Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-10 / 10-11. szám

2005. március 10. VIP656 3 Tájékoztatás Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy Esztergomban, a Polgár­mesteri Hivatalban a központi munkanap-áthelyezések és a hivatal leál­lása miatt az ügyfélfogadásban a következő változások lesznek: március 14-én (hétfőn) - a hivatal zárva tart március 18-án (pénteken) - ügyfélfogadás a hétfői rend szerint március 19-én (szombaton) - ügyfélfogadás a pénteki rend szerint március 24-én (csütörtökön) - a hivatal zárva tart március 25-én (pénteken) - a hivatal zárva tart március 29-én (kedden) - a hivatal zárva tart Kérjük szíves megértésüket! Dr. Csomor Sándor jegyző A HVB határozata Március l-jén ülésezett Esztergom Város Helyi Választási Bizottsá­ga. Az ülés napirendjén Esztergom város 13. sz. egyéni választókerüle­tében (Bajkó Sándor halála miatt) időközi helyi önkormányzati képvise­lő-választás kitűzése szerepelt. A Helyi Választási Bizottság az időközi választást 2005. június 5-ére tűzte ki, és meghatározta az időközi vá­lasztás naptár szerinti határnapjait. Esztergom Város Önkormányzatának állásfoglalása a fürdőépítésről Az esztergomiak felelősen gondolkodnak. Jogos elvárásuk, igényük a fürdőberuházás nyugodt körülmények között történő, mihamarabbi és biztonságos befejeződése. Ezen érdeküket sérti a szocialisták nyílt és durva támadása, amely előtt értetlenül állnak. Láposi Elza, Schiller-Kertész Tamás és Haller Zoltán egyik, a fürdőberuházás kése­delmes átadásához fűzött állítása, az üzemeltetés állítólagos veszteségé­ről szóló megállapítása sem állja ki a valóság próbáját. Nincs ezzel kap­csolatos érvényes képviselő-testületi határozat. Mivel magát a kérdést zárt ülésen tárgyalta önkormányzatunk, az ülésen elhangzottaknak nyil­vánosságra hozatala törvénysértő. Mindez akkor is így lenne, ha állítása­ik kivételesen megalapozottak lennének, ám amikor oly messze állnak a valóságtól, mint keddi kijelentéseik, abszurdnak tűnnek. Kamarai gazdaságpolitikai fórum (Pálos) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a fővárosban, a Kong­resszusi Központban tartotta hagyományos gazdasági évnyitóját. Me­gyénk küldötteit Juhász József elnök, országos alelnök vezette (fotón­kon). Térségünkből ott vojt Fórián István (Magyar Suzuki Rt.), Kárpát Csaba (Consolva Kft.), Újvári György (LAKEP Kft.), Bátori József (ELEKTROVILL '82 Kft.), Kertai Mihály (KERMA Kft.), Magyar József (Magyar és Fia Műszaki Kereskedés), Szabó Gábor (Gran Kastán Kft.). Mint a megelőző évek fórumain, most is képviseltette magát a kormány­zat, ezúttal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Draskovics Tibor pénz­ügyminiszter és Szanyi Tibor gazdasági államtitkár személyében. Parragh László országos elnök bevezetőjében hangot adott a mindenko­ri kojmányzat és a gazdaság általános érdekképviseletének összhangjá­ról. így hangsúlyozta a közös felelősség, az együttműködés és a párbe­szédjelentősségét. Jóleső érzéssel emelte ki, hogy ezen a fórumon képvi­selteti magát csaknem teljes egészében a hazai gazdaság. A kamarának tagjai a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalatok nagyobb hányadban, tehát mindazok, akik a hazai össztermék előállításában 89-90 százalék­ban részesek. A kamarai elnök nyomatékosan kiemelte, hogy az uniós csatlakozásunk révén most már a gazdaság szereplőinek európai színvo­nalat kell képviselniük mind a gondolkodásban, mind az intézmények tekintetében. A kereskedelmi és iparkamarák szerte a kontinensen je­lentősebb részt kapnak a közfeladatok ellátásából, erre hivatott a ma­gyar kamarai rendszer is. Hangsúlyozta a túlsúlyos adóterheket. Amíg Szlovákiában 1700 EUR, addig Magyarországon 2100 EUR értéket kell előállítani 1000 EUR jövedelemhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köszönettel fogadta a kamara elnökének megállapításait és tényadatait, majd a kormányzat reformtervét ismertette. A kormányfő az adórend­szer, az igazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás átala­kítását tartja legfontosabbnak. Magyarázata szerint eddig erre azért nem kerülhetett sor, mert a különböző politikai érdekek közbeszóltak. Számos kérdés érkezett a vállalkozóktól, melyre a kormányzati szakem­berek választ is adtak. Ebben az évben először került sor a kamara által alapított Mercur-díjak átadására. A kamara elnöke és a kormányfő kö­zösen adták át a gazdasági életben kiemelkedő szerepet vállaló Csányi Sándornak, Demján Sándornak, Erdei Tamásnak, Székely Péternek, Széles Gábornak és Varga Józsefnek. Bácskossuthfalva lapjában olvastuk: Uj kapcsolat, induló együttműködés Esztergomi küldöttség járt falunkban • Azt szeretnék, ha az iskolán kívül más szervezetek és intézmények is megtalálnák az együttműkö­dés formáit Petrovics János, az esztergomi képviselő-testület tagja és Takács István, az esztergomi Polgármesteri Hivatal sajtófelelőse február 16-án háromnapos látogatásra érkezett Bácskossuthfalvára. Itt tar­tózkodásuk során elsősorban az iskolával ismerkedtek meg, de mód nyílt arra is, hogy betekintést nyerjenek a helyi önkormányzat, az egyház és a más szervezetek munkájába is. - Novemberi megismerkedésünket követően decemberben ná­lunk járt ifj. Majjáth Béla, valamint Fehér István a topolyai kkt. el­nöke és Móricz Árpád református lelkész úr. Ezt követően jutott az esztergomi önkormányzat arra az elhatározásra, hogy minden or­szágrészben támogat egy magyar iskolát. Látogatásunk célja az, hogy felmérjük, itt milyen oktatási intézmények vannak, voltakép­pen egy előkészítő találkozóra érkeztünk - mondta Takács István. - Ha az ország Esztergomból állt volna, akkor sikeres lett volna a decemberi népszavazás a kettős állampolgárságról. De sajnos, az or­szág egészében másképpen döntöttek. Ennek hatására született meg a határon túli iskolák támogatásáról szóló program. Most fel­mérjük az igényeket, azt, hogy mire lenne szüksége az itteni iskolá­nak, és hogy hogyan tudnánk segíteni. A látottak alapján be fogunk számolni otthon, mintegy igazolva, hogy a felajánlott segítség való­ban jó helyre kerül - hangsúlyozta Petrovics János, majd hozzátet­te: - Lehet, hogy a segítségnyújtás nem a legszerencsésebb kifejezés, hiszen nekünk megtiszteltetés, hogy megismerkedtetnek bennün­ket gondjaikkal. Hála Istennek, Esztergom most megteheti azt, hogy adjon. Szeretnénk jó példát mutatni más településeknek is. A segítségnyújtás valójában innen indult, amikor Móricz Árpád tiszteletes úr a népszavazás előtt nálunk prédikált, aminek nagy si­kere volt. Segített észhez téríteni az ottani magyarokat. Ezért na­gyon hálásak az ottaniak és várják vissza. Most, amikor ismét találkoztunk vele, már a két gyülekezet kö­zötti együttműködés beindításáról beszélt. - Esztergomban számos közművelődési intézmény működik, amelyek programjaiba az itteni művészeti csoportok be tudnának kapcsolódni. Nem csak Bácskossuthfalváról, hanem a topolyai község más te­lepüléseiről is - fűzi tovább a gondolatot Takács István. - Azt szeretnénk, ha nem csak önkormányzati kapcsolat alakul­na ki, hanem az itteni és az ottani szervezetek is egymásra találnának. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Sajtóközleménye Turizmus - Egyház - Történelem Szűkkörű előadássorozatot ren­dezett a Komárom - Esztergom Me­gyei Idegenforgalmi Bizottság már­cius 3-án az esztergomi Vár Már­ványtermében „Vallási turizmus ­zarándokturizmus" címmel. A kon­ferencián megjelentek 20 perces elő­adásokat hallgathattak többek kö­zött Rusznák Imrétől, a Budapest ­Közép Duna Vidéki Regionális Ide­genforgalmi Bizottság elnökétől, dr. Kiss-Rigó László segédpüspöktől, Szabó Ildikótól, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának fő­osztályvezető-helyettesétől, Oláh Lászlótól, a Magyar Turizmus Rt. képviselőjétől és R. Várkonyi Ágnes­től, a jeles történelemprofesszortól. Komárom - Esztergom megye, azon belül pedig Esztergom nagyon fontos (lenne) az egyházi turizmus számára. De - ahogy Rusznák Imre is megfogalmazta -, jelen pillanat­ban a vallási turizmus nincs a meg­érdemelt helyén. Mert míg más or­szágokban (példaként Olaszorszá­got említette) a turizmus bevé­teleinek harmadát is elérheti a vallá­sos irányultságú turizmusból szár­mazó jövedelem (ami a GDP szem­pontjából sem elhanyagolható tétel), addig nálunk ez az érték általában 5 -10 százalék körül mozog. Dr. Kiss-Rigó László előadásának elején különbséget tett a vallási tu­rizmus és a zarándokturizmus kö­zött, ugyanis a zarándoklatot a kö­vetkezőképp definiálta: egy csoport vagy közösség fizikailag elhagyja lakhelyét és bizonyos távú utat tesz meg kultikus célzattal. Ezek után egy nagyon szép és meggyőző 8 per­ces animációs filmet vetített le, ami a régi esztergomi papi szeminárium épületének felújítási terveit tárta a jelenlévők elé. A legfontosabb problémák termé­szetesen mindenki szerint az inf­rastruktúrában, a szálláslehetősé­gekben és a kulturális programok minimális számában keresendők. Ezeken felül hiányoznak a megfelelő brosúrák, azok a program- és látvá­nyossággyűjtemények, melyek moti­válhatnák a kimozdulni vágyó egyé­neket vagy csoportokat. Azonban Szabó Ildikó előadásá­ban hangzott el először az a kulcs­szó, mely R. Várkonyi Ágnes beszé­dében már tökéletesen beleilleszke­dett a történelem kontextusába, ez pedig az örökségvédelem. Jeles tör­ténészünk ugyanis Majkról, a majki kamalduli remeteség barokk épület­együtteséről, a remeteházakról, a templomról és ezek fontos történel­mi vonatkozásairól beszélt. Eszerint II. Rákóczi Ferenc szabadságharcá­nak leverése után először Franciaor­szágban telepedett meg. Kezdetben a francia király udvarában, majd Tö­rökországba való áttelepülése előtt három évig az egyik francia városká­ban letelepült, némaságot fogadó, életüket kis cellákban elmélkedéssel töltő kamalduli szerzetesek között élt. Majd Rákóczi egyik parancsno­kának (Eszterházy) birtokán épült fel (és Európában több helyen is) a majki épületegyüttes, aminek külön érdekessége, hogy szinte teljesen ha­sonló francia elődjéhez, amit a nagy francia forradalom alatt teljesen le­romboltak, így jelen korunkban már nyomát sem találjuk. Tehát le kell szögezni, hogy a tu­rizmusnak bizonyos mértékig össze kell kapcsolódnia a történelemmel, illetve fel kell használnia a történel­mi értékeket (leginkább azért, mert minden helység és építmény őrzi történetiségét, amiről nem illik és nem szabad megfeledkezni, és amire büszkének kell lenni), mégpedig úgy, hogy mindezzel fel tudják kelte­ni és meg is tudják őrizni az utazni vágyók érdeklődését, melyhez jó marketingre, az infrastruktúra és a szálláslehetőségek fejlesztésére, sokrétű programok szervezésére egyaránt szükség van. Ehhez a fel­adathoz pedig a jelmondatot Oláh László adta meg a következőképp: „Segítsük a látogatót abban, hogy lássa, amit látnia érdemes!". Bódi Gergő A napokban a Nyugat-dunán­túli Régió a magyarországi régiók közül elsőként csatlakozott ahhoz az elvi állásfoglaláshoz, amely ér­telmében a régiót génmódosított növényektől mentessé nyilvánítja. A kezdeményezéshez ma már több mint 100 európai övezet csatlako­zott. A Greenpeace, illetve az Egyetemes Létezés Természetvé­delmi Egyesület által indított kez­deményezést régiónkban egyesü­letünk igyekszik előmozdítani, el­érve, hogy a helyi önkormányzat­ok csatlakozzanak az állásfogla­láshoz. Esztergom városában a Környezetvédelmi Bizottság elfo­gadta az állásfoglalást és reménye­ink szerint a március 10-ei testüle­ti ülésen napirendre kerül a kér­dés. Dorogon a Dorogi Környezet­védelmi Egyesület, míg Tokodal­tárón a Környezet, Természet és Egészségvédő Klub fogja hamaro­san hasonló indítvánnyal megke­resni az érintett önkormányza­tokat. A génmódosított növények koc­kázatairól egyesületünk ökológiai fogyasztóvédelmi irodájában kap­ható bővebb információ, illetve ki­adványok, könyvek, megjelölve mely gyártók vállalták hazánk­ban, hogy nem forgalmaznak gén­manipulált összetevőket tartalma­zó termékeket. Bővebb információ: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, Esztergom, Bajcsy Zs. u. 4. Tel: 33/400-150 * A Hulladék Munkaszövetség 2005-ben is meghirdeti az orszá­gos „Tájsebészet kampány és ver­seny az illegális hulladéklerakók felszámolásáért" című pályázatát iskolák, társadalmi szervezetek, öntevékeny közösségek számára. A Tájsebészet kampány és ver­seny idén már negyedik alkalom­mal kerül kiírásra. A pályázók munkáját a győri REFLEX Kör­nyezetvédő Egyesület, mint régió­központ segíti, továbbá Komárom -Esztergom megyében idén a lebo­nyolításhoz segítséget nyújt az Esztergomi Környezetkultúra E­gyesület. A Tájsebészet kampány célja: - helyi lakosok, iskolák, önkor­mányzatok bevonásával a figye­lem felhívása a több évtizede sú­lyos környezeti problémákat oko­zó árokparti, út menti, vízparti, fa­luszéli, városkörnyéki stb. illegális hulladéklerakók felderítésében és felszámolásában való közreműkö­désre; - a „mindenki a saját portája előtt söpörjön" szellem alapulvéte­lével az ország környezeti állapo­tának javítása. Fontos! Nem azt várjuk a je­lentkező csoportoktól, hogy össze­szedjék mások szemetét, hanem hogy felmérő és szervező munká­jukkal hívják fel a figyelmet a sze­métgondokra és mozgósítsák a he­lyi társadalom minden rétegét a probléma felszámolása érdekében! Idén azt reméljük, hogy még az ed­digieknél is sikeresebb versenyt és kampányt szervezhetünk, sok helyen, sok résztvevő, sok illegális hulladéklerakót számol fel! Az adatlapok beadási határide­je 2005. május 13. Horváth Zoltán programfelelős

Next

/
Oldalképek
Tartalom