Esztergom és Vidéke, 2005

2005-06-16 / 24. szám

roigariscsferi fíivitil BeUicb,rMmf VM Könyvé, T I 21' 'ft i )iCS

M M lei.. 170, Fcx: 33/401-9 ?g fent Istuáti szüípuárosa a nemzeti egység böltsóle, jelképe ás szoIqáltíja! POLGÁRI HETILAP www. esztergomesvideke .hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 24. szám 20C5. június 16. 6 oldal Ára: 75 Ft Esztergomi Ünnepi Játékok 2005 programjai Július 8., 19.30 óra (Vízivárosi templom): „Glória In Excelsis Deo" - ingyenes nyitókoncert. Fellép Pitti Katalin operaénekesnő, zongorázik Sándor Szabolcs. Július 9., 20 óra: Ákos-koncert állóhelyes rockzenei csemege. Július 13., 21 óra (esőnap: július 14.): Állami Népi Együttes. Pannon Freskó premier, zeneszerző Sebő Ferenc, rendező koreográfus Mihályi Gábor. Július 16., 21 óra (esőnap: július 17.): Győri Balett - Orff - Cramina Burana; Vivaldi - Stabat Mater. Július 30., 21 óra (esőnap: július 31.): Ars Longa Barokkzenekar. Hándel - Aci e Galatea - operakuriózum Rómából. Augusztus 5., 21 óra (esőnap: augusztus 6.): Lajkó Félix és zenekarának koncertje. Augusztus 12-13., 21 óra (esőnap: augusztus 14.): Musical Színház: EVITA. Webber - Tim Rice (fordította: Miklós Tibor) Jegyek: Gran Tours Utazási Iroda Ticket Express online Fesztiválok Július 15-17.: Palmetta - Gyerekek és fiatalok művészeti fesztiválja, Beshordom, Szép Magyar komédia. Július 22-24.: Ister-Granum Népművészeti Fesztivál. Ifjú Muzsikás, Dresh Mihály, Leányfalui Szekérszínház. Július 29*3^.: Mediterrán Fesztivál. Anselmo Crow, Frenkie Lato Djangology, Di Naye Kapeye, Arasunda. Augusztus 5-6.: „Szarvas Voltam Hajdanán" - József Attila Emlékezete. Sebő zenekar, Kis Göncöl. Augusztus 12-13.: Regulus Borfesztivál és Káposztafesztivál. Fonó zenekar, Hajnalkötöző, Kolompos, Söndörgő. Augusztus 13-19.: Nemzetközi Monteverdi Kórusfesztivál. Spanyol, angol, lett, amerikai, német, magyar kórusok fellépései. Augusztus 19.: Tűzijáték-verseny a Dunán, az Erzsébet-parknál. Augusztus 19-21.: Szent István Napok. Koltai-Balogh: Sacra Corona, Ghymes, Sharrie Williams, Kecskés együttes, Berecz András, Folkestra, Veracruz. Augusztus 20-21.: Esztergomi Várhegy Regéi. Aranysólyom Lovagrend, Kárpátia zenekar, Palya Bea, Budapest táncegyüttes. Július-Augusztus: Jazztergom Minden csütörtökön 20 órától Saxomazo, Kaltenecker Trió, Ricarda Salsa Club, Coolmen, Szakcsi Trió, Fodo. Városunk 12,5 milliárdos költségvetéséből 4,1 milliárd a jövőt szolgálja! (Pálos) Egy rövid hírben már tájékoztattunk arról, hogy városunk képviselő-testülete többszöri tárgyalási forduló után jóváhagyta a 2005. évi költségvetést, mégpedig 12,5 milliárd forint főösszeggel, ezen belül 8,4 milliárd működési és 4,1 milliárd felhalmozási célú kiadással. A bevételek azonban nem biztosítják maradéktalanul ezt a kiadási tervezetet, ezért 1,2 milliárd forint hitelfelvételre kényszerül a város. Nézzük részletesen a bevételi és a kiadási oldalt! A város által működtetett számos intézmény saját bevétele 940 millió. Most is, mint az előző években már hozzászoktunk a legnagyobb bevételt az adók hozzák, így a helyi adó, az Szja, gépjárműadó, egyéb adók 3,7 milliárd. Önkormányzatunk tervszerűen építette fel a vagyoni tárgyaknak, a lakásoknak, az üzleteknek az eladását, mely 1,1 milliárddal szerepel. Természetesen az ország költségvetéséből lebontott összegekre számíthat városunk, mint a tűzoltóság, egyéb más normatív támogatások 1,4 milliárd. Legnagyobb tételt, 4,2 milliárd bevételt jelent a társadalombiztosítástól és az államháztartástól érkező összeg. Nos, ezekhez a részösszegekhez még hozzájön a már említett 1,2 milliárdos hitel, így biztosított a teljes tervezett bevétel. A kiadási rovatokon legnagyobb összeggel a költségvetési szervek (intézmények, polgármesteri hivatal, kórház) kiadásai szerepelnek 8,1 milliárddal. Jövőt szolgáló beruházási, fejlesztési, felhalmozási célú kiadás, ületve korábbi ilyen célú hitel- és kamattörlesztés 4,1 milliárd. A fennmaradó 0,3 milliárd tartalék-előirányzatként szerepel költségvetésünkben. A számok között kiigazodó olvasóinknak nem meglepetés, ha leírjuk, hogy Esztergom intézményeinek működése viszi el a legtöbbet a bevételből. Városunk 9 óvodát működtet, és ezek bizony félmilliárdot jelentenek. Vezet közöttük e tekintetben a kertvárosi és a Honvéd utcai, legkisebb a Bánomi óvoda. Az általános és a városi működtetésű szakiskolák zavartalan működése 1 milliárdot von el. A sor élén a Montagh speciális iskola áll, melyet a József Attila követ. Városi irányítású a Zenede, a Szent István Gimnázium, a Balassa, valamint a Közgazdasági középiskolák, a Kőrössy kollégium. Van bölcsődénk és gyermekjóléti szolgálatunk is. A Vaszary Kolos Kórház minden tekintetben a legjelentősebb intézmény, a gyógyításhoz 731 fővel járulnak hozzá közvetlenül vagy közvetve, éves költségvetésük 3,4 millárd, mely tartalmazza a beruházási és felújítási célokat is. A város működteti a tűzoltóságot, melynek bekerülése 260 millió. Az egyéb közösségi célt szolgáló intézmények, művelődési házak, könyvtár, sportcsarnok, Szent István fürdő 150 milliót költenek. Első hallásra soknak tűnhet a polgármesteri hivatal működési kiadásaira szánt 2,5 milliárd forint, de ez sok kis részből tevődik össze. Csak a legjelentősebbeket említve: igazgatási feladatok 950, közvilágítás 71, köztisztaság 96, saját ingatlan működtetése 195, kulturális, idegenforgalmi feladatok 181, ifjúsági és sportfeladatok 25, hitel-, kamattörlesztés 40, termálfürdő tagi kölcsön 70, alapítványok 23, regionális kiadások 29 millió. Hasznos alapítványokat segít a működésben a város, mint a Balassa Kórus, a Szimfonikus Zenekar, a Várszínház, a Gitárfesztivál, Városszépítés. Az előbbiekben felsorolt költségek mögött mindenütt foglalkoztatottak sora húzódik meg. 1782 főfoglalkoztatottnak, 87 részfoglalkoztatottnak, továbbá 103 külsős munkatársnak, tehát mindösszesen 1972 főnek a munkahelye. Ezen belül is az általános iskolákban 270, óvodákban 170, a városi középfokú intézményeknél 140, a kultúra és sport területén 40, a tűzoltóságnál 66, a polgármesteri hivatalban 200 fő dolgozik. Ez utóbbihoz még csatlakozik 60 fő parkfenntartó, 30 fő közhasznú foglalkoztatású. A közterületfelügyeletet, a piacfelügyeletet, a mezőőri szolgálatot 30-an látják el. Esztergom történetében a beruházások és a fejlesztések terén 2005 a sikeres évekhez lesz sorolható, ha maradéktalanul megvalósulnak az ezirányú tervek. Kevés mai magyar város mondhatja el, hogy önkormányzati költségvetésének egyharmada jut fejlődésre. Nem meglepetés, ha az első helyen a Prímás-szigeti termál-, élményés gyógyfürdő beruházását említjük. Harmadik éve folyik az építkezés, 2005-ben elérkezett a befejezéséhez, melyre ez évben is közel 1,7 milliárdot költ Esztergom. Nagyságrendileg a fürdőt a Várhegyen folyó iskolasor követi. Ez közel van a félmilliárdhoz, mely tartalmazza a terveket, az északi Kanonoksor, valamint a volt iskola átépítését, a sötétkapu megnyitását, csatornázást, útépítést, parképítést. Több mint 200 milliót terveztek a hivatalban a Széchenyi tér átépítésére, fejlesztésére, mely tartalmazza a régészeti kutatásokat, a közművek kiváltását is. A tavalyi dorogi vízszennyezés hatására a város önálló ivóvízellátásra törekszik. Erre a beruházási tervsoron közel 100 milliót szánnak. A korábbi években megjelent írásainkban már szerepelt a városi, úgynevezett második főútvonal kiépítése, melynek kezdete, a Bánomi-áttörés már működik. Következik a Kölcsey utca fejlesztése kisajátításokkal együtt 25 millióért. A városban ott lakók tudják, hogy számíthatnak a Nagy-Duna sétány, az Öntöde, Móricz Zsigmond, Mátyás király Palkovics, Galagonyás utak újjáépítésére, mindez 36 milliót jelent. Ugyancsak befejeződik az aranyhegyi óvoda 30 millióért. Jelentős további tételek még a beruházási, fejlesztési céloknál: Széchenyi téri lakásbérleti jogok, műemléki ingatlanok, lakástulajdoni megváltások 170 millióért. Pályázati önrészek biztosítása 150 millióért, útépítési és beruházási tartalék 50 millióért, üdülővásárlás, cégalapítások, teherkomp-kikötő tervezése, erdőtelepítés, Víziváros szabályozási terve, a Palatinusz-tó rendezési terve, stb. Természetesen egy újságcikkben csak a kiemelt és fontosabb feladatokat, célokat említhettünk. Viszont mindez a maga teljességében és részleteiben megtekinthető és hozzáférhető a polgármesteri hivatalban, ahol - ügyfélszolgálati időben - a referensek szívesen állnak az érdeklődők rendelkezésére. NEM ESZTERGOM VARA! Helyreigazítás az „Esztergom vára Ankarában" című tudósításhoz Múlt heti számunkban megjelent híradás (központi hír-szolgáltatás átvétele) téves információt tartalmazott - hívta fel a figyelmünket dr. Horváth István, a Balassa múzeum igazgatója. -Az Ankarában megnyílt új török kultúrpalota nem az esztergomi vár másolata és nem is új építmény - mondta a neves régész. - A hatalmas méretű, nyolcszögletes épület valójában 1884-ben épült a régi ankarai vár területén. A török állam az épületet felújította és kulturális célra alakította át, amelynek neve „Estergon Török Kulturális Centrum". Városunk neve azért került bele a kultúrközpont nevébe, mert Törökországban a mai napig közismert egy a XVI. században városunkban keletkezett török katonadal, a híres „Estergon Kalesi", amely az esztergomi várról szól, és amely a mai napig él a török néphagyományban. Nem az esztergomi vár mása épült fel tehát Ankarában, hanem az újonnan kialakított kulturális centrum vette fel városunk nevét. Szerkesztőség