Esztergom és Vidéke, 2005
2005-03-10 / 10-11. szám
2005. március 10. VIP656 3 Tájékoztatás Tájékoztatjuk a Tisztelt Ügyfeleket, hogy Esztergomban, a Polgármesteri Hivatalban a központi munkanap-áthelyezések és a hivatal leállása miatt az ügyfélfogadásban a következő változások lesznek: március 14-én (hétfőn) - a hivatal zárva tart március 18-án (pénteken) - ügyfélfogadás a hétfői rend szerint március 19-én (szombaton) - ügyfélfogadás a pénteki rend szerint március 24-én (csütörtökön) - a hivatal zárva tart március 25-én (pénteken) - a hivatal zárva tart március 29-én (kedden) - a hivatal zárva tart Kérjük szíves megértésüket! Dr. Csomor Sándor jegyző A HVB határozata Március l-jén ülésezett Esztergom Város Helyi Választási Bizottsága. Az ülés napirendjén Esztergom város 13. sz. egyéni választókerületében (Bajkó Sándor halála miatt) időközi helyi önkormányzati képviselő-választás kitűzése szerepelt. A Helyi Választási Bizottság az időközi választást 2005. június 5-ére tűzte ki, és meghatározta az időközi választás naptár szerinti határnapjait. Esztergom Város Önkormányzatának állásfoglalása a fürdőépítésről Az esztergomiak felelősen gondolkodnak. Jogos elvárásuk, igényük a fürdőberuházás nyugodt körülmények között történő, mihamarabbi és biztonságos befejeződése. Ezen érdeküket sérti a szocialisták nyílt és durva támadása, amely előtt értetlenül állnak. Láposi Elza, Schiller-Kertész Tamás és Haller Zoltán egyik, a fürdőberuházás késedelmes átadásához fűzött állítása, az üzemeltetés állítólagos veszteségéről szóló megállapítása sem állja ki a valóság próbáját. Nincs ezzel kapcsolatos érvényes képviselő-testületi határozat. Mivel magát a kérdést zárt ülésen tárgyalta önkormányzatunk, az ülésen elhangzottaknak nyilvánosságra hozatala törvénysértő. Mindez akkor is így lenne, ha állításaik kivételesen megalapozottak lennének, ám amikor oly messze állnak a valóságtól, mint keddi kijelentéseik, abszurdnak tűnnek. Kamarai gazdaságpolitikai fórum (Pálos) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a fővárosban, a Kongresszusi Központban tartotta hagyományos gazdasági évnyitóját. Megyénk küldötteit Juhász József elnök, országos alelnök vezette (fotónkon). Térségünkből ott vojt Fórián István (Magyar Suzuki Rt.), Kárpát Csaba (Consolva Kft.), Újvári György (LAKEP Kft.), Bátori József (ELEKTROVILL '82 Kft.), Kertai Mihály (KERMA Kft.), Magyar József (Magyar és Fia Műszaki Kereskedés), Szabó Gábor (Gran Kastán Kft.). Mint a megelőző évek fórumain, most is képviseltette magát a kormányzat, ezúttal Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Draskovics Tibor pénzügyminiszter és Szanyi Tibor gazdasági államtitkár személyében. Parragh László országos elnök bevezetőjében hangot adott a mindenkori kojmányzat és a gazdaság általános érdekképviseletének összhangjáról. így hangsúlyozta a közös felelősség, az együttműködés és a párbeszédjelentősségét. Jóleső érzéssel emelte ki, hogy ezen a fórumon képviselteti magát csaknem teljes egészében a hazai gazdaság. A kamarának tagjai a nagyvállalatok, a kis- és közepes vállalatok nagyobb hányadban, tehát mindazok, akik a hazai össztermék előállításában 89-90 százalékban részesek. A kamarai elnök nyomatékosan kiemelte, hogy az uniós csatlakozásunk révén most már a gazdaság szereplőinek európai színvonalat kell képviselniük mind a gondolkodásban, mind az intézmények tekintetében. A kereskedelmi és iparkamarák szerte a kontinensen jelentősebb részt kapnak a közfeladatok ellátásából, erre hivatott a magyar kamarai rendszer is. Hangsúlyozta a túlsúlyos adóterheket. Amíg Szlovákiában 1700 EUR, addig Magyarországon 2100 EUR értéket kell előállítani 1000 EUR jövedelemhez. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök köszönettel fogadta a kamara elnökének megállapításait és tényadatait, majd a kormányzat reformtervét ismertette. A kormányfő az adórendszer, az igazgatás, az oktatás, az egészségügy és a szociális ellátás átalakítását tartja legfontosabbnak. Magyarázata szerint eddig erre azért nem kerülhetett sor, mert a különböző politikai érdekek közbeszóltak. Számos kérdés érkezett a vállalkozóktól, melyre a kormányzati szakemberek választ is adtak. Ebben az évben először került sor a kamara által alapított Mercur-díjak átadására. A kamara elnöke és a kormányfő közösen adták át a gazdasági életben kiemelkedő szerepet vállaló Csányi Sándornak, Demján Sándornak, Erdei Tamásnak, Székely Péternek, Széles Gábornak és Varga Józsefnek. Bácskossuthfalva lapjában olvastuk: Uj kapcsolat, induló együttműködés Esztergomi küldöttség járt falunkban • Azt szeretnék, ha az iskolán kívül más szervezetek és intézmények is megtalálnák az együttműködés formáit Petrovics János, az esztergomi képviselő-testület tagja és Takács István, az esztergomi Polgármesteri Hivatal sajtófelelőse február 16-án háromnapos látogatásra érkezett Bácskossuthfalvára. Itt tartózkodásuk során elsősorban az iskolával ismerkedtek meg, de mód nyílt arra is, hogy betekintést nyerjenek a helyi önkormányzat, az egyház és a más szervezetek munkájába is. - Novemberi megismerkedésünket követően decemberben nálunk járt ifj. Majjáth Béla, valamint Fehér István a topolyai kkt. elnöke és Móricz Árpád református lelkész úr. Ezt követően jutott az esztergomi önkormányzat arra az elhatározásra, hogy minden országrészben támogat egy magyar iskolát. Látogatásunk célja az, hogy felmérjük, itt milyen oktatási intézmények vannak, voltaképpen egy előkészítő találkozóra érkeztünk - mondta Takács István. - Ha az ország Esztergomból állt volna, akkor sikeres lett volna a decemberi népszavazás a kettős állampolgárságról. De sajnos, az ország egészében másképpen döntöttek. Ennek hatására született meg a határon túli iskolák támogatásáról szóló program. Most felmérjük az igényeket, azt, hogy mire lenne szüksége az itteni iskolának, és hogy hogyan tudnánk segíteni. A látottak alapján be fogunk számolni otthon, mintegy igazolva, hogy a felajánlott segítség valóban jó helyre kerül - hangsúlyozta Petrovics János, majd hozzátette: - Lehet, hogy a segítségnyújtás nem a legszerencsésebb kifejezés, hiszen nekünk megtiszteltetés, hogy megismerkedtetnek bennünket gondjaikkal. Hála Istennek, Esztergom most megteheti azt, hogy adjon. Szeretnénk jó példát mutatni más településeknek is. A segítségnyújtás valójában innen indult, amikor Móricz Árpád tiszteletes úr a népszavazás előtt nálunk prédikált, aminek nagy sikere volt. Segített észhez téríteni az ottani magyarokat. Ezért nagyon hálásak az ottaniak és várják vissza. Most, amikor ismét találkoztunk vele, már a két gyülekezet közötti együttműködés beindításáról beszélt. - Esztergomban számos közművelődési intézmény működik, amelyek programjaiba az itteni művészeti csoportok be tudnának kapcsolódni. Nem csak Bácskossuthfalváról, hanem a topolyai község más településeiről is - fűzi tovább a gondolatot Takács István. - Azt szeretnénk, ha nem csak önkormányzati kapcsolat alakulna ki, hanem az itteni és az ottani szervezetek is egymásra találnának. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Sajtóközleménye Turizmus - Egyház - Történelem Szűkkörű előadássorozatot rendezett a Komárom - Esztergom Megyei Idegenforgalmi Bizottság március 3-án az esztergomi Vár Márványtermében „Vallási turizmus zarándokturizmus" címmel. A konferencián megjelentek 20 perces előadásokat hallgathattak többek között Rusznák Imrétől, a Budapest Közép Duna Vidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnökétől, dr. Kiss-Rigó László segédpüspöktől, Szabó Ildikótól, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezető-helyettesétől, Oláh Lászlótól, a Magyar Turizmus Rt. képviselőjétől és R. Várkonyi Ágnestől, a jeles történelemprofesszortól. Komárom - Esztergom megye, azon belül pedig Esztergom nagyon fontos (lenne) az egyházi turizmus számára. De - ahogy Rusznák Imre is megfogalmazta -, jelen pillanatban a vallási turizmus nincs a megérdemelt helyén. Mert míg más országokban (példaként Olaszországot említette) a turizmus bevételeinek harmadát is elérheti a vallásos irányultságú turizmusból származó jövedelem (ami a GDP szempontjából sem elhanyagolható tétel), addig nálunk ez az érték általában 5 -10 százalék körül mozog. Dr. Kiss-Rigó László előadásának elején különbséget tett a vallási turizmus és a zarándokturizmus között, ugyanis a zarándoklatot a következőképp definiálta: egy csoport vagy közösség fizikailag elhagyja lakhelyét és bizonyos távú utat tesz meg kultikus célzattal. Ezek után egy nagyon szép és meggyőző 8 perces animációs filmet vetített le, ami a régi esztergomi papi szeminárium épületének felújítási terveit tárta a jelenlévők elé. A legfontosabb problémák természetesen mindenki szerint az infrastruktúrában, a szálláslehetőségekben és a kulturális programok minimális számában keresendők. Ezeken felül hiányoznak a megfelelő brosúrák, azok a program- és látványossággyűjtemények, melyek motiválhatnák a kimozdulni vágyó egyéneket vagy csoportokat. Azonban Szabó Ildikó előadásában hangzott el először az a kulcsszó, mely R. Várkonyi Ágnes beszédében már tökéletesen beleilleszkedett a történelem kontextusába, ez pedig az örökségvédelem. Jeles történészünk ugyanis Majkról, a majki kamalduli remeteség barokk épületegyütteséről, a remeteházakról, a templomról és ezek fontos történelmi vonatkozásairól beszélt. Eszerint II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után először Franciaországban telepedett meg. Kezdetben a francia király udvarában, majd Törökországba való áttelepülése előtt három évig az egyik francia városkában letelepült, némaságot fogadó, életüket kis cellákban elmélkedéssel töltő kamalduli szerzetesek között élt. Majd Rákóczi egyik parancsnokának (Eszterházy) birtokán épült fel (és Európában több helyen is) a majki épületegyüttes, aminek külön érdekessége, hogy szinte teljesen hasonló francia elődjéhez, amit a nagy francia forradalom alatt teljesen leromboltak, így jelen korunkban már nyomát sem találjuk. Tehát le kell szögezni, hogy a turizmusnak bizonyos mértékig össze kell kapcsolódnia a történelemmel, illetve fel kell használnia a történelmi értékeket (leginkább azért, mert minden helység és építmény őrzi történetiségét, amiről nem illik és nem szabad megfeledkezni, és amire büszkének kell lenni), mégpedig úgy, hogy mindezzel fel tudják kelteni és meg is tudják őrizni az utazni vágyók érdeklődését, melyhez jó marketingre, az infrastruktúra és a szálláslehetőségek fejlesztésére, sokrétű programok szervezésére egyaránt szükség van. Ehhez a feladathoz pedig a jelmondatot Oláh László adta meg a következőképp: „Segítsük a látogatót abban, hogy lássa, amit látnia érdemes!". Bódi Gergő A napokban a Nyugat-dunántúli Régió a magyarországi régiók közül elsőként csatlakozott ahhoz az elvi állásfoglaláshoz, amely értelmében a régiót génmódosított növényektől mentessé nyilvánítja. A kezdeményezéshez ma már több mint 100 európai övezet csatlakozott. A Greenpeace, illetve az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület által indított kezdeményezést régiónkban egyesületünk igyekszik előmozdítani, elérve, hogy a helyi önkormányzatok csatlakozzanak az állásfoglaláshoz. Esztergom városában a Környezetvédelmi Bizottság elfogadta az állásfoglalást és reményeink szerint a március 10-ei testületi ülésen napirendre kerül a kérdés. Dorogon a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, míg Tokodaltárón a Környezet, Természet és Egészségvédő Klub fogja hamarosan hasonló indítvánnyal megkeresni az érintett önkormányzatokat. A génmódosított növények kockázatairól egyesületünk ökológiai fogyasztóvédelmi irodájában kapható bővebb információ, illetve kiadványok, könyvek, megjelölve mely gyártók vállalták hazánkban, hogy nem forgalmaznak génmanipulált összetevőket tartalmazó termékeket. Bővebb információ: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, Esztergom, Bajcsy Zs. u. 4. Tel: 33/400-150 * A Hulladék Munkaszövetség 2005-ben is meghirdeti az országos „Tájsebészet kampány és verseny az illegális hulladéklerakók felszámolásáért" című pályázatát iskolák, társadalmi szervezetek, öntevékeny közösségek számára. A Tájsebészet kampány és verseny idén már negyedik alkalommal kerül kiírásra. A pályázók munkáját a győri REFLEX Környezetvédő Egyesület, mint régióközpont segíti, továbbá Komárom -Esztergom megyében idén a lebonyolításhoz segítséget nyújt az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület. A Tájsebészet kampány célja: - helyi lakosok, iskolák, önkormányzatok bevonásával a figyelem felhívása a több évtizede súlyos környezeti problémákat okozó árokparti, út menti, vízparti, faluszéli, városkörnyéki stb. illegális hulladéklerakók felderítésében és felszámolásában való közreműködésre; - a „mindenki a saját portája előtt söpörjön" szellem alapulvételével az ország környezeti állapotának javítása. Fontos! Nem azt várjuk a jelentkező csoportoktól, hogy összeszedjék mások szemetét, hanem hogy felmérő és szervező munkájukkal hívják fel a figyelmet a szemétgondokra és mozgósítsák a helyi társadalom minden rétegét a probléma felszámolása érdekében! Idén azt reméljük, hogy még az eddigieknél is sikeresebb versenyt és kampányt szervezhetünk, sok helyen, sok résztvevő, sok illegális hulladéklerakót számol fel! Az adatlapok beadási határideje 2005. május 13. Horváth Zoltán programfelelős