Esztergom és Vidéke, 2005

2005-09-15 / 37. szám

2005. szeptember 15. eszrerasosp 6s víjctéfre 3 Hatósági eljárásokat indított az önkormányzat A Kenyérmezei-patak 2005. július 8-án és 2005. augusztus 5-én bekö­vetkezett szennyezésével, a felelősség megállapításával, valamint a szükséges intézkedések és szankciók meghozatalával kapcsolatosan, il­letve a további környezetszennyezés megelőzése érdekében - figyelem­mel a Bálint Analitika Kft., valamint a Fodor József Országos Közegész­ségügyi Központ Központi Kémiai Laboratóriumának méréseire - Esz­tjergom Város Önkormányzata közigazgatási eljárást indított az Észak-Dunántúli,Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fel­ügyelőségnél, az Észak;Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóságnál, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgá­lat Komárom-Esztergom Megyei Intézeténél. Esztergom törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását is kezdeményezte a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnél. Meggyes Tamás, Esztergom polgármester levélben fordult dr. Sólyom Lászlóhoz, a Magyar Köztársaság Elnökéhez, melyben felhívta a köztár­sasági elnök úr figyelmét az Esztergom lakosságát veszélyeztető környe­zetszennyezésekre. (Sajtótájékoztató) Hulladékégetés elleni globális akciónapot tartottak A világ 51 országában több mint 200 civil szövetség és csoport szep­tember 7-én együtt szervezte meg a „Hulladékégetés elleni globális ak­ciónapot". Arra biztatták a döntéshozókat, hogy az egészségkárosító égetők számának növelése helyett olyan politikát valósítsanak meg, amely a keletkezés helyén akadályozza meg a hulladék képződését. Ma­gyarországon is több kommunális hulladékégetőt terveznek felépíteni és első ízben hazai civil szervezetek is csatlakoznak a nemzetközi akció­hoz. Térségünkben az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület - össze­fogva a helyi civil szerveződésekkel - a Holcim Hungária által Nyergesújfalura tervezett veszélyeshulladék-égető cementmű kapcsán szervez akciókat, melynek része a lakosság tájékoztatása, aláírásgyűj­tés, szakértői anyagok elkészítetése. A civil szervezetek számára elfo­gadhatatlan, hogy a beruházás a helyi (tát-nyergesújfalu-i) ivóvízbázis­ra települjön, továbbá a már amúgy is túlterhelt Esztergom-dorogi me­dencében további légszennyezőanyag kibocsátással terhelje az itt élő embereket. Mint ismeretes, a tervezett műben 25.000 tonna veszélyes és további 50.000 tonna nem veszélye hulladékot égetnének (a dorogi égető összkapacitása 35.000t/év). Az alábbiakban három érvet hozunk fel a több tucat közül a hulladékégetés és a tervezett cementmű ellen! A hulladékégetés egészségügyi hatásai: Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul: egy része beépül a cementbe, füst, pernye lesz belőle. A kéményből több száz vegyület távo­zik, aminek még pontos összetétele sem ismert. Néhányuk egészségügy hatásáról azonban tudunk. A kikerülő dioxinok rosszindulatú dagana­tok kifejlődését idézik elő többek között a kötő-, és támasztószövetek­ben, a tüdőben és a májban, valamint megnövelik a veleszületett fejlődé­si rendellenességek (farkastorok, nyúlajak, szemfejlődési zavarok) ki­alakulásának esélyét. A higany ( a tervezett cementmű ebből 113 kg-ot bocsát ki) gátolja egyes létfontosságú enzimek működését, károsítja a veséket, a vér-agy gáton áthatolva elpusztítja az agysejteket, s az anya véréből a méhlepényen keresztül a magzatba jutva fejlődési rendellenes­séget okozhat, míg a kadmium belélegezve a tüdőt, lenyelve az emésztő­rendszert, majd a májat károsítja (a gyár összes nehézfém kibocsátá­sa: 1461 kg/év). A vízbázis-kérdése: A tervezett mű a táti-nyergesi ivóvízbázisok un. védőterületére épül­ne. A 123/1997-es Korm. rendelet 5. melléklete egyértelműen tiltja új hulladékégetési tevékenységet ilyen területen. A cég azt a joghézagot próbálja meg kihasználni, hogy bár a vízbázisokat régóta használják, de a Földhivatalban nem jegyezték be őket. A cég ennek tudtával húzná fel gyárát, szemben a magyar jogszabállyal. Jellemző a vízbázis sérülékeny­ségére, hogy még az olyan tevékenységek is, mint a sátorozás vagy a kis­kertek művelése is engedély köteles ilyen területen, hát még a veszélyes hulladék tárolása és égetése amire a gyár készül! A hulladék-égetés nem elfogadott! Az égetők sokszor rendkívül népszerűtlenek a helyi közösségek köré­ben. A civil ellenállás eredményeképpen beruházások százait állították le vagy függesztették fel. Az USA-ban többek között a következő váro­sokban álltak el a tervezett hulladékégető megépítésétől: Philadelphia, Seattle, Portland, Austin, San Diego, Boston. Németországban mintegy 500 helyi csoport ellenzi az égetők működését. Magyarországon vala­mennyi tervezett égető ellen civil ellenállás alakul (Várpalota, Gyön­gyös, Győr, stb.). Ahogy a nyugati országokban a közvélemény egyre erő­teljesebben ellenzi az új égetők építését, a hulladékégető ipar az itt nem kívánatosnak minősített technológiájával kelet felé terjeszkedik. Bővebb információ a globális napról, valamint a tervezett beruházás egyéb hatásairól: Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, Szuhi Attila (programfelelős) Tel./fax:33/400-150, 30/563-7749 Értesítés Tisztelt polgárok! Az ebek veszettség elleni védőoltását dr. Fazekas István állatorvos az alábbi helyeken és időben végzi: Esztergom-kertváros (Polgármesteri Hivatal, Kirendeltség): Szeptember 20.: 13-16-ig Szeptember 27.: 8-9-ig (pótoltás) Esztergom (Szentgyörgymező, Dózsa tér): Szeptember 21.: 13-16-ig Szeptember 23.: 8-9-ig (pótoltás) Esztergom (Hősök tere, volt Kossuth iskola udvara) : Szeptember 21.: 8-11-ig Szeptember 26.: 8-9-ig (pótoltás) Pilisszentlélek, szeptember 16.: 13-16-ig Kutyatartás helyén történő eboltás esetén bejelentkezés dr. Fazekas István állatorvosnál 06 30/949-0518-as telefonszámon. A védőoltás ára: 1.500,- Ft Ekkor történik a törvény által előírt féreghajtás, melynek költsége a testsúly 10 kilogrammjaként 100 Ft. Kérjük a szükséges pénzösszegeket előkészíteni, pénzváltás nem áll módunkban. dr. Szolnoki Imre aljegyző A Átadták az elkerülő utat Augusztus 29-én ünnepélyes keretek között hivatalosan is átadták a for­galomnak a Tokodot és Tátot elkerülő utat. Az alapkő letételére még 2003. november 3-án került sor. Városunk ötmillió forinttal támogatja az erdélyi Bögöz újjáépítését Az esztergomi önkormányzat múlt keddi rendkívüli testületi ülésén a képviselők ellenszavazat nélkül ötmillió forintnyi támoga­tást szavaztak meg az erdélyi Bögöz község számára az árvíz okozta károk enyhítésére. Mint az előterjesztés indokolásában olvas­ható, „megdöbbenéssel szereztünk tudomást az Udvarhelyszék terüle­tén pusztított árvízről. (...) Eszter­gom városa is kötelességének érzi, hogy támogassa a nehéz anyagi helyzetben lévő határon túli ma­gyar közösséget az árvíz okozta károk helyreállításában." Az ere­deti indítványban szereplő össze­get a testületi ülésen megemelték, így ötmillió forinttal támogatja Szent István városa a székely anyaváros, Székelyudvarhely kö­zelében fekvő település újjáépíté­sét. Esztergom már régóta szívélyes kapcsolatokat ápol a határon túli magyarsággal. Városunkat népes küldöttség képviseli például októ­ber elején Vargyason, a Makovecz Imre tervezte református temp­lom felszentelése alkalmából ren­dezendő ünnepségen. Legutóbb pedig Hegyközszentimrén járt az önkormányzat képviselője, hogy átadja a határon túli magyarok tiszteletbeli esztergomi polgársá­gát igazoló okleveleket. A nagytömegű földmunka 2004-ben készült el, a töltésbe épí­tett anyagok árvízvédelmi szem­pontjainak megfelelően. A kivite­lező Viadom Rt.-nek az árhullám levonultával rendeznie kellett a munkaterületet, így a közös meg­egyezéssel módosított határidő 2005. augusztus 15-e lett. A most elkészült útszakasz jelentősen ja­vítja Dorog, Tokod és Tát közleke­dési biztonságát, valamint az itt élők környezeti körülményeit. Az árvízvédelmi fejlesztés fo­lyatatására 2006-tól a Duna Pro­jekt fog lehetőséget biztosítani, hi­szen Tát község árvízvédelmi biz­tonsága így lesz teljes. Az ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődött az öreg Halász Csárda mögötti területen. Elsőként a táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar kíséretére vonult végig az új úton a három mazsorett csoport. A Himnusz közös eléneklésével kezdődött a műsor, majd Hámos László, a táti Kultúrház munka­társa József Attila „Dunánál" cí­mű versét szavalta el. Ezt követő­en Szenes Lajos, Tát nagyközség polgármestere üdvözölte a jelenlé­vőket, és köszöntötte Dióssy Gá­bort, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkárát, vala­mint dr. Gombos Andrást, a Kör­nyezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi államtitkárt. Ezután megköszönte a beruházók és a ki­vitelezők munkáját. Többek között a Gazdasági, Közlekedési és a Vízügyi Minisztérium vezetői­nek, az Útügyi Koordinációs Igaz­gatóságnak, a beruházók köréből a Megyei Közútkezelő Kht.-nek, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazga­tóságnak, valamint a kivitelező Viadom Rt.-nek és Éduvíz Kft.-nek, a hídépítőknek, vala­mennyi alvállalkozónak, az elöljá­róknak, az engedélyezőknek, szakhatóságoknak, és a térség képviselőinek, akik politikai terü­leten vették ki részüket. A létesítményt Kardos Mihály plébános és Pungur Béla esperes áldotta meg, majd Dióssy Gábor és dr. Gombos András államtitkár - a nemzeti szalag ünnepélyes átvágá­sával - átadta az elkerülő utat a forgalomnak. Az útpályát elsőként a veterán autósok, motorosok vet­ték birtokba. Az ünnepség a táti Német Nemzetiségi Fúvószenekar és a mazsorettek felvonulásával ért véget. Kovács Ági Roma-Magyar Ifjúsági Fesztivál Szeptember 3-án a Lóli Jag Roma Tánc és Roma Sport Egyesület, vala­mint az Esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat szervezésében a kertvárosi Schmidt-villa melletti szabad területen rendezték meg a Roma-Magyar Ifjúsági Fesztivált. Az előkészületek, a helyszín berende­zése - sátrak, padok, asztalok, erősítés, színpad, világítás játékok, eláru­sító helyek, főzőüstök telepítése, stb. - már az előző napon megkezdődött. A megnyitó idejére minden a helyére került. A rendezvény a cigány himnusz éneklésével kezdődött, amit a hu­szonhét éves, Pápán élő ifj. Kozák János adott elő. Az előadótól meg­tudtam, hogy az alkotás 1971-ben hangzott el először Londonban, ahol - az ott tartott cigányok világ­találkozóján - egy, az akkori Jugo­szláviából érkezett cigány férfi énekelte. A mű azóta a világ ci­gányságának himnusza lett. El­mondta még, hogy ő Brüsszelben, Auschwitzban, a Magyar Parla­mentben, II. János Pál pápa előtt, az audiencián, Rómában is énekel­te. Különösen a brüsszeli EU-s parlamenti éneklési lehetőségre büszke. Köztudott, hogy ott csak Beethoven DL. szimfóniájának egyik tétele, az Örömóda hangoz­hat el. Ő volt az első, akinek módja nyílott egy kisebbség himnuszát elénekelni, előadni az EU-s parla­menti képviselők előtt. A rendezvényt a Polgármesteri Hivatal nevében Pócsföldi József képviselő nyitotta meg, majd Góman Gusztáv, az Esztergomi CKÖ elnöke, Szalma László, dr. Jónás László képviselők, és dr. Bognár Ferenc, a város rendőrka­pitánya szólt a rendezvény részt­vevőihez. Az Országos Cigány Ön­kormányzat (OCÖ) nevében Holdosiné Bánhegyi Ildikó alel­nök fejezte ki örömét, és gratulált a rendezőknek (fotónkon). A meg­nyitó beszédek, üdvözlések, jókí­vánságok, támogatók felsorolása után kezdetét vette a kulturális csoportok, együttesek műsora, majd tűzijáték és utcabál zárta a rendezvényt. A hivatalos műsor 14 órától kezdődött, de már 10 órától a sát­rakban pezsgett az élet. Többek között az emberi jogi-, a drog-pre­venciós-, az egészséges életmód-, a roma fotó-, a támogató-sátor „üze­melt" a területen. Ezekben szak­emberek álltak rendelkezésre, ta­nácsadással, kérdőívekkel, filmve­títéssel, IQ-teszttel, kézműves fog­lalkozással, vérnyomás-, testtö­meg-, és testzsír-méréssel, romák életét bemutató fotók kiállításával stb. A pódiumon felléptek, többek között a Lóli-Jag Tánccsoport, a Csörögi Tánccsoport, a Lovász­patonai Nótár Mary utánzó, a Bangó-Men Afrikai Tánccsoport, a Piliscsabai Tánccsoport, a Váradi Roma Café, a Tatabányai Bisora Tánccsoport, a Budapesti Pujaró Együttes, a Szilvási Gipsy Folk Band, az utcabálon pedig a Róka Farka Együttes szolgáltatta. A szépségkirálynő-választás is sze­repelt a programban, mely két for­dulóban zajlott. Végül a királynői korona Sztojka Szilvia fejére ke­rült, az udvarhölgy címmel pedig Sztojka Borbála és Góman Haj­nalka büszkélkedhet. Természetesen ételben, italban sem volt hiány. Ételről a cigány­asszonyok és a segítő cigánylá­nyok gondoskodtak. Hat nagy üst­ben gulyás és pörkölt készült, min­denkinek megelégedésére. Az egész rendezvény mozgató­ja, szervezője Góman Gusztáv, az Esztergomi CKÖ elnöke, másnap elmondta, nagyon örül a jól sike­rült fesztiválnak. Rendben lezaj­lott minden, előre tervezett prog­ram. Ezúton is köszöni minden közreműködőnek, támogatónak a segítséget. A rendezvény elérte célját: a szórakozás, a vidámság volt a meghatározó, ismeretségek köttettek, régi ismerősök találkoz­tak az ország minden részéről. Sztojka Attila, a rendezvény há­zigazdája, a fesztivál műsorvezető­je, a CKÖ elnökhelyettese is elége­dett. Elmondta, sok ismerőse, régi barátja jött el a megyéből és az or­szág más részeiből. Azt is hozzá­tette, hogy a nap nem volt a legsze­rencsésebb választás, ugyanis erre az időpontra esett az 55. bányász­nap a szomszédos Dorogon, vala­mint a Csatkai Cigánybúcsú is, amely a hazai és a környező orszá­gok cigány népességének legna­gyobb eseménye. A három hónappal ezelőtt el­kezdett szervezéskor erre nem gondoltak. Ennek ellenére 3-3500 ember fordult meg a rendezvé­nyen, vegyesen magyarok és cigá­nyok. Mindenki jól érezte magát, jól szórakozott. Ügy értékeli, hogy színvonalas kulturális műsorokat produkáltak az előadók, a tánco­sok, az együttesek. Sikerült ha­gyományaikból bemutatni leg­alább egy kis szeletet. Ez a fesztivál volt Kertváros nagy rendezvénye idén, de ha visszatekint, akkor több évre is igaz ez a megállapítás. Már most gondolkodnak a kö­vetkező évi szervezésen. (Nagy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom