Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-28 / 17. szám

2005. április 28. eszteragoji) és vip^fre 5 Édesanyámhoz Édesanyám, vajon tudta-e, hogy így, ahogy vagyok, soha, semmikor nem hozhat elő eíjgem senki a semmiből, csak ő. O az, aki nekem egyetlen, mert egyetlene vagyok én is neki. Szerelme ljbbenő varázslata, az én vagyok. Én vagyok az álmodás, a rejtőzködő kívánság, egy szálldogáló sóhajtás, én egy vágyakozás vagyok, egy kedves titok egy barna szempárban. Lépegetek álomréten,, kezem nyújtom, el nem érem. Hiszen most még nem is vagyok! Bár valahol, ott a réten, ott ülök már az ölében, és rám gondol éppen. Egy nyári szivárvány alatt, ujja hegyére csalogat egy katicabogarat és énekel neki-Katalinka szállj el, repülj el, merre viszel engem, felfelé vagy lefelé, ég felé vagy föld felé... Zizzen is a katica szárnya és repül, repül, oda repül, ahol engem majd megálmodnak, álmodnak..., álmodnak. .., álmodnak. Csakhogy azt sem lehet egyedül, az életemet úgy egymagam el sem tudom kezdeni. A kis huncut katica, az apámat megcsalja. Rárepül a vállára, felmászik a nyakára, csiklandja az üstökét, végre, apám égre néz. Nicsak! Ott egy szivárvány..., és alatta ki is áll? Hát az én édes jó anyám. Apám csak úgy, arra ballag, s a szivárvány alá ő is leül. Akkor, pont akkor, mikor az egyik szempár a másikban elmerül, két édes leheletből én előzizzenek a semmiből. Lettem én édes, kedves gyermeke, szöszke fejű babája, az én édesanyámnak. Tudta ő ott, a nyári szivárvány alatt, hogy pont egy kékszeműt, hogy pont engem álmodott. Helyette most álmokat álmodni csak én tudok, hát én most őróla álmodok. Pettyeket álmodok egy kisbogárra, május vasárnapi illatot, le nem tépett fehérorgonát. Futok, de csak futnék hozzá, köszönni, megköszöni, hogy vagyok, de ő már valahol a szivárványai együtt ragyog. Bereczné Szállási Etelka A vers költője, Szabó István festőművész (1927 - 2001) 1975től Esztergomban élt és alkotott. Lapunkban tavaly nyáron Kaposi Endre emlékezett meg róla (EVID, 2004. július 22.), egy versét is közreadva. Bár a „képíró" lírai termése csak úgy „mellékesen" született, de értékekben korántsem szűkölködik: a sorokat érzékelhetően ugyanaz a tehetség, ugyanaz a képzelőerő formálja, amely a festményeket is. Az eddig sosem publikált kéziratos hagyatékból - őrzőjének Gábris Ödönnének köszönhetően - most a naptári alkalomhoz: Anyák napjához is illő versét választottuk. (N.T.) Szabó István: Anyám Könyvespolc Róbert von Rimscha: A Kennedy család Teste hamu! Lelke enyém! Az istentől elkértem én: bennem két lélek lakik. Övé a szebb: kitárt világ, mint mikor nyílik sok színes virág s pazarul ontja illatát. Az Ő lelke mindent befogad, megértve bút, bajt, haragot. Az O lelke balzsamként keni a sebre a harmatot. Az én lelkem mellette elaggott riadt világ, barlangból elszálló csend, sivár vidék. Az O lelke megszentelt igék: összetartó, felemelő, megbocsátó, örök erő. O Te, mindenki balzsama, lelkem támasza, szilárd kapocs. Tántoríthatatlan lélek-anyám, Te, mindig menedékem. Őrizlek, védlek, aranyló emlékek. Kezedből szórt sok drága karát. Mont-Blanc csúcsú Ararát: lelked tiszta, mint hegyi tó, mindenki belelát. Két, a közelmúltban megjelent, az Amerikai Egyesült Államokról szóló könyv van az íróasztalomon. Az egyik Márai Sándor 1953-55-ös naplója, mely különösen azért érdekes, mert Márai első Amerikában eltöltött éveinek krónikája. (Mint tudjuk, haláláig, 1989-ig az USA-ban élt emigrációban.) Márai mindig hazavágyott Magyarországra, Európába. Amerikai naplója tele van panasszal, mert csak az üzletre, a sikerre, a hatalomra és a fogyasztásra épülő amerikai életformát soha nem tudja sem megszokni, sem elfogadni. A nagy magyar író tapasztalatait mintegy politikai krónikába foglalja egy német szerző, Róbert von Rimscha közelmúltban megjelent Kennedy család" című könyve, mely egy egyszerű családkrónikánál sokkal többet mutat be: magát az amerikai társadalmat, azt a bizonyos ezerszer megcsodált, de sokszor elátkozott jenki mentalitást, melyben valóban a legjobb példa a Kennedy család karrierjének és tragédiájának története. Az közismert, hogy a két Kennedy fivért - az elnököt, Johnt és öccsét, az egykori igazságügyi minisztert, majd szenátort, Róbert Kennedyt - lelövik. Máig nem tudjuk, hogy magányos tettesek voltak-e az elkövetők, vagy valamilyen politikai csoport, netán a maffia állt a gyilkosságok hátterében. Az évekig Amerikában élő és a Kennedy család történetét kutató szerző ezekre a kérdésekre nem is próbál választ adni. Inkább a Kennedy család felemelkedésének, majd tragédiájának társadalmi körülményeit, mozgatórúgóit keresi. A szerző szerint az ír származású bevándorlók meggazdagodott utódaira szinte kivétel nélkül jellemző az, ami az egész amerikai társadalmi életre: a végtelen és féktelen hatalomvágy, a pénz és a materiális, főleg a testi élvezetek imádata. Marilyn Monroeval például mindkét Kennedy fivér viszonyt folytat, majd amikor a színésznő „sokat tud", gyanús körülmények között hirtelen meghal. John F. Kennedy nőfaló hírében állt, Róbertnek 11 gyermeke született. Az ellentmondások ellenére a Kennedy család döntő befolyást gyakorolt a hatvanas években az amerikai politikai, társadalmi életre, és még napjainkban is példaképül szolgálnak a jelenlegi hatalmi viszonyok irányítóinak, a mindenkori amerikai elnököknek és vezetőknek. (-ZSŐ) Testembe zártan pihenj, lángod lobogjon, Te, sugárzón teremtő erő! Lelkem testedből erőt merítve tör elő. Anyám, Te, életem menedéke, Te, mindennel már megbékélt, belső béke. Fekete József fotografikái az Olvasókörben (Pálos) Szentgyörgymezőn Polgár József, az Olvasókör vezetője köszöntötte a Fekete József fotografikáinak kiállítására érkezetteket, köztük dr. Váralljai Csocsány Jenő egyetemi tanárt, aki méltatta az alkotó munkásságát. Fekete József szociológus és történelem szakos középiskolai tanár éppen öt éve került városunkba, a Városháza informatikus rendszergazdája, köztisztviselő. Feladata a 170 gépes hálózat üzemeltetése, adminisztrációja, beszerzési ügyek lebonyolítása, programkarbantartás és számítógép-javítás. Hallgatója volt a Hittudományi Főiskolának, de tanult Londonban a Mill Hilli Missionary Institute-ban, felsőfokú képesítést szerzett a bölcsész diplomákon túl oktatási informatikus és rendszerinformatikus szakokon. A számítástechnikán túl hobbijának tekinti a fotózást, a fotografikát és a festészetet. Ezeken a területeken bontogatja szárnyait. Esztergomban élnek tanárnő feleségével és kétéves gyermekükkel, ezért érthető, hogy a művészeti ágakban is esztergomi témát választ. Az első kiállítása tavaly augusztusban volt a Zöldházban. Az ott kiállított képeket aukcjóra bocsátotta, és a bevételét a Vaszary Kolos Alapítványnak adta át. Ősszel Kertvárosban volt tárlata, az ott befolyt összegből a Szent Rita Otthont segítette. A Szentgyörgymezőn most látható képeit is jótékonysági árverésre szánja, ezért is ajánljuk a legszélesebb érdeklődés figyelmébe. A Fekete József megálmodta fotografikák megérdemlik a figyelmet és megtekintést. Az Olvasókör kiállítótermében május 13-áig lesznek megtekinthetők. Nyugdíjasok felvidéki kirándulása Április 15-én az ENÉKE nyugdíjas klub tagjai - Erős Miklós elnök vezetésével - dél-szlovákiai kiránduláson vettek részt: Ogyallára látogattak, ahol megtekintették a dr. Konkoly Tege Miklós által alapított csillagvizsgálót, mely jelenleg Szlovákia legjelentősebb obszervatóriuma. Látogatást tettek a híres ógyallai sörgyárban is, ahol - többek között a nemzetközi szintű és hírű Aranyfácán sört gyártják. A gyár jelenleg német cég tulajdona, és szinte minden gyártási folyamat automatizálva van. Az esztergomi nyugdíjasok a magyar népművészetéről, népviseletéről, táncairól, dalairól, népszokásairól híres Martos községben is jártak, ahol sétát tettek a Katona István néprajzos által alapított Feszty-parkban is. Szlovákiai útjukat Révkomáromban fejezték be, ahol megtekintették a híres-neves Éurópa-udvart, a Jókai múzeumot, a Városházát, a Klapka-szobrot és a szlovákiai magyar egyetemnek helyet adó, gyönyörűen felújított volt tiszti kaszinó épületét is. Tavaszi zenés evangélizáció Április 16-17-én az Esztergomi Baptista Gyülekezet zenés evangélijzációt tartott Mikszáth utcai új imaházában. Mind a két napon Révész Árpád missziós lelkész hirdetett igét. A zenei szolgálatot a debreceni baptista Lais zenekar és énekcsoport szolgáltatta. A missziós istentisztelet vasárnap szeretetvendégséggel zárult. Az ibolya meghódította a színiigazgatót - Molnár Ferenc egyfelvonásosa a Klubszínpadon Április 16-án a Bajor Ágost Művelődési Házban szépszámú közönség előtt adta elő az esztergomi Klubszínpad Molnár Ferenc Az ibolya című vígjátékot. Manapság ritkán játszanak a hivatásos és amatőr színjátszók Molnár Ferenc-darabokat, inkább a modern abszurd színház a divat. Pedig Molnár a két világháború között a legjátszottabb szerzők közé tartozott. „Az ibolya" című darabja egyszerű, kedves, vidám történet egy szőrösszívű, nőgyűlölő színiigazgatóról, akit - szerep reményében - a legkülönfélébb női taktikákkal megpróbálnak meghódítani a csinos lányok, asszonyojt. O azonban mindegyiket gorombán és hidegen kidobja az irodájából. Mígnem megjelenik egy elbűvölő, szerény fiatal lány, ő az „ibolya", aki taktikát változtat: nem próbálja színleléssel elcsábítani az jgazgató fejét, hanem igaz szeretettel beszél vele, de be is olvas neki... És itt fordul a kocka! Az igazgató lesz szerelmes a kedves lányba, és végül neki adja a főszerepet. Eddig a történet, melyet a Klubszínpad tagjai - Bakaj Ferenc rendezésében - pompás humorral, hibátlanul adtak elő. Szalay Almos kiválóan alakítja az idegbeteg, dühöngő, nőgyűlölő igazgatót, Fazekas Réka - az „ibolya" -, azaz Ilonka szerepében nyújt nagyszerű teljesítményt, Horváth Gergő pedig a zeneszerzőt alakítja mesteri fokon. A többi epizódszereplő is kiválóan helytáll. Elmondhatjuk: a Klubszínpad fiataljai profikat is megszégyenítő remek előadást hoztak létre, és kiválóan szórakoztatták, de egyben el is gondolkodtatták a nagyérdeműt! Szeretni bolondulásig - Szécsi Pál szerelmeiről Szécsi Pál a hatvanas évek egyik legnépszerűbb táncdalénekese és a nők bálványa volt. A mai fiatalok legfeljebb slágereit (Gedeon bácsi, a nők bálványa, Kék csillag, Két összeillő ember, Pillangó, Szereted-e még...) ismerhetik régi lemezekről. Fiatalon - a sokadik kísérletére - öngyilkos lett, miután utolsó, és egyben legnagyobb szerelme, Dómján Edit is végzett, magával... Április 14-én a Bajor Ágost Művelődési Házban zsúfolásig megtelt a nézőtér: a budapesti Áranytíz Teátrum „Szeretni bolondulásig" című zenésjátéka - mely Szécsi Pál életét mutatja be, Pozsgai Zsolt rendezésében - vonzotta a közönséget. A darabot, melyben a híres énekest egy másik neves zenész, Gergely Róbert alakítja, maga a rendező írta. További szereplők: Borbáth Ottilia (Dómján Edit szerepében), Maronka Csilla (Szécsi Pál nővérét alakítva), Nádas György és Radó Denise..., hogy a legismertebbeket említsük. Szécsi Pál szerelmi történetei elevenednek meg a színpadon. Hat nő, hat szerelem, és hat öngyilkossági kísérlet. Palit és nővérét szüleik korán elhagyták, így intézetben nőttek fel. Édesanyjuk Amerikába disszidált és még csak nem is válaszol a leveleikre. Szécsit a véletlen a manöken pályára sodorta, majd később, mint táncdalénekest fedezik fel. Sikert sikerre halmoz, de a szerelemben nincsen szerencséje. Az énekes elkeseredetten kapaszkodott mindenkibe, aki elfogadta szeretetét. Ám annál nagyobb volt a csalódása, amikor visszaéltek vele. A darab tehát hat szerelem története: kezdve a lengyel manökentől egészen a híres színésznőig, Dómján Editig. Közben kibontakozik egy szeretnivaló sors, egy egész korszak, a hatvanas-hetvenes évek társadalmi világa, valamint Szécsi örömei és kudarcai. Közben szól a zene, a nagy slágerek sorra követik egymást - egészen az utolsó búcsúig, melyet a rendező nagyon szép lírai megoldással és párbeszéddel - már zene nélkül - fejez be. Pozsgai darabja egyszerre nagyon komoly, tragikus és tanulságos, ugyanakkor szórakoztató is egyben. Felejthetetlen élményt jelentett azoknak, akik ezen az estén beültek a ház fülledt színháztermébe: igazi szerelmi drámát láthattak. Szent György-napi vigasságok Az elmúlt hétvégén - április 23-24-én - rendezte meg a Szentgyörgymezői Olvasókör a hagyományos Szent György-napi iíjúsági és sportnapokat, valamint az ún. főzőversenyt, a „babfesztivált". Á szombati nap különböző sportvetélkedőkkel (teke, sakk, asztalitenisz, rejtvényfejtés, aszfaltrajz, kerékpár-ügyességi verseny, kispályás labdarúgás) telt el. Másnap - az Olvasókör udvarán - rendezték meg a „babfesztivált", melynek „eredményeit" - a finom ételeket - végül is a versenyzők és a közönség közösen fogyasztott el. A program kulturális előadásokkal folytatódott: fellépett a Leánynevelő Intézet diszkó-tánckara, Szlovákiából az ebedi citerazenekar, továbbá Sirály Laura Kárpátaljáról, aki orosz, ukrán és magyar dalokat adott elő. A műsort össztánc és mulatság követte Weis János zenéjére. Napnyugta után az Olvasókör udvarán zene- és énekszó kíséretében felállították a májusfát, majd a férfiak szerenádot adtak az őket gyertyával váró leányoknak, asszonyoknak, Dezső László