Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-10 / 10-11. szám

4 eszmmosn 2005. március 10. JÓ KULTURÁLIS MENEDZSER SZERETNÉK LENNI..." Beszélgetés Szeder Balázs Péterrel, a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó kinevezett i

gazgatójával - Meglepett-e a művelődési ház igazgatói székére kiírt pályázat eredménye? - Titkon reménykedtem a szakmai programom sikerében, mert pályázatomat a legjobb tapasztalataim alapján készítettem, és úgy éreztem, jól sikerült. Másokat talán meglep, hogy ilyen fiatalon kerültem ebbe a pozícióba, de azáltal, hogy a korábbi igazgató, Csernus Ferenc népművelőként továbbra is a művelődési ház munkatársa marad, könnyebb dolgom lesz. A menedzseri munka mellett kevés idő jut másfajta feladatok ellátására az intézményen belül, és Csernus úr az igazgatói minőségű munkákban nagyon jól a segítségemre van. Én egy jó kulturális menedzser szeretnék lenni, mert az intézménynek leginkább erre van szüksége. - Hogyan körvonalaznád e két vezető beosztás különbségét ? - Az igazgató dolga az intézmény összefogása, hogy ott valóban közös munka folyjon. Elődöm ezért nagyon jó igazgató volt. De egy kulturális menedzser feladata más: figyelembe veszi azt, hogy mire van leginkább szüksége a lakosságnak, ennek biztosításához megteremti a szükséges anyagi hátteret, és mindezt úgy tálalja, hogy ez érdekelje az embereket. A művelődési házban korábban ez utóbbi hiányzott. - Ezek szerint megváltozik az intézmény feladatköre is ? - Nem, mert az továbbra is a kultúra közvetítése marad. De a kiscsoportok, a jó közösségi életet élő, viszont szűk közeget érintő kis Nagyfalusi Tibor Az esti beszélgetés több izgalmas témát vetett fel. Ilyen volt például a pedagógus és a hagyományápolás. Pénzes István még nyitrai főiskolás korában fogott hozzá, a hetvenes években. Szegeden Móra Ferenc és a Dugonics Társaság kapcsolatait kutatta. Később a szülőföld, Kürt története és Májer István ottani tevékenysége érdekelte, aki „saját akaratából" lett ott falusi plébános 1857. február 26-ától. Tíz éven át volt a nagyközség lelkiatyja, tanítója, jóbarátja, a diákok gyakorlati munkájának szervezője, a tanítók „továbbképzője". Figyelme még az iskolai ülő-alkalmatosságok milyenségére és a „tompaagyúak nevelésére" is kiterjedt. szervezetek, egyesületek segítése helyett a nagyléptékű rendezvények kerülnek előtérbe. A kirakat-kultúra hiányzik az intézményből, mert sok esemény zajlik itt, de ezeket ki kell tenni az ablakba, hogy mindenki lássa. Ehhez segít a reklámszakmában eddig szerzett több éves gyakorlatom. - Milyen konkrét változtatásokat tervezel mindezek megvalósítása érdekében ? - Amit mindenképpen erősíteni kell, az a mozi. Sokan nem tudják, hogy a megszűnt városi filmszínház helyét átvette egy másik vetítőterem, amelyik szeptember óta működik, art mozi jelleggel. A vidéki mozik jövője csak ebben az irányban fejlődhet, mert nem tudják felvenni a versenyt a premierfilmeket bemutató filmszínházakkal. Esztergomban ezért délutáni tematikus vetítéseket tervezünk fix bázisú nézőközönségre építve, amelyeket közönségtalálkozókkal, beszélgetésekkel szeretnénk öszszekapcsolni. Jól működő kezdeményezés a zöld mozi az Esztergomi Környezetkultúra Egyesülettel közösen, és egy-egy hétvégén elindítunk további két sorozatot is. Az egyik Magyar tabló címmel a magyarság történetének nagy pillanatait mutatja be, tulajdonképpen történelmi filmeket. Márciusban ez a Bánk bán lesz, amelynek vetítése után 19-én az Ottót alakító Gulyás Dénessel találkozhat a közönség. A másik sorozat az Európai Unió tagállamainak filmjeivel foglalkozik, minden hónapban más országot, március Pénzes István Fontos kérdésnek tartotta, hogy „a falu kocsmájában hogyan lehet a közjót előmozdítani". Kürt igen régi település, első írásos említése 1075-ből való. (A Kürt honfoglaló törzsnév, személy- és földrajzi név, közszó.) A lakosok hajdan neves váfépítől$: voltak Esztergomban és Érsek-Újvárban, a későbbi történelemben pedig híres távírdászok a Tátrától Erdélyig. A község története a rendszerváltozásig kéziratban és szétszórtan hevert. Pénzes István az anyagokat meggyűjtötte, és falumonográfiában összesítette (2000). A legidőszerűbb beszédtéma azonban a magyarnak maradás kérdése volt. A harminc éven át tartó sokrétű tanári tevékenység, 12-én és 13-án a brit filmművészetet helyezve előtérbe. Ezen kívül bővülnének a művelődési házban a kiállítások is, mert az Esztergomi Művészek Céhe állandó galériája és a földszinti időszaki kiállítótér mellett a kávézóban is szeretnénk egy fotógalériát kialakítani, ahol az előbbiekkel párhuzamosan nyílhatnak újabb kiállítások. Terveink között szerepel, hogy a kávézó az igényes könnyűzenei koncertekbe is kapcsolódjon be, a jazz-zel, házibulikkal, rétegműíajokkal színesítve a ház kínálatát. Kulcsfontosságú továbbá a gyermekprogramok megléte, amelyet a színház és a mozi eszközeivel elégíthetünk ki. Fontosnak tartom, hogy a gyermekeket bevonjuk a kulturális életbe, mert belőlük nevelhető egy új, a kultúra iránt fogékony réteg. A rendszerváltás óta egy generáció elszokott attól, hogy ebbe az intézménybe járjon, de a gyermekeiket elkísérve még ők is betérnek ide. És mindezeken túl szeretnénk a színházi előadások számát is növelni. - Milyen kiemelkedő rendezvény szerepel a művelődési ház márciusi programjában'? - 17-én Murray Schisgal „Szerelem, ól" című színműve a Vígszínház három kiváló művésze, Hegyi Barbara, Lukács Sándor és Tahi Tóth László szereplésével kerül előadásra. Március 19-én pedig a budapesti Pitypang Színpad „Mátyás király meg az ördög" című mesejátékát tekinthetik meg a gyermekek. a magyar nyelv és irodalom tanításának gazdag tapasztalata szakcikkekben, tanulmányokban, pályázatokban öltött formát. Á címek igen beszédesek: A szlovákiai magyar irodalom tanítása, 1979; A szlovákiai magyarság történelmi emlékei és mai élete, 1996 és 2000; legutóbb pedig Gyógyírra váró magyaroktatás I-II., 2005. január és február. 2004-ben jelent meg Anyanyelvi kavalkád című, logikai készségeket fejlesztő, játékos vetélkedőre is alkalmas könyve, amit kézbe is vehettünk. Szép gyermekvers, Rudnyánszky Gyula-idézet szólítja meg az iskolásokat az anyanyelv őrzésére, védelmére: >

yA világon ékesebb nyelv / nincs a magyar nyelvnél! / Lágyan csorran ajkaidra, / mintha mézet ennél. / Egnek-földnek minden tája / összeolvad ebben: / a mennybéli angyalok se / dalolhatnak szebben." Jelentőségét pedig Felsőbüki Nagy Pál közel kétszáz ével ezelőtt írt sorai bizonyítják: „A nyelv», fontosabb az alkotmánynál is. Új alkotmányt szerezhet a nemzet, de új nyelvet nem, mert akkor már megszűnt magyarnak lenni.". ...És hogy milyenek a magyar nyelv oktatásának jelenlegi reményei nem magyar környezetben, az olvasási hajlam csökkenésekor? A globalizáció terjeszkedésében ? Már régóta új, okos tantervek kellenének, melyekben történelmiirodalmi párhuzam és összehangoltság érvényesül, s amely egységben mutatná fel a társadalmi-történelmi-irodalmi eseményeket, összhatásokat - felelte vendégünk. Pénzes István a lehetőségekhez mérten, tettekben valósította meg oktatásformáló szándékait. A dunaszerdahelyi (magyar nyelvű) Lilium Aurum könyvkiadó 1999-től sorra adja ki az ő általa szerkesztett Lant és kard című, hétkötetes „Verses Magyar Történelmünk" sorozatát. Á szerző a 2004-ben megjelent hatodik kötetet hozta el nekünk, melynek alcíme: A reformkortól az első világégésig. „Verseskötet, de mégis mintha történelemkönyvben lapoznánk" - írja a könyv fülszövege. A -Az említett változtatásokhoz, a színesebb kínálathoz milyen forrásból biztosítható az anyagi fedezet? - A fő eszköznek ehhez a pályázatok bizonyulnak, mert a költségvetés egyébként kevés lehetőséget enged számunkra. De fontosnak tartom, hogy az esztergomiak bevezető fejezetek a korszakok rövid összegzését adják, a magyarázatok pedig az események, személyek, időpontok utalásait, értelmezését, kiegészítését. A megidézett versek szerzőinek köre Bajza Józseftől (1804-1858) indul, de Szilágyi Domokos (1938 - 1976) írásait is megtaláljuk. A korszak szívszorító eseményei között felleljük az „országos temetések" méltó megemlékezéseit: Kassán a Nagyságos Fejedelmét, Késmárkon a kuruc király, Thököly Imre hazatértét. Művész-előadóink, Wernke Bernát és Darnai Tamás színesítették az estet: Kossuth Lajos-emlékműsorban idézték fel a kötetből a jog szerint is - a magyar állampolgárságától megfosztott, idős kormányzó utolsó éveinek nevezetes eseményeit. 1889 nyarán nyolcszáz magyar látogatta meg, a nagy aggastyánt olasz földön. Ábrányi Emil Szent földön (Turin, 1889. július 5.) című verse elszavalása után „nyújtotta át a magyar küldöttség Kossuth Lajosnak egy kis ébenfa szekrényben a hazai földet, melyhez Magyarország összes vármegyéi adtak egy-egy maroknyit". Az 1879. évi honossági törvény értelmében a külföldön élő (!) magyaroknak 1889. december végén megszűnt a magyar állampolgárságuk, kivéve, ha valamelyik osztrák-magyar konzulátuson folyamodtak ennek megtartásáért. Kossuth nem volt hajlandó kérelmet benyújtani. Abban az évben, amikor megszűnt Magyarország polgára lenni „egy pusztító felhőszakadás holttesteket sodort felszínre a vízaknai sóbányák valamelyik üregéből. A jól konzervált, csaknem ép hullákban honvédek tetemeit ismerték föl, akik a híres vízaknai csatákban estek el, s akiket az ütközet után ebbe a sós vizű tárnákba dobáltak ". Ábrányi Emil A halott légió című költeményében állított nekik emléket: „Hát csodák nincsenek? Tekintsetek oda, / Aztán tagadjátok! Csoda történt, csoda! / A nerrizeti hála durván számkivetve / És Vízaknán a föld ketté van repedve, / Mintha szíve mind szélesebb körben találjanak ide, és köztük akár mecénásokra is akadhatunk. Ehhez viszont az kell, hogy először mi álljunk elő egy vonzó kínálattal. - Köszönöm az interjút, és sok sikert kívánunk a tervek megvalósításához! (I. M.) volna: Megnyílik a bánya / És nedves öléből holtjait kihányja. / Ha az élők gyávák, akkor szégyenébe' / Holtakat kezd szülni a föld anya-méhe. I... I Elfogyott végképpen élők regimentje, / Hát jöttünk mi, holtak, ámbár nem izente. / Jöttünk, mert a földből felvetett a szégyen, / Eljöttünk mindnyájan, hogy maga ne légyen, / Akit elhagytatok, s akit mi követünk, / Illik azt megvédeni, kinek esküt tettünk. / Itt vagyunk! Eljöttünk dísz-őrséget állani / A nagy elhagyottnak - megholt katonák, mi!" Kossuth Lajos halála után „őfelsége Ferenc József osztrák császár és magyar király nem tudta megakadályozni, hogy a halott kormányzó hazatérjen. (...) Az állami gyászt ugyan megtiltotta, (...) de az embereket nem lehetett visszarendelni házaikba. (...) Olyan temetést se addig, se azóta nem látott a magyar világ. (...) Az egykori becslések 400 ezer résztvevőről tudósítottak ". Ábrányi Emil Hazajött! című verse az akkori, hazafias korszellemet idézi: „Jó, hogy visszajöttél, s itt maradsz minálunk. / Jobbak, hűbbek leszünk, ha sírodhoz járunk. / Kossuth közelében nem teremhet szégyen! / Nagy dologra minket szent sírod tanítván, / Nem lehet a magyar soha többé hitvány". Vendégünk Kosztolányi Dezsőt megidézve fejezte be a magyarság mai megmaradásával kapcsolatos gondolatait. A határon túli kisebbségnek politikai villongásoktól mentes, erős és tekintélyes Magyarországra van szüksége, melynek sport, vagy másféle sikereit a nagyvilágban elismerik és megbecsülik, s amely megőrzi és megvallja történelmi múltját és nemzeti tudatát. Ha nem, akkor ... elvész a többség is. A baráti terefere után azonban elméláztunk: Pénzes István kollégánk ma munkanélküli. Horváth Gáborné dr. MBKKE-tag Ruda Gábor felvételei Korszellem - pedagógia - történelem Műhely - hidak találkozó Pénzes Istv

ánnal Nagyfalusi Tibor a Műhely-hidak Párkány - Esztergom Baráti Egyesület „házigazdája" és Ruda Gábor, a Muravidék című folyóirat szerkesztője baráti-szakmai beszélgetésre hívta meg dr. Pénzes István (Érsekújvár) magyar-szlovák szakos tanárt. Gazdag életmű tárult fel ezen az esten a közönség számára, mert vendégünk egy személyben sokoldalú pedagógus-író is. Alkotásai betöltik a szakjaihoz kötődő teljes skálát. Novellákat, gyermektörténeteket ír. Magyar szakjához kapcsolódnak ismeretterjesztő kötetei a történelem-irodalom és az anyanyelv műveltségi köréből. A felvidéki magyar nyelvű diáklapokban publikál. A Szlovák Rádió Magyar Adásának mintegy hetven műsort, hangjátékot írt, vetélkedő sorozatot szervezett. Volt iskolaigazgató és 2003-tól a közelmúltig a Comenius Pedagógiai Intézet magyar nyelvi tantárgy szakértőjeként is munkálkodott. Könyvespolc: Áruló volt-e Görgey? Magyarországon az összes 48-as tábornokról, hadvezérről, politikusról, íróról és költőről van utca, tér, intézmény elnevezve, egyedül a szabadságharc tulajdonképpeni fővezéréről, Görgey Artúrról nincs még egy utcaköz sem. Egyedül Visegrádon van egy emléktábla a királyi palota szomszédságában lévő házon, mely azt hirdeti, hogy évtizedekig ott élt - és majd halt. A „közöny" oka az a ma már tudományosan is cáfolt téves fölfogás, miszerint Görgey a szabadságharc árulója volt, mivel 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az orosz csapatok előtt. Ez a szemlélet még az 1950-es években is tartotta magát, példa erre Illyés Gyula „Fáklyaláng" című drámája, melyben Illyés Kossuthból nemzeti hőst kreál, míg Görgeyből megalkuvó, gyáva árulót. A hetvenes években Féja Géza a „Visegrádi esték" című regényében már árnyaltabb képet fest Görgeyről, és a szabadságharcban betöltött szerepéről. Az egyik antikváriumban kezembe került egy réges régi „archív" könyv az árulónak bélyegzett kiváló hadvezérről. Hegedűs Lóránt (nem azonos a jelenlegi nyugdíjas református püspökkel) 1938-ban írt drámát „Görgey" címmel abból az alkalomból, hogy a Felvidék déli része vissza került Magyarországhoz (Görgey Artúr köztudottan a Felvidékről származott). A dráma rendkívül izgalmas: 1842-től követi nyomon Görgey életét egészen 1849 augusztusáig. A nagy politikai ellenfél, Kossuth Lajos a szerző szerint szándékosan nem szerepel személyesen a drámában, de rendeletei, levelei, utasítása révén szellemileg végig jelen van. Szerepel viszont a 13 hős tábornok, akikből végül is aradi vártanúk lettek. Nyomon követhetjük Görgey győztes, diadalmas csatáit, a felvidéki hadjáratot, Buda felszabadítását. De a legizgalmasabb jelenet Temesváron játszódik. Megérkezik az orosz követ a feltétel nélküli kapituláció követelésével. Görgeynek csak egy kérése van: kíméljék meg a 13 tábornok életét. De az oroszok és Haynau másképp döntenek: Görgeynek adnak kegyelmet, akit ezzel élőhalottá tesznek, a tábornokokat pedig kivégeztetik. Görgey tudja, hogy a magyar nép csak a mártírokat tiszteli, és ő hiába tett meg mindent a szabadságharc győzelméért, árulónak fogják tartani... (D. L.)