Esztergom és Vidéke, 2006

2006-01-26 / 4. szám

6 Esztergom és Vidéke 2006. január 26. SZABADIDŐ * HAGYOMÁNY * ÉLETMÓD Országos pályázatot nyert a Kertvárosi Idősek Klubja (nati) Mint az előző számban jeleztük, az Idősek Klubja pályázatot nyert a budapesti székhelyű Tisztelet Társasága „Szépkorú Tavaszköszöntő" pályázatán. A díjátadásra gálaműsor keretében került sor január 13-án, 16 órától a fővárosban, a Papp László Sportarénában. Erre a klub négy­tagú küldöttsége volt hivatalos. Az átvétel és hazaérkezés után kerestem meg Weisz Csabánét (fotónkon balról a harmadik), a klub vezetőjét, aki tájékoztatott a pályázatról és az átadási ünnepségről. A Búbánat-völgyről Örömmel olvastam e lap január 12-ei számában „A Búbá­nat-völgy értékeinek új hasznosítása" című cikket. Valóban festői szépségű tája a Dunakanyarnak a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között a Búbánat-völgy. Ha a tervek megvalósulnak, igazi üdülőpa­radicsommá válhat ez a térség a pihenni vágyó emberek számára, és nem a „búra" és „bánatra" emlékeztetve. A hagyomány szerint ugyanis a vérzivataros időkben Szentgyörgymező népe ide mene­kült és az erdős rengetegben, nádasokban keresett menedéket. Saj­nos, néha rájuk találtak, sokukat kardélre hányták, rabszíjra fúzve elhurcolták. Volt tehát ok a BÚRA, BÁNATRA. A hely már ősidők­től lakott volt. Horváth István, H. Kelemen Márta, Torma József „Komárom megye régészeti tipográfiája" című könyvében ezt igen sok adat bizonyítja. így: „... a Szamárhegy ENy.-i lábánál fekvő ho­mokbányában talált edény a későbronzkori urnasíros kultúrához sorolható. (...)... a Huray villa kertjében őskori és római kori csere­pek kerültek elő. (...) ... a Hosszúhegy Duna melletti csúcsán (ahol most a Hideglelős kereszt áll), római katonai tábor (castrum) volt. Több késő római edénytöredék és egy CO/RTA V/ICENTIA téglatö­redéket találtak, így kétségtelennek látszik, hogy a castrum Valentinianus császár ideje alatt állott. (...)" A völgyben Árpád-kori „halpikkelypénzeket" találtak. Valószí­nűleg Szamárd faluhoz tartozó kisebb település lehetett ott. A név­adó Szamárd Déda ispán volt, akinek földjét a rokonok 1292-ben Mi­hály érseki kenyéradó (étekfogó) mesternek adták el, amikor a ró­mai castrum már lakatlan rom volt. Ettől kezdve Szamárd 1396-ig az érsekek birtoka. Többször gazdát cserélt, valószínűleg a török hódoltságig. 1543 táján a falut a török elpusztította. A Búbánat-völgy északi vége közelében egy 100-110 m hosszú gát zárta le a völgyet, zsilipje a gát harmadánál volt. Ettől a gáttól 250 m-re egy ugyancsak 100-110 m-es gát volt, középen zsilippel. A kö­vetkező gát ugyancsak 250 m-re hasonló hosszúságú, 3 m magas, melynek zsilipje a keleti harmadában lehetett. Innen 500 m-re egy újabb 100-110 m hosszú gát állt, melynek zsilipje a gát nyugati ne­gyedében működött. A gátak halastavak, illetve malmok duzzasztó­művei lehettek. De az is lehetséges, hogy a török korban készültek és rizstermelés célját szolgálták. Azonban a változó mélységű völgy erre a célra nem volt alkalmas. Az egykori halastó elmocsárosodott, nádas vette körül. Későbbi sorsáról keveset tudunk. Azonban az Esztergom és Vidéke több számában foglalkozik a Búbánat-völggyel. így 1902. február 27-én arról tudósít, hogy a Szentgyörgymezői Közbirtokosság közgyűlésén a gazdák kezdemé­nyezték a Kerek-tó halastóvá alakítását. Április 24-én megkezdőd­tek a tárgyalások a község és Hirsch Adolf iharosi (Somogy megye) bérlő között. Május 4-én a tárgyalásokon Hirsch Adolf úgy nyilatko­zott, hogy 20 évre bérbe venné halastó létesítésére a Búbánat-völ­gyében elterülő 120 holdas területet, holdanként 16 korona bérleti díjért. Június 22-én a halastó ügyében nem született döntés, mert a gyűlés nem volt szavazóképes. Az ügy érdekében nagyobb létszámú megjelenést kértek. Ilyen körülmények között a bérlő visszavonta ajánlatát. Maradt tehát változatlanul a völgy és a tó környéke, to­vább mocsarasodott, télen, ha a jég vastag volt, a nádat levágták. A II. világháború utolsó hónapjaiban a Szamár-hegy és a Búbá­nat-völgy véres harcok színtere volt. Az ott hősi halált halt magyar katonák emlékére 1992. március 21-én emlékkeresztet állítottak. A háború után először 1972-ben létesítették a Mini-tavat, 1975-ben az Ivarnevelőt, más néven a Halas-tavat, 1976-ban alakították ki a Kerek-tavat, majd 1983-ban létesült a Fürdő-tó. A Búbánat-völgyben a tavak környékén, az erdők aljában már szebbnél szebb hétvégi és lakó-házak épültek. Reméljük, a tervek a jövő érdekében megvalósulnak! Bélay Iván Táti Környezetvédelmi csoport, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület közös sajtónyilatkozata A pályázat kiírásának a klub megfelelt, ugyanis olyan klubok, egyesületek számára szólt, akik ötven év felettieknek szerveznek kulturális, szabadidős programo­kat, kirándulásokat, színházláto­gatásokat stb. Részletesen be kel­lett mutatni a szervezet minden­napi munkáját, le kellett írni, mi­lyen módszerekkel oldják meg a klub szabadidős programjait. Ki kellett térni a 2006-os év tervezett rendezvényeire. Ezen pályázaton a pályamunkájuk a fődíjat nyerte el. A küldöttség tagjai elmondták, hogy szinte egész napos volt a gá­laműsor. Délelőtt a vers és próza­író pályázat díjazottait köszöntöt­ték gálaműsorral. Ezen is voltak Kertvárosból pályázók, de nem ér­tek el díjazott helyeket. Délután az utazási pályázatok díjait osztották ki. Ekkor 10 pályázót díjaztak, kö­zöttük fődíjjal, a Kertvárosi Idősek Klubját. A Sportarénát mindkét alka­lommal teljesen megtöltötték az ország minden részéből, gépko­csikkal, autóbuszokkal érkezett nyugdíjasok, szépkorúak. Délelőtt és délután összesen közel huszon­nyolcezer ember volt jelen a gála­műsoron. A műsorokat (délelőtt és délután) profi módon Endrei Judit és Juszt László vezették (fotónkon a díjazottak körében). Tartalmas, szép gálaműsort vezettek, amely­ben Korda György, Balázs Klári, Tóth Vera, Aradszky László, Ko­vács Erzsi, Voith Ági, Bodrogi Gyula és más neves, ismert művé­szek léptek fel. Sportbál Január 28-án, szombaton 19 órá­tól a Dobó Katalin Gimnáziumban Ünnepélyes díj átadási ceremó­nia: a 2006-os Korányi József-díjak átadása Fellépne^:: Magyar Állami Népi Együttes Nargis és Farkas - esclusive has­tánc. A tánczenét szolgáltatja a Ma­darak együttes Éjfélkor tombola Jegyár: 3 000 Ft, amely a vacso­rát is tartalmazza A műsor közben Schmuck An­dor, a Tisztelet Társasága elnöke adta át a fődíjat a közel tizennégy­ezer ember előtt. A díszes, szép ok­levél mellé megkapták a pályázat­ban megjelölt kirándulás tervezett anyagi fedezetét, borítékban. A gálaműsor pergő, jól szerve­zett, magas színvonalú, igazán az időskorúak lelki világát megcélzó rendezvény volt. Tóth Tamás, a Ház igazgatója ­aki szintén ott volt a gálaműsoron - elmondta nagyon jól szórako­zott, de ő olyan szemmel is nézte a rendezvényt, mint intézményve­zető. Úgy fogja fel mintegy tanul­mányi kirándulást. Számtalan olyan apró dolgot látott, amit a későbbi munkájában fel tud használni. A klub vezetője elmondta: a pá­lyázat elnyerése meglepetés lesz a tagoknak. Egynapos autóbuszos kirándulást tervezünk Székesfe­hérvár, Zirc térségébe. Ennek ke­retében megtekintjük Székesfe­hérváron a Bory-várat, majd Zir­cen, a Bakonyi Természettudomá­nyi Múzeumot, valamint a zirci apátság épületét körülvevő park­ban, az arborétumot. Ennek a ki­rándulásnak a költségét nyertük el a pályázatunkkal. így a kirán­dulás a tagoknak ingyenes lesz. A mostani elképzeléseink sze­rint tavasszal, az anyák napjához kapcsolódóan tervezzük megva­lósítani az autóbuszos kirándu­lást. Nagyon bízom benne, hogy a klub tagjainak tartalmas, élmé­nyekben gazdag, kellemes napot, sikerül biztosítani. Pedagógus Bál Február 4-én, szombaton 19 órá­tól a Vitéz János R. K. T. Főiskola dísztermében Ünnepélyes díj átadási ceremó­nia: a 2006-os Majer István-díjak át­adása A Sebő együttes muzsikál, a tánc­zenét szolgáltatja az Amerika- és Európa szerte híres HOT JAZZ Bai;d Éjfélkor tombola Jegyár: 3 000 Ft, amely a vacso­rát is tartalmazza Egy egész településrészt, 140 ember lakhelyét nyilvánította a Holcim Hungária Rt. „frissen szántott"-nak. A cég a Nyergesúj­falura tervezett hulladékégető-ce­mentgyárának érdekében a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőségnek küldött válaszában állította a fen­tieket, mely később - a vállalat szerencsétlenségére - a Felügyelő­ségi Határozat része lett. A helyi civil szervezetek 2006. január 26-án (csütörtök) 11 órakor országos sajtótájékoztatót szervez­nek a „frissen szántott"-nak nyil­vánított Tát-Depó településrészen, a Jóska-kúriában. A sajtótájékoz­tatón a most kiadott Felügyelőségi Határozat mellett szóba kerül az is, hogy miért változtatta meg ja­nuárban a Nyergesújfalui Képvi­selő-testület négy hónappal koráb­bi egyhangú döntését bármiféle szakmai anyag vagy előterjesztés nélkül, és fogadta el a hulladék­égetés lehetőségét a cementgyár­ban. A tájékoztatón nyilvánosság­ra hozzuk az ügy további botrá­nyos részleteit és a tervezett hatá­rozott civil lépéseket. Mint ismeretes, 2005 őszén óri­ási lakossági felháborodást és til­takozó akciókat váltott ki a Holcim Hungária Rt. által Nyer­gesújfalu határába tervezett hul­ladékégető-cementgyár terve, mert az veszélyeztetné a helyi ivó­vízbázist és tovább rontaná a már amúgy is katasztrofális levegőálla­potot. A tervezett mű ellen vala­mennyi érintett település felemel­te szavát, lakossági tömegde­monstrációra és aláírásgyűjtésre került sor. Bővebben: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, Szuhi Attila: 33/400-150, ill. 30/563-7749, ekoku@zpok.hu, www.zpok.hu/ekoku Táti Környezetvédelmi Cso­port: 30/247-7269 Magas aranyvessző (Solidago gigantea) Aranyos istápfűnek is nevezik. Erdők szélén, vizek mentén, lige­tekben, sokfelé nagy tömegben te­rem. Évelő növény. Dísznövény­ként kertekbe, parkokba is ül­tetik. Jó mézelő. Szára egyenes, egy méternél magasabbra is megnő, egyszerű, csak a virágzatban elágazó. Sárga színű virágai ívesen hajló sűrű für­tökben nyílnak. Virágzása a nyári és az őszi időszakra terjed. Gyűj­tendő a növény szárának 40-50 cm hosszú része. A virágzás kezdetén szedett virágból a szárítás végén csak fehér szőrbóbita marad! Az aranyvessző szaponint, cser­anyagot, keserű anyagot és kevés illóolajat tartalmaz. Felhasználása: teáját magas vérnyomás, epe-, vese- és májbán­talmak, nehéz havivérzés, reumás és ízületi fájdalom ellen, továbbá izzasztóul, vizelethajtóul, külsőleg pedig torok-öblítőként használják. Klotz József AKAWCVESSZŐ Esztergom és Vidéke ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL, KIADJA A STRIGONIUM RT. FŐSZERKESZTŐ: BENCZE CS. ATTILA SZERKESZTŐSÉG: 2500 ESZTERGOM, DEÁK FERENC U. 4. PF. 233 TELEFON/EAX: 06(33) 500-810 E-MAIL: ESZTERGOMFSVmEKE@VNET.HU SZERKESZTŐK: BÁNHIDY LÁSZLÓ, DR. HORVÁTH ISTVÁN, ISTVÁNFFY MIKLÓS, KAPOSI ENDRE, KODITEK PÁL, NAGYFALUSI TIBOR, DR. SZÁLLÁSI ÁRPÁD CÉG- ÉS OLVASÓKAPCSOLAT, REKLÁM: PÁLOS IMRE FELELŐS KIADÓ: DR. GÁBOR JÁNOS, A STRIGONIUM RT. VEZÉRIGAZGATÓJA 2500 ESZTERGOM DEÁK FERENC UTCA 4. TEL.: O6/33/510-040 NYOMDA: SPORI PRINT V. FELELŐS VEZETŐ: VIXC ZI; FERENC TELEFON: 06(33) 501-530 HU-ISSN 0864-7054 További info: www.esztergomprogram.hu Esztergomi Bálok 2006

Next

/
Oldalképek
Tartalom