Esztergom és Vidéke, 2005

2005-04-14 / 15. szám

%mi Istüán sMMmti a nemzett egység bölcsője, jelképe és szolgálója! POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 15. szám 2005. április 14. 6 oldal Ára: 75 Ft Fejlesztési program a közös tervek megvalósítására Az esztergomi Vár Lovagtermében tartott közgyűlésükön fogadták el a térség polgármesterei az Ister-Granum Eurorégió fejlesztési programját. A települések fejlesztési koncepcióival összhangban elkészült program fontos lépés a szervezet történelmében. A dokumentum egyik feltétele az Európai Unió által kiírt pályázatokon történő elindulásnak, ezzel a programmal válik az együttműködés a Brüsszel által elfogadott és előírt feltételeknek megfelelő eurorégióvá. A magyar és szlovák térség száz települését magában foglaló társulás együttműködésének tapasztalataira támaszkodva, az alulról indult kezdeményezéseket koordinálva a fejlesztési program a tervek közös megvalósítását segíti. A közös történelem, a gazdasági előnyök és a gyorsan fejlődő társadalmi kapcsolatok számos előnyt nyújtanak. Ezeket az előnyöket érdemes kibontani és kihasználni a térség polgárainak érdekében. Az Európai Unió pénzügyi forrásaiból a regionális politikák támogatására fordítandó alapokból a 2007 - 2013 közti uniós költségvetési periódusban lehetőség nyílik az uniós normáknak megfelelő programrégiók fejlesztéseinek, beruházásainak támogatására. Ezeknek az elvárásoknak kívánt megfelelni a 2003 novemberében megalakult Ister-Granum Eurorégió a fejlesztési program elkészítésével és elfogadásával. A dokumentumot - Esztergom város megbízásából - a Pro Ruris Kkt. dr. Kulcsár László, a gödöllői Szent István Egyetem professzora vezetésével készítette el. A tervezési folyamat első szakasza a helyzetfeltárás, amelynek során ismertették az Eurorégió fejlesztésével szorosan összefüggő gazdasági és társadalmi szektorok helyzetét, fő sajátosságait. Ez a problémaorientált elemzés a fejlesztési stratégia megalapozását szolgálta. A második szakasz a fejlesztési „forgatókönyvek" elkészítése volt, ennek eredményeként három forgatókönyv ismertetésére került sor a múlt szerdai közgyűlésen. A polgármesterek által kiválasztott változat segítségével a régió maximálisan kihasználhatja lehetőségeit és adottságait. A szereplők közötti hatékony koordinációval optimális fejlődési trend alakul ki, a régió forrásvonzó képessége, nemzetközi ismertsége és elismertsége nő. A dokumentumba beépítik a régiós települések fejlesztési elképzeléseit, terveit, amelyeket a közgyűlésen ismertettek a javaslathoz hozzászóló polgármesterek, így a régió adottságait maximálisan kihasználó fejlesztési forgatókönyv szerint a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság valamint a turizmus területén olyan fejlesztéseknek kell megvalósulnia, amelyek a települések fejlesztési terveivel teljes összhangban szolgálja a térség érdekeit. (Sajtótájékoztató) Égett a szeméttelep (Tájékoztató) Április 7-én hajnalban kigyulladt a hulladéklerakó telep Esztergom határában. A városban is érezhető átható szagú füsttel égő szemét oltására hat tűzoltókocsi sietett a megye minden részéből. Nehezítette az oltásban résztvevők munkáját, hogy a telep közelében nincs vezetékes vízhálózat. Az égő hulladékot földdel takarták le a környékbeli építőipari vállalkozók munkagépeinek segítségével. Kemecsi László alezredes, a katasztrófavédelem védekezési munkájának vezetője elmondta, a tűz kettes besorolású, kiemelt veszélyességű volt. Bár a polgári védelem vegyi vizsgálata szerint a füsttel terjedő káros anyagok mennyisége nem haladta meg az egészségügyi határértékeket, az alezredes arra kérte Esztergom polgárait, ne nyissanak ablakot, amíg a nehezen elviselhető szagú füst el nem hagyja a várost. A polgármesteri hivatal, a katasztrófavédelem, független és kormányzati szervezetek munkatársai egymástól függetlenül figyelemmel kísérték a levegőbe került szennyezést, annak érdekében, hogy Szent István városának lakóit megkíméljék az olyan veszélyektől, mint amilyenek a tavaly augusztusi ivóvíz-szennyezéskor voltak. Akkor a Dorogon működő hulladékégetőből szabadultak el súlyosan mérgező vegyi anyagok, amelyek bekerültek Esztergom vezetékes vízhálózatába. A füstölgő szemétre órákon át teherautókkal hordták a földet, a munkálatok idején a helyszínen tartózkodott Meggyes Tamás polgármester is: Az esztergomiaknak joguk van tudni, milyen anyagok kerültek városunk levegőjébe a csütörtöki tűz során - mondta a polgármester, miután a helyszínen tájékozódott az oltási munkákról. - Három kérdés tisztázására indítok vizsgálatot - jelentette ki Meggyes Tamás. A legfontosabb: egészségünkre, környezetünkre ártalmas anyagok szabadultak-e föl az égés során, és mi égett a telepen. A második: milyen körülmények közt szállították be és tárolták a hulladékokat a lerakóban, és szabályos volt-e a kezelése. A harmadik: hogyan alakult ki a tűz a telepen, és a lerakóban rendelkezésre állt-e minden, a gyors és szakszerű oltáshoz szükséges eszköz. Esztergom, az esztergomiak nevében köszönöm Kalmár László és Szaller Gyulp, vállalkozók, a Juhásztransz és a Rumpold kft-k, a Viadom Rt. és az Állami Közútkezelő Kht. segítségét. Nekik és munkagépeiknek, valamint a tatabányai, nyergesújfalui, komáromi tűzoltóknak köszönhető, hogy sikerült rövid idő alatt megfékezni a tüzet. Köszönöm a fővárosi polgári védelem vegyi felderítő csoportjának munkáját, akik a helyszínen és Esztergomban is mintát vettek a füstből, illetve a levegőből, azt elemezték, hogy időben megtehessük azokat az intézkedéseket, amelyekre végül - nagy szerencsénkre - nem volt szükség" - zárta szavait Meggyes Tamás. Az Erzsébet Park lehet városunk legkedveltebb pihenőhelye (Pálos) Esztergom ezeréves történelmében különösen a középkorban elsősorban védelmi szerepet töltött be a vízivárosi épített kőfal. Előtte cölöperőd védte ezt az erődítményt az ellenséges hajók kikötésétől. Az évszázadok alatt változott a Duna-meder is, mindinkább visszahúzódott a mai vonalába, majd a II. világháborút követően a jeleplegi partszakaszt feltöltötték. Átlag 1,5-2 méterrel emelték meg, helyenként még ennél nagyobb magasságban, eltakarva a középkori kőfalat. Eltűnt ezzel a fal egyharmada, az ott épített 10x5 méteres kőmedence, a dzsámi bejáratából csak a kapuív látszik ki. A kert erkélye már-már komikusan alacsonynak hat. A középkori Esztergomnak ez a hosszú századokig látható képe eltűnt. Ennek visszaállítására már nincs lehetőség. A mai esztergomiak szívesen sétálnak, kirándulnak, sportolnak ezen a többhektárnyi területen, melynek talajzatán és növényzetén érződik, hogy egyenetlen, hepehupás, és olyan, mint amilyennek a természet alakította. A polgármesteri hivatal megrendelte a rendezési tanulmánytervet, melyet a szentendrei Pirk Park Betéti Társaság készített el, nevezetesen Balla András Esztergomban jól ismert kertépítész, valamint Pirk Ambrus és Barnabás tájépítész mérnökök. Érdeklődésünkre a tervezői elképzeléseikről a következőket tudtuk meg. - Az Erzsébet-park és a Víziváros történetéhez szervesen kapcsolódnak mindazok a mesterségek, munkák, építmények, úszótestek, pontonok, melyeket a Duna éltet. Feltétlenül mindezeket meg kell jelenítenünk az Erzsébet park partjainál egy szabadtéri vízi múzeumban. Emlékezetes, hogy néhány évtizeddel ezelőtt még működött ezen a Duna-szakaszon a halászati szövetkezet úszóbázisa. Még fellelhetők azok a vízimalmok, bödönuszályok és más vízi alkalmatosságok, melyeket felújítva, rekonstruálva hazánkban egyedülálló hangulatú látványegyüttest adnának. Ennek méltó környezetet adhat a vízi várfal, a megépítendő reprezentatív park, továbbá a Várhegy a Bazilikával és a várpalotával. Tervező munkánk során figyelembe vettük, hogy az Erzsébet-park és környezete munkahelye és lakhelye volt a halászoknak, molnároknak, hajósoknak, tutajosoknak. Kijelenthetjük, hogy az esztergomi Duna-part egyik legkedvezőbb adottságú helye az Erzsébet-park. Ezért a kialakításánál figyelembe vettük, hogy a vízpart idézze a múlt intenzív vízi életét, de kapcsolódjon a maihoz is. Legyen ez a Duna-part a város egyik fő sétánya, nyújtson kikapcsolódást, biztosítsa a kerékpáros- és gyalogosforgalmat, kapcsolódjon a műemléki környezethez (fotónkon). (Folytatás a 3. oldalon)