Esztergom és Vidéke, 2004

2004-05-13 / 19. szám

6 2004. május 13. Metfské fouüún*; stiedtsfco Étiiwo Vét sukSae pcufx-* m títomaaé mamáé vxststy őaíttÁom - Siftevyem A fMUMt/i Vfeoa MávstMéa Kö/jW-t* ikeicfcttd raegtiivja Om su, tmncpclvss nagjiv Mm. Sátfd&i Sr«twa - 'Pwtéáwf Venrisagé: 19,5.2004, streda - szerda, a 16,00 hod. - érakor Városi Galána fájtáig KtuáSör: Zh.&4ieMf A&tfa* sfáamúi - W Dr. Kákonyi Imre R Asztrik művészetéről - Hogyan készült Tát erre a napra? - A nagyközség a felkészülést már a 90-es évek elején elkezdte, azóta építjük a partner kapcsolatokat, amely elsősorban a német nemzetiségi gyökerekből táplálkoznak. Örömmel mondhatom, hogy ez a kiterjedt nemzetközi kapcsolat ma már a családoknál is megmutatkozik. A most velünk ünneplő Ebeddel viszont a Táti Pünkösdi Napok alkalmával szentesítjük a testvértelepülési kapcsolatot. Az európai térségnek ez az összefogása jelenti a jövőt, és az újabb lehetőségeket. Az előző években már megfeleltünk bizonyos elvárásoknak, de van olyan, amiben még igazodnunk és fejlődnünk kell. - Polgármester úr szerint javul-e a helyzet az oktatás, illetve a munkahely-teremtés területén ? - Meggyőződésem, hogy a magyar közoktatási rendszer jó pozícióban van, hiszen egy történelmi tekintetben kikristályosodott, értékes, eredményes és európai szintű oktatási rendszerünk van. Ezt szeretnénk tovább örökíteni. Véleményem szerint a szakképzésben, a felsőoktatásban is megfelelő az oktatási rendszer. A magyar gazdaságban volt egy olyan lendület, ami sajnálatos módon egy kicsit megtorpant, pedig különböző eszközökkel ki lehetett volna védeni. A legfontosabb, hogy újból lendületet kapjon a gazdaság. Az egyéni munkavállalók, a kisgazdasági társaságok és a nagy vállalatok kemény versenyben vannak. Reményeim szerint a képzettebb és kvalifikáltabb munkaerőt fogják majd a közeljövőben alkalmazni. Ennek a földrajzi térségnek nincs más esélye, mint az Európát alkotó derűs, határozott érdekérvényesítő képességgel bíró nemzetállam közössége. Erre már készen áll a társadalom. - Lesz-e pozitív változás a környezetvédelem területén ? - Ez sajnos csak az utóbbi évtizedben kapott nagyobb hangsúlyt. A „A szívem titka", avagy Alex hazatalálása Alexander Horscht legalább tíz éve ismerem. Különböző népzenei és néptánc táborokban futottunk össze, ahol ő íjászbemutatókat tartott és különleges keleti hangszereken játszott. Bár Németországban született, felesége, Gál Etelka magyar, így Alex - mert mindenki csak így ismeri őt a magyar táncházas berkekben - kiválóan megtanult magyarul. Olyannyira, hogy nem csupán a zenei szakkifejezéseket ismeri, de vicceket, anekdotákat, mondákat - méghozzá ősmagyar mondákat is el tud mondani nyelvünkön. Alex április 28-án a Zöldházban szépszámú közönség előtt ifelesége közreműködésével - hangszerbemutatóval egybekötött - előadást tartott „Hazatalálás" címmel. Mind mondta, bejárta Mongóliát, a Kaukázust, Törökországot és a Balkánt, hogy a magyar zene gyökereit megkeresse. Az est folyamán többek közt torokéneket adott elő, mely a tuaregektől származik és az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Előadásában sámánénekeket, mongol szerelmes dalt is hallhattunk - eredeti, azaz mongol nyelven. Az egyik legősibb hangszeren, a dorombon jakut dalokat adott elő, mert a jakutoknak csak ez az egyetlen hangszerük van. Egy szkíta eredetű íjon - mely a női szépség és a férfierő szimbóluma - szintén egy különleges hangzású dalt játszott. Aztán török, balkáni és moldvai csángó dallamok következtek, melyeket egy kobozhoz hasonló, saját készítésű hangszeren adott elő. Nemcsak muzsikája jelentett különleges élményt - mintegy megmerítkezést a keleti kultúrában - de az is, amit ő, a 44 éves német férfi mondott a magyar zenéről: „15 millió magyar van tudomásom szerint a világon. Egy kicsi nép, mely talán világviszonylatban is a leggazdagabb módon őrizte meg régi zenéjét, ősi népszokásait. Ezért becsüljék meg, hogy magyarnak születtek. En ugyan eredetileg német vagyok, de a szívem szkíta és magyar!". Köszönjük, Alex, a felejthetetlen estét, a szép dalokat és a szívmelengetően igaz szavakat! Dezső László A tátiak felvidéki barátaikkal léptek az unióba Az EU-csatlakozás napját Táton helyi megemlékezéssel tették feledhetetlenné, amelyen ebedi barátaikkal együtt ünnepeltek. Az uniós életről és a jövőbeni tervekről a nagyközség polgármesterét, Szenes Lajost kérdeztük. környezetvédelem elsősorban az ember által folytatott tevékenység megfelelő szabályozásáról szól, míg a természet- és tájvédelem az emberen kívüli valamennyi egyéb élőlény életlehetőségéről. Mindkettő szorosan összekapcsolódik. Sokat kell még fejlődni, elsősorban a gondolkodás tekintetében. A tőlünk gazdagabb országokban erre már jóval korábban felfigyeltek. Ha valaki külföldön járt, biztosan érezte az életminőségi különbséget, hiszen ott már másfél évtizeddel ezelőtt volt érdemi változás. Azt hiszem, az utóbbi évek lemaradását már behoztuk, de sok tennivalónk van még. - Ön szerint mennyi időbe telik, amíg elérjük azt a szintet, amelyet a több nyugati ország már magáénak mondhat? - Nagyon sok vonatkozásban egyáltalán nincs szégyellni valónk! Mi magyarok sokkal feszítettebb, nehezebb körülmények között is talpon tudtunk maradni, míg a nyugati országok kényelmesebb, biztonságosabb helyzetben érték el azt a szintet, ahol jelenleg tartanak. Bennünk megvan az a velünk született életerő, ami által elérhetjük céljainkat. Meggyőződésem, hogy sok vonatkozásban mi is vagyunk olyan szinten, mint más országok. Viszont a jövedelmi viszonyaink kialakulásához, még hosszú évek kellenek. Kovács Ági Asztrik atya 1923-ban született Kalocsán, sokgyermekes családban. Középiskolai tanulmányait a jezsuiták kalocsai gimnáziumában végezte. Érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karának hallgatója lett, de tanulmányait betegsége és a háború miatt meg kellett szakítania. 1945-ben kérte felvételét a ferences szerzetesrendbe. 1950-ben szentelték pappá, 1959-től az esztergomi ferencesek között élt. Képzőművészeti ismereteit részint festőművész bátyjától, részint autodidaktaként szerezte. Á francia Monessiers szerzetes művész példáját követve, új utat keresett a bibliai témák elvont ábrázolására. Műveinek többsége szakrális térbe, templomba készült, falra, „al secco"-s technikával, vagy fatáblára akril festékkel, de készített pasztell képeket ás üvegfestményeket is. 1962-ben a II. vatikáni zsinat szellemében újította fel Pilisszentlélek templomát. Színes üveg ablakai, élénk, tüzes színekkel festett falképei a Szentlélek mindent betöltő szeretetét sugározzák. Ez volt hazánkban az első nonfiguratív díszítésű templom. Művei leggyakrabban Krisztus szenvedéstörténetével, az emmauszi tanítványokkal, a Szentlélek kiáradásával, a csenddel, a jó és a rossz harcával kapcsolatos témákat dolgozott fel. Hatvanhárom templom, kápolna, rendház őrzi műveit. Egyházzenei Napok Tíz éves jubileumát ünnepli a nemzetközi rangú Piliscsabai Egyházzenei Napok, amelyen eddig 180 egyházi és világi énekkar 9 300 énekese közel 700 művet szólaltatott meg, 10 000 hallgató előtt. Esztergomból eddig hat énekkar lépett fel: az Ars Musica Együttes, a Balassa Kórus, a Ferences Gimnázium Fiúkórusa, a Liszt Ferenc Ifjúsági Kórus, a Monteverdi Kórus és a Szent Anna-templom Ifjúsági Kórusa, valamint Baróti István orgonaművész. Idén 12 belföldi és 6 külföldi énekkar lép fel. A jubileumi hangversenysorozat május 14-én 18 órakor kezdődik a klotildligeti plébánia templomban, másnap 17 órakor a piliscsabai plébánia templomban és május 16-án 17 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem piliscsabai campusán lévő Stephaneumban. Ezen a hangversenyen jelen lesz Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök. A hangversenyt az egyetem Josephinum kollégiumában szoborszentelés előzi meg, amelyet 16 órakor dr. Kiss-Rigó László esztergomi segédpüspök végez az említettek és az érdeklődők jelenlétében. A jubileum alkalmából a piliscsabai Uradalmi Házban vándor-kiállítás keretében mutatják be az Egyházzenei Napok 10 éves történetét, valamint az elmúlt év hangversenyeiből elkészült dupla CD-t, amelyen 52 énekkar szólal meg és részletek hallhatók a fesztiválon közreműködő egyházi és világi méltóságok beszédeiből is. A belépés a rendezvényekre díjmentes, mindenkit szeretettel várunk. Kívánom, hogy békétlen világunkban a Musica Sacra harmóniái segítsenek megőrizni lelkünkben a békét! Hey Lóránt, alapító szervező karnagy Gratulálunk (Kertész Viktor) Rózsár Brigitta, az esztergomi Zeneiskola művésztanára, újabb trófeát gyűjtött be a közelmúltban: a Zenetanárok XII. Országos Zongoraversenyén Különdíjjal jutalmazták Hándel F-dúr concertójának előadásáért. Reméljük, a rangos, akadémikus zsűri (Baranyai László, Lantos István, Némethy Attila) és a 22 szintén magasan képzett kolléga szekszárdi örömünnepéből erőt és lelkesedést meríthet városunk elismert pianistája a dolgos hétköznapokban is. A „laikus zsűri", a zenebarátok május 16-án a Belvárosi Templomban tapsaik különdíjában részesíthetik Rózsár Brigittát, aki az említett művet teljes terjedelmében életre kelti. A bécsi ferencesek gondozásában 1989-ben jelent meg a rózsafüzér-imádsággal kapcsolatos gondolatait tartalmazó kötete, saját illusztrációival. (Magyarull990-ben adták ki Esztergomban.) Illusztrációival jelent meg P. dr. Barsi Balázs O.M.F. fordításában Eloi Lechlerc „Egy szegény ember bölcsessége" című könyve. Bár táblaképeket és rajzokat is készített, ezekből soha nem rendezett kiállítást. 1990. november l-jén hunyt el Esztergomban. Temetése november 8-án volt a rendház kriptájában. Halála után a Keresztény Múzeum rendezte meg mindmáig egyetlen emlékkiállítását. Seres Ferenc Tiszta környezetért" kiállítás Az Esztergom - Dorog - Nyergesújfalu Kistérség nyugdíjas szervezeteinek egyesülete az UNITED WAY Vértes Vidéke Alapítvány által támogatott „Tiszta környezetért" projekt alapján a programba bevont települések iskolásai részére rajz és játékkészítési pályázatot írt ki. A pályázat témája: a környezetszennyezés természetre, állatvilágra és az emberre gyakorolt káros hatása. Az elkészült rajzokból és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület „Hulladéksors" című vándorkiállításából nyílt kiállítás április 26-án a Kernstok Károly Általános Iskola emeleti aulájában. A legjobb rajzok kerültek kiállításra, melyek könyvjutalommal, emléklappal nyertek elismerést. A kiállítást Szendi Gábor, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület elnöke nyitotta meg. Egyrészt szomorúságának adott hangot, hogy a rajzok tanulsága alapján milyen negatív tapasztalata van a fiatalságnak a környezet szennyezéséről, másrészt örömét fejezte ki, hogy megértést talált a környezetvédelem jelentősége, mely tükröződik a kiállított alkotásokon. A népes megnyitó-közönség - tanulók, szülők, nyugdíjasok - szakmai kérdésekkel nyilvánították ki érdeklődésüket a hulladékgazdálkodás és a komposztkészítés iránt. Horváth Zoltán Kiállítás és koncert a népi vallásosság tárgyköréből A népi vallásosság, a hívők által gyakorolt és az egyház által nem kanonizált nagy múltú vallási szokások, a hozzájuk kapcsolódó hiedelemvilág ritkábban képezi tudományos kutatás tárgyát. Pedig a fennmaradt emlékek a népi kultúra jellemzésén túl a ma élő keresztény vallásgyakorlat összetett voltára is rávilágítanak. Akár a néprajz, akár a zene- vagy a művészettörténet oldaláról közelíti meg, gazdag anyaggal találkozhat itt a kutató, hiszen az archaikus népi imádságok, a Mária-népénekek vagy a nyomtatott szentképek csak egy-egy járatát jelentik ugyanannak a kincsesbányának. A Főszékesegyházi Kincstárban nyílt kiállítás, illetve a belvárosi plébániatemplomban vasárnap tartott hangverseny - erre a gazdagságra hívhatta, hívhatja fel az érdeklődők figyelmét. Május 9-én különleges zenei élményt kínált a délelőtti diákmisét követő koncert a Belvárosi plébániatemplomban: Szöllősi Anna és Karakas Zoltán hagyományos népi hangszerekkel, kecskedudával, ütőgardonnal kísérve, templomi környezetben szólaltatott meg Mária-népénekeket. Az ősi hitvilághoz köthető, s a népi kultúrában továbbélő énekek a magyar ősvallásban szereplő Boldogasszony istenség és Szűz Mária alakja köré csoportosultak, jelezve a katolikus vallás hagyományainak mély gyökerét, szerteágazó forrásait. A katolikus népi vallásosság tárgyi emlékeinek központi jellegű gyűjtése 1980 óta indult meg hazánkban, a létrejött gyűjtemény a Keresztény Múzeum részeként, a Bazilikában nyert elhelyezést. A csaknem negyedszázada indított kezdeményezés Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek és Erdélyi Zsuzsanna néprajzkutató nevéhez fűződik (aki személyes jelenlétével maga is megtisztelte a pénteki megnyitót). A tudományos munka kezdetben az ismert szakember - az archaikus népi imádságok kutatója és gyűjtője - feladata volt, az anyag gondozásában később Tomisa Ilona, Böszörményi Mária és Horváth Sándor vett részt. Két és fél éve Soós Sándor néprajzkutató végzi az anyag tudományos feldolgozását. A Főszékesegyházi Kincstár időszaki kiállítótermében május 7-én nyílt tárlat barokk (18. századi) magyar, német, cseh és osztrák szentképek segítségével enged betekintést a korba és a gyűjteménybe, ennek fennállása óta első alkalommal. A kiállítás rendezői a kis képecskék kialakulására, az előzmények bemutatására is nagy hangsúlyt fektettek, így más esztergomi egyházi intézmények (Főszékesegyházi Könyvtár, Prímási Levéltár, Simor János Prímási Könyvtár - valamint a szentendrei Ferenczy Múzeum) kincsei is a tárlókba kerültek. A ritkán látható könyvlapok segítségével nyomon követhető a szentképek nyomtatásának elterjedése Európában a központok, Velence, Antwerpen, Áugsburg állomásain keresztül. A kis szentképeken pedig kevéssé ismert szentekkel (ilyen a meghívón szereplő rendalapító, Éourier Péter) és különleges ereklyékkel is találkozhat a látogató, például Nepomuki Szent János 1719-ben megtalált ép nyelvének - a felirat szerint - hiteles ábrázolásával. (A szent attribútumát tartja a kezében a belvárosi plébániatemplom kerítésfalának fülkéjében elhelyezett Szent János-szobor egyik angyala is.) Mint megnyitó beszédében dr. Udvardy György püspök, általános helynök rámutatott, a kateketika, a hitoktatás tana szempontjából ugyancsak értékesek ezek az ábrázolások, mert általuk a láthatatlan Isten vált láthatóvá (úgy is, mint az ábrázolt szent tettében megnyilvánuló szeretet), s e kis képecskék az ember Istenhez fűződő kapcsolatában nyerik el jelentőségüket - akár még ma is. A szentképek szerepének 19. századi továbbélését két esztergomi kanonok munkáival szemlélteti a kiállítás: Majer István műkedvelő rézmetsző saját készítésű, de egyházi beleegyezéssel nyomtatott képei és Jordánszky Elek könyvének illusztrációi a papság népszerűsítő tevékenységét mutatják be ezen a téren. A Jordánszky-mű (Magyar Országban 's ahoz tartozó Részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem' Képeinek rövid leírása, 1836.) lapjain találkozhatunk a Bakócz-kápolna oltárával is. Az augusztus közepéig látható kiállítás a Keresztény Múzeum népi vallásos gyűjteményét bemutató tárlatsorozat első fejezete, amit az év egyes napjaihoz tartozó szentek kultuszának dokumentumaiból összeállított kiállítás követ majd. (I. M.)