Esztergom és Vidéke, 2004

2004-01-29 / 4. szám

4 2004. január 29. Száz éve született Kontuly Béla festőművész 1904. február 3., Miskolc - 1983. április 14., Budapest Az újklasszicizmus képviselője volt. A két világháború közötti években elsősorban szakrális té­májú művei és egyházművészeti működése tette ismertté. Elő­ször a prágai, majd a Budapesti Képzőművészeti Főiskola hall­gatója volt. 1928 - 30 között a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa. 1927-től a Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1941 és 1947 között a. freskó szak vezető tanára. 1938 után egy ideig bélyegtervezéssel is foglalkozott. Több művészeti egyesület tagja volt és számos elismerésben részesült (Ipoly Arnold-díj, Klebelsberg-emlékdíj, Ferenc József-díj, Bécs város aranyérme, a párizsi világkiállítás aranyérme, stb.). Munkásságának esztergomi vonatkozása is van: ő készítette a belvárosi templom Mária-kápolnájának freskóit. 1928-ban szerepelt a városunkban megrendezett egyházművészeti kiál­lításon. Több freskóvázlatát őrzi a Keresztény Múzeum. Esztergomi táj című grafikája a Balassa Múzeum gyűjtemé­nyében található. K.E. Volt egyszer egy „Nagy László" Népfőiskola!^ Arckép: PÁLMAI JÓZSEF, a Magyarok Világszövetsége dunakanyari elnöke (os) A rendszerváltás hajnalán találkoztunk először Pálmai Jó­zseffel, amikor az akkor indult Rudnay Sándor Katolikus Altalá­nos Iskola (ma már Mindszenty József iskola) igazgatójának ne­vezték ki, és részt vett a város kö­zéletében. Napjainkban a Temes­vári Pelbárt Ferences Gimnázium ének és néptánc szakos tanára, ő vezeti az intézet énekkarát. Tanít a Kolping szakiskolában is. Pedagógusi pályafutását Pilis­szentlászlón kezdte, Szentendrén, Visegrádon, Lepencén, majd Esz­tergomban folytatta. Családjában öt gyermeket nevel, fia a Zeneaka­démia hallgatója, lánya a zsámbéki főiskola, a kisebbek a Szent István Gimnázium és a Pe­tőfi iskola tanulói. Dömösön lak­nak, a Vertei József Baráti Kör el­nöke. Gazdálkodik is 3 hektáron, a ház körül állatokat is tart. Felesé­ge Visegrádon tanít. A Magyarok Világszövetsége Esztergom és Környéke Szervezete elnöke. Vele beszélgettünk. - Mondhatom, hogy rokonaim, őseim kissé szétszórtan ugyan, de a Dunakanyarban éltek és élnek is. Nagyapám és apám is gépész volt, szerszámaikat használtam, örököltem, ugyanúgy, mint a csa­lád földjét is. Örököltem az embe­rek segítő szeretetét is. Újpesten végeztem gépipari technikumot, akkor még nem tudtam eldönteni, hogy a műszaki élet, a sport, vagy a pedagógia irányába folytassam utamat. Két év helybenjárás kö­vetkezett a „seregben", a szalon­kommunizmus hajnalán. Az ala­kulatomnál irodalommal és nép­zenével foglalkozhattam. A hadse­reg versmondóversenyén ezüst dí­jazásban részesültem. A diákko­rom meghatározó személyisége Janda Géza magyar szakos tanár volt. Az első utam gyalogszerrel Erdmindszenten át vezetett Farkaslakára. Igazán nem is értet­tem, hogy miért kell oda útlevél, csak akkor eszméltem, amikor el­vették Ady Endre házánál, és más­nap, a kávási milícián adták vissza. A másik korai utam Pári­zson, Trianonon át vezetett Thomas Mann Varázshegyéhez, Trabanttal. Akkor határoztam el, hogy tanító leszek. Esztergomba, a tanítóképző főiskolára kerültem. Eletem fontos állomása volt, ami­kor Hunyadi Zoltán tanár egy meghallgatás után meghívott a Monteverdi Kórusba. Aminek na­gyon örültem akkor, és ma is kö­szönetet mondok érte. 14 évig éne­keltem a kórusban, a kapcsolatom az ötödik gyermekünk megszüle­téséig tartott. Úgy gondoltam, hogy ennyi gyermekkel már nem hagyhatom magára feleségemet. Közben egymagam belevágtam a házépítésbe, s az még mindig tart. A gyermekeim valamennyien Esz­tergomban születtek, jórészt óvo­dába és iskolába is idejártak, illet­ve járnak. A zeneiskolába is, úgy érzem, hogy Reményi Károlynak külön meg kell köszönnöm áldo­zatkész munkáját. Ide még egy kö­szönet kívánkozik Baróti István orgonaművész, karnagy felé, aki hozzájárult Árpád fiam zeneaka­démiai előképzéséhez. Mindig sze­retettel olvasom az Esztergom és Vidékét, büszke vagyok arra, hogy e lap alapítója, Kőrösy László egye­temi tanár dömösi rokonságába tartozom. Külön öröm, hogy az EBE tagjai rendszeresen kijárnak sírjához, a dömösi temetőbe. A Magyarok Világszövetségében ma már Esztergom és Dömös megkap­ja elismerését Árpád-házi múltja miatt, még ha ezt sokan ma sem akarják észrevenni. A kiváló kortárs és nemrég el­hunyt Farkas Ferenc zeneszerző írta Vitéz Jánossal kapcsolatos ze­neművében: „Te magad vagy a nagyszerű városL Csak így tovább, Eszter­gom!'^ 1990 Február 24-én 18:00 órakor tartja alakuló gyűlését a ZöldmeZei Szt. Györgyről elnevezett KLava^iBaiiDé&íiw Minden lótartó és lószeretö polgártársunkat szeretettel várunk a Szentgyörgymezei Klubkönyvtár nagytermében. Nagy László Népfőiskola & Rendezősége Tizennégy évvel ezelőtt, 1990 telén hoztuk létre Németh Kál­mán barátommal a Nagy László Népfőiskolát. Névadónk ugyan nem kötődik különösebben Esz­tergomhoz, de verseinek nemzeti elkötelezettsége, hazafias monda­nivalója kifejezte törekvéseinket. Programunkban egyaránt szere­pelt magyar és nemzetiségi tánc­házak-tartása, népdaltanulás, néphagyományok felelevenítése, néprajzi, történelmi, környezetvé­delmi, esztétikai előadások tartá­sa, népi mesterségek tanítása, filmvetítések és közös viták. Tevékenységünket támogatta a Szabadidőközpont Csernus Ferenc vezetésével, és a Komturist Iroda Erős Miklós irányításával. Első foglalkozásunkat 1990. február 10-én tartottuk a szentgyörgy­mezői Olvasókör épületében „Föl­tárt idill" címmel. Bevezetéskép­pen névadónkra, Nagy Lászlóra emlékezett az Esztergomi Klub­színpad verses összeállítással, majd Maácz László, a Táncművé­szet című fővárosi szaklap főszer­kesztője tartott előadást a tánc­ház-mozgalomról. Végezetül nagyszabású közös táncházra ke­rült sor. Még februárban beindítottuk filmklubunkat a Technika Házá­ban, ahol kivetítő ernyőn nézhet­ték végig az érdeklődők Luis Bunuel elgondolkodtató filmjeit (A szabadság fantomja, A burzsoá­zia diszkrét bája). Ezt a sorozatun­kat azzal a címmel indítottuk, hogy: „Leplezzük le a fogyasztói társadalom bűneit". Pifkó Péter helytörténész az esztergomi utca­névváltozásokról tartott színvona­las előadást. „Porno, vagy por no?" címmel vitaestet rendeztünk bu­dapesti újságszerkesztők közre­működésével a pornográfiáról, il­letve a szabad szexről, a tisztes há­zasélet védelmében. Szentgyörgymezőn lovasklubot alapítottunk „Zöld Mezei Szent György Lovasklub" néven. Többször jártunk Erdélyben gyűjtőúton és a mezőségi hagyo­mányőrző Szék nagyközséggel hi­vatalosan is felvettük a kapcsola­tot. Fél évig tartott a népfőiskola „virágzása". Azután a szponzora­ink megvonták tőlünk az anyagi támogatást és kénytelenek vol­tunk „lehúzni a rolót". Úgy érzem, kedves olvasóim, kár volt befejezni, most is szüksé­ge lehetne a városnak egy népfőis­kolára! Dezső László Mozi Esztergomban (XI.) December végén „Karácsony a Kultur Mozgó­ban!" Műsoron: Zoro-Huru, Rintin-Tin, A két bakancsos. Az ünnep alkalmából a Kultur Moz­gó egy teljes hirdetési oldalt bérel az Esztergom és Vidéke karácsonyi számában. Úgy tűnik, hogy a két mozi reklám-vetélkedő­je jó hatással volt a hirdetési kedv általános fel­lendülésére. 1927-ben már sokszor két teljes ol­dalnál is több kereskedelmi és egyéb hirdetés je­lenik meg a lapban. Augusztus 7-én a Kultur Mozgó meglepő újdonságként műsorra tűzte „Dr. Csernoch János bíbornok-hercegprímásnak fejedelmi temetését". Szeptember 29-én viszont ilyen lakonikus hirdetésre akadtam: „Sokat ve­szít, ha nem nézi meg a Korona Mozi szerda, szombat és vasárnapi műsorait". 1928-ban két rivális mozi viszonyát jól érzé­kelhető páros reklámot találhatunk a február 27-ei újságban. Az egyik szerint: „Oeminenciája dr. Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás ünnepélyes bevonulását csütörtökön, február 16-án mutatja be utoljára a Kultur Mozgó". A másik, ugyanezen az oldalon látható hirdetés szerint viszont: „Oeminenciája dr. Serédi Jusztinián bíbornok-hercegprímás Rómá­tól-E sztergomig tartó diadalútja a bevonulással és a bazilikai installációval. Uj film! Bemutatja a Korona Mozgó szombaton és vasárnap. Min­denki rajta van, tehát mindenki nézze meg!". Miután a „Ben Hur" már jóval korábban vetí­tésre került az esztergomi mozikban, március 29-én megérkezik a paródiája is a Kultur Mozgó­ba: „Benn Hurka. Amerikai börleszk 2 felvonás­ban ". 1928. szeptember 27-én aztán igazi szenzáci­ót közöl a sajtó: „Kultur Mozgó. Csütörtökön és pénteken, (27, 28) este 7 és 9 órakor. PHONO­FILM. Új világcsoda! Éneklő, beszélő, zenélő film! Nem gramafon, nem rádió, maga a film be­szél! Mindkét nap új műsor.". Az év műsordömpingjéből még a karácsonyi „Nagy kacagó nap "-ot említsük meg a Kultur Mozgó programjából, és nyugodt lélekkel egyet­érthetünk a helyi sajtó korabeli vélekedésével, miszerint a két állandó mozi mindent elkövet az esztergomi közönség szórakoztatása érdekében. 1929. július 25-én a Kultur Mozgó ismét az „új világcsodát" hirdeti. „Magyarországon eddig megjelent első éneklő, beszélő és zenélő film PHONOFILM. Válogatott csodás programmal. A cár gárdistája. Regényes történet 12 felv." Július 28-án már azt is megtudjuk, hogy a tu­lajdonos a hőség ellen villamos ventillátorokat szereltetett a moziba. Szeptember 22-én megér­kezik a Kultur Mozgóba Tarzan is, december 15-én pedig ismét „Hajszna a kombiné után" a Koronában. December 22-én a Kultúr Mozgó­ban „A Nemzeti Színház örökbecsű drámája, Tolsztoj remekműve. Az élő holttest Pudovkinnal a főszerepben és remek kísérőműsor". 1930. január l-jén: „A Korona Mozgó Szil­veszterkor és újévkor Kossuth Lajos azt üzente... Filmregény az 1848. szabadságharc idejéből 8 fe­jezetben. Szereplők színtiszta magyarok! (...)". Az újság külön tudósításban is méltatja a fil­met, mondván, hogy: „Az első ízig-vérig magyar film. (..JA film zárójelenete - a katonasorra al­kalmatlan nyomorék diák magára vállalja s mártírhalált hal egy orosz tiszt lelövése miatt, kit valójában vőlegény barátja lőtt le - egyenesen fenséges.". Március 1.: „Világcsoda! Hangos filmvarieté! Nem gramafon, nem rádió, hanem hang a film­szalagról vetítve! Bemutatja a Korona Mozgó (...)". Június 1.: „Kultur Mozgó. Szombaton és va­sárnap. Az újra éledő magyar filmgyártás első nagy eredménye: Száll a nóta... Gyöngyszemek magyar dalköltészetünkből 8 felvonásban. A film főszereplői Császári Teri és Kelemen Lajos a Stú­dió közkedvelt művészei személyesen lépnek fel és éneklik a dalbetéteket. Az énekszámokat Sovánka Sándor a Központi Kávéház jeles cigányprímása és zenekara fogja kísérni (...)" (Folytatjuk) Kaposi Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom