Esztergom és Vidéke, 2005

2005-11-17 / 46. szám

2005. november 17. 6Szr6R!SQSD és 3 Sajtótájékoztató Októberig hatszor tárgyalt az esztergomi képviselő-testület a Meggyes Tamás polgármester javaslatára létrehozott Szent Miklós Alapról, kezelésének, a szerződések megkötésének módjáról, feltételeiről. A négytagú szocialista frakció tagjaitól és a szabaddemokrata képviselőtől mindössze három támogató szavazat érkezett a döntések meghozatala során. A január elsején Esztergomban indult Szent Miklós Alap célja, hogy minden esztergomi újszülött számára támogatást nyújtson Szent István városa akkor, amikor huszonegy éves korában megkezdi önálló életét. A születéskor az alapba átutal félmillió forintot minden évben ötven-ötvenezer forinttal egészíti ki a város, és a felhalmozódó tőkét kamataival együtt felsőfokú tanulmányainak vagy önálló otthona megteremtésének finanszírozására fordíthatja a következő esztergomi nemzedék. A szocialista és szabaddemokrata képviselőknek huszonnégyszer nyílt alkalmuk a program támogatására, az egy év alatt született mindössze három igen-voks annak tanújele, hogy a helyi ellenzék akadályozta a Szent Miklós Alap létrehozását és működését. A program egyébként már a bevezetésének bejelentését követő első évben éreztette hatását. A születések számának korábbi átlagát már novemberre harminc százalékkal meghaladta az esztergomi újszülöttek száma, éppen ezért volt szükség az idén tervezett százmilliós összeg felemelésére. A figyelem azért irányult az esztergomi kezdeményezésre, mert a baloldali kormány most jelentette be, hogy a választási kampány hajrájában bébikötvényt kíván bevezetni, bár három évvel ezelőtt az akkori MSZP-s miniszterelnök elvetette az ötletet. A helyben topogását üres ígéretekkel leplező kormány terve szerinti ötvenezer forintos támogatás mindössze harmincadrésze annak, amit Esztergom nyújt az itt felnövekvőknek. Elektronikus ügyintézés az adóhivatalnál Adóbevallások elektronikus úton történő beadása évek óta gyakorlat, de eddig kötelező jellegű volt meghatározott adózói körökben. Ez év április l-jétől bárki számára lehetőség van bevallások, adatszolgáltatások ilyen módon való beadására. Ennek feltétele, hogy a magánszemély az okmányirodában regisztráltassa magát, ahol felhasználói nevet és jelszót kap. A kapott jelszóval az Interneten a www.

magyarorszag.hu című „Ügyfélkapun" keresztül a saját ügyeit bárki intézheti. Ha valaki képviselőként, más adózó ügyeit is szeretné intézni, a képviselt adózó szerinti illetékes adóhatóságnál is regisztráltatnia kell magát. Ehhez ki kell tölteni a „Regisztrációs adatlapot", amely az APEH honlapján (www.apeh.hu) lévő „Okmányirodában regisztrált bevallók" lapról tölthető le. Ezt a lapot annak kell aláírni, akit a magánszemély képviselni fog. Ha erre az adózó olyan magánszemélyt bíz meg, aki erre csak meghatalmazással jogosult, a szükséges meghatalmazást is csatolni kell. Ehhez szintén találhatók iratminták az APEH honlapján. Tényleges ügyintézésre a hibátlan „Regisztrációs adatlap " megfelelő APEH Igazgatóságra történt beérkezését követő öt nap múlva nyílik lehetőség, az ügyfélkapun keresztül. Hivatalunk az elektronikus szolgáltatásait állandóan bővíti. Jelenleg is a bevallások, adatszolgáltatások leadásán túl lehetőség van az aktuális folyószámla lekérdezésre, sőt elektronikus hírlevél szolgáltatást is üzemeltetünk. Ennek az a lényege, hogy az APEH honlapon történő regisztrációt követően, a megjelölt témakörökben az adóhatóság rendszeresen, rövid email tájékoztatót küld a megadott címre. APEH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága Tájékoztatási és Koordinációs Osztály Hetvenöt éve kezdődött a tanítás a Dobó gimnázium elődjében (Pálos) A vízivárosi iskolarendszer születéséről, az 1865. október 15-ei alapításáról a 140. évforduló kapcsán már írtunk. Mint akkor elmondtuk, a magyar oktatásügy fejlődésének köszönhetően 1868-ban már újabb iskolatípus született és elindult az úgynevezett polgári. Párhuzamos osztályokban évente 300-400 leányt oktattak a szatmári irgalmasnővérek. A következő nagy lépés 1930-ban volt, amikor a rend megnyitotta az Árpád-házi Boldog Margit Gimnáziumot. Előtte már 1927-ben elkezdődött a Kis-Duna partján az egykori vízivárosi várfalon az építkezés. Esztergom legszebb épületeinek egyike a magyar iskolaépítés párját ritkító megvalósítása: 230 méter hosszú és 56 helyiséggel bír. 75 évvel ezelőtt, 1930 szeptemberében Blaskovics Piacid volt a gimnázium első igazgatója. Fenntartójukat, az irgadmasnővérek zárdáját Benkő M. Szeréna tartományi főnöknő-helyettes képviselte, a felügyeleti jogot pedig dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás gyakorolta. Nyolc év elteltével volt az első érettségi, 28 lánytanulóval. Érdemes felsorolni tantárgyaikat: hit- és erkölcstan, magyar, német, földrajz, természetrajz, mennyiségtan, rajz, kézimunka, ének, testgyakorlás. Ekkor már 261 tanulójuk volt, közülük 105-en bentlakók. A második világháború az iskola életére is kihatott, az épület egy részét átadták a katonaságnak, vöröskeresztes kórháznak, hadapród iskolának. 1945-től Fazekas M. Konstantina, matematika-fizika tanár lett az igazgató. Sokan emlékeznek még arra, hogy fokozatosan miként építették le a nyolcosztályos gimnáziumot négyosztályossá. Az államosítás 1948. június 25-én történt, ezt követően az intézmény neve Állami Szent Margit Leánygimnázium, igazgatója pedig Szatmári Anna tanárnő lett. A kommunista diktatúra az iskola újabb nevét sem őrizte sokáig, így lett az 1950-51-es tanévtől Állami Dobó Katalin Altalános Leánygimnázium, igazgató pedig Simó László. Őt 1953-tól 15 éven át dr. Söröss Jenő követte, mely időszakban létrejött a francia, a német, az orosz tagozat, majd a biológia és a kémia szak. A szakképzés jegyében az 1964-65-ös tanévtől kereskedelmi és mezőgazdasági tagozattal bővült a képzés, majd létrehozták az egészségügyi szakközépiskolát, mely 1988-tól Árpád-házi Szent Erzsébet néven önállóvá vált. Mivel az eredeti leánygimnáziumba 1962-től már fiúk is iratkozhattak, a megnövekedett létszám miatt a Duna-parti épület szűkössé vált. Ezért Mazurka Károly igazgatósága (1968-1991) idején belekezdtek az új iskolatömb építésébe a Bánomi lakótelepen. Jubileumi ünnepség a Dobóban November 21.: 16 órakor megnyitják az iskolatörténeti kiállítást, 17 órától pedig a volt dobósok alkotásaiból összeállított kiállítást November 22.: Filmkultúra és médiaművészet - Peternák Miklós (MKE rektor-helyettese) és Varró Attila (a VJRKTF filmszakának tanára) előadása; Találkozás az elmúlt tíz évben biológiából eredményes volt tanulókkal November 23.: Sportnap - kosárlabda, röplabda, labdarúgás csapatversenyek, sportági bemutatók November 24.: Idegen nyelvi délután - EU idegen nyelvi és kulturális vetélkedő; idegen nyelvi műsorok; műfordítói pályázat eredményhirdetése; a sportnap folytatása November 25.: A „Dobo-gó" diákszínpad előadása November 26.: 17 órától ünnepi gálaműsor, ahol volt és jelenlegi dobósok lépnek fel produkcióikkal; 19 órától állófogadás; 20 órától nosztalgiabál. Ifjúsági program Törökországban A kamara közzétette a vállalkozók által támogatható gazdaságpolitikát (los) Nemzetünk jogos érdeke a magyar gazdaság folytonos fejlődése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara felmérést végzett a tagok körében, akik átfogják a teljes nemzetgazdaság több mint 80 százalékát. Az eredményt november 10-én a kamara székházában tették közzé (fotónkon Parragh László országos elnök Miklóssy Ferenc általános alelnök és Juhász József kézműipari alelnök társaságában). A vállalkozók által elfogadható gazdaságpolitika középpontjában a versenyképesség javítása, továbbá a hazai hozzáadott érték növelése áll. Ennek feltétele a jó vállalkozói környezet, az innováció és a foglalkoztatás bővítése, az oktatás és nem utolsósorban az államháztartás reformja. (Atek) Az esztergomi Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola kilenc diákja egy hetet töltött a törökországi Konya városában a környezetvédelemmel és környezetkultúrával foglalkozó egyetemi Young Téma Community Group meghívására. Az útiköltségre és a biztosítás költségeire az esztergomi iskola a Mobilitáshoz nyújtott be sikeres pályázatot, a török fél pedig saját országában pályázott az ellátás és a programok költségeire. A program célja kettős volt. Egyrészt megismertetni a magyar és a török kultúra legjellemzőbb vonásait, másrészt megvitatni a Magyarországon és a Törökországban előforduló legfontosabb környezetvédelmi problémákat, illetve azok megoldásait. Külön ízt adott az ifjúsági programnak, hogy a Ramadán, illetve a Török Köztársaság évfordulójának ideje alatt töltötték el ezt az időt a diákok a Selcuk Egyetem hallgatóival. A tanulók repülőgéppel érkeztek Ankarába, ahol az ebédet követően megnézték a várost, majd az egyetem rektorának különbuszával indultak Konyába. Másnap, a „török napon" Törökországot, az egyetemet, valamint a Young Téma szervezet legfontosabb tevékenységeit ismerték meg. A következő volt a „magyar nap", ahol ők mutatták be Magyarországot, Esztergomot valamint a legjellemzőbb hazai ételeket és italokat, a magyar kultúra értékeit. Ezután is egymást követték a változatos szakmai és szabadidős programok: városnézés, kirándulások, múzeumlátogatások, bowling, uszoda és az elmaradhatatlan bazári vásárlások; szinte egybefolytak a napok a sok színes program miatt. Külön megtiszteltetés volt számukra, hogy az egyetem rektora is fogadta őket. Mindkét fél úgy érzi, hogy a megkezdett közös munkát folytatni kell, számos lehetőség áll nyitva az együttműködésre. Legközelebb a tavaszi szünetben fogadja a Balassa szakközépiskola a török hallgatókat, és a diákcsere a tervek szerint folyamatos lesz. A kamara tagjai, vagyis a gazdaság szereplői egyöntetűen világos és megvalósítható gazdasági stratégiát akarnak. A vállalkozók a mindenkori kormánytól kérik a hosszútávú döntéseket és a szabályozások következetességét, kiszámíthatóságát. Azt is elvárják, hogy a kormányzat működjön együtt a jegybankkal az alapkamat meghatározásában, hogy az ne okozzon hátrányt a magyar vállalkozásokA Tóth Árpád esztergomi építészmérnök tervei nyomán emelt épület 1989. szeptember 3-án nyitotta meg kapuit. Akkor Orbán Ferenc volt az igazgató-helyettes, aki később rövid ideig igazgató lett. Az avatáson az akkori államtitkár mondta: „Esztergom iskolaváros volt és maradt. Szellemi ereje és szellemi lehetőségei miatt. Ennek az erőnek egy része a Dobó Gimnázium. Annak idején, amikor 1930-ban a Kis-Duna partján az épületüket az akkori diákok birtokukba vették, joggal érezték úgy, hogy Esztergom egyik legszebb épülete az iskolájuk. Most pedig azt lehet mondani, hogy kevés szebb, korszerűbb épületben tanulhatnak a gimnázisták szerte e hazában, mint itt, Esztergomban a 'dobósok'." Az iskolatömb ma is kényelmes otthont nyújt a 650 tanulónak és a tantestületnek. Az épület területe 5800 négyzetméter, benne a hatalmas aulával, mely évek óta otthont ad szimfonikusaink koncertjeinek és a legnagyobb báloknak. Az udvar a díszkerttel 6000 négyzetméter. Tornacsarnokuk ma is első osztályú mérkőzésekre alkalmas, a lelátóján 600 nézőnek ad helyet. A gimnázium széles körű középfokú oktatási bázis. Hagyományosan működik a négy-évfolyamos oktatás angol-, német-, valamint reáltagozaton, benne matematika-, természettudományi- és informatikai tagozattal. Ettől a tanévtől működtetik az öt-évfolyamos oktatást. A tanulók az első évben nyelvi előkészítőt végeznek, kis csoportokban. Ezen túl informatikát, továbbá anyanyelvi, matematikai és közismereti tárgyakat tanulnak. A következő tanévre felvételt hirdetnek nyolcosztályos gimnáziumi formációra is. Erre azokat a kisdiákokat várják, akik a mostani tanévben az általános iskolákban negyedik osztályosok. A szülők tájékoztatására november 23-án kerül sor. A 75 éves jubileum méltó megünneplésére egy teljes hetet szán a gimnáziupn mai vezetése Smíger András igazgató irányításával. Kiemelkedő rendezvény a november 21-én, hétfőn 16 órakor nyíló iskolatörténeti kiállítás. Minden napra jut program, az ünneplés 26-án 17 órakor gálaműsorral és nosztalgia Katalinbállal zárul. nak. Egyértelmű, hogy a vállalkozók elemi érdeke az euró időbeni bevezetése. Lényeges lesz, hogy belépéskor az árfolyam igazodjon az exporthoz és az importhoz. A vállalkozók rétege ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányzat hajtsa végre már 2006-ban az államháztartás reformját. A kamara sürgeti a szolgáltató állam megteremtését, mely teljesítményelven és takarékosan működik. A vállalkozók nemzetközi versenyhelyzete megköveteli az élőmunka terheinek, az egyes járulékoknak csökkentését. Az iparűzési adó megszüntetését tartja indokoltnak, egyúttal az önkormányzatoknál ezt a kiesést pótolni kell. Lényeges a megtelepedett külföldi tőke megtartása, ugyanakkor meg kell teremteni a hazai befektetés-ösztönzés eszközrendszerét. A napjainkban lezajlott tudományos világtalálkozón is előtérbe került az innováció és a kutatásfejlesztés fontossága. A vállalkozók is ennek pénzügyi feltételeire várnak, hiszen az alapba történő befizetést megteszik. A fentiekhez hasonló fontosságú az oktatási-képzési rendszer feltételeinek módosítása, továbbá az EU-források optimális elosztása és kihasználása. Végül a közélet és a társadalmi gazdasági együttműködés javítása érdekében fontosnak tartja a kamara a partnerség elvének alkalmazását, intézményesítését úgy, ahogy azt a már korábbi uniós országokban is megteremtették.