Esztergom és Vidéke, 2006

2006-08-17 / 34-35. szám - 2006-08-24 / 34-35. szám

2006. szeptember 1

4. Esztergom és Vidéke 3 Nagyboldogasszony ünnepétől Szent István napjáig: 100 ÉVE RENDEZTÉK AZ ELSŐ ÜNNEPI HETET ESZTERGOMBAN Tervek, előkészületek Szent István napjának megülése érdekében az előkészítő bizottság serényen folytatja munkálatait. A több napra terjedő ünnepség tervezetét a bizottság kinyomatta, s megküldötte mindazon faktoroknak, melyek belevonásával az ünnepség rendeztetni fog, hogy hozzájárulásukat kikérje. Ha ez megtörtént, nagy plakátok készülnek, s az országban szétküldetnek. (július 22.) A Szent István ünnepet rendező bizottság ma du. fél 5 órakor a városháza tanácskozó termében ülést tart. Tárgya természetesen nem lehet más, mint az ünnepség részleteinek bővebb megvitatása. Azonban, ha jól sejtjük, az ülésen halasztási indítvány fog tétetni az idő rövidsége miatt. Most egy éve az idő rövidségére való tekintettel lett elhalasztva az ünnepség rendezése, s ma, egy év után, ha igaz, ugyancsak az idő rövidsége lesz az ok a halasztásra. (július 26.) Szent István ünnepe Esztergomban Lapunk múlt számában bizonyos aggódó sejtelemmel írtuk meg azt, hogy az Országos Nemzeti Szövetség kezdeményezése folytán tervezett nemzeti ünnepünk, Szent István király napjának ünnepélyes megülése, az idén is valószínűleg elmarad. Örömmel konstatáljuk, miszerint megbízható információ alapján megírt sorainkra a tények rácáfoltak. Az ünnepség-rendező-bizottság csütörtökön tartott ülésen két órán át foglalkozott az ünnepség részleteinek megvitatásával, melyen halasztási indítvány nem tétetett. Az ünnepség az eddigi tervezet alapján, valószínűleg minden változtatás nélkül lesz megtartva, csupán a tervezett reklámplakátok fognak elmaradni, melyeket a bizottság több ezer példányban szándékozott az egész országban szétküldeni, mivel a vállalkozó budapesti műintézet azokat már el nem készítheti. Örömmgl vette a bizottság tudomásul Ő Eminenciája levelét, aki a maga részéről mindenre kész, amivel az ünnepség fényét emelni fogja. Tudatta egyben, hogy körlevélben fogja felhívni egyházmegyéje papságát a búcsújáratok szervezésére. A főkáptalan készséggel jelentette ki a bizottsághoz intézett válaszában, miszerint a főszékesegyházi kincstárt megnyitja a látogatók számára. Katonai parancsnokságunk szintén készséggel ajánlotta fel a zenekart. A lábatlani cementgyár szívesen vállalkozott a gyár megtekintésére érkező kirándulók kalauzolására, sőt fogadására, ugyanígy a szászvári kőszénbánya részvénytársaság igazgatósága, mely villás reggelivel is váija a bányák megtekintésére kirándulókat. A kereskedelmi miniszter határozott ígéretet tett a mérsékelt áru vasúti jegyek kibocsátására. Eddig csupán a lábatlani Eternit-pala gyár vonta ki magát az ünneplésben való részvételből s gombolkozott be állig, nehogy a kirándulók valamelyike a palagyártás titkát ellesse. A tervezet szerint, mely még nyilvánosságra nem hozható, az ünnepség hat napra van tervezve. Kezdődik augusztus 15-én, Magyarország védasszonyának ünnepén, melyen a bazilikában Ő Eminenciája fogja az ünnepi nagymisét celebrálni. Tervezve vannak búcsújáratok, különféle kirándulások, úgy mint a Kovács-patakhoz, Visegrádra, a Dobogókőre, melyet a budapesti turista egylet vezetne, a piszkei, süttői márványtelepekre, a kőszénbányákhoz, a lábatlani cementgyárba, stb., stb. Térzene, esti zene, esetleg táncmulatság, stb. Végleges megállapítása a tervezetnek mintegy 5-6 nap múlva fog megtörténni, amiről a nagyközönség és a vidék falragaszok útján nyer értesítést. A legkisebb részletekbe menő pontos értesítést az ünneplő közönség az ünnepség tartama alatt szétosztandó repülőcédulák, falragaszok és a helyi lapok útján fog nyerni. Az utasok kalauzolásáról, olcsó lakásokról és ellátásról a hatóság és az ünnepélyt rendező bizottság gondoskodni fog, melynek címe: „Szt. István bizottság Esztergomban", s amely minden tekintetben szolgál felvilágosítással, útbaigazítással. (július 29.) [Glosszák] Szerdán, mikor a bíbor hajnal lerántja magáról vérvörös köpönyegét: ünnepre ébredünk. A reggeli nyári szellő a nemzeti trikolórt lengeti majd büszkén, fenségesen. Városunkba^ nyüzsögnek majd az idegenek. Ők lesznek a mi büszkeségünk. Midőn az első magyar király székvárosának homlokát glorifikálja egy csendes múlt és egy vértengerben fúló ezredév: illő, hogy vélünk ünnepeljen az ország is. A büszke Hunnia. A Várhegy kiálló sziklafokán bömbölni fog az ágyú. Félelmes öröm reszket át minden szavára tagjainkon. Erezni fogjuk, tapasztalni fogjuk, mily szép, mily virágzó lehetne városunk, ha a múltban mertünk volna már cselekedni. Ha a múltban is megtettük volna azt, amit oly elkésve cselekszünk. A zsidók Jeruzsáleme óriási nagyságát, fényét, minden dicsőségét a húsvét ünnepének köszönheti. Köteles volt ekkor minden arra alkalmas zsidó polgár felrándulni a szent városba. Évrőlévre emelkedett, gyarapodott a város. (...) Nem tanulhatnánk mi az ókor világvárosától valamit? Nem rendezhetnénk mi is évenként, Szent István hetében egy oly nagyszabású ünnepet, hogy az ország minden részéről kívánkozhatnának hozzánk? Nézni a mi múltunk dicsőségét. Nézni a jelen örömét. Ez az ünnep, mint a zsidók húsvétja, felvirágoztathatná városunkat. Hanem ehhez segítséget kellene nyújtania a kormánynak is. Sajnos azonban, ott kérésünk zárt ajtókra talált a vasúti kedvezményes jegyek kibocsátása körül is. Pedig ez az alapja az ünnep sikerének. Hát persze, ide nem lóversenyre jött volna az ország népe. Hanem kegyeletét rótta volna le az első nagy királynak. Ilyen alkalomra - nincs szabadjegy. A tátra - lomnici lóversenyre azonban akárki elmehetett fél áron, hogy pénzét a lópecérek, a milliomosok zsebrevágják. A nyomorban rogyásig elsüllyedt Esztergom nem érdemel annyi támogatást, mirjt a milliomos grófok lovai. És ezt vegyük mi tudomásul Esztergomban. (augusztus 12.) Ami megvalósult Esztergom ünnepe. A Szent István-ünnep rendező-bizottsága és annak albizottságai f. hó 13-án tartott gyűlésükön már részlegeiben is megállapították az ün/nepély lefolyásának mikéntjét. A napi programot mindig már előző este tenyérnyi repülő-cédulákon tudtára adja a közönségnek a rendező-bizottság. Úgy a város kö- zönségének, mint a vendégeknek ezúttal is felhívjuk a figyelmét a bazilikában a 15-én és 20-án tartandó zenetörténeti előadásokra, mit Bogisich Mihály c. püspök rendez. Ezt tesszük azért különösen, mert az előadások déli 12 órakor tartatnak, mikor már ki-ki hazamegy. Kérjük azért a közönséget, hogy e nagybecsű előadás megérdemli azt a figyelmet, hogy esetleg e napokon egy órakor ebédeljünk. A program-ívekben jelzett toronyzenék tartama alatt a Ferenc József úton nem szabad kocsival járni, hogy a közönség a maga gyönyörűségében élvezhesse a vár fokáról szárnyra kelő gyönyörű melódiákat. Az ünnepek alatt az esti órákban a Ganz és Társa Részvénytársaság villanynyal világítja ki a bazilika kupoláját. A kirándulásokra jelentkezhetnek az utolsó percig a bizottságnál. A környékről már 14-én több búcsújáró sereg érkezett, akik azonban csak Nagyboldogasszony napját töltik itt. A Szent István-napi díszfelvonulás a Széchenyi térről a bazilikába, az ünnepély egyik legszebb pontja lesz. Megjelennek ott a város mindennemű egyletei és tanintézetei, továbbá vidéki küldöttségek, a város tisztviselői díszmagyarban és a háziezred tisztikara. Aki a kibocsátott részletes programon kívül még egyebekről is akar felvilágosítást: a városházán, a rendező-bizottságnál készségesen szolgálnak vele. (augusztus 15.) Esztergom ünnepe. A nagy reklámnak nem volt meg a kellő hatása. Valószínűleg azért, mert a miniszter nem adta meg a vasúti kedvezményt. Mindazonáltal az ünnepek alatt sokan keresik fel városunkat. Nagyboldogasszony ünnepe elég forgalmas volt. Az idegenek azonban csalódott kedvetlenséggel hagyták el városunkat, mert a kincstárt a káptalan nem nyitotta fel. Szerdán a torony zenét figyelemmel hallgatta az egész város. De rossz helyen, mert a Ferenc József úton, a szikla alatt éppen semmit sem hallani. A nagyhídra vezető úton élvezhető a toronyzene a maga gyönyörűségében. Pénteken megkoszorúzta a város tanácsa Balassa Bálint költő elestének helyét. Jövőre egy emléktábla leleplezését vették már most programba. Ennek csakugyan itt az ideje! Vasárnap és hétfőn Szent István ünnepe kétség kívül sokkal forgalmasabb lesz, amennyiben vidékről, a megyének csaknem minden községéből búcsújárók érkeznek. E két napon nyitva tartják a kincstárt is. A vasárnapi prímáskerti táncvigalomra készül a haute-volée. (augusztus 19.) — Esztergom Ünnepe. A hatnapos ünnep vége elérkezett. Sz. István napján, mikor sok idegen volt városunkban s mikor ünnepünk fénypontjához értünk : egész nap szünet nélkül esett az es6. A tervezett diszfelvonulást nem lehetett a maga teljességében megtartani. Csupán a vidékről érkezett processiók indultak a Széchenyi térről. A bazilika azonban egészen megtelt. Az ünnepi szt. misén dr. Rajner Lajos püspök celebrált. Jelen volt ott főispánunk, Gyapay Pál és országgy. képviselőnk, Kmtty Károly is. Városunkba érkezett idegenekről még most nem adhatunk végleges kimutatást. Annyit azonban már megjegyezhetünk, hogy hétfőn meglehetős számmal kerestek fel bennünket a szomszéd városokból. Vasárnap és hétfőn nyitva volt az érseki kincstár is. Hanem oly soKan akartak bemenni, hogy a nagy tolakodás miau bizony nem lehetett valami nagyon élvezni a műkincsek nyújtotta gyöngy szerűséget. Ezen ünnepély lefolyásából sokat tanulhattak az intéző körök, hogy jövőre miként rendezzenek egy egészséges, és sikerült ünnepet. Bírálatok, tanulságok Glosszák. i Ünnep. Dúlta ezt a várast a tatár, a török, a német. Tépte, szaggatta, pusztította az ellenség. Nekünk, unokáknak már csak a régi fény sugara, a régi dicsőség hire maradt.! Ebből nem táplálkozhatunk. De, ha -Szt. István-kultuszt fejleszteni akarjuk. Ha országos ünneppé emeljük a Nagyboldogasszony napjától szt. István napjáig lefolyó időközt, akkor a régi dicsőségét aprópénzre: válthatjuk, akkor táplálkozhatunk is belőle. Bátran felvehetjük a versenyt a fővárossal a szt. István-ünnep rendezésében. Az ilyen ünnep lefolyásának' egyedül Esztergom lehet történelmi érvekkel és tényekkel erő-! sitett székhelye. És az ilyen egész-j séges, hatalmas, vérmes ünnep alapját vethetné városunk boldogulásának. Ebben az évben, sajna, mégkéstünk vele. Áz ünneprendezés módozatainak is mégcsak a kezdetén vagyunk. A kormány se jött segitségünkre a félárú vasúti jegyekkel. Tehát az ünnepély, melynek programmja nagyobb érdeklődéstérdemelne, nem sikerülhet úgy, mint .azt a vérmes reményűek gondolják. Hanem jövőre, ha szélesebb körben és nagyobb arányokban indítunk majd akciói, ha megnyerjük, a kormány segítségét is: az ünnepet országos érdekűvé változtatjuk. O906. ^L^sstMs 45.) Hát minket, esztergomiakat már nem vesznek komolyan. Sőt magunk se vesszük komolyan önmagunkat. Ez a mondás groteszknek látszik, — pedig igaz. Máskép nem ugrattuk volna bele magunkat egy ilyen hétfenekű fiascoba. Persze kiadtuk a jelszót : majd jövőre! S az idén? Jobb lett volna, ha inkább megirit elmarad — jövőre. Mi a rendezés előtt megírtuk lapunkban, hogy az ünnepély nagyobbszerjl rendezéséről, mint mindenről, az idén lekéstünk. Ez egyeseknek nem tetszett. Azt mondták: igenis nem késtünk el. No jó. Nem késtünk el. Mi be'Hanem Balassa Bálint eleste helyenek megkoszorúzása szégyenünkre válik. Először azt se tudjuk, hogy tulajdonképen hol esett el a 16. század jeles poétája. E kérdésben még nem distingváltak Esztergom történészei. Másodszor, még egy tégladarabbal vagy egy emlékoszloppal se tartottuk érdemesnek megörökíteni egy halhatatlan férfiú eleste helyét. Evvel kár lett volna az idegeneknek dicsekedni,- Jó, - hogy nem volt ott egy se. Egy hasznot mégis meríthet a város e halvaszületett ünnepből is A tanulságot. Most már tudjuk. leegyeztünk. S a .tőlünk telhető hogy mint kell eljárni a jövőre, erővel reklámoztuk az ünnepet.. Mert il n'y a que le premier pas Tudtuk, hogy a jó reklám már féljqui coűte; — csak az első lépés s'ker. nehéz. S mi már azt megtettük. Hát csakugyan jöttek is 5- 6-an S most tan

ui

unk sokat; miko

r egy-egy városból. Mikor itt voltak \ már finit

a i

a commedia. itt se láttak egyebet nagy reklámnál. Minden házon ott tündöklött a

1 programm. Az idegen, aki felkereste városunkat, hallgathatott volna kétszer toronyz-enét nagy lárma között. Fölmehetett volna háromszori a Bazilikába. De a kincstárt, Esz-, tergom nevezetességét, azt csak kétszer nyitották ki. Akkor oly sok volt az érdeklődő, hogy ugyancsak meg kellett szenvednie, már annak is, ki a kincstár ajtajáig eljuthatott. Hogy a vidékre tervezett kirándulások elmaradtak, annak csak, örülni tudunk. Szerencsétlen ötlet! volt ez. i t,\?eWes íe-meHyz-wi-k /Müm volt-Süe, s xíjy /nem cíí^j^WciWc"— 4n>et 2o hoAseÜke^ty ebre W{4907. axig-u-SzitfS 25.). •A n születeti: Zlnnep " -O&id&frti jutgqszájbiífá' —Miext ottíajrútbg iA^qsdCotö:

ndL-, Gsösdgeje "két éJj-túz-eJi Wirö' í&ik TWc ídsúf,. 432.7Wjt^t/ftXS léül^xJ^C^cxJl&fíV -jWptslcfceíse, kot^záty£sSZteJcgcvnrv f-tzAlcj a. SzJZrib ^skvüJv - kuJttu^x. jegye&ej]^ 'beA.dex.e:tb ohsxz^os se^Je egyile MwiM Zaek. fte^höM^JfiWixt AV5Z-4<3Z8 kőzett ckixzocLcfá; Iz^uv/zseU ci-áosa& dtcte EUevi üx. eÁrien í>aJ>2LSSa, idltift eAc Bjíke, JKtsítXá megá^öfcctást: j szcfefcfTt feaf>ott e^oie^otTWfeufu.