Esztergom és Vidéke, 2004

2004-04-08 / 14-15. szám

10 2004. április 8. Szentgyörgymezo szederfái Szentgyörgy mező önkormányzati képviselője, Petróczy Gyula, azzal a kérdéssel fordult hozzám, megtudnám-e mondani, mikor ültették el Szentgyörgymezőn a szederfákat, hogy beindulhasson a városrészen a selyemhernyó-tenyésztés? Kérdése felkeltette az én érdeklődésemet is, így aztán azonnal kutakodni kezdtem. A szentgyörgymezői plébánia História Domus évkönyvében a következő adatokat találtam erre vonatkozóan: „1901-ben Szentgyörgymezőn a rendőrség segédletével 200 db szederfát ültettek el. A fákat az Országos Selyemhernyótenyésztési Felügyelőség adta". Sajnos e jószándékú kezdeményezés nem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, ugyanis a selyemhernyó-tenyésztésből nem lett semmi. A fák ugyan megnőttek: ifjúi korunkban rajtuk tanultunk meg fára mászni, és éréskor ettük a finom fekete, hamvas és mézédes fehér szedret. Előbb a közbirtokosság, később pedig a város viselte .gondját a fáknak: évente legallyazták, ezt pedig hasznosították. Üde, zöld lombozatuk szép színfoltja volt Szentgyörgymező utcáinak, tereinek. A képviselő kérdése kíváncsivá tett, ezért arról faggattam őt, hogy tulajdonképpen most miért érdekli mindez! Petróczy Gyula a következőket válaszolta: „Képzeld el, a több mint száz éves fákat kezdik egymás után kivágni, akár betegek, akár nem. Felháborított, hogy ezek a fák, amelyek e városrész jellegzetességei voltak - s amelyek lombozatukkal hűs árnyékot adtak a kánikulai melegben is most eltűnjenek. Azt tervezem, hogy megszámolom és megkísérlem védetté nyilvánítani ezeket a fákat." Sok türelmet és sikert kívántam e szép feladat véghezviteléhez, ugyanakkor megígértem, hogy lehetőségeimhez képest támogatom elhatározásában. E fák nélkül sivár képet mutatnának Szentgyörgymező utcái. Petróczy Gyula képviselő mentő szándéka példaértékű, megvalósítása talán még nem késő! Bélay Iván üfazás zenével, dallal, lánccal (os) Olvasóink előtt jól cseng a Musik Land Utazási Iroda név, hiszen az idegenforgalmi csúcsszezonban hétről-hétre hangversenyt, térzenét hirdetnek Esztergomban, környékünkön és a fővárosban, a Várban. Húsvéthétfőn érkezik hozzájuk az ez évi első csoport Németországból. Ennek kapcsán beszélgettünk Rózsavölgyi Károllyal, az iroda ügyvezetőjével: - A családi vállalkozásban működő irodánkat 1993-ban alapítottuk, fő tevékenységünk a külföldi fúvószenekarok, kórusok, néptáncegyüttesek, harmonika zenekarok és más kulturális csoportok beutaztatása hazánkba. Erre szakosodtunk, hiszen családunk és környezetünk valamennyi tagja zenész és a táti nemzetiségi együttes tagjai. Természetesnek tartom, hogy az utazási előkészületek során az egyes csoportok vezetői referenciák után érdeklődnek. Nos, nem kis büszkeséggel mondhatom, hogy eddig csak jó véleményt hallottak rólunk. A hozzánk érkező csoportok együtt zenélve, énekelve, táncolva ismerkednek meg Magyarországgal, az itt élő, hasonló érdeklődési körű emberekkel. Jó alkalom erre a közös hangverseny, a kórustalálkozó, a közös szereplés. Hangulatos vendéglátásunk minden mozzanata. Az érkező külföldi zenészeket megérkezésükkor fúvószenekarunk indulókkal fogadja. A koncerteken kölcsönösen eljátsszuk nemzeti himnuszainkat, majd külön műsorszámokat adunk elő, végül közösen szólaltatunk meg három-három nemzeti indulót. Az együttjátszás öröme mellett csodálatos érzés a közönség tetszésnyilvánítása. Fúvószenekari partnereink a tátiakon túl a mogyorósbányaiak, a dorogiak, a pilisvörösváriak, és a fővárosban is van. A térzenék fénypontja Esztergomban, a bazilika előtt, Budapesten a Halászbástyán és Balatonfüreden a mólónál van. Vendégeink szívesen adnak koncerteket templomokban, így a főszékesegyházban, a Szent Annatemplomban, és természetesen Táton. Az idegenforgalmi szezonban eddig 39 külföldi zenekar jelentkezett be hozzánk. Legközelebb április 16-án Dorogon, a művelődési házban, majd 17-én a táti templomban szerepelünk közösen a német Falkenbergi Fúvószenekarral. Ide is várjuk a szép számú esztergomi zenebarátainkat! E számunkhoz Bánhidy László és Benedek Attila fotóit, Morvay László grafikáit, Ottmár Sándor rajzait használtuk fel. [ liocsolhodás Széhen | (-zsőlá) Szék nagyközség Észak-Erdélyben, Kolozsvártól mintegy 50 kilométernyi távolságban található. A múlt század végéig város volt, mivel évszázadokon keresztül sóbányászati központként töltött be fontos szerepet Erdély életében. Népviseletét és páratlan népszokásait egészen napjainkig megőrizte. A szalmakalapos, kék lajbis férfiak és a fekete fejkendős, piros szoknyás asszonyok még az esztergomi piacról is ismerősek lehetnek, mivel a székiek bejárják szinte az egész világot. Kiváló mesteremberek, mindenütt szükség lehet rájuk. Az egyik legnagyobb ünnepük húsvét, a férfiaké természetesen húsvéthétfő. Ilyenkor zenekarokkaljárják a legények a lányos házakat. Régebben kútvízzel locsolkodtak, most már kölnivel. Elmondják ősi locsoló rigmusukat, utána a tornácon megtáncoltatják a leányokat, majd a „tiszta-szobában" nótázgatnak, iszogatnak. Reggel nyolctól egészen éjfélig tart a locsolkodás, majd kezdetét veszi a hajnalig tartó locsolóbál. Esztergomi fiatalok és idősebbek „széki mintára" locsolkodnak már évek óta a Tücsök (most: Varjos) zenekar közreműködésével. Az utóbbi három évben Kovács Gábor négygyermekes családapa szervezésében a Szenttamás-hegy tetején tartanak pikniket és locsolóbált. Tavaly a Belvárosi Plébánián is rendeztek húsvéti táncházat budapesti zenészekkel. Tehát - hál'Istennek „ragadós" a széki, erdélyi példa. Már kémleljük az eget, hogy vajon milyen idő lesz húsvétkor? S2ERTEK FERDÜLÉSE Wass Albert novellái Sorra jelennek meg - főleg a Kráter Műhely Egyesület jóvoltából - Wass Albert versei, regényei, elfeledett, vagy az elmúlt ötven évben magyarul meg sem jelent novellái. „Valaki tévedett" címmel a szerző 1945 és 1950 között megjelent rövidebb írásai kerültek a napokban a kezembe. Ezek a novellák nagyrészt a szovjet megszállás első éveit, illetve a háború végét idézik föl. A „Valaki tévedett" című írásában a szerző egy amerikai katona sorsát követi nyomon, aki Magyarország városait, falvait bombázza, és azt hiszi, hogy mindenütt gyilkos nácik vannak, akik megérdemlik sorsukat. Gépét azonban kilövik, katapultánia kell, és egy kibombázott magyar család fogadja be még épen maradt házába. Egészen addig, amíg meg nem jelennek a felszabadító szovjet katonák, akik kiirtják a magyar családot, ráadásul az amerikai katona is hiába mondja, hogy ő szövetségesük, őt is lelövik! Több, Erdélyben játszódó megrendítő írás is szerepel a kötetben. Ezekben egyszerű székely emberek válnak hősi halottá az orosz, vagy a román erőszak következtében. Három novella egyenesen a mennyországban játszódik: A Szentek zendülése, a Magyar karácsony az égben, és a Sztrájkolnak az égben címűek. Utóbbiban a magyar szentek Zrínyi Miklós és Szent István vezetésével „sztrájkba" kezdenek a mennyországban a magyarság ínséges sorsa miatt, és csak rongyos ruhába hajlandók felvonulni a díszes ruhába öltözött szentekkel együtt. A Magyar karácsony az égben című írás is rendkívül megrázó és elgondolkodtató. Itt ismét a mennyország a színhely, ahol a magyar szentek tiszteletére rendezik meg a karácsonyi ünnepséget. Egy kis szeplős angyal kenyeret küld le a földre, Magyarországra, méghozzá fehér kenyeret, mert az legalább annyira hiányzik, mint a szentek imája Magyarföldön, az ötvenes években... Dezső László Eseménynapló: A Zenede sikereiről Esztergom Város Zeneiskolája február 21-én ismét megrendezte a már hagyománnyá vált Szülők Bálját. Bár aznap öt bál is volt a városban, mégis szép számmal gyűltek össze a szórakozni vágyó szülők. Az iskola tanári karának és növendékeinek színvonalas, vidám műsora után a Hévíz étterem vacsoráját fogyaszthatták el a vendégek, majd a Szabadidő Táncklub pezsdítő bemutatója nyitotta meg a mulatságot, melyen Reményi Ferenc szolgáltatta a zenét. A Zeneiskola ezúton köszöni a pártolóknak - Szent Kristóf étterem, Autoplus Kft. - Ford Esztergom, Babits Mihály Könyvesbolt, Pizzéria Olasz Vendéglő, Start Squash Bt., Múzeum cukrászda, Cserép és Társa Kft., Petőfi Filmszínház, Héliosz Bt., Tesco Globál Rt. - a rendezvényhez nyújtott támogatást. * A Zeneiskola négy növendéke és tanárai február 24-én megtisztelő meghívásnak tehettek eleget: a Topolcsányi Zeneiskola (Szlovákia) 10. évfordulója alkalmából először rendezte meg négy város között a zeneiskolák közös Nemzetközi Diák Koncertjét. A hangversenyen Szlovákiából a Topolcsányi Zeneiskola és a Pozsonyi Művészeti Iskola növendékei, Csehországból a Zlín - Malenovice-i Művészeti iskola tanulói, Magyarországról pedig Esztergom Város Zeneiskolájának hangszeresei szerepeltek. Növendékeink szólóművekkel készültek a hangversenyre: Papp Csilla - hegedű (tanára: Ferenczy Győzőné); Zsoldos Eszter - fuvola (tanára: Frank Éva); Erdős Attila - zongora (tanára: Klinda Magdolna); Péntek László - klarinét (tanára: Albert Szabolcs). A több mint két órás színvonalas előadás után állófogadáson vehettünk részt. Tatabányán február 28-án került megrendezésre a Komárom - Esztergom Megyei Zeneiskolák XXXIX. Kamarazene Fesztiválja. Iskolánk négy kamaracsoporttal vett részt a rendezvényen. A kiváló művészekből álló zsűri (Gábor József zongoraművész, Fasang Zoltán fuvolaművész, Dénes László hegedűművész, Sztán István trombitaművész, Zempléni László ütőművész) évek óta kíséri figyelemmel a megyében folyó munkát, értékeli a kamarazenei produkciókat. Döntésük alapján iskolánk három csoportja részesült díjazásban, s ezzel a Komáromi Zeneiskola mellett Esztergom Város Zeneiskolája elnyerte a fesztiválon kiemelkedő teljesítményt nyújtó iskoláknak felajánlott két különdíj egyikét. A szépen szerepelt növendékeknek - Orosz Péter, Kajtor Kamilla, Papp Csilla, Sebők Szilvia, Váradi Andrea, Borz Tamás, Zsoldos Eszter, Rideg Anna, György Tímea, Rajkai Dorottya, Eberhardt Péter, Marczali Ferenc valamint felkészítő tanáraiknak - Pásztóiné Nádudvary Erika, Frank Éva, Jászberényi Edina - gratulálunk! Udvardyné Pásztor Ágnes igazgató