Esztergom és Vidéke, 2005

2005-07-21 / 29-30. szám

6 $ VID6 m Ímíü hhm smihimti a nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója! POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * * * Új sorozat XX. évfolyam, 29-30. szám 2005. július 21. 8 oldal Ára: 100 Ft K Szent Tamás-hegy rendezési terve K polgárok véleményét is várja az önkormányzat (Pálos) Esztergom egy évszázaddal ezelőtti egyesítésekor a négy város­rész egyike volt Szent Tamás. Jellegzetes utcái, házai ma is különös szín­foltja városunknak. Hogy az is maradjon, városvezetésünk szaktervezők bevonásával elkészíttette a Szent Tamás-hegy helyi építési szabályzatát és szabályozási tervét, hozzá a szakhatósági véleményeket is. A képvise­lő-testület törvényben megfogalmazott kötelezettsége, hogy mielőtt még megalkotná az erről szóló rendeletét, a lakosság széles körű tájékoztatá­sát és a tervvel kapcsolatos vélemények begyűjtését is el kell végezze. Nos, mi már meggyőződhettünk arról, hogy a Polgármesteri Hivatalban és a városi könyvtárban az érdeklődők hozzáférhetnek a teljes tervdokumen­tációhoz, az abban csatolt rajzokhoz és mellékletekhez. Ezekből kiolvasható, hogy Szent Tamás teljes területén az utca-, telek- és beépítési-struk­túrát meg kell őrizni a teljes vá­rosrészben. A karakteres, vala­mint a hangulati elemeket is tar­talmazó épületeket meg kell óv­ni, ennek érdekében a helyi épí­tészeti védelmet ki kell egészíte­ni mind egyedi, mind utcaképi védelemre javasolt elemekkel. A hegy egészén az eddig még nem feltárt csúszásveszély miatt mindenhol elő kell írni a részle­tes geotechnikai vizsgálatot bár­milyen építkezésnél és a na­gyobb terepmunkáknál. A terü­let szabályozási problémáit a zárványtelkek, a közterületen nem megközelíthető, de beépí­tett telkek miatt kezelni kell, szükség esetén még közterületi szabályozással is. A Szent Ta­más-hegy városrészt a Várhegy, a Víziváros, a Belváros, a Hegy­vidék, valamint a Bánomi lakó­terület fogja közre. A Bajcsy-Zsi­linszky, a Batthyány Lajos utca és a Vörösmarty utca menti be­építések belvárosi jellemzőket hordoznak, ugyanakkor lénye­ges eltérés tapasztalható ezen részek, valamint a felső lakóte­rület között. A Bánomi átkötő út révén megoldódott a terület közleke­désfejlesztése is, ezután már a gyalogosforgalom szabályozását kell szorgalmazni. A hegytető és az alsóbb részek gyalogoskap­csolatát a Török Ignác, a Ga­lamb, az Esze Tamás, valamint az Álmos utcai megközelítés biz­tosítja. Ezekhez szervesen kap­csolódik a Batthyány és a Basa utca, valamint a Kálváriára fel­vezető lépcső. A felső lakóterület jelenlegi közterületi kiépítettsége is vál­toztatást igényel. Itt is megtör­tént a csatornázás, viszont a régi útburkolatot csupán helyreállí­tották. így sem a gépkocsival, sem a gyalogosan közleke­dőknek nem járható jól. A hegy­vidék szűk utcái az úgynevezett vegyes-használatú közlekedést indokolják, ahol járdaszegély nélkül egy szint alakítandó ki. Mindez hagyományos kiskocka­kő burkolat lehet, mellőzve a betonos burkolatot. A Szent Tamás-hegy lakóte­rületén fontos a zöldfelületek meghagyása, sőt bővítése. Már most szépen rendezett a Kálvá­ria és térsége. A Könyök utca vé­ge közparkként is kiépíthető, sőt játszótérrel is kiegészíthető. To­vábbi kis térségek fásíthatók, és kis közterek alakíthatók. Ilyen a Becket Tamás, az Imaház, a Vö­rösmarty utca, továbbá a Ma­dách tér. Számottevően fejleszt­hető a zöldfelület a rézsűk gon­dozásával, karbantartásával, nö­vényzettel való megkötésével. A Szent Tamás-hegyi lakóte­rület végtelen széles skáláját mutatja a telekszerkezetnek. Magán viseli a korábbi évszáza­dokra visszanyúló történeti kor­szakok jellemzőit. Megtalálható a száz, valamint a két-három­ezer négyzetméteres telekméret is. A tervezők elzárkóznak min­den további telekmegosztástól. Ezzel szemben támogatják a te­lekösszevonásokat, természete­sen a tulajdonosi szempontok fi­gyelembevételével. Az is termé­szetes, hogy az összevonással megszületett nagyobb területen nem tervezhetik a nagyobb épü­lettömegek elhelyezését. Kizárólag építési engedély alapján végezhető a lakóterüle­ten bármely meglévő építmény átalakítása, felújítása, színezése, így a kerítések közterület felőli részének felületi, anyagbéli vagy szerkezeti megváltoztatása, bele­értve a színezést is. Ugyancsak engedélyköteles a cégtáblák, cé­gérek, címtáblák létesítése, ha méretük meghaladja a 20x40 centimétert. Elvi építési enge­délyt kell kérni új épületek és ki­szolgáló-épületek, köztárgyak, támfalak, lépcsők, műtárgyak el­helyezése és kialakítása előtt. A Szent Tamás-hegy városké­pi jelentőségét és megőrzését tartalmazzák az egyes védettsé­gek alatt álló épületek és terüle­tek. Országos védelem alatt áll­nak: Bajcsy 1., 3., 7., 37., továbbá Batthyány 1., 9., 17., Vörösmar­ty 2. (a Belvárosi kávéház tömb­je), az Imaház utcában a Kápolna és a volt zsinagóga, va­lamint a Kálvária kápolna és a stációk. Helyi védettséget élvez­nek: Bajcsy 5. (Belvárosi Üzlet­ház), 9., 21., 25., 35., 39., 41., 43., 45., a Batthyány 3., 5., 7., 11., 13., 15., a Vörösmarty 3., 4., 6., 8., 10., 12., 14., a Madách tér 1., 2., 3., továbbá az Imaház utca 2/A és 12. A szaktervezők helyi védelem­re javasolt építményei és terüle­tei: Álmos 5., Attila 7., 13., Baj­csy 27., 47., Bajnok 1., Basa 2., 3., 5., 7., 9., 11., 17., Batthyány 23., 25., 27., Becket 1., 3., 14., 16., 18., Esze Tamás 2., 4., 6., 8., 10., 16., 20., 22., Galamb 4., 6., 8., Hegytető 2., Imaház 1., 10., Könyök 5., 7., Lépcső 2., 3., 5., Nap 5., Szent Tamás 1., 2., 6., 8., 10., Téglaház 1., l/A, 4., 6., Tö­rök 15., 15/A, 19., 21., Vasvári 2., 3., 4., 6., 6/A, 7., 8., 9., 11., 13., 15., 17., 19., 21., 24., 28., 30., Vö­rösmarty 6., 8., 14. és a Madách tér 4. A Szent Tamás-hegyi lakóte­rületet ismerőknek a fent felso­rolt már védett és védettségre ja­vasolt épületek és területek el­árulják, hogy a szaktervezők nagyra értékelik ezeket. Most már az is fontos kell legyen, hogy az ott lakók, az oda költözők és a turisták is hasonló megbecsülés­ben részesítsék. * Természetesen a szabályozási tervből most csak a legfontosab­bakra hívhattuk fel olvasóink fi­gyelmét, de ha bármilyen továb­bi részletkérdésük lenne, fordul­janak bizalommal a Polgármes­teri Hivatal városszépítési iroda szakembereihez, ahol szívesen megválaszolják kérdéseiket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom