Esztergom és Vidéke, 2005
2005-01-20 / 3. szám
2005. január 20. eSZtHRgQSD 6S 5 Az Esztergomi városszépítő Alapítvány és Esztergom Város Képviselő-testületének Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottsága tisztelettelmeg/m'ja Ont 2005. január Z4~én (hétfőn) 16. 0 0 órára a Vármegyeháza Dísztermébe (2.500. Esztergom, Deák F. «. 4.) A Városegyesítés évfordulóján tartandó nyilvános kuratóriumi ülésre Program 16.00: A Városszépítő Alapítvány nyilvános ülése A Városszépítő és a Virágos Esztergomért 2004.I 1645: Szünet 17.00: Ünnepség a Magyar Kultúra Napja alkalmából Köszöntő: KODTTEK PÁL ELNOK Műsor: TCUUOJIA; Sonatma előadja: CSÁKI ANDKAS gitárművész A Budapesti Liszt Perem' Zeneakadémia növendéke ROU.PX: Árnyas völgy ROLLOC Elfelejtett dal előadja: Szabó Sándor Gitárművész CrnnK x. Mazurka BRAHMS: 5. Magyar Tánc előadja: Eötj'ós József Liszt- díjas gitármüiész Pa/xirköszöntá MÍCCVES TAMÁS POICÁRMESITJI Kiépül Esztergom teljes csatornahálózata (T.I.) Két éven belül kiépül Esztergom teljes szennyvíz- és csatornahálózata. A tervezési munkák tavaly indultak, a teljes kivitelezés 2006 végére befejeződik. A csatornázás utolsó fázisában tizenhét utcát csatlakoztatnak a hálózathoz, így az egész városban és a Kertvárosban is megoldódik a szenny-, csatorna- és esővíz-elvezetés mondta Meggyes Tamás polgármester a Babits Mihály általános iskolában tartott lakossági fórumon. 2006 végére befejeződik a Kanonok sor felújítása is. Az épületegyüttes északi szárnyának felújításával diáknegyed alakul a Várhegyen. A keleti szárnyban található iskolát kibővítik, itt kap helyet az első esztergomi közkönyvtár alapítójának nevét nemrég felvett Helischer Józsefvárosi Könyvtár is. A polgármester elmondta azt is, hogy az északi kanonoksor, a volt szovjet laktanya egyharmadában már befejeződött a felújítás. Az elkészült épületrészt a diákok már birtokba is vették, ide költözött a Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola. Az épület további kétharmadában a Balassa Bálint Gazdasági Szakközépiskola kap helyet. Az önkormányzati tulajdonban lévő kispüspöki palota épületegyüttesét kétszeresére kell bővíteni ahhoz, hogy a Szent István Gimnáziumnak és a városi könyvtárnak minden igényt kielégítő épületet biztosítson. A beruházások megvalósítására megvan az anyagi fedezet, jelenleg a terveztetés, a kivitelező kiválasztása folyik. Az déli kanonoksor teljes egésze a felsőoktatást, továbbképzést és felnőttoktatást szolgálja. Az önkormányzat több főiskolával is tárgyal kihelyezett képzés indításáról. Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye tulajdonában lévő Oszeminárium teljes felújításáról az egyház is döntött. Az épületet szintén kulturális és oktatási célokra használják majd, így komplex, az oktatási piacon versenyképes, korszerű informatikai, szakmai és oktatási háttérrel rendelkező intézmény-együttes, campus jöhet létre. A jövő év végére befejeződő beruházással és^ a katolikus egyház által az Oszeminárium épületén végzett felújítással új arculatot kap a városrész. Esztergomban új oktatási negyeddé szerveződnek a középiskolák, a könyvtár és a városi kollégium. Tisztújításra készülnek az Energiagazdálkodási Egyesületben (Pálos) A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében az egyik legaktívabb társaság az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület esztergomi szervezetének a tagsága. Elnökük Mohácsi Miklós, titkáruk Szabó György, akiknek irányításával 2004-ben számos országos rendezvényt bonyolítottak városunkban, a Technika Házában. A napokban tartották évértékelő elnökségi ülésüket, ahol a legtöbb szó a 2005. évi teendőkről szólt. Február 15-én Esztergomban, a Technika Házában rendezik meg ünnepélyes tisztújító közgyűlésüket. Ezt egy jelölő bizottság készíti elő, melynek elnöke Major György, tagjai pedig Gáspár Jánosné és Szepesi Zoltán. Ezúton is kérik a tagokat, hogy véleményükkel az itt megnevezetteket keressék fel. Az ETE esztergomi szervezetének országos hírű rendezvényére sor kerül ebben az évben is: immár a XIV Főenergetikusi Szemináriumot rendezik. Szabó György, a szervezet titkára elmondta, hogy a konferenciára 2005. március 2-án és 3-án Visegrádon kerül sor a Hotel Silvanusban. A korábbi konferenciák résztvevőinek már kiküldték a meghívókat, az új érdeklődők Szabó György mérnököt keressék a 411-807, vagy a 06-30-986-4902 telefonon. Spóroljunk a világítással is! (seres) Kompakt fénycsövekkel világítani egy olyan lehetőség, amit sokan már ki is használnak, és pénzt takarítanak meg vele. Egy átlagos, 6000 órás, jó minőségű kompakt fénycső ugyanis már több mint 6000 forintot képes megtakarítani élettartama alatt. De persze csak akkor, ha megfelelően használjuk, és olyan helyre tesszük, ahol megéri beruházni a valamivel drágább kompakt fénycsövekre. Azokban a helyiségekben fog ugyanis látványos megtakarítást eredményezni, ahol sokat tartózkodunk - és ezért sokat világítunk. Vagyis a nappaliban, konyhában, étkezőben, gyerekszobában, előterekben és átjárókban. Nem érdemes azonban olyan helyiségekben elhelyezni, ahol csak rövidebb ideig tartózkodunk (WC, kamra, pince, garázs), hiszen itt csak lassan térülne meg, ha egyáltalán megéli azt az időt és nem megy idő előtt tönkre a sok kapcsolgatástól. Egy kompakt fénycső ugyanis érzékenyebb jószág, mint a hagyományos izzó, belsejében nem izzószál világít, hanem a csövecskék oldalára felvitt fénypor réteg, aminek a csőben lévő gázkisülések adják az energiát. Ezért van az, hogy bekapcsolás után 1-2 percet várni kell, amíg a fénycső eléri teljes világítási szintjét. Sokan tartanak a kompakt fénycsövek használatától, mert azt gondolják, hogy ugyanúgy mint elődeik, a hosszú fénycsövek, szemrontóak, mert villognak használat közben. Igaz ugyan, hogy egy kompakt fénycső gyakorlatilag egy összehajtogatott, 'kompaktált' fénycső, de a régi 'neoncsövek' elterjedése óta több generációs fejlesztésen ment keresztül, melynek köszönhetően ma már nem jellemző rá az emberi szem által érzékelhető vibrálás. Jó tudni azt is, hogy a kereskedelemben ma már olyan kompakt fénycsövek is kaphatóak, amelyek 'ujjacskáit' egy fehér búra alá rejtik, így képesek a hagyományos és gyertya égők formáját utánozni. Ennek köszönhetően a régi csillárok, falikarok és olvasólámpák égőit is nyugodtan kicserélhetjük, amivel még nagyobb megtakarítást érhetünk el a családi kassza szápiára. Érdemes tehát meggondolnunk, hogy mire költjük a pénzünket. Mert a sok kicsi - mint jól tudjuk - sokra megy! Tisztelettel meghívom a Szentgyörgymezői %frt Sarát kör ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSÉRE és a programodra 2005. január 29-én a Szentgyörgymezői OívasófárBe. 'Erős íMikíós egyesületi eínöt^ SPORI PRINT VINCZE NYOMDA (Program dk 2 óra 3 óra 4 óra 5 óra fórum a fyrt6arát mozgahmróC 'EmCé^iáCUtás megnyitója Ünnepi KfizgyüCés 'Fogadás, 6aráti beszélgetés Fiatal zongorista az esztergomi pódiumon (os) A Megyeháza dísztermében lenyűgözte a nagyközönséget egy fiatal diáklány zongorajátéka. A kulturális programba iktatott zongorajáték után ismerkedtünk meg Konyicska Renáta Kriszta gimnazistával, aki 14 éves korához mérten csodálatos technikával és átéléssel játszgtta Liszt zeneművét (fotónkon). Érdeklődésünkre magáról az alábbiakat mondta: - Erdélyben, Nagybányán születtem 1991-ben. A családom szerint hamarabb kezdtem énekelni, mint beszélni és kétévesen minden éneket, ami a házban elhangzott - gyerekdal, csárdás vagy könnyűzene -, én már lelkesen dúdoltam. Ez a könnyed éneklés folytatódott az óvodás években is, de igazából a zenével való kapcsolatom akkor kezdődött mikor öt és fél éves koromban zongoraórákra kezdtem járni. Elég hamar kiderült, hogy a zongorázáshoz igen nagy az affinitásom és éppen ezért korán részt vettem országos versenyeken, ahol szép eredményeket értem el. Tíz évesen vettem részt először nemzetközi versenyen és ott a korcsoportomban harmadik lettem. 2002-ben sikeresen felvételiztem Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségű gyerekek előképző tagozatára és azóta Esztó Zsuzsa tanárnővel készülök. Még abban az évben ide költöztünk Esztergom-kertvárosba. Szeretek itt élni, mert szép kis csendes városrész, és a környéke hasonlít szülővárosoméhoz. A Babits Mihály Altalános Iskolában tanultam két évet, majd 2004-ben a Szent István Gimnáziumban folytattam tanulmányaimat a hetedik osztályban. Itt igyekszem helytállni és összeegyeztetni a napi 2-3 óra gyakorlást a tanulással és a többi iskolai tevékenységgel. Hetente kétszer Budapestre utazom a zongoraórákra az akadémiára. A szolfézs órákat pedig az Esztergomi Városi Zenedében Reményi Károly tanár úrnál tanulom. Tőle kaptam azt a lehetőséget, hogy itt, Esztergomban, 2003 novemberében közösen koncertezzünk, mikor is Haydn D-dúr zongoraversenyét adtuk elő az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekarral. Nagy örömömre és büszkeségemre az elmúlt 2004-es év sikeres volt számomra. Részt vehettem több európai hírű zongoraversenyen, így 2004 májusában a zágrábi, nevezetesen a Zlatko Grgosevic Nemzetközi Zongoraversenyen, ahol első lettem a korcsoportomban, és megnyertem a kitűzött abszolút díjat is. Ezt eddigi pályafutásom legnagyobb sikereként könyvelhettem el. Az év derekán, 2004júniusában az I. Budapesti Nemzetközi Chopin zongoraversenyen az igeji értékes II. helyezést értem el. Újabb lehetőség előtt álltam, amikor 2004 októberében Olaszországba utazhattam. I^ét korcsoportban is indulhattam. Érdekesség, hogy saját korosztályomban a II. díjat nyertem el, míg az idősebbek között az I. díjat ítélte számomra a nemzetközi zsűri. Jelenleg Beethoven C-dúr zongoraversenyét gyakorlom. Különleges élmény számomra, hogy újra a Reményi Károly tanár úr vezette zenészekkel léphetek pódiumra. Az év első koncertjén 2005. január 22-én, 19 órakor, a Dobó Katalin Gimnáziumban az esztergomi Városi Szimfonikus Zenekarral közösen adjuk elő a világhírű versenydarabot. Az esztergomi zeneszerető közönséget ezúttal is szeretettel hívjuk valamennyien! Homályos vadászkalandorok Vadászat közben társát lőtte fejbe sörétes puskával egy vadlesre igyekvő csoport - szólt a minap az egyik hír. A hobbivadászok sok esetben nemcsak egymásra, de az erdőkben békésen kiránduló lakosokra is veszélyt jelenthetnek. Az alkalmi vadászat gyakran protokollból vagy kivagyiság végett következik be: fegyvert fognak (és használnak is) pszichikailag vagy fizikailag arra alkalmatlan emberek. Domináns szerep jut a szabadidős öldöklés közben az alkoholnak és a felfokozott idegállapotnak is... Mindenre céloz, ami mozog! - Ismeretes, hogy a vadászok a külterületeken legtöbbször a jámbor kutyákat is kilövik „vadvédelem" címén, a vadásztársaságoknak pedig a bevételek végett van szükségük erdőkben kóborló emberkalandor hobbivadászokra. A hobbista erdei puskások általában jobb módúak (értelmiségiek, politikusok, vállalkozók), így az esetleges balesetekre vagy a fegyverrel való visszaélésekre (kapcsolataik révén) ritkábban derülhet fény. A maradandó károsodás - Egy-egy golyó vagy sörétcsomó jobb esetben életben hagy, de maradandó külső és belső hatását a károsult élete végéig hegek, lelki sebek formájában magával kell, hogy vigye. Ne sétáljunk erőben!?! - A balesetek elkerülése végett a vadászati szezonban érdemes kutyáinkat sétáltatva is fokozottabban vigyázni, mert ha nem véres fenevadnak vélt kedvencünket lövik ki mellőlünk vadkan gyanánt, akár bennünket is célkeresztbe vehetnek. Épségünk érdekében a közösségi túrázást érdemes lenne az erdőkből a beépített területekre irányítani? Vagy esetleg hallgassunk CD-ről madárcsicsergést?!? A megoldás a tudatos cselekvésben, és a felelős fegyverhasználatban keresendő, ami nem a kiránduló civilek, hanem a vadászok dolga volna. Seres Zoltán
