Esztergom és Vidéke, 2004

2004-01-29 / 4. szám

4 2004. január 29. Száz éve született Kontuly Béla festőművész 1904. február 3., Miskolc - 1983. április 14., Budapest Az újklasszicizmus képviselője volt. A két világháború közötti években elsősorban szakrális témájú művei és egyházművészeti működése tette ismertté. Először a prágai, majd a Budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. 1928 - 30 között a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa. 1927-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1941 és 1947 között a. freskó szak vezető tanára. 1938 után egy ideig bélyegtervezéssel is foglalkozott. Több művészeti egyesület tagja volt és számos elismerésben részesült (Ipoly Arnold-díj, Klebelsberg-emlékdíj, Ferenc József-díj, Bécs város aranyérme, a párizsi világkiállítás aranyérme, stb.). Munkásságának esztergomi vonatkozása is van: ő készítette a belvárosi templom Mária-kápolnájának freskóit. 1928-ban szerepelt a városunkban megrendezett egyházművészeti kiállításon. Több freskóvázlatát őrzi a Keresztény Múzeum. Esztergomi táj című grafikája a Balassa Múzeum gyűjteményében található. K.E. Volt egyszer egy „Nagy László" Népfőiskola!^ Arckép: PÁLMAI JÓZSEF, a Magyarok Világszövetsége dunakanyari elnöke (os) A rendszerváltás hajnalán találkoztunk először Pálmai Józseffel, amikor az akkor indult Rudnay Sándor Katolikus Altalános Iskola (ma már Mindszenty József iskola) igazgatójának nevezték ki, és részt vett a város közéletében. Napjainkban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium ének és néptánc szakos tanára, ő vezeti az intézet énekkarát. Tanít a Kolping szakiskolában is. Pedagógusi pályafutását Pilisszentlászlón kezdte, Szentendrén, Visegrádon, Lepencén, majd Esztergomban folytatta. Családjában öt gyermeket nevel, fia a Zeneakadémia hallgatója, lánya a zsámbéki főiskola, a kisebbek a Szent István Gimnázium és a Petőfi iskola tanulói. Dömösön laknak, a Vertei József Baráti Kör elnöke. Gazdálkodik is 3 hektáron, a ház körül állatokat is tart. Felesége Visegrádon tanít. A Magyarok Világszövetsége Esztergom és Környéke Szervezete elnöke. Vele beszélgettünk. - Mondhatom, hogy rokonaim, őseim kissé szétszórtan ugyan, de a Dunakanyarban éltek és élnek is. Nagyapám és apám is gépész volt, szerszámaikat használtam, örököltem, ugyanúgy, mint a család földjét is. Örököltem az emberek segítő szeretetét is. Újpesten végeztem gépipari technikumot, akkor még nem tudtam eldönteni, hogy a műszaki élet, a sport, vagy a pedagógia irányába folytassam utamat. Két év helybenjárás következett a „seregben", a szalonkommunizmus hajnalán. Az alakulatomnál irodalommal és népzenével foglalkozhattam. A hadsereg versmondóversenyén ezüst díjazásban részesültem. A diákkorom meghatározó személyisége Janda Géza magyar szakos tanár volt. Az első utam gyalogszerrel Erdmindszenten át vezetett Farkaslakára. Igazán nem is értettem, hogy miért kell oda útlevél, csak akkor eszméltem, amikor elvették Ady Endre házánál, és másnap, a kávási milícián adták vissza. A másik korai utam Párizson, Trianonon át vezetett Thomas Mann Varázshegyéhez, Trabanttal. Akkor határoztam el, hogy tanító leszek. Esztergomba, a tanítóképző főiskolára kerültem. Eletem fontos állomása volt, amikor Hunyadi Zoltán tanár egy meghallgatás után meghívott a Monteverdi Kórusba. Aminek nagyon örültem akkor, és ma is köszönetet mondok érte. 14 évig énekeltem a kórusban, a kapcsolatom az ötödik gyermekünk megszületéséig tartott. Úgy gondoltam, hogy ennyi gyermekkel már nem hagyhatom magára feleségemet. Közben egymagam belevágtam a házépítésbe, s az még mindig tart. A gyermekeim valamennyien Esztergomban születtek, jórészt óvodába és iskolába is idejártak, illetve járnak. A zeneiskolába is, úgy érzem, hogy Reményi Károlynak külön meg kell köszönnöm áldozatkész munkáját. Ide még egy köszönet kívánkozik Baróti István orgonaművész, karnagy felé, aki hozzájárult Árpád fiam zeneakadémiai előképzéséhez. Mindig szeretettel olvasom az Esztergom és Vidékét, büszke vagyok arra, hogy e lap alapítója, Kőrösy László egyetemi tanár dömösi rokonságába tartozom. Külön öröm, hogy az EBE tagjai rendszeresen kijárnak sírjához, a dömösi temetőbe. A Magyarok Világszövetségében ma már Esztergom és Dömös megkapja elismerését Árpád-házi múltja miatt, még ha ezt sokan ma sem akarják észrevenni. A kiváló kortárs és nemrég elhunyt Farkas Ferenc zeneszerző írta Vitéz Jánossal kapcsolatos zeneművében: „Te magad vagy a nagyszerű városL Csak így tovább, Esztergom!'^ 1990 Február 24-én 18:00 órakor tartja alakuló gyűlését a ZöldmeZei Szt. Györgyről elnevezett KLava^iBaiiDé&íiw Minden lótartó és lószeretö polgártársunkat szeretettel várunk a Szentgyörgymezei Klubkönyvtár nagytermében. Nagy László Népfőiskola & Rendezősége Tizennégy évvel ezelőtt, 1990 telén hoztuk létre Németh Kálmán barátommal a Nagy László Népfőiskolát. Névadónk ugyan nem kötődik különösebben Esztergomhoz, de verseinek nemzeti elkötelezettsége, hazafias mondanivalója kifejezte törekvéseinket. Programunkban egyaránt szerepelt magyar és nemzetiségi táncházak-tartása, népdaltanulás, néphagyományok felelevenítése, néprajzi, történelmi, környezetvédelmi, esztétikai előadások tartása, népi mesterségek tanítása, filmvetítések és közös viták. Tevékenységünket támogatta a Szabadidőközpont Csernus Ferenc vezetésével, és a Komturist Iroda Erős Miklós irányításával. Első foglalkozásunkat 1990. február 10-én tartottuk a szentgyörgymezői Olvasókör épületében „Föltárt idill" címmel. Bevezetésképpen névadónkra, Nagy Lászlóra emlékezett az Esztergomi Klubszínpad verses összeállítással, majd Maácz László, a Táncművészet című fővárosi szaklap főszerkesztője tartott előadást a táncház-mozgalomról. Végezetül nagyszabású közös táncházra került sor. Még februárban beindítottuk filmklubunkat a Technika Házában, ahol kivetítő ernyőn nézhették végig az érdeklődők Luis Bunuel elgondolkodtató filmjeit (A szabadság fantomja, A burzsoázia diszkrét bája). Ezt a sorozatunkat azzal a címmel indítottuk, hogy: „Leplezzük le a fogyasztói társadalom bűneit". Pifkó Péter helytörténész az esztergomi utcanévváltozásokról tartott színvonalas előadást. „Porno, vagy por no?" címmel vitaestet rendeztünk budapesti újságszerkesztők közreműködésével a pornográfiáról, illetve a szabad szexről, a tisztes házasélet védelmében. Szentgyörgymezőn lovasklubot alapítottunk „Zöld Mezei Szent György Lovasklub" néven. Többször jártunk Erdélyben gyűjtőúton és a mezőségi hagyományőrző Szék nagyközséggel hivatalosan is felvettük a kapcsolatot. Fél évig tartott a népfőiskola „virágzása". Azután a szponzoraink megvonták tőlünk az anyagi támogatást és kénytelenek voltunk „lehúzni a rolót". Úgy érzem, kedves olvasóim, kár volt befejezni, most is szüksége lehetne a városnak egy népfőiskolára! Dezső László Mozi Esztergomban (XI.) December végén „Karácsony a Kultur Mozgóban!" Műsoron: Zoro-Huru, Rintin-Tin, A két bakancsos. Az ünnep alkalmából a Kultur Mozgó egy teljes hirdetési oldalt bérel az Esztergom és Vidéke karácsonyi számában. Úgy tűnik, hogy a két mozi reklám-vetélkedője jó hatással volt a hirdetési kedv általános fellendülésére. 1927-ben már sokszor két teljes oldalnál is több kereskedelmi és egyéb hirdetés jelenik meg a lapban. Augusztus 7-én a Kultur Mozgó meglepő újdonságként műsorra tűzte „Dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímásnak fejedelmi temetését". Szeptember 29-én viszont ilyen lakonikus hirdetésre akadtam: „Sokat veszít, ha nem nézi meg a Korona Mozi szerda, szombat és vasárnapi műsorait". 1928-ban két rivális mozi viszonyát jól érzékelhető páros reklámot találhatunk a február 27-ei újságban. Az egyik szerint: „Oeminenciája dr. Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás ünnepélyes bevonulását csütörtökön, február 16-án mutatja be utoljára a Kultur Mozgó". A másik, ugyanezen az oldalon látható hirdetés szerint viszont: „Oeminenciája dr. Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás Rómától-E sztergomig tartó diadalútja a bevonulással és a bazilikai installációval. Uj film! Bemutatja a Korona Mozgó szombaton és vasárnap. Mindenki rajta van, tehát mindenki nézze meg!". Miután a „Ben Hur" már jóval korábban vetítésre került az esztergomi mozikban, március 29-én megérkezik a paródiája is a Kultur Mozgóba: „Benn Hurka. Amerikai börleszk 2 felvonásban ". 1928. szeptember 27-én aztán igazi szenzációt közöl a sajtó: „Kultur Mozgó. Csütörtökön és pénteken, (27, 28) este 7 és 9 órakor. PHONOFILM. Új világcsoda! Éneklő, beszélő, zenélő film! Nem gramafon, nem rádió, maga a film beszél! Mindkét nap új műsor.". Az év műsordömpingjéből még a karácsonyi „Nagy kacagó nap "-ot említsük meg a Kultur Mozgó programjából, és nyugodt lélekkel egyetérthetünk a helyi sajtó korabeli vélekedésével, miszerint a két állandó mozi mindent elkövet az esztergomi közönség szórakoztatása érdekében. 1929. július 25-én a Kultur Mozgó ismét az „új világcsodát" hirdeti. „Magyarországon eddig megjelent első éneklő, beszélő és zenélő film PHONOFILM. Válogatott csodás programmal. A cár gárdistája. Regényes történet 12 felv." Július 28-án már azt is megtudjuk, hogy a tulajdonos a hőség ellen villamos ventillátorokat szereltetett a moziba. Szeptember 22-én megérkezik a Kultur Mozgóba Tarzan is, december 15-én pedig ismét „Hajszna a kombiné után" a Koronában. December 22-én a Kultúr Mozgóban „A Nemzeti Színház örökbecsű drámája, Tolsztoj remekműve. Az élő holttest Pudovkinnal a főszerepben és remek kísérőműsor". 1930. január l-jén: „A Korona Mozgó Szilveszterkor és újévkor Kossuth Lajos azt üzente... Filmregény az 1848. szabadságharc idejéből 8 fejezetben. Szereplők színtiszta magyarok! (...)". Az újság külön tudósításban is méltatja a filmet, mondván, hogy: „Az első ízig-vérig magyar film. (..JA film zárójelenete - a katonasorra alkalmatlan nyomorék diák magára vállalja s mártírhalált hal egy orosz tiszt lelövése miatt, kit valójában vőlegény barátja lőtt le - egyenesen fenséges.". Március 1.: „Világcsoda! Hangos filmvarieté! Nem gramafon, nem rádió, hanem hang a filmszalagról vetítve! Bemutatja a Korona Mozgó (...)". Június 1.: „Kultur Mozgó. Szombaton és vasárnap. Az újra éledő magyar filmgyártás első nagy eredménye: Száll a nóta... Gyöngyszemek magyar dalköltészetünkből 8 felvonásban. A film főszereplői Császári Teri és Kelemen Lajos a Stúdió közkedvelt művészei személyesen lépnek fel és éneklik a dalbetéteket. Az énekszámokat Sovánka Sándor a Központi Kávéház jeles cigányprímása és zenekara fogja kísérni (...)" (Folytatjuk) Kaposi Endre