Esztergom és Vidéke, 2006

2006-08-31 / 36-37. szám

2006. s zep tember 14. Esztergom és Vidéke 3 Városfejlesztési hírek, események A déli Szentpál városrész képviselője, Kiss Tamás és a Vértes Volán Zrt. vezetőinek tárgyalásai nyomán szeptember 15-étől helyijárat köti össze a városrészt Esztergom központjával, a vasútállomással, a Tescoval, sőt akár Szentgyörgymezőre is eljuthatnak az új járattal. Minden második l-es busz betér majd Szentpálra, így óránként indulhatnak az ott élők a vonathoz, bevásárolni, vagy a temetőbe. A két hete levonult árhullám miatt nem kezdhettek hozzá a tavaszi árvíz során megsérült kerékpárút helyreállításához. A munkához később lát­hat hozzá az önkormányzat által kiválasztott kivitelező, mivel a Duna ismét birtokba vette az útfelületet. Esztergom úgy döntött, nem vár a helyreállítás költségeinek biztosítására kiírt pályázat eredményhirdetésére (a döntés csak szeptemberre várható), hanem saját költségén kijavíttatja a kerékpárút százméteres szakaszát, amelynek nemcsak a felületét tette tönkre, hanem még az alapját is elmosta április elején a nekiszilajult vén folyó. Több mint tíz utcában kezdődik meg a nemrég megépített szenny­víz-csatornák használatba vételi eljárása. így nemsokára a tavasszal a hálózatra kötött házakban, lakásokban is használni lehet a csatornát. Idő­közben elkészültek a felbontott utcáik burkolásának tervei, és lezárultak a szükséges eljárások. A Magyari utcát már befejezték az építők, és befejezésé­hez közelít a Temető utca felületének készítése is. Megkezdődnek a munkák a Vasút és a Bocskai soron, a Féja Géza és a Méhesvölgy utcában, a Móricz, a Rezeda, a Schleifer, a Galagonyás, a Bocskoroskúti, a Siszler és a Felsőkenderesi útcákon. Elsőként a már megkezdett helyreállításokat feje­zik be, majd a Strabag Rt.-vel egyeztetett ütemterv alapján, még augusztus végén nekilátnak az alépítményi munkáknak, az útalap kialakításának, az aszfaltozás előkészítésének. Az első utcákat már szeptemberben átadják a forgalomnak. Jelentős költséget vállalt magára az esztergomi önkormány­zat a csatornaépítési programmal, hiszen a pályázati támogatás csak a csa­tornahálózat építésére igényelhető. Az utak, a járdák felbontása, majd újjá­építése, a légkábelek ilyen beruházásoknál már szinte elvárt földbehelyezé­se, és rengeteg, ilyenkor szükséges munka forrását a településeknek kell biztosítani. Átadták a munkaterületet a Berényi Zsigmond utca teljes felújítá­sát végző 4EPV Kft.-nek. A Mindszenty tértől egészen a Molnár sorig újjáé­pülő utca nemcsak új, archaizáló nagykockakő-burkolatot kap, hanem új járdákat is. A száznyolcvanmilliós beruházás során az útfelület alatt húzódó közmű-vezetékeket is teljesen felújítják, és a légkábeleket is föld alá süllyesztik. Végül a Víziváros hangulatával és műemléki környezetével har­monizáló utca új, arculatának megfelelő közvilágítási berendezéseket is kap. A munkák költségét Esztergom közvilágítás-korszerűsítéséből megtakarí­tott összegek fedezik. Folyik a használaton kívüli, leromlott állapotú épületek felújításá­nak előkészítése. Többek között megkezdődött a valaha a Vízivárost és Szentgyörgymezőt elválasztó városkapunál álló régi Petz-gyár tervegyezte­tése, a felújítás engedélyezésének előkészítése. Elkészült a Sötétkapu nagykockakő burkolata, és napokon belül ugyanez lesz elmondható a Papnövelde utca és a Kanonok sor, valamint a parkolók ódon hangulatot idéző kövezetéről is. A terület közvilágításának lámpatestei, kandeláberei szeptemberre kerülnek a helyükre, és mivel a Fő­székesegyházhoz felvezető rámpa alatt húzódó alagút boltíveinek ellenőrzé­se, a balesetveszély-elhárítás is megtörtént, nemsokára megnyílik a Sötétka­pu a város felé egyirányú forgalom előtt. Megkezdődött a Táti út csatornázása a Csatai Szabó János utca és a Rudnay Sándor tér közötti szakaszon. Az önkormányzati beruházás az ilyenkor szükséges közműegyeztetések miatt húzódott: sok helyütt nem ott vannak a különböző, korábban lefektetett vezetékek, ahol a térképek jelöl­ték őket. A rákötés lehetőségét ingyen biztosította Esztergom a Táti út mindkét oldalán élőknek, akik novembertől használhatják a szolgáltatást. Tanévkezdési támogatás Idén már a középiskolások is kapnak tanévkezdési támogatást. Az általá­nos iskolásoknak 12, a középiskolásoknak 6,6 millió forintnyi összeget fizet ki Esztergom. Egészen a 12. évfolyamig jár a támogatás a tanulmányi évet helyi iskolában kezdő esztergomi tanulóknak. A szeptember elején végleges­sé váló beiratkozási adatok alapján fizetik ki a támogatást, amelynek teljes összegét, 5000 forintot vehetik át a diákok szülei. Idén 19,2 millió forintot biztosít Esztergom az ingyenesen használható tankönyvek beszerzésére. A megvásárolt könyveket az iskolák a korábban már bevált gyakorlatnak meg­felelően könyvtárukban helyezik el, és egy évre használatba adják a rászoru­ló diákoknak. Az önkormányzat számít arra is, hogy az igénybevételre jogo­sultak nagy száma, és a tankönyvek magas ára miatt a normatíva nem lesz elég arra, hogy minden rászorulónak elegendő könyvet vásároljanak. Eddig a keretösszeget minden évben ki kellett pótolnia az önkormányzatnak. Szeptemberben folytatódik az iskolatej-akció Bár még nem hirdette ki az iskolatej-akció szeptemberi folytatásáról szó­ló rendeletét az agrárminisztérium, Esztergomban biztosan folytatódik a kezdeményezés. A tárca a legkisebb támogatási arányú települések közé so­rolta Esztergomot, és bonyolult adminisztráció hárul az önkormányzatokra, a város továbbra is biztosítja az iskolatejet óvodásainak és általános iskolá­sainak. A papírmunka mennyiségére jellemző, hogy az egy-két napra, vagy hosszabb időre hiányzó gyerekek után a távollét idejére a kormány nem fize­ti ki a támogatást, így erről is részletes nyilvántartást kell vezetni. Az önkor­mányzat már korábban döntött arról, hogy az akciót akkor is folytatja, ha nem kap hozzá támogatást. Az iskolások és óvodások mindennapi negyed li­ter tejének finanszírozására idén a költségek hetven százalékát, több mint kilencmillió forintot fordít Esztergom, miközben ötven, hasonló nagyságú magyar településén mindössze huszonkettőben kapnak tejet az iskolások, és csak hatban az ovisok. A tavalyihoz képest tizenöt százalékkal kevesebb vá­rosban tudtak így gondoskodni az általános iskolásokról, míg az óvodákat el­látó önkormányzatok száma harmadával csökkent. Ennyi helyen nem tudták szűkülő forrásaikból kigazdálkodni a városok hozzájárulását. Esztergom tehát kitart a kezdeményezés mellett, hiszen - ahogy a gyer­mekek életkezdését támogató Szent Miklós Alap, vagy az öt-hatévesek in­gyenes úszásoktatása esetén is - fontosnak tartja, hogy a következő nemze­dék egészségben és kedvező anyagi körülmények között növekedjék. Ötezer forintos támogatás az Idősek napján Nemcsak ajándék, hanem valódi támogatás az Idősek-napi utalvány Esz­tergomban. A képviselő-testület úgy döntött, hogy idén szeptembertől ötezer forintra emelik a város hatvankettedik évét betöltött lakóinak immár ha­gyományosan átnyújtott utalványok összegét. Az Idősek Napján átadásra kerülő utalványokra mintegy 26 millió forintot fordít az önkormányzat. (Folytatás az 1. oldalról) Akárhogyan esett is, maga az eredeti kép a bécsi Stephans dómba került, ott tisztelik máig is, mert akkori uralkodónk és né­pünk a Máriapócson tisztelt Szűzanya közbenjárásának tu­lajdonította a töröktől való végle­ges szabadulásunkat. Szabadu­lásnak és a Szent Szűz gondosko­dó anyai szeretetének jelképe te­hát számunkra a Bakócz-kápol­na kegyképe is. A százötven éves székesegyház pedig az isteni gondviselésé, amely az élet, a ke­reszténység és a magyarság meg­újulását annyi pusztulás és vi­szontagság után is lehetővé tette. A bazilika tehát a Gondviselés megújító erejének jelképe szá­munkra, amely ma is bizalmat sugároz. Hirdeti messzire ra­gyogva ezt díszkivilágítással ékes fenséges alakja az éjszakában. A Szent Adalbert Képzési, Lelkiségi és Konferencia Köz­pont a régi Nagyszeminárium felújított épületében kapott he­lyet. Mivel az egyházmegye pap­növendékei a hajdani Volán szál­lóból kialakított modern papne­velő intézetben laknak, mely sze­rényebb létszámukra tekintettel igen alkalmas méretű, nem volt értelme a papnövendékek átköl­töztetésének a régi épületbe, melynek igen nagy a belmagassá­ga, és sok komfortos kis szobára nehezen osztható. Amikor az 1950-es évek elején elvett, de nem államosított hatalmas épü­letet teljesen leromlott állapot­ban főegyházmegyénk vissza­kapta, sem az új funkciót megta­lálni, sem az épületet felújítani nem volt egyszerű feladat. Elő­döm, Paskai László bíboros úr jó gazdaként a legsürgősebb javítá­sokat, főként a tető felújítását el­végeztette, hogy a további rom­lást megakadályozza. Tartalé­kolt is egy összeget a további fel­újítás céljára. Ehhez járultak azután nagylelkű, főként egyházi támogatások Németországból, Amerikából, valamint egy nyer­tes európai uniós pályázat is az Oktatási Minisztérium támoga­tásával. Mindez azért vált lehető­vé, mert kialakult a felújítandó épület új funkciója, mely a lehe­tőségekhez mérten hűséges akar maradni az épület régi rendelte­téséhez. Mivel a régi nagyszemi­náriumban tanuló fiatalok a haj­dani nagy kiteijedésű Esztergo­mi Főegyházmegye papjai lettek, teológiai, lelkipásztori, oktatói munkájukra készültek fel. Ezért a papnövendékek képzésének ok­tatási intézményét, amelyet ma Hittudományi Főiskolának neve­zünk, valamint a Vitéz János R. K. Tanítóképző Főiskola egy részlegét helyeztük el az épület­ben. Ezzel egyszersmind vissza­került a házba a szeminárium történeti értékű könyvtára is, melyet új anyaggal gyarapítot­tunk és hozzáférhetővé tettünk a kutatás számára. Ezzel jelentős egyházi könyvtáraink száma Esztergomban háromra emelke­dett: a Bibliotheca és a Simor Könyvtár mellett fogadja a kuta­tókat a szeminárium könyvtára is. Ugyancsak az egyházi kultúra és tudomány célját szolgálja a Fő­káptalani Levéltár, melynek gaz­dag anyaga eddig a bazilika tető­terében volt elhelyezve. Hasonló­képpen helyet kap az épület felső emeletén a Mindszenty-kiállítás mellett a Keresztény Múzeum anyagának újkori része is, hiszen ezeket az értékes műalkotásokat a múzeum hely hiányában eddig nem tudta bemutatni az érdeklő­dőknek. Különleges és országos, sőt az egész régióra kiterjedő hi­vatást tölt be az épület földszint­jén és alagsorában elhelyezkedő konferenciaközpont, amely lelki­pásztori programoknak, egyházi és kulturális képzéseknek, tanfo­lyamoknak, tudományos és más konferenciáknak ad helyet több korszerűen berendezett előadó­termével, sok száz személyes be­fogadóképességével a katolikus egyház legnagyobb ilyen rendel­tetésű intézménye hazánkban. Az épületben nyert elhelyezést a néhány évvel ezelőtt alapított Közép-Európai Intézet is, amely Káfer István professzor úr veze­tésével a magyar, szlovák, len­gyel és cseh történelem és kultú­ra közös témáit vizsgálja külön­böző országok szakembereinek együttműködésével. Ez a tevé­kenység is méltó Szent Adalbert nevéhez. Ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi évek együttműködési szerződései alapján a Rózsahegyi Katolikus Egyetem segítségével ezekben az intézményekben ha­táron túli magyar fiatalok is sze­rezhetnek hittanári és más diplo­mát, akkor valóban úgy érezhet­jük, hogy a hajdani Nagyszemi­nárium visszatért régi hivatásá­hoz. Az újjáépült Mária Valéria híd után sok fáradozás és áldozat árán megújult városunk egy je­lentős intézménye, mely ugyan­csak átnéz a Dunán és tárt ka­pukkal várja mindazokat, akik a hit, a tudás, az igaz emberség ke­resésének szándékával érkeznek a világ bármely tájáról. Legyen ez a megújulás a bazi­lika évfordulójának méltó meg­ünneplése, legyen tanúbizonysá­ga a hit és a szellem erejének és adjon reménységet egész váro­sunk számára! Tájék oztatá s főé pítészi- és t ervtanácsi véleményezésről Esztergom város közigazgatási területén különböző építési engedélyezé­sek során főépítészi-, illetve tervtanácsi vélemény beszerzése szükséges. Az alábbiakban azokat az eseteket és jogi hátterüket mutatjuk be, ahol a véleményezés elengedhetetlen feltétele az építéshatósági engedélyezési eljárásnak. Az Esztergomi Önkormányzat az országos településrendezési és építé­si követelmények szerinti helyi épí­tési szabályzat életbe lépéséig szük­séges átmeneti intézkedésekről szó­ló 61/2003. (XII. 18.) esztergomi ör. rendelete (módosítva a 16/2006. (III.23.) ör. rendelettel) 1. § (2) be­kezdésben előírja, hogy a - Településszerkezeti Tervben je­lölt műemléki jelentőségű terület, - a műemléki környezet, - a helyi építészeti örökség védel­méről szóló 28/2000.(XI.27.) eszter­gomi ör. rendeletben védett terüle­teken jelölt helyeken, - valamint azokon a területeken, ahol az illeszkedés szabályai alapján Várostörténeti tankönyv Idén szeptemberben kapják meg a 8. évfolyamos iskolások az Esztergom történetét bemu­tató tankönyvet. A tavalyihoz képest több ké­pet tartalmazó bővített és javí­tott kiadást hétmillió forintért 3000 példányban jelenteti meg az önkormányzat. A nyolcadikosok mellett azokhoz a kilencedikesekhez is eljuttatják a könyveket, akik ta­valy nem kaptak. A várostörténeti tankönyvet ingyen vehetik át a tanulók. kell elbírálni az építési engedélye­ket, az építési engedély kérelmet a helyi tervtanáccsal vagy a főépí­tésszel véleményeztetni kell. Az illeszkedés szabályait azokon a területen kell alkalmazni, ahol még nem készültek el a szabályozási tervek, illetve helyi építési szabály­zatok, úgy mint: - Palatinusz-tó és környéke, - Hegyvidék, - Pilisszentlélek, - Kertváros, - Szentgyörgymező, - Déli városrész. A főépítészi vagy tervtanácsi vé­leményeztetést bizonyos engedélye­zési eljárásokban a következő szabá­lyozási tervek területi hatálya alá tartozó városrészekben a szabályo­zási tervről és helyi építési szabály­zatról szóló önkormányzati rendelet írja elő: - Prímás-sziget - Duna lakópark (korábbi néven Szentgyörgymezői lakópark) - Búbánatvölgy - Szenttamás - Északi városrész és Szamárhegy - Királyi város, - Várhegy-Víziváros. A főépítész vagy tervtanács véle­ménye építészeti tervdokumentáció alapján kérhető. A dokumentáció tartalma, részletezettsége az adott engedélyezési eljárásban szükséges­sel azonos, de a tervtanács vázlatter­vet is elbírál. A dokumentációkon ­a terv engedélyezési eljárásban is szükséges adatain kívül - értesítési címet, elérhetőséget, valamint a ter­vező kamarai számát is szükséges feltüntetni. A tervtanácsi bírálatra a doku­mentációkat legkésőbb a Tervtanács ülése előtt egy héttel, azaz minden hónap utolsó csütörtöki napján lehet benyújtani. Á főépítész részére 1 példány, a tervtanács részére 2 példány doku­mentációt kell benyújtani, mely tör­ténhet személyesen, a Polgármeste­ri Hivatal iktatójába eljutatva, pos­tán küldve a Hivatal címére (2500 Esztergom, Széchenyi tér 1.) vagy elektronikusan, pdf-formátumban elküldve a foepitesz@esztergom.hu címre. A főépítészi és tervtanácsi véle­ményezés előtt lehetőség van a ter­vek egyezetésére keddenként kizáró­lag tervezők részére, előzetes beje­lentkezés (tel: 06 (33) 542-046) alapján 8-12 óra között; szerdánként minden ügyfél részére, a hivatalos ügyfélfogadási időben, azaz 9-12 és 13-17 óra között. A tervtanács ülését minden hó­nap első pénteki napján, 9 órakor tartja, melyről a tervező részére az ülést megelőző 5 napon belül a napi­rendek pontos időpontját tartalma­zó tértivevényes meghívót küldünk. A főépítészi véleményt, valamint a tervtanács állásfoglalását írásban kapja a kérelmező, illetve a tervező. Á fent megnevezett helyi rendele­tek teljes szövege letölthető Eszter­gom város honlapjáról, azaz a www.esztergom.hu címről. A fentiekkel kapcsolatban, várom jobbító szándékú észrevételeiket, ja­vaslataikat. Faragóné Godó Mária főépítész

Next

/
Oldalképek
Tartalom