkal tért vissza. Áz itthon maradottaknak angol nyelvű tanfolyamot tartottak, a gyermekek részére pedig játszóhe­tet rendeztek. Nyergesújfalun gyülekezetet alakítottak, így min­den vasárnap,délelőtt ott is van is­tentisztelet. Ősszel Esztergomban bemerítésre készülnek. Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkársága NYILATKOZAT Az elmúlt napok erkölcsi válságában nem maradhatunk szótlanok. Minden ország alapja az igazság és az igazságosság. Hazugságra egészséges társadalom nem épülhet. Felelősséget érzünk hazánk és nemzetünk jövőjéért. Ezért a megoldást az erkölcsi megújulás, az igazság és igazságosság szellemében kell keres­ni. Szükségesnek tartjuk, hogy akik felelősek országunkért, ebben a szel­lemben cselekedjenek. Határozottan elítéljük a törvényellenes randalírozást, bárhonnan eredjen is. Ugyanakkor fontosnak tartjuk a szólás- és gyülekezési szabad­ság demokratikus alapjogainak tiszteletben tartását is. Sürgetjük és segíteni akarjuk a társadalom megújulását, amelynek útja csak a morális megújulás lehet. Egyházunk a maga tanításával en­nek szolgálatában áll. Budapest, 2006. szeptember 20. AZ MKPK ÁLLANDÓ TANÁCSA Imádkozik értünk a pápa XVI. Benedek pápa a szeptember 20-ai délelőtti általános kihallgatá­son, a Vatikánban a következő szavakkal imádkozott a magyarországi válság mielőbbi megoldásáért: „Aggódva figyelem a magyarországi híreket. Kérem a Jó Istent, hogy mindegyik fél békés eszközökkel igazságos megoldást találjon. Boldog Salkaházi Sára közbenjárását kérve szívből adom Rátok apos­toli áldásomat. Dicsértessék a Jézus Krisztus!" Történelmi keresztény egyházak megállapodása a hitoktatásról Mint már beszámoltunk róla, szeptember 20-án találkozóra került sor a történelmi keresztény egyházak vezetői között. A találkozás kiemelkedő pontja volt, amikor az egyházak vezetői közös megállapodást írtak alá az egymás iskoláiban folyó hitoktatásról, ezzel is megerősítve a felekezetek közötti jó együttműködést. Megállapodás amely létrejött az Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Refor­mátus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház között a katoli­kus közoktatási intézményekben folyó református/evangélikus, illetve a református/evangélikus közoktatási intézményekben folyó katolikus hitoktatás tárgyában Budapesten 2006. szeptember 20-án. A megállapodás hatálya kiterjed minden magyarországi katolikus, református és evangélikus közoktatási intézményre. A három egyház megállapodik abban, hogy saját intézményeiben óra­rendbe iktatott kötelező tárgyként, az intézmény hitoktatásra fordított heti óraszáma szerint, általában heti két órában biztosítja a másik fél hitoktatását igénylő szülők gyermekei számára a hit- és erkölcstan taní­tásának optimális feltételeit, a helyi viszonyoknak (jelentkező növendé­kek száma, órarendi, tantermi, hittanórák tömbösítése, évfolyamok tan­óráinak egy időben történő tanítása stb.) és a másik egyház által rendel­kezésre bocsátott személyi feltételeknek (hitoktató ill. hitoktatók időbe­osztása) megfelelően. Az intézmények nem kötelezhetik a tanulókat más, nem saját felekezetű hittanórák látogatására. A katolikus hitoktatót (hitoktatókat) a területileg érdekelt iskola vé­leményének meghallgatása után az illetékes egyházmegye püspöke bíz­za meg. Az evangélikus/református hitoktatót (hitoktatókat) a közokta­tási intézmény illetékes fenntartó önkormányzati egyházi testülete (presbitérium és közgyűlés) és az intézmény vezetője véleményének meghallgatása után az illetékes egyházi testület elnöksége bízza meg. A hitoktató megbízólevelét évkezdéskor bemutatja az intézmény igazga­tójának. A fogadó intézmény a tanév elején szintén írásban értesíti a másik egyház illetékes hatóságát a hitoktatás arra a tanévre érvényes rendjéről (hittanos csoportok száma, névsora, a hittanórák helye és ide­je). A hitoktató illetményét a fenti adatok alapján saját egyháza folyósít­ja. A hitoktató tartsa tiszteletben az intézmény hagyományait, ünnepé­lyeit, egyházi sajátosságait és házirendjét. Ha a tanévnyitó, tanévzáró, istentisztelet vagy szentmise keretében van, az azon való részvételre kö­telezhetők a más vallású gyermekek is. Ezek az iskolai események, ha is­tentisztelet vagy szentmise keretében zajlanak, lehetőleg ne vasárnap legyenek. Egyébként pedig vasár- és ünnepnapokon minden gyermek a saját egyháza istentiszteletén vagy szentmiséjén vesz részt. Haladási naplóját saját felettes egyházi hatóságainak kérésére bármi­kor köteles bemutatni, a fogadó intézmény vezetője azonban csak indo­kolt esetben kérheti betekintésre (pl. az érettségi elnök kérésére). Amennyiben a tanuló saját felekezete szerinti hitoktatásban részesül, osztályzatát csak saját hitoktatójától kaphatja, mégpedig a fogadó intéz­mény rendje szerint (pl. szöveges vagy érdemjegyes értékelés). A hit- és erkölcstant annak az egyháznak a tanterve szerint tanítják, amelyik a hitoktatót megbízza. Szaktanácsadói, szakfelügyeleti látoga­tást is csak a küldő egyház végezhet, de annak idejéről és eredményéről a fogadó intézmény vezetőjét is értesíteni kell. A fogadó intézmény igazgatótanácsa (vagy annak felettes hatósága) kezdeményezheti - alapos személyi, pedagógiai vagy más indokok alap­ján - a hitoktatót megbízó egyházi jogi személynél a hitoktató munkájá­nak felülvizsgálatát. Az intézménynek azonban nincs joga az érdekelt egyház illetékeseinek hozzájárulása nélkül a más felekezeti hitoktatás tartalmi, tárgyi vagy személyi kérdéseiben intézkedni, illetve azok fel­tételeit megváltoztatni. Egyebekben a keresztényi szeretet, egymás megbecsülése és a három egyház közötti történelmi jó viszony megőrzése legyen az irányadó. Dr. Bölcskei Gusztáv, az MRE Zsinatának elnök-püspöke Dr. Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke Ittzés János, az MEE elnök-püspöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom