Esztergom és Vidéke, 2005

2005-08-18 / 33-34. szám

2005. augusztus 18. eszvsmxn és 11 Eg

y szem búza Az Úr, a Teremtő sosem volt rest, dolga bevégeztetett. A foljl forog már a világnak közepén. így hát a hajnali frissben, gondolta megpihenne egy kicsikét. Ücsörgött a sima réten, mígnem jött egy másik gondolat, egyre megy, ha a zöld fűben most az egyszer hasra dűl. Könyékkel támasztja meg bölcs fejét, így esik ma jól a pihenés. Milyen tiszta, milyen kék, a frissen meszelt nagy ég. A szélén, ott legalul, fehérre mosott, kunkorira bodorított néhány puha bárányfelhő bandukol. Egy kismadár, kinek csordultig van szíve dallal, ég és föld között röpköd, s torka legszebben szóló húrját pengeti. A pacsirta ő, a kis dalos, a kis akaratos. A Teremtőtől dallal kérdezi, fészkéről, hogy hol legyen, miért nem rendelkezett. A Nap, valahol az ég tetején, ettől a szívszaggató daltól úgy elérzékenyül, hogy majd elolvad. Kerek, kövér képe haja tövéig elpirul. Forró kezével egy marék hűsítő harmatért a zöldellő rétre lenyúl, azzal hűsíti üstökét. Egy sárgaszínű borzos kisvirágon tarka lepke üldögél. Bóbiskol, majdnem álmodik, de rezzen, mert a réten át léptek zaja hallatszik. A Teremtő is felfigyel, ő is észleli, hogy felé egy Ember igyekezik. Az Ember megáll, az Urat megsüvegeli. Süvegét fejére vissza nem teszi, két kezével gyűrögeti. Jöttem hozzád Uram! Nékem panaszom van! Ezt a földet úgy látszik, magadnak teremtetted ilyen kerekre, gömbölyűre. Kerek az ég, kerek a föld és én járok rajta körbe-körbe. Nyakamba lóg egy lapos tarisznya, egy üres, nincs benne csak egy hagyma. Miért kell nekem folyton menni, jártomban-keltemben mindig hagymát enni?! Ha tennél róla, hogy megnyugodnék, neked igen hálás lennék. Fektéből feláll az Úr, fél kezével a zsebébe nyúl. Jól a mélyén kotorász, ott talál egy szem bú?át. - Te, Ember! - szól az Úr. - Ha én ezt az egy szem magot a kezedbe adom, s Te azt elfogadod, felejtsd el a sok szentheverdel napot. Sokáig még hagymát eszel, míg ebből a szemből lesz néhány ezer. Készíts menten egy jó ekét, keríts hozzá egy jó lovat, vagy húzhatod magad. Míg ezt a rétet, min az előbb hason hevertem, magágynak felszántod, víz patakzik homlokodon, éhezel és ázol, fázol, ezt jó előre tudatom. Hogy, ha ezzel készen vagy, a szádat akkor se tátsad, kaszát, sarlót kalapálhatsz. Ház is kell, hogy házasodj, a házhoz dolgos asszonyt hozz. Házad tája takaros, minden évben sokasodj, mint ez a szem búza. Nézzél csak oda! Csinos kis húzott blúzban, ott sétálgat Éva lánya, szegődj hát az árnyékába. Aratásig se heverj, ne süttesd hasadat. A gazt, a burjánt, az aszatot, ha nincs mivel, a kezeddel húzogasd. Egy kismadárnak, egy dalosnak, úgy rendeltem, a fészkére is te vigyázz. Ha fiókáját felnevelte, örömében csak dalol, csak énekel, tudjad akkor, hogy a búzád kaszáláshoz beérett. Ha nem voltál rest, dolgodat hittel végezted, a hombárod a kicsépelt szemmel telve lesz. Malom is kell, hol a búzád őrleted. Jó lovaddal, szekereden, a zsák lisztet vidd haza. Innentől már nem a tied, asszonyodnak lesz dolga. Vájjál neki nyárfateknőt, s tedd a keze ügyibe. Hajnalban, ha megébred, dalolva szitálja majd a lisztet. Önt beléje langyos vizet, sót marékkal, meg egyebet. Kavarja, gyúrja, dagasztja, kerek cipókra szakítja, meleg kendőbe takarja. Tűzpiros az arca, ha a kemencébe a tüzet is megrakja. Ha az alja szikrát vet, egy dagadt, pufók cipót lapátra tesz. Ha piros lesz a háta, ropogós az alja, megsült már a kenyered, a mindennapi megérdemelt eledeled. Termessz szőlőt, ízes diót, piros almát, s kenyeredet azzal edd. Állj meg Uram! Hova sietsz?! Tartsd meg azt a búzaszemet! Igen nagy a fantáziád, ne nyissunk erről most vitát. Egyek inkább mindig hagymát, mint markoljam az eke szarvát, tűrjem asszony rigolyáját. Igen nagy az indulat, a hagymába beleharap. Fancsalodik is a szája, a hagymát messzire elvágja. Bokáját az Úr előtt mégis összezárja. Megkövetlek Uram! Fejemet meghajtom, azt a szemet áldásoddal mégis elfogadom. Elballagott sok ezer év, az Úrban mindég bizakodók, s a földben, s az asszonyban, az asztalra tett mindennapi jó kenyérben. Mégis megesett nemrég, nem igen lelte a helyét. Erővel, vagy készakarva, belépett az Unióba. Fél világgal egy kenyéren, zabszem van a zsebében. Uram! Mond meg, kinek jó? Bereczné Szállási Etelka Az új k

enyér me

gszegése „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma..." - kérjük az Úr imádságában. Amikor megkapjuk, megbecsüljük? A szeméttárolókban vagy mellettük kenyérdarabok, fél kenyerek hevernek. Gyermekkoromban, ha leesett egy darabka kenyér, felvettük és meg kellett csókolni. A munkaadót „kenyéradó" gazdának nevezték. Áz egyik legősibb foglalkozás a földművelés volt. A földművelő az előkészített magágyba elvetette a kenyérgabonát, az „életet". A jótékony őszi eső és a nap melegére kibújt a mag, és bokrosodni kezdett. A tavaszi nap éltető sugarainak hatására a vetés növekedni kezdett, „pezsdült". Áprilisban - Márk-napján búzaszentelés ünnepén a falu plébánosa megszentelte a búzatáblát, Isten áldását kérte, hogy gazdag aratás legyen. A kakiászba szökkent hullámzó búz^-tenger június végére beérett. Általában Péter-Pál napján kezdődött el az aratás. Szentgyörgymezőn, a múlt század elején az aratógazda keresztet vetett, megsuhintotta kaszáját, rendet fogott és aratta gabonáját. Ha égy (nagy)gazda családtagjaival nem tudta az aratást elvégezni, segítséget, ún. aratóbandát fogadott. A félkeresztekbe (13 kéve) rakott gabonát behordták a szérűbe, ahol a gőz, majd később a benzinmotoros cséplőgépekkel kicsépelték a kenyérmagot. A betakarítással (aratás, cséplés) augusztus 20-ra, Szent István napra végeztek. Az arató- és cséplőbandák tagjai ezen a napon kapták meg természetben - gabonában - járandóságukat. Ilyenkor búzakalászból font gyönyörű koszorúval ajándékozták meg a gazdát. Az ünnepi szentmisén hálát adták Istennek a jó termésért és megszegték az új kenyeret. Délután feldíszített kocsikkal, szekerekkel vonultak végig Esztergom utcáin. A felvonulást lovas bandérium vezette, az egyik kocsin búzakoszorút vittek. Este aratóbálon vigadtak. A negyven év alatt Szent István ünnepe helyett az Alkotmány és az új kenyér ünnepét rendezték meg augusztus 20-án - színes termény-, kézimunka- és kiállat-kiállítással egybekötve -, melyen országos vezetők tartottak beszédet. Ilyenkor díjakat osztottak ki a kiállítóknak, a téesz elnöke pedig búzakoszorút adott át. A rendszerváltás után ismét Szent István napját ünnepeljük. A szentmise után a Szentgyörgymezői Olvasókörben átadásra kerül a nemzeti színű szalaggal díszített búzakoszorú. A plébános, a református és az evangélikus tiszteletes megszenteli, megáldja, a polgármester pedig megszegi az új búzalisztből sütött kenyeret, majd a kiállítás résztvevőinek díjat nyújt át. Az ünnepi műsor városszerte zajlik, este pedig tűzijátékkal ér véget. Szép hagyomány, ápoljuk a jövőben is! Bélay Iván A bélai kastély és borospincéje A második alkalommal megrendezett bélai falunapon, július 30-án sikerült megtekintenem a bélai kastély jellegzetes borospincéjét. A hatalmas, téglákkal kirakott boltíves pince idegenforgalmi nevezetesség. Bizton állítható, hogy Szlovákiában a legjobb borok itt érlelődnek. Bevezetőként tekintsük át a kastély történetét, amelynek elválaszthatatlan része a 40x8x6 méteres szokatlanul nagy kiterjedésű, 18. században épült, párját ritkító borospince. Az 1138. évhez kötődik a falu első írásos említése. A török időkben a kastély teljesen elpusztult; 1732-ben Tersánszky József kezdi újjáépíteni. Tersánszky fiának özvegyét Török András feleségül veszi, és nagy építkezésbe kezd. A munkálatok irányításával Mayer Jakab esztergomi építőmestert bízza meg. A kastély a francia vidék barokk stílusában épült, elsőként a templom készült el, amelyet 1780-ban szentelnek fel. 1834-ben házasság útján a korzikai eredetű Baldácsi család tulajdonába kerül. Baldácsi Antal keménykezű földesúr éltében a kastély fejedelmi palota formájában pompázik. 1892-ben Bródy Zsigmond vásárolja meg a teljes berendezéssel együtt, aki a községben iskolát épített. 1910-ben a kastély tulajdonosa báró Uhllmann Adolf; 1925-ben a birtokot a báró fia, Uhllmann György örökli. 1945-ben a kastély a Csehszlovák állam tulajdonába kerül, és mivel az állam elhanyagolja, 2000-ig csaknem az enyészet martalékává válik. Az épület állagának romlása mellett páratlan értékű freskók mennek tönkre. Az 1945-2000 időszakot felölelő évek alatt a kastély többek között otthont adott egy mezőgazdasági iskolának, egy időben börtönként szolgált, de használták motoralkatrészek és a mezőgazdasági szövetkezet raktáraként is. 2000 decemberében az Uhllmann család visszavásárolja ősi birtokát és elindítja a kastély szakaszos felújítását, amely máig tart. A 2000. évet követően a birtokot kovácsolt vaskerítéssel elkerítették, a tetőt és részben a kastély épületét is felújították. Kialakítottak egy ízlésesen berendezett borozót, amely három éve - hétfő kivételével - minden nap délutánonként este tízig (vasárnap este nyolcig) fogad vendégeket. 2001-ben nyolc millió korona értékben a pincét modern szőlőfeldolgozó technológiával, öt duplafalú, egyenként 5000 liter űrtartalmú tartállyal és palackozó berendezésekkel látták el. Azóta itt készülnek Szlovákia legjobb borai. A borok minősége felett már évek óta Miroslav Petrech nemcsak régiónkban, hanem országos viszonylatban is elismert szőlész-borász őrködik. Az ő kalauzolásában ismerkedtünk a nyolcmillió koronáért vásárolt modern technológiai berendezéssel és a borkészítésben alkalmazott fortélyokkal. A duplafalú tartályokban beállítható a must erjedéséhez szükséges optimális 15-17 °C, így Élő kapcsolás (nati) Augusztus 8-án 12 óra 40 perckor élőben kapcsolták a Kossuth rádió „Ki nyer ma ? " című műsorába a Várkávézót. A „Játék és muzsika tíz percben" versenyzői a XVI. Esztergomi Nemzetközi Gitár fesztivál fiatal részvevői közül kerültek ki. A kérdéseket az ismert műsorvezető, Meixner Mihály tette fel: öt kérdésre öten válaszoltak. Három kérdés az egyetemes zeneirodalomra vonatkozott, kettő pedig Esztergom zenetörténetére. Mindenikre helyes válaszokat adtak. Amint az adás végén megtudtam, a válaszadó fiatalok Békés megyéből valók és a Gitárfesztivál aktív résztvevői. A díjak között várszínházi belépők, a Gitárfesztivál záró koncertjére jegyek, CD-k, a középkori Esztergomot ábrázoló rézmetszet szerepeltek - egy közös díj (torta) kíséretével. A nagyszámú közönség tapssal köszöntötte a jelen lévő Agai Karola művésznőt, a Fesztivál egyik alapítóját és Török Gézát, az Állami Operaház karnagyát. AT-REALITY Stúrovo ingatlanközvetítő iroda (Párkány, Rákóczi u. 58.), mint egyedüli eladó, új lakásokat kínál eladásra Párkányban a termál fürdő mellett. A lakások négyzetméter ára: 16.806 -,Sk. Az árak a kivitelezési költségekből erednek. Teljesen befejezett lakások, különfűtés, műanyag ablakok, laminált padlók, minőséges hőszigetelés. Bővebb információ a következő telefonszámokon: 00-421-903-452-947; 00-421-36-752-4842 a 2,5-3,5 hónapig tartó lassított erjedéssel a legjobb minőségű borokat lehet előállítani. Ehhez természetesen jó kvalitású, 24 cukorfokot tartalmazó válogatott szőlő is kell, amelyet a muzslai Rivel cég termeszt. Évente hozzávetőleg 30 ezer üveg, különböző fajta nektárt palackoznak, ebből négyezer palack vörösbor. Jelenlegi legjobb minőségi boruk a 2001. évjáratú rajnai rizling, amelyet palackonként 2600 koronáért árulnak. Csak 654 palackkal van ebből az értékes nedűből, amelynek ára jövőre már 3100 korona lesz (a francia borászok 22 eurót is elkérnek egy-egy ilyen palackért!) Ezt a Szlovákiában szokatlanul magas árat itthon értelemszerűen kevesen tudják megfizetni, ezért a minőségi boraikat Petrechék többnyire külföldön értékesítik. A közelmúltban háromezer palackot adtak el egy japán vevőnek. Némelyik borfajta sajátos ízét akácvirág és cickafark hozzáadásával érik el, de dió ízű hegy levével is büszkélkedhetnek. Már az is előfordult, hogy néhány mázsa szőlő szüretelését decemberre halasztották és az érlelési idő kitolásával az ilyen mustnál rendkívül magas, 30 feletti cukorfokot mértek. Egyébként évente három vagon szőlőt dolgoznak fel. Miroslav Petrech - aki mellesleg a morva határhoz közeli Nová Bosáca környékéről származik és Muzslán tanult meg magyarul ma már Magyarországon, magyar nyelven is tart előadásokat. Szakértelmét számos elismerés, a hazai és külföldi borversenyeken elért sok-sok aranyérem is jelzi. Oravetz Ferenc