Esztergom és Vidéke, 2005

2005-01-20 / 3. szám

2005. január 20. eSZtHRgQSD 6S 5 Az Esztergomi városszépítő Alapítvány és Esztergom Város Képviselő-testületének Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottsága tisztelettelmeg/m'ja Ont 2005. január Z4~én (hétfőn) 16. 0 0 órára a Vármegyeháza Dísztermébe (2.500. Esztergom, Deák F. «. 4.) A Városegyesítés évfordulóján tartandó nyilvános kuratóriumi ülésre Program 16.00: A Városszépítő Alapítvány nyilvános ülése A Városszépítő és a Virágos Esztergomért 2004.I 1645: Szünet 17.00: Ünnepség a Magyar Kultúra Napja alkalmából Köszöntő: KODTTEK PÁL ELNOK Műsor: TCUUOJIA; Sonatma előadja: CSÁKI ANDKAS gitárművész A Budapesti Liszt Perem' Zeneakadémia növendéke ROU.PX: Árnyas völgy ROLLOC Elfelejtett dal előadja: Szabó Sándor Gitárművész CrnnK x. Mazurka BRAHMS: 5. Magyar Tánc előadja: Eötj'ós József Liszt- díjas gitármüiész Pa/xirköszöntá MÍCCVES TAMÁS POICÁRMESITJI Kiépül Esztergom teljes csatornahálózata (T.I.) Két éven belül kiépül Esztergom teljes szennyvíz- és csatornahálózata. A tervezési munkák tavaly indultak, a tel­jes kivitelezés 2006 végére befe­jeződik. A csatornázás utolsó fázisában tizenhét utcát csatla­koztatnak a hálózathoz, így az egész városban és a Kertváros­ban is megoldódik a szenny-, csatorna- és esővíz-elvezetés ­mondta Meggyes Tamás polgár­mester a Babits Mihály általá­nos iskolában tartott lakossági fórumon. 2006 végére befejező­dik a Kanonok sor felújítása is. Az épületegyüttes északi szár­nyának felújításával diákne­gyed alakul a Várhegyen. A ke­leti szárnyban található iskolát kibővítik, itt kap helyet az első esztergomi közkönyvtár alapí­tójának nevét nemrég felvett Helischer Józsefvárosi Könyv­tár is. A polgármester elmondta azt is, hogy az északi kanonok­sor, a volt szovjet laktanya egy­harmadában már befejeződött a felújítás. Az elkészült épületrészt a di­ákok már birtokba is vették, ide költözött a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola. Az épület további kétharmadá­ban a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola kap helyet. Az önkormányzati tulajdonban lé­vő kispüspöki palota épület­együttesét kétszeresére kell bő­víteni ahhoz, hogy a Szent Ist­ván Gimnáziumnak és a városi könyvtárnak minden igényt ki­elégítő épületet biztosítson. A beruházások megvalósítására megvan az anyagi fedezet, je­lenleg a terveztetés, a kivitelező kiválasztása folyik. Az déli ka­nonoksor teljes egésze a felső­oktatást, továbbképzést és fel­nőttoktatást szolgálja. Az ön­kormányzat több főiskolával is tárgyal kihelyezett képzés indí­tásáról. Az Esztergom-buda­pesti Főegyházmegye tulajdo­nában lévő Oszeminárium tel­jes felújításáról az egyház is döntött. Az épületet szintén kulturá­lis és oktatási célokra használ­ják majd, így komplex, az okta­tási piacon versenyképes, kor­szerű informatikai, szakmai és oktatási háttérrel rendelkező intézmény-együttes, campus jö­het létre. A jövő év végére befejeződő beruházással és^ a katolikus egyház által az Oszeminárium épületén végzett felújítással új arculatot kap a városrész. Esz­tergomban új oktatási negyed­dé szerveződnek a középisko­lák, a könyvtár és a városi kollé­gium. Tisztújításra készülnek az Energiagazdálkodási Egyesületben (Pálos) A Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetségében az egyik legaktívabb társaság az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület esztergo­mi szervezetének a tagsága. Elnö­kük Mohácsi Miklós, titkáruk Szabó György, akiknek irányításá­val 2004-ben számos országos ren­dezvényt bonyolítottak városunk­ban, a Technika Házában. A napokban tartották évértéke­lő elnökségi ülésüket, ahol a leg­több szó a 2005. évi teendőkről szólt. Február 15-én Esztergom­ban, a Technika Házában rende­zik meg ünnepélyes tisztújító köz­gyűlésüket. Ezt egy jelölő bizott­ság készíti elő, melynek elnöke Major György, tagjai pedig Gáspár Jánosné és Szepesi Zoltán. Ezúton is kérik a tagokat, hogy vélemé­nyükkel az itt megnevezetteket keressék fel. Az ETE esztergomi szervezeté­nek országos hírű rendezvényére sor kerül ebben az évben is: immár a XIV Főenergetikusi Szemináriu­mot rendezik. Szabó György, a szervezet titkára elmondta, hogy a konferenciára 2005. március 2-án és 3-án Visegrádon kerül sor a Ho­tel Silvanusban. A korábbi konfe­renciák résztvevőinek már kiküld­ték a meghívókat, az új érdeklődők Szabó György mérnököt keressék a 411-807, vagy a 06-30-986-4902 telefonon. Spóroljunk a világítással is! (seres) Kompakt fénycsövekkel világítani egy olyan lehetőség, amit sokan már ki is használnak, és pénzt takarítanak meg vele. Egy átlagos, 6000 órás, jó minősé­gű kompakt fénycső ugyanis már több mint 6000 forintot képes megtakarítani élettartama alatt. De persze csak akkor, ha megfele­lően használjuk, és olyan helyre tesszük, ahol megéri beruházni a valamivel drágább kompakt fény­csövekre. Azokban a helyiségek­ben fog ugyanis látványos megta­karítást eredményezni, ahol sokat tartózkodunk - és ezért sokat vilá­gítunk. Vagyis a nappaliban, kony­hában, étkezőben, gyerekszobá­ban, előterekben és átjárókban. Nem érdemes azonban olyan he­lyiségekben elhelyezni, ahol csak rövidebb ideig tartózkodunk (WC, kamra, pince, garázs), hiszen itt csak lassan térülne meg, ha egyál­talán megéli azt az időt és nem megy idő előtt tönkre a sok kap­csolgatástól. Egy kompakt fénycső ugyanis érzékenyebb jószág, mint a hagyományos izzó, belsejében nem izzószál világít, hanem a csö­vecskék oldalára felvitt fénypor réteg, aminek a csőben lévő gázki­sülések adják az energiát. Ezért van az, hogy bekapcsolás után 1-2 percet várni kell, amíg a fénycső eléri teljes világítási szintjét. Sokan tartanak a kompakt fény­csövek használatától, mert azt gon­dolják, hogy ugyanúgy mint előde­ik, a hosszú fénycsövek, szemron­tóak, mert villognak használat köz­ben. Igaz ugyan, hogy egy kompakt fénycső gyakorlatilag egy összehaj­togatott, 'kompaktált' fénycső, de a régi 'neoncsövek' elterjedése óta több generációs fejlesztésen ment keresztül, melynek köszönhetően ma már nem jellemző rá az emberi szem által érzékelhető vibrálás. Jó tudni azt is, hogy a kereske­delemben ma már olyan kompakt fénycsövek is kaphatóak, amelyek 'ujjacskáit' egy fehér búra alá rej­tik, így képesek a hagyományos és gyertya égők formáját utánozni. Ennek köszönhetően a régi csillá­rok, falikarok és olvasólámpák égőit is nyugodtan kicserélhetjük, amivel még nagyobb megtakarí­tást érhetünk el a családi kassza szápiára. Érdemes tehát meggondol­nunk, hogy mire költjük a pénzün­ket. Mert a sok kicsi - mint jól tud­juk - sokra megy! Tisztelettel meghívom a Szentgyörgymezői %frt Sarát kör ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSÉRE és a programodra 2005. január 29-én a Szentgyörgymezői OívasófárBe. 'Erős íMikíós egyesületi eínöt^ SPORI PRINT VINCZE NYOMDA (Program dk 2 óra 3 óra 4 óra 5 óra fórum a fyrt6arát mozgahmróC 'EmCé^iáCUtás megnyitója Ünnepi KfizgyüCés 'Fogadás, 6aráti beszélgetés Fiatal zongorista az esztergomi pódiumon (os) A Megyeháza dísztermében lenyűgözte a nagyközönséget egy fiatal diáklány zongorajátéka. A kulturális programba iktatott zon­gorajáték után ismerkedtünk meg Konyicska Renáta Kriszta gimna­zistával, aki 14 éves korához mér­ten csodálatos technikával és át­éléssel játszgtta Liszt zeneművét (fotónkon). Érdeklődésünkre ma­gáról az alábbiakat mondta: - Erdélyben, Nagybányán szü­lettem 1991-ben. A családom szerint hamarabb kezdtem énekelni, mint beszélni és kétévesen minden éneket, ami a házban elhangzott - gyerekdal, csárdás vagy könnyűzene -, én már lelkesen dúdoltam. Ez a könnyed éneklés folytatódott az óvodás években is, de igazából a zenével való kapcsolatom akkor kezdődött mikor öt és fél éves ko­romban zongoraórákra kezdtem járni. Elég hamar kiderült, hogy a zongorázáshoz igen nagy az affini­tásom és éppen ezért korán részt vettem országos versenyeken, ahol szép eredményeket értem el. Tíz évesen vettem részt először nemzetközi versenyen és ott a kor­csoportomban harmadik lettem. 2002-ben sikeresen felvételiz­tem Budapesten a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Egyetem különleges tehetségű gyerekek előképző tago­zatára és azóta Esztó Zsuzsa tanárnővel készülök. Még abban az évben ide költöz­tünk Esztergom-kertvárosba. Sze­retek itt élni, mert szép kis csen­des városrész, és a környéke ha­sonlít szülővárosoméhoz. A Babits Mihály Altalános Isko­lában tanultam két évet, majd 2004-ben a Szent István Gimnázi­umban folytattam tanulmányai­mat a hetedik osztályban. Itt igyekszem helytállni és össze­egyeztetni a napi 2-3 óra gyakor­lást a tanulással és a többi iskolai tevékenységgel. Hetente kétszer Budapestre utazom a zongora­órákra az akadémiára. A szolfézs órákat pedig az Esztergomi Városi Zenedében Reményi Károly tanár úrnál tanulom. Tőle kaptam azt a lehetőséget, hogy itt, Esztergom­ban, 2003 novemberében közösen koncertezzünk, mikor is Haydn D-dúr zongoraversenyét adtuk elő az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekarral. Nagy örömömre és büszkeségemre az elmúlt 2004-es év sikeres volt számomra. Részt vehettem több európai hírű zongo­raversenyen, így 2004 májusában a zágrábi, nevezetesen a Zlatko Grgosevic Nemzetközi Zongora­versenyen, ahol első lettem a kor­csoportomban, és megnyertem a kitűzött abszolút díjat is. Ezt eddigi pályafutásom legnagyobb sikereként könyvelhettem el. Az év derekán, 2004júniusában az I. Budapesti Nemzetközi Cho­pin zongoraversenyen az igeji ér­tékes II. helyezést értem el. Újabb lehetőség előtt álltam, amikor 2004 októberében Olaszországba utazhattam. I^ét korcsoportban is indulhattam. Érdekesség, hogy sa­ját korosztályomban a II. díjat nyertem el, míg az idősebbek kö­zött az I. díjat ítélte számomra a nemzetközi zsűri. Jelenleg Bee­thoven C-dúr zongoraversenyét gyakorlom. Különleges élmény számomra, hogy újra a Reményi Károly tanár úr vezette zenészekkel léphetek pódiumra. Az év első koncertjén 2005. január 22-én, 19 órakor, a Dobó Katalin Gimnáziumban az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekarral közösen adjuk elő a vi­lághírű versenydarabot. Az esztergomi zeneszerető kö­zönséget ezúttal is szeretettel hívjuk valamennyien! Homályos vadászkalandorok Vadászat közben társát lőtte fejbe sörétes puskával egy vadlesre igyekvő csoport - szólt a minap az egyik hír. A hobbivadászok sok eset­ben nemcsak egymásra, de az erdőkben békésen kiránduló lakosokra is veszélyt jelenthetnek. Az alkalmi vadászat gyakran protokollból vagy kivagyiság végett következik be: fegyvert fognak (és használnak is) pszi­chikailag vagy fizikailag arra alkalmatlan emberek. Domináns szerep jut a szabadidős öldöklés közben az alkoholnak és a felfokozott idegálla­potnak is... Mindenre céloz, ami mozog! - Ismeretes, hogy a vadászok a külterüle­teken legtöbbször a jámbor kutyákat is kilövik „vadvédelem" címén, a vadásztársaságoknak pedig a bevételek végett van szükségük erdőkben kóborló emberkalandor hobbivadászokra. A hobbista erdei puskások ál­talában jobb módúak (értelmiségiek, politikusok, vállalkozók), így az esetleges balesetekre vagy a fegyverrel való visszaélésekre (kapcsolataik révén) ritkábban derülhet fény. A maradandó károsodás - Egy-egy golyó vagy sörétcsomó jobb eset­ben életben hagy, de maradandó külső és belső hatását a károsult élete végéig hegek, lelki sebek formájában magával kell, hogy vigye. Ne sétáljunk erőben!?! - A balesetek elkerülése végett a vadászati sze­zonban érdemes kutyáinkat sétáltatva is fokozottabban vigyázni, mert ha nem véres fenevadnak vélt kedvencünket lövik ki mellőlünk vadkan gyanánt, akár bennünket is célkeresztbe vehetnek. Épségünk érdeké­ben a közösségi túrázást érdemes lenne az erdőkből a beépített terüle­tekre irányítani? Vagy esetleg hallgassunk CD-ről madárcsicsergést?!? A megoldás a tudatos cselekvésben, és a felelős fegyverhasználatban kere­sendő, ami nem a kiránduló civilek, hanem a vadászok dolga volna. Seres Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom