Esztergom és Vidéke, 2006
2006-07-13 / 28-29. szám
4 Esztergom és Vidéke 2006. jú nius 2 9. Hastáncest a Várszínházban - Mese és tánc Az Esztergomi Várszínház idei színes programjai között az érdeklődőnek hamar szemet szúrhatott az immár második alaklommal a királyvárosi pódiumon megrendezésre kerülő Hastánc Est. A várszerdai látványosság sokakat vonzott a forró nyári estén. A két részes előadássorozatot a Kőműves Krisztina vezette visegrádi Síva Tánccsoport produkciója nyitotta meg, s a hagyományokhoz híven számo^ környékbeli csoport is fellépett. így a nézők élvezhették a dorogi Zahra együttes, valamint a Nagy falusi Flóra irányította esztergomi stúdió tagjainak műsorát is. A budapesti mesterek, Vitális Anna és Seres Zoltán fellépése tette fel az estre a koronát, ám mellettük számos tanítvány is színvonalas bemutatót tartott. A közös táncok mellett az egyéni megnyilvánulások között is akadtak felejthetetlenek. Néhány táncban a szokásos kellékek is megjelentek, mint például a gyertya, vagy a fátyol. Előbbiről érdemes tudni, hogy az egyiptomi-arab kultúrkörben az esküvők elengedhetetlen produkciója, a tűz szimbolizálta összetartással és a tánc jelképezte termékenységi áldással. A hagyományosan keleti folklórt ötvöző egyiptomi, andalúz, vagy más arab táncelemekre támaszkodó koreográfiákat felvonultató estek hazánkban is egyre inkább népszerűek. Szakértők szerint a klasszikus balett tánctudására építő hastánc nem csupán népi hagyományaiban, de mozgásában, mozdulatsoraiban is termékenységi tánc. Az intim torna gyakorlatait is felvonultató koreográfiák természetesen a testbeszéd formálói, kifejezői is. Egy-egy ilyen alkotás pedig érzelmi, művészeti mondanivalójával, kommunikatív jellegével valódi része lehet tradicionális világlátásunknak. kuruc Tükörjáték a történelmi falak közt (sms) Görgey Gábor író, drámaíró műveiben minduntalan emlékezésre, emlékezetben tartásra készteti olvasóit, közönségét, és talán a fordulatos történetek miatt is népszerűek írásai, darabjai. A Tükörjáték című komédiáját magabiztos írói rutin, határozottabb jellemtipizálás jellemzi, mégis lekötötte közönségét mind Budapesten, mind Esztergomban. A művet a Budapesti Kamaraszínház játssza már két évadon át, sikerrel. Mint időnként az ottani előadásra, az író az esztergomi Várszínház történelmi falai közé is ellátogatott a június 31-ei bemutatón, kíváncsian a publikum érzékenységére, befogadó készségére. (Jelenlétére a közönséget köszöntő művészeti vezető, Horányi László fel is hívta a figyelmet.) A jelenlévők azonban ettől nem jöttek zavarba, és jóízűen kacagtak vagy eltűnődtek, ha kellett. Tűnődésre, a történelmi múltba való visszatekintésre pedig bőven volt lehetőség, bár a mű mondanivalóját gondosan megfogalmazták az időutazásra késztetett közönség számára, amely egy történet három különböző korban játszódó változatait ismerhette meg. Mert a Tükörjáték egy mai és egy 1914-ben játszódó magyar, illetve egy 1789-ben élt francia házaspár életének azonos epizódját, a színházba készülődés perceit dolgozza fel. A szolgalelkű félj elvesző mandzsetta-gombja, a nő fekete-vörös ruhája ugyanúgy évszázadokon átívelő párhuzamot alkot a darabban, mint a jellembeli ellenpontul szolgáló cseléd és a szülei elől titkon háborúba elszökő fiú alakjai. Az időben és térben távol eső jeleneteket azután úgy rendeli egymáshoz az író, hogy az adott pár az általa megtekintett színházi előadáson a megelőző kor eseménysorát nézheti végig az esztergomi közönséggel egyetemben - a színházban játszott színház megoldása bontakozik ki így, kétszeresen is. Az előadások végeztével a párok azután megbeszélik élményeiket, nem hagyva kétséget a Tükörjáték alap-mondanivalója felől. A cseléd és a fiú szerepében - ráadásul mindhárom esetben - ugyanazok a színészek lépnek színpadra - az előbbit Görgey felesége, Iván Ildikó alakítja karakteres jellemformálással. Könnyedség, a panelek felhasználása jellemzi a művet: az író a megszokott eszköztárából merítve von felszínes párhuzamot a három kor emberének viselkedéstípusai között. A közönségnek mindenesetre ez is tetszésére vált, és láthatóan élvezte az előadást. A szünetben Görgey Gábor nyugodtan vegyülhetett el soraik között, nem kellett elbujdokolnia az elégedetlen nézők elől. Hobó Faludy-estje i-ffy) Földes László, azaz Hobó gyakori vendég Esztergomban és környékén, számtalan előadói esttel szerepelt már a Várszínház színpadán. A „Ballada a senki fiáról" cím ismerős is lehet az itteni törzsközönség számára, mert ezzel a címmel 2001-ben mutatott be egy másik műsort. Akkor József Attila, Pilinszky János, Allén Ginsberg és Faludy György versei hangzottak el, most az utóbbi költő életművéből merítő estjét adta elő. Ezt Esztergom-kertváros közönsége már láthatta tavasszal a Féja Géza Közösségi Házban. Az akkori előadásról az intézmény vezetője, Tóth Tamás ma is lelkesedéssel beszél - a július 5-ei várszínházi bemutató alapján azt is megtudtuk, miért. Az előadóest kisebb késéssel kezdődött, mert a Várszínház halaszthatatlan rekonstrukciójának elodázása miatt meg kellett javítani a gyilokjáró aznap leszakadt lépcsőjét. (Ennek emlékeként a vendégeket ma is egy termetes támaszgerenda fogadja a színház bejáratánál.) A technikai hiba azután hangosítási hibát szült, de az előadás ismételt kezdése talán kedvezett is Földes László és közönsége összecsiszolódásának. Hobó ugyanis elnézően várakozva szellemesen hidalta át a várakozás A fft f ^ * "T" nfc ** Mf perceit, egy magabiztos előadóhoz illően. A bemutatón ezek után minden a tervek szerint alakult és a végén szűnni nehezen akaró vastapssal marasztalta őt és zenésztársait a közönség. Az est folyamán Faludy György megzenésített verseiből, versrészleteiből bontakozott ki a költő tematikája, gondolatvilága, melyben a honvágy, a hazaszeretetet (Honvágy; Oda a magyar nyelvhez; 1956, te csillag), a szerelem (Zsuzsának - a tömlöcből; Náladnál kétszer idősebbnek) mellett az írói öntudat (Noteszlapok; Tanuld meg azt a versemet) alkotta a meghatározó elemet. Az est ívét a recski büntetőtábor-beli évek Magánzárkája fogta közre, s közben olyan ismert költemények is elhangzottak, mint a József Attila temetése vagy a Nagy Imre. Ezeket az előadónak még ráadásszámokkal is meg kellett toldania (A haláltánc ballada). A versekhez műfajilag illő zeneszámok érzelmileg gazdag tolmácsolásához a zenekar (Nagy Szabolcs billentyű, Gyenge Lajos - dob, Hárs Viktor - basszusgitár) ugyancsak jelentősen hozzájárult. A díszlet nélküli színpadon látszott, mennyire együtt élnek ők is az előadott versekkel, hogy átélik jelentésüket. A népszerű költő életművének ilyen összefoglalása és előadása - mindezt Vidnyánszky Attila rendezte előadóestté - lekötötte a bemutatón megjelent nagyobb számú iskoláskorúak figyelmét is, akik számára ez minden bizonnyal egy nehezen felejthető, különleges irodalomórának illett be. Meglepve a népszerűségtől és a sikertől Földes László búcsúzóul egy Hobó Blues Band-koncertet helyezett kilátásba a következő évadra az eddigi előadói estek után. Ha előtte fellép Kertvárosban, vélhetően ugyanúgy szeretettel várják majd ott őt, mint ahogy most is távozott a Várszínház színpadáról. Rendezte: Sándor György „Felkerestük a kiváló humoristát, Sándor Györgyöt, otthonában, a színpadon"- kezdődhetne a várt interjú. Ellenben Sándor György keresett fel minket pénteken este, időszaki otthonunkban, a nézőtéren. A rendhagyó humor-est ismét megtöltötte a Várszínház nézőterét. A színházi évadot tökéletesen kiegészítő változatos nyári repertoár könnyed kulturális kikapcsolódást kínál mindenkinek. A Budapesti Kamaraszínház neve alatt futó önálló darab kedélyes beszélgetésbe, csevegésbe ágyazva vonultatta fel a színész-humorista nagy sikerű számait, kacagtató monológjait. Precízen szerkesztett kötetlenközvetlen nyelvi játékaival vezette fel műsorát a magyar nyelvtan szabályait a végletekig kiforgatvakihasználva. Lyukasóra című estjével járva az országot Sándor György visszatér az őt számon tartó, színházlátogató köztudatba, s értelmiségi humorával, tréfacsemegéivel, pikáns, groteszk életképeivel utat mutat a közhelyek körforgásában. Negyven évvel ezelőtt írt írásainak aktualitása, időszerű megjelenítése, gondosan válogatott csokrai elgondolkodtatóak: Vajon a rendszerváltoztatás terén van-e még pótolnivalónk? kuruc (Fotó: Bánhidy) Mindent a szemnek! Mozart-emlékest sok csókkal, kevés zenével (/. M.) Még mindig nem büszkélhetett a Várszínház teltházas előadással július 8-a enyhe nyárestéjén, amikor is Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulójára emlékezve Pozsgai Zsolt darabját mutatták be a teátrumban. A cím, Szerelmes etűdök a romantikára vágyó nézőket is elcsalta a darabra, de természetesen sok zenekedvelő (és kevéssé természetes, ezért annál nagyobb öröm: sok diák is) ott ült a közönség soraiban. A mű nem a zeneszerző valamely szerelmi történetét vagy egy-egy műve születését dolgozza fel, hanem Mozart minden szerelmi kalandját, inspiratív fellángolását egyetlen nagy vallomásba foglalja össze. A halála előtti utolsó éjszakán ugyanis égető kényszert érez korábbi kapcsolatai elbeszélésére. Ezek az élmények mozgatórugói lévén egyes zseniális művei megkomponálásának az előadás során pár művéből is felcsendühettek részletek. De mert a zenei tehetség felesége, Constanze sem maradt adós a kitárulkozással, így egymást átfonó szerelmi kalandok hömpölyögtek végeláthatatlanul a színpadon. Az évad nyitódarabja, a Médeia valamelyest hasonló találkozásról, vallomások sorozatáról szólt a szereplők utolsó, közös estjén. Ám míg a tragédiában a szó uralkodott a puszta látvány felett, nem volt szükség benne a felidézett jelenetek kosztümös eljátszására sem. Pozsgai kétszereplős romantikus színműve viszont idővel inkább csak a házastársi féltékeny versengés terepévé válik. A darab hosszúra nyúlt befejezése kétségtelenné tette, hogy a nagy muzsikus és zeneszerző emlékére állították itt színpadra, ám ez nem menti a több éve íródott mű és a színrevitel gyarló megoldásait. Népzenész és diplomata (-zső) Ritkán láthatunk néptáncot és hallhatunk népzenét a hazai televíziókban. A Duna Televízió „Elő népzene" című műsora örömteli kivételt képez. Nemrégiben egy remek portréfilmet láthattunk sok tánccal és zenével Székely Leventéről, aki Erdélyből származik és diplomata. De diplomata táskája mellett mindig, mindenhova magával viszi hegedűjét is. New Yorkban zenésztársaival diplomata kollégáinak is szokott koncertet adni. De legjobban a szabad zenélést, a táncházas összejöveteleket kedveli. A zenét erdélyi cigányprímásoktól tanulta, a szemléletet és elméletet főleg Kallós Zoltántól. Mint kifejtette: szíve vágya, hogy egyszer külföldön konzulként vagy főkonzulként eredeti, autentikus magyar népzenével és néptánccal fogadja a követség vendégeit! MEGHÍVÓ Július 13-án 18 órakor a Mindszenty iskola dísztermében Kallós Zoltán, a Kossuth-díjas és Corvin-lánccal kitüntetett népzene- és néprajzkutató életútjáról, munkásságáról, a mezőségi hagyományőrzésről, valamint a „Kallós Alapítvány" tevékenységéről tart előadást. Az eseményre - melyen rövid műsort adnak az Alapítvány városunkban nyaraló gyermekei - a belepés díjtalan. A találkozón kötetlen beszélgetésre, mezőségi népdaltanulásra, CD- és könyvvásárlásra, valamint dedikálásra is lehetőség lesz. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak!
