Esztergom és Vidéke, 2006
2006-09-14 / 38. szám
ü'zent 3atuán HZülttuároaa a nemzett egtjaeg hükanje, jelhepe ea szolgálója! Esztergom és Vidéke www. POLGÁRI HETILAP e-mail: esztergomesvideke.hu Alapíttatott 1879-ben * Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László * Megjelent 1944-ig LXV évfolyam esztergomesvideke@vnet.hu Új sorozat * XXI. évfolyam, 38. szám * 2006. szeptember 14. * 6 oldal * Ára: 75 F t Sorsfordító napok - a v ízügye k és Esztergom a forradalom sodrásában Szeptember 15-én nyílik meg az a kiállítás a Duna Múzeumban, amellyel Esztergom városa és a városban működő közgyűjtemények Balassa Bálint Múzeum, Komárom-Esztergom Megyei Levéltár, Duna Múzeum - emlékeznek az ötven évvel ezelőtt történtekre. Ma még közöttünk élnek azok, akik tanúi és cselekvő részesei voltak a forradalomnak, ők is megszólalnak itt. A kiállítás előkészítését alapos gyűjtőmunka előzte meg, ennek eredményeként állt össze a bemutatandó anyag: az esztergomi Balassa Bálint Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, az 56-os Intézet, a Duna Múzeum gyűjteményeiből, valamint Bánhidy László, Bányai Mátyás, Bencze Cs. Attila és dr. Horváth István magángyűjteményéből. Fájdalom, hogy a Balassa Bálint Múzeum kezdeményezése, miszerint gyűjtsük össze a családi hagyatékokban még meglévő korabeli emlékeket, csekély visszhangot váltott ki. A kiállítás három fő egysége: - az 50-es évek személyi kultusza, a forradalom kitöréséhez vezető diktatúra bemutatása; - a forradalom (Budapesten, Esztergomban és a vízügyek területén); - a megtorlás, a forradalom „utóélete" napjainkig. Az esztergomi események tragikus napján, október 26-án, 14 polgár esett áldozatául a Sötétkapuból feléjük irányított lövedékeknek. Rájuk is emlékeznek a rendezők. Szeretnénk, ha a forradalom napjai a fiatalok számára is megélt valósággá válnának, ezért a kiállítás technikai megvalósításában a rendezők a bemutatás, megszólaltatás széles eszközrendszerét alkalmazzák. A kiállítás kurátora Némedi Csaba történész muzeológus, aki előzetes egyeztetés után szívesen tart múzeumi órákat az általános iskolák 7-8. évfolyama, valamint a középiskolák tanulói számára. Konferencia és koncert a Bazilika jubileumán A bazilika jubileumát és a Nagyszeminárium újjáéledését ünnepeltük (P.) A szeptember 2-ai bazilikai szentmisére a hívek és zarándokok megtöltötték a főtemplomot, ahol a díszvendégek között ott volt Sólyom László köztársasági elnök, továbbá számos diplomata, közéleti személyiség, városunk polgármestere, Meggyes Tanás és több képviselő. Dr. Erdő Péter bíboros, prímás szentbeszédében többek között ezeket mondta: „(...) Az isteni gondviselés iránti hálával és örömmel ünnepeljük a mai napon a reménytelennek látszó pusztulás után újjáépült Esztergomi Bazilika felszentelésének 150. évfordulóját. Szinte csodával határos esemény volt ez: egyházunk, hitünk és magyar kultúránk újjászületésének nagy jelképe. Különleges, de talán nem véletlen egybeesés, hogy 53 év után a mai napon áldhatjuk meg a szintén pusztulás szélére jutott Nagy szeminárium megújult épületét. Hisszük, hogy Isten gondviselő szeretete ezután sem hagy magunkra minket. (...)" A szentmisét követően a Nagyszeminárium Bazilika alatti főbejáratánál került sor az áldás liturgiájára. Ennek keretében a felvidéki Burján László esperes emlékezett a múltra, hiszen itt készült papi küldetésére. Dr. Harmai Gábor szemináriumi prefektus díszes kötetet adott át a bíborosnak, melyben feldolgozták az esztergomi és a nagyszombati papnevelés krónikáját. Dr. Székely János, a központ főigazgató-helyettese mondta el jövőbeni terveiket, majd a bíborosi áldás és ima következett. Az ünneplő közönség a Boldogasszony anyánk ősi magyar énekünkkel búcsúzott. A meghívottak: ezután bíborosi és megyéspüspöki kísérettel megtekinthették a csodálatos létesítményt. Mindkét eseményen közreműködött a Bazilika énekkara, Baróti István vezényelt és orgonált. Augusztus 31-én két rangos esemény is zajlott Esztergomban a főszékesegyház 150 éve történt felszentelésére emlékezve. Délelőtt a felújított Nagy szeminárium épületébe várták a név szerinti meghívóval rendelkező érdeklődőket (bejelentkezni előzetesen lehetett), akik megtöltötték a város legnagyobb és legkorszerűbb, európai színvonalú konferenciatermét. Az előadások szünetében lehetőség nyílt az épület, vagy akár a legfelső emeletén nyílt Bazilika-kiállítás megtekintésére, bár a közel tízezezer négyzetméteres területből csak kevés tárulhatott fel ennyi idő alatt. (A szeminárium hivatalos bemutatására nem is ekkor, hanem szombaton, az épület megáldását követően került sor.) De esztergomi résztvevőként nem lehetett ellenállni a csábításnak, hogy a régóta szemlélt és már a felújítása előtt is különleges objektumot ne vegye szemügyre az ember belülről is, ha erre egyszer mód adódott. A hatalmas belmagasságú folyosók, a tágas lépcsőházak üresen kongtak még akkor, de szeptembertől már élettel telt meg az épület, forgalmassá vált a bejárat Szent István szobra előtt. Különleges élmény volt megelőzni a központot használatba vevő kispapokat, főiskolásokat, kutatókat. Most még csak a konferenciaterem környékén mutatkoztak sokan, akik viszont örömmel néztek körbe, mert az ünnep fényét a tudományos ülés csak fokozta. E kettős öröm, a két épület egyúttal párhuzamba is állítható: miként az egyházi központ építése Esztergom múltbéli rangjából csempészett át valamit a 19. századra, a Nagyszeminárium lelkiségi, oktatási, zarándok- és konferenciaközpontként ma adhat újabb lendületet a város fejlődésének. A tanácskozás sok irányból közelítette meg az esztergomi főszékesegyházat, méltó kezdetét képezve az emléknapnak. Erdő Péter prímás előadásában kánonjogi és jogtörténeti szempontból adott választ arra a kérdére, hogy milyen értelemben nevezhető prímási bazilikának a főtemplom, Horváth Alice a templom építészettörténeti, Pattantyús-Ábrahám Ádám a technikatörténeti újdonságaival, nevezetességeivel ismertette meg a közönséget. Ezt követően Beke Margit szólt a Bazilika négy építtető prímásáról, majd az egyik legérdekesebb előadásra került sor: Cséfalvay Pál a 150 évvel korábbi felszentelés eseményeit mutatta be részletesen. Prokopp Mária lelkes szavakkal méltatta Scitovszky János prímás elhatározását a még be nem fejezett székesegyház konszekrálására, a templombelső ikonográfiái programjának ismertetése után pedig a magyar Sión felépítésének jelenkori befejezése miatt fejezte ki reményét. Ezt követően Fülöp Éva gazdaságtörténeti szempontból, Czékli Béla pedig a sajtóvisszhangok tükrében jellemezte a főtemplom építését. A konferencia záróelőadásán végül a Prímási Levéltár egyetlen iratcsomója bemutatásával (mely az oldalhomlokzatok egykori evangélista-szobrairól szólt) szemlétette Hegedűs András azon további kutatómunka szükségességét, amely elvezethet a reménybeli bazilika-monográfia elkészültéhez. (Az ülés szöveganyaga az ekkorra már megjelentetett kötetben olvasható.) A tudományos tanácskozás után a Magyar Nemzeti Bank által ez alkalomra tervezett ötezer forintos ezüst érme bemutatása, és az első példány átadásával - mely Erdő Péter prímást illette - ennek kibocsátása következett. (Istvánffy) Az Esztergomi mise A 150 éve felcsendült Liszt-mű most csak egy koncert keretében hangzott el a Bazilikában, szentmise bemutatása nélkül. A hangverseny-jelleg indokolta, hogy a kupola alatt lévő székeket megfordították, s az eseményen jelenlévő bíboros-prímás is az oltárnak háttal, a szentélylépcső előtt foglalt helyet. A nagyszabású művet három kar (a Budavári Nagyboldogasszony templom ének- és zenekara, az Esztergomi Bazilika Énekkara és a város Balassa Bálint Énekkara) adta elő, szólót Dunai Éva, Heim Mercédesz, Honninger László és Kálmándy Mihály énekelt, orgonán Hock Bertalan orgonaművész játszott. Vezényelt Baróti István karnagy-orgonaművész. A templomot megtöltő közönség hálája, szűnni nem akaró tapsa jelezte: ünnep volt ez az előadás is a Bazilikában, a jubileum napján. (sms)
