Esztergom és Vidéke, 2004

2004-04-08 / 14-15. szám

www.esztergomesvideke.hu Alapíttatott 1879-ben - Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László POLGÁRI HETILAP Uj sorozat — XIX. évfolyam, 14-15. szám — 2004. április 8. Megjelent 1944-ig E-mail: eszteigomesvicleke@vnet.hu Ara: 100 Ft 2004 Költészet Kapja a Balassi Bálint Emiéhév alkalmából Esztergom l i 30 Várszínház ; . Balassi Bálint: Szépmagyarter A Nemzeti Kegyeleti Bizottság, íif A Musica HWoriea és a Balassi Bálint Intézel, a Wataridori Színkör eWadísa a Balassi Bálint Intézel, vezető: Kbrömi Gábor Esztergom Város önkormányzata és a Magyar Nemzeti Múzeum Biztergomi 16.00 Emlékpark-avatás iS." ,•)„ '* Vármúzeuma a Balassa szobornál i j Himnusz ,» tiszteletid meghívja ÖM Rdszűriáfö ^.JU' ' Esztergom Városába. Dr. Hilier István, minmvr Balassa Bálim születésinek Meggyes Tamás, ' 4SO. évfortlulöfa és HizírrKítm paégármrsttte a költészet napja alkalmából Dr. lljváry Gábor, jpf

> i rs-rtdezett ünnepségre. a Bakod fkillnt ititfzitf föwiXiitltéjp Ünnepi beszédet mond: FŐvednuk- Dr. Hiíler István, Jókai Anna "Őj " miuteuer a Memivri XcRtvklt BIxaMéttiAe Koszorúzás Balassa Bálint Énekkar, vezényel Reményi Károly, hnmog} (N.T.) A magyar költői szónak, a magyar zenei és művészi kifejezésnek Európára is tekintő - alkotói és pártoló barátai először 1926-ban választották városunkban Balassi Bálint nevét törekvéseik nemes védjegyéül. Az akkor megalakult (majd több mint három évtized után, 1980-ban újraalapított) Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaság tevékenységének leginkább egyértelmű értékteremtését a hagyományok tudós kutatásában, nem utolsósorban Balassi emlékének szolgálatában lehet felmutatni. 1926 decemberében a Társaság bemutatkozó díszközgyűlésének több programpontját - s két év múlva pedig egy egész emlékünnepséget - Balassinak szentelték. Az első alkalommal a szépirodalmi szakosztály elnöke, Bányay Kornél a Nyugatban is publikáló jelentős költő, aki ez idő tájt Esztergomban tanított - tartotta székfoglaló előadását Balassiról. Az emlékünnepen, 1928-ban pedig Babits következett. A főszékesegyházi könyvtárban megtalált ún. Balassi-biblia családi bejegyzéseit dr. Zákonyi Mihály, könyvtáros, a társaság tagja tette közzé először, 1934-ben - idén épp 70 esztendeje. Azóta ismerjük pontosan nagy költőnk születési és halálozási adatait, illetve az életútjának Esztergomra jutó utolsó két hetét. Házassági perét illetően is új, hiteles adatokat tártak fel a Társaság tagjai; s lelke voltak - mégpedig nemcsak szóval, de ezerpengős adományukkal is - annak a városi és megyei méretű összefogásnak, amelynek eredményeképpen 1938-ban felállították Dózsa Farkas András alkotását. Azt a szobrot, amelynek környezetét - az idei emlékév országos rendezvényének keretében - most fogják szépen felújítva átadni a közönségnek (a szobor keletkezését lásd az 5. oldalon!). A Balassa Társaság 1928-as emlékünnepségén székfoglalóként elmondott Babits-tanulmány helyi vonatkozása is, de még inkább mélyenjáró gondolatmenete indokolja, hogy ez alkalommal ebből válasszunk szemelvényeket (lásd a 4. oldalon!). Ennél méltóbb és értőbb kalauzra ugyanis aligha bízhatnánk magunkat, mi, esztergomi magyarok! „ (A Költészet Napjának további eseményeit lásd a 4. oldalon!) Wass ftlberf nagypénteki sirató Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk, messzi út porából köpönyeget veszünk... Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta. így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta. Véreim! Véreim! Országútak népe! Sokszázéves Nagypénteknek soha sem lesz vége? Egyik napon Tamás vagyunk, másik napon Júdás vagyunk, kakasszónál Péter vagyunk. Átokverte, szerencsétlen nagypéntekes nemzet vagyunk. Golgotáról Golgotára hurcoljuk a keresztfákat. Mindég kettőt, soh'se hármat. Egyet felállítunk jobbról, egyet felállítunk balról, s amiként a világ halad: egyszer jobbról, egyszer balról fölhúzzuk rá a latrokat. Kurucokat, labancokat, közülünk a legjobbakat, mindég csak a legjobbakat. Majd, ahogy az idő telik, mint ki dolgát jól végezte: Nagypéntektől Nagypéntekig térdelünk a kereszt alatt húsvéti csodára lesve. Egyszer a jobbszélső alatt, másszor a balszélső alatt, éppen csak hogy a középső, az igazi, üres marad. Nincsen is keresztfánk közbül, nem térdel ott senki, senki. A mi magyar Nagypéntekünk évszázadok sora óta ezért nem tud húsvét lenni. így lettünk országút népe, idegen föld csavargója, pásztortalan jószág-féle. Tamással hitetlenkedő, kakasszóra péterkedő, júdáscsókkal kereskedő. Soha-soha békességgel Krisztus-Úrban szövetkező. Te kerülsz föl? Éujdosom én. Én vagyok fönt? Bujdosol Te. Egynek közülünk az útja mindig kivisz idegenbe. Bizony, jól mondja a nóta, hogy elmegyünk, el-elmegyünk, messzi nagy útakra megyünk. Messzi nagy útak porából bizony, köpönyeget veszünk. S ebben a nagy köpönyegben, sok-sok súlyos köpönyegben bizony pajtás, mondom Néked: rendre, rendre mind elveszünk. Meggyes Tamás fogadta a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem küldöttségét Pénteken a Vármegyeháza dísztermében fogadta Meggyes Tamás, Esztergom Város Polgármestere a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem huszonöt tagú küldöttségét. A dr. Imre Miklósai, az egyetem általános rektorhelyettesével, az Államigazgatási Tanszék vezetőjével érkezett, a főiskola tanáraiból és az Államigazgatási Tanszék tudományos diákkörének tagjaiból álló delegációt délelőtt dr. Csomor Sándor jegyző tájékoztatta Esztergom városüzemeltetési, fejlesztési, beruházási kérdéseiről és vagyongazdálkodásáról. • Ezután Tóth Gábor, az Okmányiroda vezetője a Polgármesteri Hivatal hatósági munkájáról számolt be, majd a vendégek kérdéseire válaszolt a két előadó. Ezután városnézéssel töltötték az időt a vendégek, akiket délután fogadott Meggyes Tamás polgármester, hogy az önkormányzat terveiről és célkitűzéseiről adjon tájékoztatást. Meggyes Tamás, bemutatta a Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem oktatóinak és hallgatóinak a Gyarapodás Programja című polgármesteri koncepció közlekedésfejlesztési és idegenforgalmi beruházásokkal, köztük az élményfürdő építéssel kapcsolatos részleteit. Takács István