Esztergom és Vidéke, 2005
2005-09-22 / 38. szám
2005. szeptember 22. esztH^söfn vipéfre 3 Bemutatták az új városi könyvtár épületé ne k ter veit (-ffy) A szeptember 15-ei képviselő-testületi ülés elején, a napirendi pontok megtárgyalása előtt ismertették a volt Balassa Bálint Atalános Iskola felújítására és középiskola, illetve városi könyvtár céljára történő átalakítására kiírt pályázat eredményét. A bíráló bizottság két második és két harmadik díjat osztott ki a nagy érdeklődést kiváltott pályázat értékelésekor, s ezek rövid bemutatására is sor került az elmúlt csütörtökön. Részletesebben a Fejérdy és Bartók Építészeti Kft. által benyújtott, első helyezett pályaművet ismerhették meg a képviselők (készítői: Bartók István, Benárd Aurél, Fejérdy Péter, Natta Anikó, Pálóczi Tibor és Sárosi Zita), melyhez azonban még nem készült költségvetés az ötletpályázat során. A díjazott pályamunkákat novemberben egy kiállítás keretében a Duna Múzeumban is megtekinthetik majd az érdeklődők. A díjazott pályamunkák ismertetése, értékelése Az esztergomi volt Balassa Általános Iskola épületére és telkére kiírt pályázat több kérdésre egyszerre kereste a választ. Egyrészt volt egy megoldásra váró és sürgető oktatáspolitikai kérdés - a Szent István Gimnázium új helyének kialakítása - másrészt egy régóta húzódó és egyre halaszthatatlanabbá váló feladat - az árvízveszélyes területen álló és már jó ideje helyszűkével küzködő városi könyvtár áthelyezése - harmadrészt pedig egy régi városépítészeti kérdés - a Szent István tér északkeleti végének a tér rangjához méltó lezárása. A város vezetése a város fejlesztési tervében - Gyarapodás programja - a Várhegy északkeleti oldalán elterülő hatalmas tér és az azon üresen álló egykori egyházi épületek középés felsőoktatási központtá történő fejlesztését tűzte ki elérendő célként. A program megvalósítása már megkezdődött az északi kanonoksor felújításával és álalakításával. Itt már két lépcsőház területén működik a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola. Az épület további négy lépcsőházába a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola fog költözni, melynek tervezése már folyamatban van. Az északi kanonoksor mellett a Magyar Katolikus Egyház is megkezdte az Ó-szeminárium épületének felújítását. Itt Hittudományi főiskola, levéltár, könyvtár, és konferenciaközpont kap majd helyet. A déli Kanonoksor épületét (mind a hat lépcsőházát) egyelőre még fenntartják egy egyetem, vagy főiskola részére. A déli kanonoksor mellett pedig a Vitéz János Katolikus Tanítóképző Főiskola működik évtizedek óta. A fejlesztési program nem foglalkozott a tér északkeleti álló egykori kanonoki épület, a későbbi Balassa általános iskola pontos fejlesztési elképzeléseivel. Időközben a Katolikus Egyház visszaigényelte a Szent István Gimnázium Kis-Duna partján álló épületét, melyet 2006 év végéig át kell adnia az önkormányzatnak. így jött a gondolat, hogy ha már költöznie kell a gimnáziumnak, akkor a közép- és felsőoktatási központ területén kell helyet keresni számára. A korábban kifakult koncepciók alapján a volt Balassa iskola épülete maradt fejlesztési területként. Ezzel együtt felmerült a tér északkeleti zavarosan beépült végének rendezése is. Szintén régi gond volt a Helischer József Városi Könyvtár helyzetének megoldása is. A könyvtár jelenleg a Prímás-szigeten működik egy lábakra állított, a XX. század közepén emelt épületben. Az intézmény gyorsan kinőtte a helyét és hamarosan beépítették a lábak közötti területet a gyermekkönyvtár részére. Mivel az épület nem, vagy csak nagyon nehezen és drágán lenne bővíthető, és a könyvtár a jelenlegi méreteit is már kinőtte, ennek a funkciónak is új helyet kellett keresni. Az oktatási központ, mint egyben kulturális központ is, kiváló helyet adhat a könyvtárnak. A könyvtár és a gimnázium pedig már kellőképpen nemes funkció lehet a Szent István tér északkeleti lezárására. A pályázat iránt óriási volt az érdeklődés, ami a tervezendő funkcióknak és a tervezési helyszín jelentőségének tulajdonítható. Több mint hatvan dokumentációt váltottak ki és 30 pályaművet adtak be bírálatra. A Bíráló Bizottság a pályázatot eredményesnek nyilvánította, és hosszas értékelést követően kijelentette, hogy európai színvonalú építészeti értéket teremtő pályaművek születtek. Bár a pályázat kiírása elsősorban nem a Bazilika előtti tér elrendezésére keresett megoldást, az értékes pályaművek mégis azok lettek, melyek felismerték a hely jelentőségét. Valamennyi pályamű funkcionálisan megoldotta az építészeti program kérdéseit, ám építészeti minőséget azok a pályaművek képviselnek, melyek túlmutatnak a város akkut problémáján - az oktatási intézmény elhelyezésén -, érzékenyen reagálnak a Bazilika által meghatározott tér igényeire. A Bíráló Bizottság döntése alapján végül öt pályaművet tartott díjazásra érdemesnek. Az első díj mellett a második és a harmadik díjat két-két pályázó között megosztva adta ki. Fizessük be az iparűzési adóelőleget! (os) A megyei kereskedelmi és iparkamara gazdasági és információs bizottsága rendszeresen foglalkozik a vállalkozókat érintő gazdasági, pénzügyi és más aktuális kérdésekkel. Legutóbb a helyi iparűzési adóelőleg befizetéséről tárgyaltak. A vállalkozók egy köre mérlegeli, hogy fizessenek-e iparűzési adóelőleget, illetve vissza lehet-e ebből az APEH-től igényelni. Jogászok körében a vita arról zajlik, hogy az iparűzési adó kivetése ellentétes vagy egyező-e az uniós közösségi joggal. Jelenleg az Európai Közösségek Bírósága előtt van az ügy, és a várakozás szerint a testület előzetes döntése minden bizonnyal jövőbeni hatályú lesz. Ez vonatkozhat a magyar helyi iparűzési adók sorsára is. Az ügy kimenetelé- ben döntő fontosságú lehet a jelenleg folyamatban lévő per, amely a hasonló olasz adóval kapcsolatos. A kamara bizottsága alaposan megvitatta az ügyet. Egyértelmű javaslatuk, hogy amíg nem születik az olasz ügyben uniós döntés, addig fizessék meg a helyi iparűzési adóelőleget, és ne is igényeljenek vissza az APEH-től. Az ítélet ismeretében majd minden világossá válhat. A kamara figyelmeztetett a vállalkozói kockázatra, arra, hogy az adóhatóság bírságot állapíthat meg a befizetés elmaradása miatt, melynek mértéke elérheti az adó felét is. Végül a kamarai bizottság hangsúlyozza, hogy szükség van ezen adónem megreformálására, jelenlegi formájában igazságtalan. A kamara pályázati lehetőségekre is felhívja a kis- és középvállalkozások figyelmét. A gazdasági minisztérium kezeli a „Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásá- nak, fejlesztésének támogatása" című forráslehetőséget. A támogatás mértéke az összes költségnek legfeljebb fele lehet, maximum 60 millió forint. Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése jöhet szóba, melyek meghatározott termékek előállítására, beszerzésére, értékesítési feltételeinek javítására irányulnak. A támogatott tevékenységek: műszaki gépek, berendezések, a szolgáltatáshoz kapcsolódó építmények bővítése, fejlesztése, gyártási eljárások vásárlása, az informatikai fejlesztés. Ezekre szeptember 30-áig lehet pályázni. Már válogatva lehet gyűjteni a szemetet A városi szolgáltatóval folytatott hosszas egyeztetés után néhány héten belül tíz szelektív-hulladékgyűjtő szigetet építenek ki Esztergomban. A szigeteken, amelyeket lehetőség szerint kisebb bokrokkal, díszcserjékkel is körbevesznek majd, elkülönítve lehet elhelyezni a papír-, műanyag- és üveghulladékokat. Az őszi-téli időszakban gyéren lakott búbánatvölgyi városrészben tavasszal vezetik be az elkülönített gyűjtési rendszert, ott jövőre alakítják ki a tizenegyedik szigetet a Fárikúti úti parkolóban. A szigetek mellett egy, a háztartásokban keletkező lom, építési, bontási és veszélyes hulladékok elhelyezésére szolgáló úgynevezett hulladékudvart is kialakítanak az Ipari Parkban. A szigeteket a következő területeken alakítják ki: a vasútállomással szemben, a Móricz Zsigmond utca 4. előtti hőközpont mellett, a városközpontban, a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultűrmozgó mögötti parkoló zöldterületén, az Irinyi úti üzlethez vezető lépcsők mellé, a Martsa Alajos utca 2. előtt, a József Attila Általános Iskola előtti zöldterületen, a Béke téri lakótelepen, a kosárlabdapálya mellett, az Esztergom-kertvárosi piac mellett és a Szalézi lakótelep belső útjainak kereszteződésénél, a Klapka téren, az Árok utca Kis-Duna-parti végén, a „Tökház"-nál. Félórás zápor után térdig ért a víz a belvárosban (os) Szeptember 11-én délután 5 órakor dörgéssel, villámlással hatalmas zápor zúdult a Dunakanyarra, köztük félórás városunkra is jutott. Nem, volt katasztrófát jelentő, hiszen nem eshetett több 50 milliméternél. Éppen ezért háborodtak fel a belvárosban lakók, hogy befolyt az udvarukra és az üzletekbe is (fotónkon). A Rákóczi téren és a Bajcsy utca elején a 9. számú házig ez a jelenség niost már évente visszatérő. Ezért jártunk utána az okokat kutatva. Az Észak-dunántúli Vízmű Részvénytársaság kezelésében van a Molnár sori szennyvízátemelő, mely Botos Tamás üzemvezető elmondása szerint műszakilag kifogástalan volt, és jól működött. A városi főgyűjtőn oda befolyt szennyvizet a zápor idején továbbemelte a tisztítóba. Egyébként ezt a tényt a város többi részén lévő gyűjtők is alátámasztották. Legmélyebben fekszik a Poór Antal tér és a Deák Ferenc utca középső szakasza, ahová a Siszler út, a Malonyai utca, a Sissay köz és a IV Béla király út vonalon lezúdul a hegyről az esővíz. A téren három elnyelő kitűnően működött, és a lezúduló víztömeget befogadta. Mindez elmaradt a belvárosnak már ismertetett részén, ahol 8 darab elnyelő van, és ez sem volt elég. Az ott lakóktól tudjuk, hogy a vízmű nem tartja karban a csatornaszemeket, nem tisztítják, ezért szűk a keresztmetszetük, zápor esetén visszafelé jön a szennyvíz, úszkálnak a patkányok, egyszóval veszélyes. Hiába fordultak segítségért végső elkeseredésükben még a tisztiorvoshoz is, a baj már megtörtént. A vízmű kötelessége a csatorna lefolyóját is üzemképesen tartani, hiszen azt láthatjuk, hogy az út alatt folyó rendszert visszatérően tisztítják mosóautóikkal. Viszont a csatornaszemeknél tisztító vízműveseket még nem láttunk. Joggal várhatjuk el, hiszen valamennyiünk számlájában szerepel: „szennyvízelvezetés (SZJ 90.01) 338,1 Ft/köbméter", továbbá „szennyvízelvezetés alapdíj 253,92 Ft/60 nap". A belvárosban élők és arra járók szeretnék, ha pénzükért a vízmű teljesítené is szolgáltatásait. Biztosak vagyunk abban, hogy önkormányzatunk törekvése a saját karsztvizes ivóvízbázis megteremtésével és üzemeltetésével a szennyvízcsatornákat is jó gazda gondosságával kezelné. Kis- és középvállalkozások fejlesztési szemináriuma (Pálos) Szeptember 15-én a Technika Házában rendezte meg a fővárosi székhelyű Joint Venture Szövetség a kis- és középvállalkozásoknak meghirdetett gazdasági szemináriumát, melynek a Sikeres Magyarországért címet adták. Az ország nagyvárosaiban sorra rendeznek ilyen találkozókat, melynek célja ennek a vállalkozói rétegnek tájékoztatása a befektetési, a hitelnyújtási lehetőségekről, egyszóval a pénzhezjutásról. A főként térségi vállalkozókat a szemináriumon Szili Márta, a szövetség ügyvezető igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy szövetségük húsz éve szolgálja tagjait és a hozzájuk fordulókat. Közel félezerre rúg a tagság, benne harmada nemzetközi nagyvállalat, a többi közép- és kisvállalat. Befektetőket hoztak osztrák, német, amerikai, olasz, holland területről, összesen 35 ilyen tagjuk létezik. Bármely bejegyzett vállalkozással együttműködnek, és ellátják információkkal. Az előadások sorát Juhász József, a KEMKIK elnöke, országos kézműipari kamarai alelnök nyitotta meg. Nagy érdeklődéssel hallgatták a résztvevők a Magyar Fejlsztési Bank vezérigazgató-helyettesének, Aladics Sándornak az előadását, aki felvázolta vállalkozásfejlesztési hitelprogramjukat. A Magyar Pályázatkészítő Iroda gazdasági társaságként nyújtja szolgáltatásait, minderről Essősy Zsombor igazgató tartott előadást. Ugyancsak érdekes tudnivalókat tárt a hallgatóság elé Dudás Adrienn, a CIB Bank Rt. EU termékfejlesztési vezetője. Zárásként Ferenczi András okleveles könyvvizsgáló következett, aki a forrásteremtéssel kapcsolatos adózásokról, időszerű uniós adózási és számviteli tudnivalókról szólt.