Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-28 / 17. szám

2005. április 28. eszreiagofl) 6s vip^fte 3 Ülésezett a képviselő-testület Harmincnyolcmillió a gazdasági kapcsolatok bővítésére Harmincnyolcmillió forintot nyert Esztergom Város Önkormányzata a magyar-szlovák határmenti gazdasági kapcsolatok fejlesztésére kiírt pályázaton. Az Európai Uniós Phare-CBC alapból folyósított támogatás segítségével a város elkészítheti az Esztergom-Párkány között megépülő új, vasúti és közúti híd hatástanulmányát és látványtervét. Ugyancsak ebből az összegből készül el az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet stratégiai programja is. A híd megépülésével és a gazdasági övezet létrehozásával kapcsolat létesül a Duna két partjának, a Süttőtől Eszter­gomig terjedő magyarországi és a Párkány-környéki dél-szlovákiai terü­let ipari-termelő vállalkozásai és szállítási kapacitásai között. Elkészült a Víziváros és a Várhegy építési szabályzata A MŰ-HELY Területfejlesztő és Tervező Rt. elkészítette Eszter­gom, Víziváros és Várhegy Helyi Építési Szabályzatát és Szabályo­zási Tervét, melyet végső formájá­ban a szakhatósági vélemények, lakossági észrevételek szükséges beillesztése után a képviselő-tes­tület rendelettel fogad el. Az elfo­gadott szabályozási terv hatályba lépésével az érintett területre vo­natkozó változtatási tilalom azon­nal feloldódik. Esztergom Város Önkormány­zata tavaly elfogadta Esztergom Város Településszerkezeti Tervét, ezzel lehetővé vált, hogy a város­ban megkezdődjék a helyi építési szabályzatok kidolgozása. Az Épí­tési törvény előírja, hogy a telepü­léseknek szabályozási tervet is kell készíttetnie a különös odafi­gyelést igénylő védett területeinek egészére. Esztergom város Víziváros és Várhegy városrésze a település­szerkezeti tervben meghatározott műemléki jelentőségű, védett te­rületen belül fekszik. A Bercsényi M. utca - Dózsa Gy. tér - Vécsey K. utca - Vár utca - Vár köz - Dobozi M. utca - Fecske utca - Kőrössy László utca - Várfok utca - Iskola utca - Batthyány L. utca - Liszt F. utca - Kis-Duna sétány - Sobieski sétány által határolt terület a vá­ros belső, óvárosi részéhez tarto­zik; itt található a Bazilika, a Vár, a Szent István tér és a Vár alatti Duna-part. A terület kivételesen gazdag és jelentős múltjára való tekintettel - a komplex szemlélet érvényesítése érdekében - a szo­kásos tervi előzményeken túl önál­ló kutatás keretében az építészek feldolgoztak olyan régészeti, vá­rostörténeti és építészeti doku­mentumokat is, melyek eddig együtt még nem szerepeltek sehol. A testület múlt heti ülésén a képviselők szabad jelzést adtak az egyeztetési folyamat elindításá­hoz. A nehéz helyzetben lévő családok adósságrendezése Napjaink egyik akut szociális problémáját, a közüzemi díj-, lak­bér- és lakáshitel-tartozást felhal­mozott családok helyzetének ren­dezésejelenti. 2003. január l-jével új szociális ellátással, az adósság­kezelési szolgáltatással bővült a szociális ellátások köre Eszter­gomban. Az eredményes adósság­kezelés elképzelhetetlen a szolgál­tatókkal való együttműködés és megállapodás nélkül, ezért Eszter­gom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazta a polgármestert, hogy kösse meg az együttműködési megállapodá­sokat az E-ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Rt.-vel, az ÉGÁZ Rt.-vei, a PROMTAVHO Kft.-vel, az Észak-dunántúli Vízmű Rt.-vei, a Strigonium Rt.-vei és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondvi­selés Háza, Családsegítő Szolgála­tával. A gyakorlati tapasztalatok egy­értelműen igazolják, hogy az adós­ságrendezés terén pozitív válto­zást csak rendszerszerű, tartósan működtetett program hozhat. Az új szolgáltatás azoknak az eladó­sodott, szociálisan rászoruló csalá­doknak kíván segítséget nyújtani, akik maguk is készek és képesek tartozásuk részbeni rendezésére. Ezt a részleges fizetőképességet egészíti ki a támogatás, a méltá­nyolható körülményekhez igazo­dóan. Az adósságkezelési szolgáltatás két elemből áll: az adósságcsök­kentési támogatásból és az adós­ságkezelési tanácsadásból, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza - Családsegítő Szolgálata végez. Beépülhet a Kossuth Lajos utcai gödör Megadták a képviselők a két­éves beépítési haladékot a város­ban gödörként emlegetett, a Kos­suth Lajos és az Arany János ut­cák kereszteződésétől nem mesze lévő foghíjtelek beépítéséhez. Esztergom belvárosában több mint egy évtizede megoldatlan a 14-16-18. házszámú telek beépíté­se. Az önkormányzat által kisza­bott kétéves beépítési türelmi idő lejárt, ám a telek tulajdonosai je­lezték: találtak olyan vállalkozót, aki az ingatlanra építkezni kíván. A jelenlegi tulajdonosok azzal a kéréssel fordultak az önkormány­zathoz, hogy ne indítsa meg a kisa­játítási eljárást, hanem 2007-ig hosszabbítsa meg a beépítési köte­lezettség határidejét, hogy a leen­dő vevőt ne fenyegesse az ingatlan kisajátításának veszélye. A vevője­lölt Esztor Kft. már az előszerző­dést is megkötötte, és kilencszáz­milliós hitelígérvényt is bemuta­tott, bizonyítandó a beruházási és építési szándék komolyságát. A képviselők úgy döntöttek, ha a vásárlás létrejön, meghosszab­bítják a határidőt. Közbeszerzési tervet fogadott el a képviselő-testület A képviselők elfogadták a város közbeszerzési tervezetét. A közbe­szerzésekről szóló törvény előírja az önkormányzatoknak, hogy ter­vet állítsanak össze arról, milyen területeken, milyen céllal kíván­nak közbeszerzési eljárást folytat­ni. A terv az önkormányzat hosszú távú fejlesztési terveit összefoglaló Gyarapodás Programja, a kétéves felhalmozási-beruházási program, és az idei költségvetés elképzelései alapján tartalmazza a jelentősebb beruházásokkal kapcsolatos köz­beszerzéseket. Az éves tervben olyan tételek szerepelnek, mint új utcanév-táb­lák vásárlása, amelyeken a törté­nelmi városrészek neveit is föltün­tetik, iskolatej-beszerzés, több épí­tési beruházás, többek közt a Sö­tétkapu és az északi Kanonoksor útépítése, épületeinek felújítása. A Széchenyi tér rekonstrukciója, a volt Kossuth- és Balassa-iskola át­alakítása, az Aprófalva Bölcsőde felújítása, engedélyezési vagy kivi­teli terveinek elkészítésére, vala­mint az építési munkák elvégzé­sére is ilyen eljárást írnak ki. A ragadozómadár-védelemnek kiemelt fontosságú feladata ebben az évben a parlagi sas (Aquila heliaca) tojásainak, fiókéinak és a felnőtt példányok életének biztonsá­gossá tétele, és a további szaporula­tok elősegítése. Április 22.: Nemzetközi Föld Napja A Föld napja mozgalom 1970. április 22 ;én indult útjára az Egyesült Államokból. Akkor 20 millió ember emelte fel a szavát a talajt, vizeket szennyező hulla­déklerakók, a levegőt egyre sú­lyosabban szennyező közúti köz­lekedés, a fogyasztói társadalom, a fajok kiirtása, a természetes élőhelyek eltűnése ellen. A prob­lémák mit sem változtak, csak újabb veszélyforrások sorakoztak fel: az éghajlatváltozás, a minket körülvevő százezer mesterséges vegyület, melynek hatásáról mit sem tudunk, a tengerek be­szennyezése... Mégis történt vál­tozás. Harmincnégy éve egy or­szágban 20 millió ember, ma már 184 országból több mint 300 mil­lió ember mozdul meg a Föld Napján. A problémák felvetése mellett már megindult az alter­natívák kidolgozása, a tüntetések családi, közösségi eseménnyé ne­mesültek. A tiltakozásokat milli­ók esetében példamutató környe­zettudatos életmód kialakítása követte. A Föld Napja ma már nem a problémák, hanem a lehet­séges alternatívák napja - és egy­re több ember számára. Az Esztergomi Környezetkul­túra Egyesület április 22-étől több helyszínen gazdag Föld napi programokat szervez. Ezen a hé­ten £ következőket tervezik: Április 28.,14-17 óráig: HÍD­f )rogram. Környezeti nevelési há­ózatépítés a budapesti EMLA Alapítvány és az Esztergomi Kör­nyezetkultúra Egyesület közös szervezésében. Előadások, workshopok, közös műhelymunkák a helyi pedagó­gusok és civil szervezetek bevo­násával. Helyszín: Montágh Imre Álta­lángs és Speciális Szakiskola. Április 30.: Környezetvédel­mi programok (környezetvédelmi gyerekjátékok, totók, beszélgeté­sek) a Nap-Ut-Nap, egész napos civil rendezvénysorozaton a Do­rogi és Esztergomi Környezetvé­dő Szervezetek együttműködésé­ben. Helyszín: Dorog, Művelődési Ház, szervező: Nap út Alapítvány Április 25..- május 1.: Nemzetközi TV-mentes hét. A parlagi sas nagy méretű - 77-84 cm -, zömök testű madár. Barna szí­nű, világos tarkófoltja és jellemző fe­héres vállfoltja, mély „káu-káu-káu" hangja van. Keringés közben szár­nyát egyenesen tartja. Szórványos fészkelőnk. IJatalmas fészkét magas fákra építi. Élőhelye az erdős, nagy fákkal ritkásan beszőtt sztyepp, rit­kábban a nyílt, füves puszta. Fő táp­láléka az ürge és a hörcsög. A nyulat, az őz- és muflon-gidát is el tudja fog­ni, de ezek egyáltalán nem jellemző és fenntartó táplálékai. A sasfiókák áprilisban már kikelnek. Júliusban általában kettő, de többnyire csak egy éri meg a kirepülést. A hazai pá­rok a költő-helyeken telelnek. A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület több évtize­des erőfeszítése látványos eredmé­nyeket szült a ragadozómadár-véde­lem területén. Az egész Európában veszélyeztetett parlagi sas becsült hazai állománya a 80-as években 20 párról 75 párra emelkedett. Klotz József Könyörgés a környezetért SZÁLLÁSI cflPPflD 'ypp qörOQCfSflKÖPHrEZfTÍPT A fenti címmel épp a Föld Napján került ki lapunk nyomdájából - az Esztergomi Füzetek 7. darabjaként ­Szállási Árpád legújabb verseit tar­talmazó kötet. A Bencze Zsolt ter­vezte több mint 200 oldalas kiad­ványból az alábbi verset emeltük ide: Mandulafa Előttünk partoldalban egy mandulafa ma is áll, tavasszal mindig kivirágzott, most száraz, mint a kórószál. Kora még nem indokolta, hogy ne bontsa ki szirmait mediterrán színpompája utcánk szélén már nem virít. Monteverdi nevéhez illett ez a piciny fa még tavaly, mára zöldellő társak közt fűrészre váró üres gally. Szeretném, ha észrevennék és ültetnének másikat, mert a mandula ágain a fagyban is rügy fakad. Tájunk színes tartozéka, kora tavaszi mandula, mindig elsőként virágzott, azért hiányzik annyira. A „GM-mentes régióért" Esztergom képviselő-testülete, felismerve a géntechnológiában rej­lő veszélyeket, génmanipuláció­mentes övezetté nyilvánította Eszter­gom közigazgatási területét. Mivel a mezőgazdasági növények genetikai módosítása még mindig új technoló­giának számít, amelynek biztonsá­gossága továbbra is tudományos vi­ták tárgya, valamint a genetikailag módosított növények termesztése megoldatlan jogi, gazdasági, társa­dalmi és etikai problémákat vet fel, ezért a város nyilatkozatban vállal­ta, hogy minden lehetséges eszköz­zel elősegíti a GM-növényeket nem használó mezőgazdasági rendszerek erősödését és fejlődését, GM-mentes politikát követ az általa nyújtott szolgáltatások terén, figyelemmel kíséri a GM-növények kibocsátására és forgalmazására kiadott enge­dély-tervezeteket és amennyiben szükségesnek ítéli, jelzi a géntech­nológiai hatóságnak, hogy Eszter­gom városát vonja ki az engedély ha­tálya alól. (Sajtóközlemény) „Esztergom Város Tiszteletbeli Polgára" cím adományozásának szabályzata A testület rendeletet alkotott az „Esztergom Város Tiszteletbeli Pol­gára" cím adományozásáról. A város márciusban csatlakozott Hódme­zővásárhely „Tisztetbeli polgár címet a határon túliaknak!" kezdemé­nyezéséhez, és módosította kitüntetésekről szóló rendeletét. A szabály­zat értelmében Esztergom tiszteletbeli polgárának tekint minden hatá­ron túli magyart, aki „magyarságát vállalja és Magyarország határain kívül él". Szent István városa az „Esztergom Város Tiszteletbeli Polgára" cím adományozásáról szóló dokumentumokat mindenkinek átadja, vagy eljuttatja, aki az esztergomi önkormányzathoz fordul levélben vagy elekt­ronikus úton a 2500. Esztergom, Széchenyi tér 1., vagy a varoshaza@ esztergom.hu címen. A címet elismerő dokumentumokat minden év­ben három alkalommal adják át: a március 15-ei és október 23-ai nem­zeti ünnepen és a trianoni szerződés aláírásának évfordulóján, június 4-én. Mint ismeretes, Hódmezővásárhely a népszavazási kudarc után döntött úgy, hogy tiszteletbeli polgári címet ajánl „azoknak a határon túli magyaroknak, akik bármely okból arra kényszerültek, hogy életü­ket határainkon túl éljék le". Esztergomban, Sopronban és Hódmező­vásárhelyen érvényes lett volna a kettős állampolgárságról szóló nép­szavazás, mert a polgárok több mint egynegyede igennel szavazott a kettős állampolgárság megadására. Esztergomban a választásra jogo­sultak 27 százaléka igennel voksolt a szavazáson. (Sajtóközlemény) Látogatás a környék szeszfőzdéjében A közelmúltban fél napot tölthettem el a Tokod faluhoz tartozó pin­cesoron üzemelő szeszfőzdében. Odaérkezésemkor már javában műkö­dött a főző, többen várakoztak a párlatra. A szeszfőzdét üzemeltető és kezelő Kriska Róberttől megtudtam: a nagyszámú jelentkező miatt a főzetéshez több hónapos előjegyzés szük­séges. Elmondta: tíz évvel ezelőtt került a főzőbe, amely az 1940-es évek vége óta működik. A pálinkafőzés idénymunka, melynek a téli hónapok­ban van a szezonja. Ékkor naponta reggel 5-től este 5-ig dolgoznak. Ez az épület a térség kedvelt főzője a szőlősgazdák körében. Velünk egyidőben Piliscsévről, Kesztölcről, Sárisápról, Pilisszántóról is voltak gazdák. Járnak ide Nyergesújfaluból, Piliscsabáról, Eszter­gomból és természetesen a közvetlen településről. A várakozás idején véleményeket cseréltek az ott tartózkodók, akik egybehangzóan tejjes elégedettségüknek adtak hangot az ott lefőtt párlatra vonatkozóan. Épp ezért törzsvendégeknek számítanak, hosszú évek óta ide hozzák pálinka alapanyagaikat. Elmondták, a főzési ciklus teljes ideje alatt ellenőrizni tudják a folyamatot, sőt a 400 literes főzőüstök töltésében, ürítésében, tisztításában, a lepárolt pálinka fokolásában, a tűz fenntartásában tevő­legesen is részt vehetnek, s ez megnyugtató számukra. Erre a fokolásra a második, az ún. tisztázó lepárlás után kerül sor. Ekkor állítják be a kí­vánt szeszfokot is. Ez hitelesített, kombinált (hőfok, szeszfok) műszer­rel és mérőhengerrel történik. Miután mindezeken túl vagyunk és a kötelező adminisztráció (bi­zonylatok, számla) is megtörtént, már csak a kóstolás marad hátra, ami ilyenkor szinte magától értetődő. (nati) 2005: a parlagi sas védelmének éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom