Esztergom és Vidéke, 2005

2005-06-09 / 23. szám

Szent Istuán szülőuárosa a nemzeti coíjsco bölcsője, jelképe és szolgálója POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esz tergomesvideke @ vnet. h u Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 23. szám 2005. június 9. 6 oldal Ára: 75 Ft Ülésezett a képviselő-testület A szociális ellátások rendszerének alapelvei: humanizmus és regionalizmus Lakner Zoltán, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Főiskola tanszékvezető tanára mutatta be a képviselőknek az Esztergom Város szociális szolgáltatástervezési koncepciójáról készített javaslatot. Lakner Zoltán bevezetőjében elmondta: a szociális ellátórendszer, a szolgáltatások színvonala alapvetően meghatározza egy település lakóinak életminőségét. A tervezet kidolgozása során a szakma alapelveire, a keresztény humanizmusra és a regionalizmusra építették a koncepciót. A javasolt intézkedések négy fő irányba mutatnak. A városnak természetesen, eleget téve a törvényekben, jogszabályokban előírt kötelezettségeinek, működtetnie kell ellátórendszerét. Emellett kiemelten kell foglalkozni az Esztergomot - Magyarország egészével együtt - jellemző elöregedés, a társadalom korstruktúrájának átalakulása által felvetett problémákkal. A gyermekek, a csaladok életesélyeinek növelése, segítésük is a kiemelt célok közt szerepel. Éppen emiatt Esztergom már az elmúlt évben - Európában is egyedülálló módon - megkezdte egy helyi családpolitikai rendszer kialakítását. A Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért programban a felnövekvő nemzedék életkezdésének támogatására jelentős összegeket fordít a város, az idősek ellátásáról pedig - a városi szociális, egészségügyi intézmények, a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek bevonásával, illetve közreműködésével - eltartási szerződések keretében kívánnak gondoskodni. A negyedik fő irány a hagyományos szociális ellátások fejlesztése: kiemelten kell foglalkozni a speciális élethelyzetben lévők, különösen a fogyatékkal élők és a kisebbségekhez tartozók problémáinak megoldásával. A tervezet bemutatását követően a képviselők is több javaslatot tettek a május végén ismét a testület elé kerülő koncepcióval kapcsolatban. Felmerült a közhasznú foglalkoztatás bővítésének kiterjesztése és az akadály-mentesítés problémája is. Meggyes Tamás polgármester azt is hozzátette, hogy a harmincadikai döntés előtt a rekreációra és egészségmegőrzésre vonatkozó elemekkel is kiegészül a javaslat. A vállalkozások ösztönzésére használják föl az idegenforgalmi bevételek egy részét A képviselő-testület csütörtöki ülésére készült javaslat elfogadásával tízmillió forintos idegenforgalmi alapot hoztak létre, amelyből pályázati úton turisztikai célú támogatást kívánnak nyújtani az esztergomi vállalkozásoknak. Az idegenforgalmi területen működő vállalkozások érdekeltségének fokozásától azt várja Esztergom, hogy mind a város, mind a vállalkozók kölcsönösen előnyös pozícióba kerülhetnek azzal, hogy a növekvő adóbevételekből és költségvetési kiegészítésből fejlesztésekhez és marketinghez szükséges forrásokhoz juthatnak. Esztergom ezzel a döntésével arra törekszik, hogy az adóbevétel felhasználásába bevonja az adót befizető vállalkozásokat. Ezzel együtt elérhető az is, hogy az idegenforgalomból származó források hozzájáruljanak a turisztika infrastruktúrájának fejlődéséhez. Emellett a város marketing-tevékenységére és rendezvények szervezésére kíván fordítani a bevételekből. Többek között a város webkamerája által sugárzott, több turisztikai honlapon megjelenő, valamint magyar és külföldi televíziók által rendszeresen közvetített képeken is föltüntetik majd a támogatott vállalkozások programjait. Az elfogadott felhasználási forma a vállalkozók ellenőrzési igényét is kielégíti azzal, hogy az általuk befizetett adót nemcsak rendeltetésének megfelelően, de áttekinthetően az igényeiknek megfelelően használja föl az önkormányzat. Módosult a közbeszerzési szabályzat Az esztergomi képviselő-testület fél éve fogadta el, majd módosította határozatával az önkormányzat közbeszerzési szabályzatát. A jegyző februárban küldte a Közbeszerzések Tanácsának a szabályzatot, hogy a Tanács véleményezze, a vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangban áll-e. A Közbeszerzések Tanácsa márciusi levelében küldte el véleményét, amelynek kapcsán a részben önkormányzati szervekre, az értékhatárokra, az eljárás eredményére, a felelősségi körökre, az eljárás előkészítésére és az ajánlatok bontására vonatkozóan fűzött megjegyzést. A szabályzat hatályba lépése óta a napi gyakorlat is rámutatott a szabályzat-szöveg módosításának szükségességére is, arra, hogy pontosításra szorul az a nem közbeszerzési értékhatár, amely felett szükséges három ajánlat bekérése. Erre az összeghatárra nettó kettőszázezer forintban tett javaslatot a módosító határozat. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések esetében szükséges volt a szabályzatot összhangba hozni az önkormányzat vagyonrendeletével is azért, hogy közbeszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések esetén egyértelmű legyen, mely önkormányzati szervezet illetékes eljárni. (Folytatás a 3. oldalon.) A turizmus közös fejlesztése városunkban és Révkomáromban (los) Határon átnyúló együttműködés kialakítása érdekében fogadta Esztergomban, a Megyeháza dísztermében Meggyes Tamás polgármester és Knapp János Pál alpolgármester a révkomáromi polgármestert, Bastrnák Tibort, valamint Sánta Béla területfejlesztési vezetőt. Deme László, a LISYS Fényrendszer Rt. vezető tervezője (fotónkon) tájékoztatta a két város vezetőit a középületek díszkivilágításának lehetőségéről és költségeiről. Referenciájuk már van, hiszen a várhegyi és a vízivárosi kivilágítást ez a társaság tervezte. Az együttműködésnek a turisztikai fontosságán túl egyéb praktikus oka is van. Az unió Interreg III/A Közösségi Kezdeményezés (TACIS) programja keretében szerezhető támogatás a szomszédsági fejlesztésekre. Ennek kihasználására Esztergom városa 200 millió forint nettó értékű pályázatot készített, melyhez a 12,5 milliós önrész a költségvetésben szerepel. Révkomárommal a gyümölcsöző együttműködés nemcsak erre az alkalomra szól, hanem hosszú távúnak tekinthető. Érdeklődő várospolgárainknak elmondjuk, hogy e mostani díszkivilágítási programban szerepel többek között a Városháza, a Megyeháza, a Meszéna-ház, a Belvárosi Templom, a Prímási Palota, a Zárda, a Hősök tere, Pilisszentlélek temploma, Kertváros temploma és még számos középület. Estergon Kalesi - azaz Esztergom vára Ankarában Az egymillió lakosú Keciörenben - Ankara északi kerületében, a törökök saját beruházásaként, mely forintban mérve több milliárdot tesz ki - felépítették az esztergomi vár hasonmását. Az ötemeletes, éttermeknek és bazársornak otthont adó létesítménynél a Dunát egy mesterséges tó szimbolizálja, és közel 700 méter hosszan egy vízesést is kialakítottak. Az építkezés hat évig tartott. A május 29-ei ünnepélyes megnyitón részt vett Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök, valamint kabinetjének több tagja, városunkból pedig dr. Kolumbán György és Petrovics János önkormányzati képviselők. Az esztergomi vár különleges szerepet tölt be a török köztudatban és kultúrában. Estergon Kalesi címmel egy hajdanán janicsárindulóként használt, de ma is népszerű virágének született az erődítményről. A turisztikai látványosságnak szánt kulturális központban kap helyet a török nyelvű világ tárgyi emlékeit gyűjtő új Etnográfiai Múzeum, valamint itt fogják felállítani azt a Japánban restaurált hat négyzetméteres lobogót, mely az esztergomi vár egykori török zászlója volt. Balassi ünnep - két hétköznapon A városunkban régóta hagyományos Balassa-megemlékezést idén a múlt hét elején - lapzártánkkal egyidőben - tartották meg, mégpedig a szokásosnál gazdagabb programmal. Esztergomi hősi halálának évfordulóján: május 30-án nemcsak szobránál koszorúztak, hanem a tavaly felavatott emléktáblánál is. Itt dr. Horváth István a Balassa Bálint Múzeum igazgatója idézte fel az 1594-es várostrom - benne a költő utolsó heteinek és óráinak - krónikáját. Mindkét helyszínen elhangzott egy-egy verse is: öröklétének üzenetei. Egyben „előhírnökök", hiszen a műveket tolmácsoló két diák a másnapi vers- és prózamondó versenynek is résztvevője volt. Ezt Balassa Bálint nevének legújabb helyi tulajdonosa: a Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola még márciusban hirdette meg. Városunk 1994-ben és 1999ben már adott otthont a költő tiszteletére rendezett versenynek, de ez volt az első, amely az egész Ister-Granum Eurorégióból várta a jelentkezőket. A május 31-ei rendezvény szereplői tíz középiskolát képviseltek, köztük három felvidéki magyar tannyelvű gimnáziumot is: Párkányból, továbbá a térségünkön kívüli Révkomáromból és Nagykaposról. A régi Vármegyeháza főként diákközönséggel megtelt nagytermében, délelőtt 10 órakor Gerendás János, a Polgármesteri Hivatal Tanügyi Osztályának vezetője mondott megnyitót. Ezután Meszes Balázs - a rendező intézmény igazgatója - következett, aki köszöntője végén bemutatta a zsűrit: Tóth Sándor főiskolai tanárt, József Attila-díjas költőt, Kulcsár Editet, a szatmárnémeti színház dramaturgját és Horányi László színészt, a Várszínház művészeti vezetőjét. Délután egy óráig 26 diák lépett a dobogóra, amelyet két oldalon Kántor János festőművésznek - a tavalyi Balassi-emlékév alkalmából készült - alkotásai kereteztek „díszletként". Minden versenyző két művel szerepelt: az egyiket Balassitól, a masikat bármely más magyar szerzőtől választhatták. (Ez utóbbiak között igen sokan József Attilát szólaltatták meg, bizonyára az idei százéves születési évfordulónak köszönhetően.) A zsűri nevében Tóth Sándor elnök délután két óra körül hirdetett eredményt, majd ő és - Meggyes Tamás polgármester képviseletében - dr. Kolumbán György adta át a díjakat. Az első díjat Kovács Orsolyának (Nagykapós), a másodikat Bótyik Rebekának (Szent István Gimnázium), a harmadikat Pécsi Andrásnak (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium). A npgy különdíjra Pátkai Júliát (Árpád-házi Szent Erzsébet Középiskola), Horváth Jánost (Szent István Gimnázium), Gaál Júliát (Révkomárom) és Frányó Pétert (Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium) érdemesítették. N.T.