Esztergom és Vidéke, 2005

2005-10-13 / 41. szám

2005. október 13. egzDSRSQfl) vip^fre 5 A Zene Világnapja Dorogon Mint azt már megszokhattuk, a Zene Világnapját Dorog városa az idén is igen szép és nívós rendezvénnyel ünnepelte. A városi önkormányzat, Dorog Város Barátainak Egyesülete és a Dorogi Közművelődési Közhasznú Társaság összefogásával került sor a város szülötte, a 70 éve elhunyt Koszkol Jenő emlékkiállításának megnyitására, valamint arra a zenei programra, melynek előadói a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kivételes tehetségű fiatalokat képző tagozatának hallgatói közül kerültek ki. Dorog polgármesterének köszöntője után Nyári László J. S. Bach h-moll partitáját adta elő, kitűnő hangszeréhez méltó magabiztossággal és precizitással. Ezt követően Dvorzak h-moll csellóversenyének III. tételét hallhattuk Farkas Olívia előadásában Gál Márta digitális-zongora kíséretével. Végezetül Laksay Zsuzsa (hegedű) és Pregun Tamás (zongora) előadásában Rachmaninov Románca hangzott el. A kiváló képességű iíjú művészek méltán arattak nagy sikert. A koncert után Wehner Tibor Munkácsy-díjas művészettörténész méltatta Koszkol Jenő munkásságát, valamint a kiállítás és a gyönyörűen kivitelezett katalógus létrehozásában közreműködő szervezetek, intézmények és személyek áldozatkészségét, lokálpatriotizmusát. Ezt követően az est fő szervezője és a katalógus szövegét író dr. Zsembery Dezső ismertette a tárlat létrejöttének körülményeit A számos esztergomi vonatkozású művet is felvonultató tárlat megrendezése valóban példamutató vállalkozás. Őszintén gratulálunk! Koszkol Jenő: Esztergomi Tabán Koszkol Jenő (1868-1935) festőművész Dorogon született. A középiskolai éveket Esztergomban töltötte, művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában végezte. 1888-tól rendszeresen szerepelt a Műcsarnok tárlatain. Hosszabb tanulmányutat tett Német- és Olaszországban valamint Észak-Afrikában. 1913-ban részt vett az esztergomi Kaszinóban megrendezett tárlaton. 1924től a Jaschik Almos által vezetett esztergomi szabadiskola tanáraként nyaranta Esztergomban dolgozott. 1924-ben kiállítása volt a Bencés Gimnázium dísztermében. 1925-ben részt vett a Faluszövetség által rendezett tárlaton. Tagja volt a Balassa Társaság művészeti szakosztályának és részt vett annak 1926-ban megnyílt kiállításán. Számos esztergomi témájú műve ismert. A Városházáról festett akvarellje a városi önkormányzat tulajdona, Németújvár látképe című akvarelljét a Balassa Múzeum őrzi. Több műve a Keresztény Múzeum és a Nemzeti Galéria gyűjteményében található. K.E. Tiszta Amerika! Szegedi Varga Zsuzsanna képei Egy Magyarországon született művésznő kiállítása nyílt meg október 5-én a Duna Múzeum időszaki kiállítótermében, az Európai Közép Galériában. Kaposváron végzett iparművészeti szakközépiskolát, felsőfokú tanulmányait Egerben kezdte, majd Pécsett folytatta a fiatal képzőművész, diplomát azonban az Amerikai Egyesült Államokban szerzett, ahol azóta is él és dolgozik. Egy amerikai magyar jött vissza közénk képeivel (aki maga is részt vett a megnyitón) - nyugtázhatnánk a tényt egyszerűen, ám a művek elbizonytalanítják a véleményalkotásunkat: amerikai magyar vagy magyar amerikai festővel van-e dolgunk. Amerikában, Amerikáról készült és az amerikai festőművészet hagyományait követő munkákkal szembesülhetnek ugyanis a látogatók a múzeum földszinti termeiben, amelyek ráadásul az amerikai ízlés szerint és annak számára készültek. A művek tematikája kettős. A nagyváros (melynek önhittségről tanúskodó mítosza a jelenkorban szenved el sorozatosan nagy csapásokat, lásd Világkereskedelmi Központ romba döntése; hurrikán New Orleansban stb.) és a pusztuló vagy elpusztult fák, mint a természet misztériumának évszázados szimbólumai (vö.: Hamvas Béla: Fa). Mindkettő korunk civilizációs közhelyének - a technológiai fejlődés ugrásszerű növekedése az élővilág, a természeti környezet elpusztítása árán - két oldalát mutatja, de egyenként. Erre utal a tárlat címének (Mesterséges fejlődés - természetes elmúlás) kétjelzős szerkezete is, ami a technikai civilizáció és a természet, illetve a velük kapcsolatos állítások kibékíthetetlen, összeegyeztethetetlen voltát sugallja. Ahogyan azt a kiállítást megnyitó Nagy B. István festőművész, a művésznő egykori tanára elmondta, a képek témáján kívül azok nyersebb színei, festésmódja, tárgyszerűbb, tárgyilagosabb szemlélete is amerikai. S a világhoz való viszonya szintén. A kihalt városra való rálátás viszont már a kritika, a fák festése esetében alkalmazott békaperspektíva a tragikum kifejezőeszköze lenne. Az utcák néptelensége és az ágak kusza vonalai szorongást keltenek, riasztóak - ebben még együtt érzünk a tanárfestővel. (A látószög módosulása egyébként az alkotó korábbi, fényképész munkáiból eredeztethető, miként az ottani kultúrának oly annyira megfelelő realisztikus megfogalmazás-mód is amit csak hangulatában színez az expresszív színhasználat.) Ez az általunk eddig már számtalan másik fotográfián látott perspektíva viszont semmi újdonsággal nem szolgál, mert az amerikai felhőkarcolókat mutató felvételeken szintén nem (vagy csak jelentéktelen pontok formájában) látszanak az emberek. A staffázsalakok hiánya itt tehát kevéssé érződik: az épületek önmagukban is meglehetős elidegenedettséget árasztanak. A fákról készült munkák pedig a legjobb esetben is csak tanulmányoknak tűnnek, s lényegében ezek sem érintik meg a honi látogatók lelkét. Nekünk, Közép-Európában maradt és magyarnak megmaradt nézőknek mások az élményeink, a tapasztalataink, a világlátásunk, s mindezek alapján nem vagy csak nehezen tudunk azonosulni a fiatal művésznő képeivel, szorongásaival. Az amerikai alkotó talán közelebb kívánt hozni minket az amerikai kultúrához, ez azonban továbbra is idegen és távoli marad. (sms) Szigeti András kiállítása Esztergomi hiányt pótolok e pár bemutató-sorral, hiszen Szigeti András festőművész a nyáron a Zsigmond kútja fogadó Galériájában állította ki képeit. Most a már többször említett bajóti Millennium Ház adott helyet tárlatának. Á kiállítás fő témája az ősz, az őszi tájak szépsége és az elmúlás gondolata. Az alkotó festői életútja felnőttkorában, hobbiként kezdődött. Szülőfaluja Tiszaörs. Tiszafüreden érettségizett és villamosmérnöki diplomát szerzett. Külügyminisztériumi vezető főtanácsosként kiküldetései révén, szabad idejében kezdett el festeni. Témának mexikói életképeket, Dél-Afrikában és az USA-ban a vizek és az arborétumok természeti szépségeit kereste. Tengerképei, a természetből vett csendéletei szépséget és nyugalmat árasztanak. Másik nagy témaköre a magyar falusi tájak szívszorító hagyományai és régi romantikája: egy-egy udvar, ház vég, muskátlis falukép, kicsi templom ábrázolása. Képei láttán mélyen gondolkodó, szépen festő alkotót ismerhetünk meg. A szíves bajóti fogadtatás a festőművészt a szülőfalujában megnyilvánuló szeretetre emlékeztette. A tárlatlátogató pedig elégedetten nyugtázhatja, hogy régiónk e kies falujában, a Millennium Házában örömteli képzőművészeti pezsgés indult meg! A tárlat október 23-áigtart nyitva. Horváth Gáborné dr. Évadnyitó Dunántúli táncház az Esztergom Szentgyörgy mezői Olvasókörben 2005. október 15-én 17 órakor. Zene: PENGŐ zenekar (Zseliz) Táncházgazda: Ölveczky Árpád és Kalmár Mónika ^ (Révkomárom), 17 órától aprók tánca Trexler Magdolnával Vendégeink

: RÓNA citerazenekar (Vajdaság, Temerin) Rmü n íürdőhulíúráról tudni hellí (3.) Wellness és a fürdők A fürdőkben, ahol wellness kezelésekkel találkoznak a vendégek, ott általában orvos által felügyelt kezelések is igénybe vehetők. A novemberben Esztergomban megnyíló új élmény-, termál- és gyógyfürdőben sem lesz ez másként. A wellness terápiák és a gyógyászati kúrák egyik alapját a kádfürdők képezik. A víz összetétele és a kádban történő kezelések szerint számos fürdőtípus kipróbálásra van lehetőség. Ilyen például a holt-tengeri fürdő, amely az élethez szükséges ásványi anyagok és nyomelemek forrása. A világon egyedülálló holt-tengeri hatóanyag kombináció koncentráltan van jelen a sókristályokban. A pihentető tengeri só fürdő értékes ásványi anyagaival és nyomelemeivel elősegíti a bőr enzim aktivitását és stabilizálja annak nedvesség háztartását. Fokozza az anyagcsere funkciókat, aktiválja a bőrfunkciókat, és elősegíti a test salaktalanítását. A tengeri algás fürdőben az algapor tengeri kékalgából készült illatmentes szárított por, amely salaktalanító hatású. A megszárított kékalgák méregtelenítik és hidratálják a bőrt. A magas vitamin, ásványi anyag, és nyomelem tartalma revitalizál és védelmet nyújt a külső hatásokkal szemben. Áz aromaolajos fürdő készítésekor a vízből a bőrön keresztül felszívódó illóolajok jótékony hatásán túl a fürdővízből felszálló kellemes illatokat is élvezhetik, így az aromafürdő nemcsak a fáradt testet, de a fáradt lelket is felüdíti. A különböző hatású aromafürdők nyugtató, stresszoldó, frissítő, hatásuk mellett kellemes illatúvá varázsolják a bőrt. Léteznek gyógyfüves kádfürdők személyre szabottan gyógynövényekből. A mocsári iszapfürdő-kivonat speciális eljárással feltárt természetes iszap. A fürdő melegségével fokozza a vérkeringést, javítja a bőr anyagcseréjét és oxigén-ellátását. Kellemesen élettelivé varázsolja a bőrt és természetes úton salaktalanítja, erősíti a külső hatásokkal szemben. A pezsgőfürdő oxigénterápiával ötvözi a víz, a meleg levegő, az oxigén, a maszszázs és a biológiai adalékok természetes gyógyító hatását, biztosítja az egészség fenntartását és a szervezet regenerálódását. Fertőtlenítő, antibakteriális hatása miatt is a gyógyászatban évek óta eredményesen használják. Az előbb említett kádfürdőknél ismertebb a köztudatban az úgynevezett súlyfürdő. A termálvizes medencében, testsúlytól függően nyaki felfüggesztéssel vagy hónalj megtámaszkodással történik, s ezen kívül a páciens derekára vagy bokájára egy öv segítségével 2-20 kg-ig növelve súlyt függeszthetnek. A gyógymód célja, hogy a csigolyákat - a víz felhajtóereje által enyhített módon - egymástól eltávolítva, a gerincoszlopot mintegy megnyújtva, lehetővé tegyék a porckorong eredeti állapotának visszaállítását. A hidrogalván módszerben gyógyvíz és galvánáram kombinációjával történik a kezelés, a végtagokra javasolják. Nagyobb részben korábbi idegfájdalmak és gyulladások maradványtüneteinél, kisebb részben kopásos elváltozások panaszainál tudják eredményesen alkalmazni. Amikor valamilyen ok miatt a kézi masszázs nem alkalmazható, vagy egy más jellegű masszázs-hatást kívánnak elérni, a pezsgőfürdő, vagyis a hydroxeur-kádfürdős kezelés a javasolt terápia. A pezsgőfürdőben mesterségesen levegőbuborékokat állítanak elő, amelyek hatására turbulens vízáram keletkezik, ami masszírozza az egész testet. Az elektromos kádfürdő annyiban más, hogy itt a kezelés során egy termálvízzel töltött kádba egyenáramot vezetnek. A kádban fekvő vendégre a kezelés keringésjavító, fájdalomcsillapító-hatással van. Igen népszerű az úgynevezett gőzfürdő is, amelyet már az ősi görögök is használtak. A 45 fokos meleg és a 100 százalékos páratartalom kikapcsol, megnyugtat, ápolja a bőrt és tisztítja a légutakat. Az araboknál nagy hagyománya van az iszapfürdőnek, innen ered az arabfürdő, amely szerint egy szaunában iszappakolást kennek az egész testre. Gyógynövényes gőzt engednek a kabinba, és kb. 50 fokosra melegítik a hőmérsékletet. Az iszap leszedésekor az elhalt hámsejteket is leradírozzák. Végül meleg zuhannyal megtisztítják a bőrt, majd ápoló olajjal bekenik. Különleges fürdő az úgynevezett hamam. A kellemesen nedves meleg a keringési problémákkal küzdőknek is hasznos. 45 fokos hőmérsékletnél 20-30 perc alatt fokozatosan hevül a test, nincs hirtelen forróság, ami megterheli a szervezetet. Ezután következik a maszszázs, melyet a törökök előmelegített márványlapon, masszírozó szivaccsal végeztek. A világon amúgy nagy hagyományai vannak a gőz- és a szárazlégfürdőknek, az izzasztó kunyhóknak. A különböző kultúrák tradíciói szerint a testi megtisztulás mellett a lelki-szellemi felfrissülés, a spiritualitás érintése is nagy hangsúlyt kapott. Sajátos megújulási, méregtelenítési lehetőséget ad tehát a hamam, azaz a török fürdő. A klasszikus török fürdőben, az ember több folyamaton megy át. A szervezetet fokozatosan szoktatják a meleghez: a hűvösebb helyiségből a melegebb felé haladva, majd a bőrön lévő szennyeződéseket lazítják fel simító mozdulatokkal, olíva olajos szappannal. A bőr legfelső, elhalt rétegének eltávolítása természetes anyagú, gyakran gyapjúból készült kesztyűvel, közben többszörös melegvizes öblítéssel történik. Az átmelegedett, ellazult izmok, izületek könnyen kezelhetők. Egy alapos masszázs felér egy kisebb terhelésű edzéssel. A meleg bőr könnyen kiengedi a szőrszálakat is. A nagyobb, kevéssé meleg, pihenő teremből kisebb szoba nyílik, hogy elvonulási lehetőséget biztosítson az arra vágyóknak. Kérésre frissítőket, gyümölcsöket, édességeket, valamint teát szolgálnak föl. Van, aki el is alszik a „fárasztó" gőzfürdőzés után. Mialatt a melegben ülünk, testünk külsőleg pihen, belső szerveink azonban a felmelegedés hatására olyan aktívak, mintha kocognánk és a láz idején is tapasztalt aktivitásba fognak. Belülről kifelé ható tisztulási folyamaton esünk át, melynek nagy részét nagy méregtelenítő szervünk, a bőrünk, a verejték cseppek kibocsátásával hajtja végre. Arnon Adrienn Mihalovics Barbara