Esztergom és Vidéke, 2006
2006-09-21 / 39. szám
Esztergom és Vidék e 2006. szeptember 21. Összefoglaló kiállítás a Bazilikáról Váiják az iskolai, csoportos látogatókat is! Látványos, gazdag anyagot, sokféle művet vonultat fel az a kiállítás, amely a Mindszenty Emlékhely mellett, a Keresztény Múzeum új termeiben nyílt meg Nagyboldogaszony ünnepén. A Bazilikáról szóló első összefoglaló tárlat a Várhegyen, a székesegyház szomszédságában kapott helyet. Abban a városban, amely újkori rangját a prímási és káptalani szék 1820-ban történt visszahelyezésének, valamint az ezzel járó építkezések (például a főtemplom) megvalósításának köszönheti. A kiállításon sokszempontú válogatás ad számot a távoli és a közelmúltról egyaránt. Az első teremben a középkori előzménynek tekinthető Szent Adalbert-templomról és az itt állomásozott katonaság átmeneti jellegű, Mária Terézia-korabeli, nem főtemplomi rangot betöltő épületéről ugyancsak találunk emlékeket. Franz Anton Hillebrandt hatalmas méretű tervrajz-másolata ugyanitt már a főszékesegyház újkori épületét vetíti előre. A legnagyobb tér a kiállításon e tervek módosulásának, a különböző építészekhez köthető, eltérő koncepcióknak lett szentelve. Kühnel, Packh, Nobile és Lippert mívesen kidolgozott tervrajzai az egyik leglátványosabb részét képezik az anyagnak. A tárlat másik fő tárgycsoportja (a 3. teremben) a 150 évvel ezelőtt történt felszentelés liturgikus öltözeteit, emléklapjait, szentképeit, könyveit mutatja be, illetve ezekből ad ízelítőt. De a történeti folytonosság - ha már a középkori előzményekre is kitért nem szakad meg az 1856-os szentelési eseményeknél, hanem többek közt a II. világháború kárait, valamint a jelentősebb itt zajlott egyházi eseményeket szintén összegzi fényképfelvételeken a tárlat befejező részében. A kiállítás (e tematikus felsorolásból is érződő) heterogenitását több tény is indokolja. Egyfelől nem készült még könyv formájában sem alapos összefoglaló az épületről, s ezt az űrt valamiképpen most szintén pótolni kellett. Másrészről az esztergomi főtemplom a mai formájában is hosszú kialakulási folyamat eredménye, ezért már csak a tervek áttekintése is igényelt egy időrendi vázat. (A felszentelésről magáról amúgy természetesen nehezebb lett volna egy egész kiállítási anyagot összeállítani.) így történt, hogy ha nem is egy alapos, sok jellemző részletre kiterjedő, mindenesetre egy áttekintő jellegű válogatás született az esztergomi bazilikáról. A kísérőszövegek a háttérismerettel nem rendelkező szemlélőknek íródtak, azért a képfeliratoknak jutott a pontosabb adatközlés szerepe. A látványos, tematikailag gazdag, de nehezen összefoglalható tárlat végeredményben mégis kevés új ismerettel szolgál, inkább sok látnivalóval igyekszik elnyerni közönsége kegyeit. A jubileumi kiállítást (bár erről nem vallanak a tárlat rendezői) erősen meghatározta az, hogy hozzá csak a helyi egyházi intézményektől - és a Balassa Báilint Múzeumból - kölcsönöztek anyagot. Ez a megoldás azonban helyenként nehezen megbocsátható kompromisszumokhoz vezetett: Hild József, a kupola tervezője például méltatlanul kevés teret kapott. (Ez a hangsúlyeltolódás alátámasztani látszik ugyan a Kühnel-Packh-féle tervek meghatározó voltába vetett elméletet, de ez a teória sem olvasható ki egyértelműen a tárlat szöveganyagából.) A bemutatás ezenfelül nélkülözi az idegennyelvű táblákat - de a nézők a hosszas múzeumlátogatás alatt leginkább talán a nagy térben kényelmesen elhelyezhető székeket, illetve padokat, zsámolyokat hiányolhatják. Ez a hiányosság és a kiállításra általában jellemző hézagosság azt eredményezheti, hogy a mozaikdarabkák összerakásához, a Bazilika története áttekintéséhez többszöri megtekintés útján juthatnak közelebb az érdeklődők. A január 1-éig való nyitva tartás erre is kiváló lehetőséget ad. Iskolai órák, séták keretében pedig a tanárok szervezhetnek látogatást a Nagyszeminárium épületében lévő kiállítóhelyhez. A múzeumban látottakat azonban érdemes kiegészíteni helyszíni megfigyelésekkel is a főszékesegyházban, mert mint Cséfalvay Pál kanonok-múzeumigazgató fogalmazott: a máig fennálló épület szerves részét képezi a tárlatnak. (sms) Tárlatról-tárlatra * A Sugár Galériában Vincze László festőművész kiállítása október 6-áig tekinthető meg. * A Kertvárosi Féja Közösségi Raáb Zoltán rock-fotós „Szabadnak születtünk " című tárlata szeptember 30-áig várja az érdeklődőket. * A Belvárosi Plébánián Bajcsy Lajos atya „Magyar képtár" című kiállítása látható. Meghívó A Párkány és Vidéke Kulturális Társulás Bridge Guard Art/ Science Residence Centre, Városi Múzeum-Mestské múzeuma tisztelettel várja az érdeklődőket szeptember 21-én 16 órakor a városi múzeumba az „Ámítások és átkelések" című Flórian Foerster kiállításának megnyitója. A Mária Valéria híd hatodik hídőre négy hónap „termését" tálja elénk. Rajzai és festményei egészen rendkívüli technikával készültek, amelyek a mérnöki precizitást ötvözik egy expresszív művészi látásmóddal és a színek különlegesen plasztikus árnyalásával. Közreműködik: Baranovics Andrea. Két hét múlva zár... (zső) Az előző évek gyakorlatához hasonlóan idén is szeptember végéig tart nyitva a Szent István Fürdő, ahol reggel igen nagy a nyüzsgés. Ilyenkor úsznak a bérletesek, főleg az idősebb vendégek. Ekkor olyan a medence, mint egy nagy családi társalgó: úszás közben a vendégek kicserélik a híreket, jóízűen elbeszélgetnek. Aztán nyolc után jönnek a gyerekek és megkezdődnek az úszóedzések. Heer Lajos strandigazgató katonás rendben és fegyelemben irányítja kollégáival az edzéseket. - Az úszás fél egészség - mondja az egyik törzsvendég. Igen. Talán azt is mondhatjuk, hogy olyan összetett sport, mely karban tartja a szervezetet! Szeptember 15-én nyílt meg a Sugár Galériában Vincze László tárlata. A kiállítást Tóth Sándor nyitotta meg, mint művészetpártoló jóbarát. „Vincze Laci mindig valami újjal lepi meg a tárlatlátogatókat, most is megmutatja a természet hatását, az emberi létben - ezáltal feloldó hatásúak képei". Valóban. A művész ezen a nyáron Kömörőn alkotott több más művésztársával együtt. Ez a falu a Szatmár-Bereg Tájvédelmi Körzet közelében található. A szép és érintetlen természet jelentős tájképeket eredményezett Vincze László vásznain: Tiszadob, Holt Túr, Vajnai kastély-park, Vállaljai horgásztó, Holt Tisza-képek, Sorok-patak, melyeken „fényhatások, levegősség, a ragyogás" és még a „víz mozgása" is gyönyörködtetett, „tájhangulat van a képeken". „Hazai terepről" naplementét látunk a Kis-Dunán és egészen új perspektívából Esztergom és a Bazilika új látványát, panorámáját a Bazilika és a hídfő című festményen, a kék és vörös szín sajátos alkalmazásával. „E Duna-képnek a helye valahol a Polgármesteri Hivatalban lenne, mint újuló városunk jelképe. (...) Az Ablak hegeNyílt nap a Nagyszemináriumban Sok érdeklődő a Kulturális Örökség Napjai programon Vincze László kiállítása dűvel pedig valamelyik múzeumi ajtó fölé való" -jegyezte meg Tóth Sándor. Láttunk még szépségesen, illatosnak tűnő virágcsendéleteket: Napraforgók, Hortenzia, Tulipán és gerbera, Virágok vizeskancsóban, Csendélet Ida virágaival, női portrékat, Velencéből - színes tükröződésű „víz-utcát", és egy vallástörténeti életképet - a Királyok és pásztorok látogatását, látomásszerű könnyedségét. A tárlatnyitó Tóth Sándor „Pastorale Vincze Lacinak" című, szándékosan neki írt, zenei-festői-baráti ajánlású versével és Vincze Zsuzsa hegedűmuzsikájával zárult. A kiállítás október 6-áig tart nyitva. (I. M.) Kitárta kapuit az érdeklődők előtt a Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Oktatási Központ az elmúlt szombaton, amikor is a Kulturális Örökség Napjai című hagyományos nemzetközi program keretében megtekinthetővé vált az Oszeminárium. Kulturális örökség védelmét hirdető kétnapos ingyenes nyitvatartási akcióhoz Esztergomban csak ez az intézmény csatlakozott (bár egyes múzeumok eleve térítésmentesen látogathatók városunkban), s a nyílt hétvége itt ráadásul csak a szombati napra vonatkozott. Mivel azonban a most, szeptember 2-án megnyílt Központ megtekintése már más évben, az építkezés ideje alatt is szerepelt az örökségvédelmi napok programjai közt, így a mostani alkalommal a felújítás folyamatának eredményét láthatták a hűséges, visszajáró résztvevők. A nyílt nap keretében a nagy érdeklődésre való tekintettel óránként, ötven fős bontásban tartottak vezetést a Nagyszeminárium hatalmas méretű épületében. A csoportokat Mészáros János, a Szent Adalbert Központ általános igazgatója, Kozma Gábor főtanácsos, az Esztergomi Hittudományi Főiskola főigazgatói hivatalvezetője, Németh Tamás, a műemléki felújítás egyik tervezőmérnöke kalauzolta, a Prímási Levéltár beköltöztetett részlegét pedig dr. Hegedűs András igazgató ismertette meg az érdeklődőkkel. A levéltár egy kis kiállítással is kedveskedett a látogatóknak bemutatva intézményük féltett értékeit, különleges darabjait. A bejárás során az alagsor szekcióülés-termeit és kápolnáját, az udvar túloldalán felépített szálláshelyet, majd visszatérve a könyvtár olvasótermét, a levéltár helyiségeit, a dísztermet, a foyer-t és végül Közép-Európa egyik legmodernebb konferencia-termét tekinthették meg a látogatók. Itt a közel egyórás program végén (egy rövid technikai bemutató után) egy kisfilmet is levetítettek a felújítás folyamatáról, amelyben a nemrég még romos, lepusztult épületről készült felvételek idézték fel a Várhegy északi lejtője mellé épült szeminárium évtizedekig elszomorító képét. A film megtekintése után még nagyobb büszkeséggel és örömmel távoztak az érdeklődők, annak tudatában, hogy a rekonstrukció elérte kitűzött célját. Az itt kialakított Szent Adalbert Központ magas színvonalon, integráltan és méltó környezetben teljesíti feladatát, melynek révén nemcsak az egyházközponti szerepkör összehangolt megvalósítására nyílik mód, hanem az oktatás, a konferencia-szervezés által tudományos feladatoknak is megfelelhet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem ide telepített Nyugati Szláv Kulturális Kutatócsoportja ezenfelül a térség országai közös történelmének átfő-, góbb vizsgálatát, a nemzetek feletti párbeszédet is elősegítheti. Az esztergomiak számára további jó hír, hogy a Központ iránti nagyfokú érdeklődés miatt az épület hetenkénti, meghatározott napon történő nyitva tartását tervezik az intézmény vezetői, kiket köszönet illet a mostani nyitvatartásáért. Addig pedig, amíg nem alakul ki a látogatási rend, az érdeklődők figyelmébe ajánlhatjuk az Érseki Papnevelő Intézet és a Prímási Levéltár által kiadott, szép kiállítású könyvet, amely a szeminárium történetét ismerteti röviden a nagyszombati alapítástól az esztergomi épület mostani felújításáig.
