Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-26 / 8. szám

2004. február 19. 3 Képviselő-testületi ülés Február 19-én, csütörtökön délután tartotta rendes ülését Esztergom Város Önkormányzati Képviselő-testülete. Az ülés napirendjének első pontjaként a távhőszolgáltatás ha­tósági árairól szóló előterjesztés került megvitatásra. Az előterjesz­téssel kapcsolatban meghallgatták a képviselők a szolgáltató cég kép­viselőjét, majd úgy döntöttek, hogy az árszabályozás kérdése to­vábbi egyeztetést igényel, ezért a kérdést az ülés napirendjéről le­vették. Új rendeletet alkottak a pénz­ben és természetben nyújtott szo­ciális ellátásokról, mivel a törvé­nyek és más jogszabályok megvál­tozása a város jelenlegi rendeletét mind formailag, mind tartalmilag elavulttá tették. A lakástámogatás kivételével, amelyek esetén a tör­vény írja elő a havi minimum 2 500 Ft-os összeget, a helyi körülmé­nyeket és a lakosság szociális fel­tételeit mérlegelve meghatározta a testület az egyes ellátási formák­ra való jogosultság feltételeit. A szabályozás kiterjed az ápolá­si díj, az átmeneti, a temetési és a rendszeres szociális segélyek, az időskorúak járadéka, a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi tá­mogatás, a köz gyógy ellátás igény­bevételének feltételeire. Az ellátások egy részének étke­zési utalványok formájában törté­nő folyósítására, a korábban már bevált rendszerhez hasonlóan, az új rendelet is lehetőséget biztosít. A testület elfogadta az önkor­mányzati intézmények idei pénz­ügyi ellenőrzésének tervét. Hosszú tárgyalások után meg­született a megyei és a városi ön­kormányzat között a megyei mú­zeumi szervezet fejlesztéséről szó­ló megállapodás tervezete. A képviselők határozatukban fölhatalmazták Meggyes Tamás polgármestert a Kerti Katalin al­elnök és Knapp János Pál alpol­gármester vezette egyeztetések eredményeképpen létrejött szer­ződés aláírására. Elfogadta a testület az önkor­mányzati közoktatási intézmény­rendszer új normáknak megfelelő minőségirányítási programját, amely alapján az önkormányzat alap- és középfokú oktatási intéz­ményei, és a szervezet más intéz­ményei elkészítik saját minőség­irányítási programjaikat. Vizsgálóbizottságot állított föl a testület, amely a Széchenyi tér fel­újítására forrást biztosító, egyszer már megírt pályázati dokumentá­ció újbóli benyújtását megelőzően megvizsgálja, hogyan került for­mai hiba abba az anyagba, ame­lyet egy, a várost korábban már több tízmillió forintos támogatás elnyeréséhez segítő cég készített. Felülvizsgálták az esztergomi képviselők az önkormányzati ját­szóterek állapotának felmérése, felújításuk megtervezése céljából indított programot. Míg a harmincnál is több helyet vizsgáló programból töröltek egy nem önkormányzati fenntartású játszóteret, addig a képviselői ja­vaslatok alapján bővítették is azt. Arról döntött a testület, hogy néhány játszótérnek nem minősü­lő, játékokkal és egyéb eszközök­kel fölszerelt területet is megvizs­gálnak, hogy fejlesztésükről vagy a balesetveszély elhárítása érdeké­ben szükségesnek bizonyuló el­bontásukról, megszüntetésükről később szakmailag megalapozot­tan dönthessenek. A rend kérésére a Szatmári Ir­galmas Nővérek használatába ad­ta az önkormányzat a régi Dobó gimnázium Pázmány Péter utcai B-épületének udvarát, hogy ott a rend kialakíthassa közeljövőben induló óvodájának játszóudvarát. Döntést hozott a testület egy, a Dobogókői út mentén fekvő öthek­táros terület pályázat útján törté­nő értékesítéséről, amit ipar­cikk-áruház létesítésének céljából legkevesebb 3900 forint plusz Áfa négyzetméterenkénti áron kíván meghirdetni a város. Elfogadta az önkormányzati képviselő-testület a Széchenyi tér 5., 7. és 21. alatti ingatlanok hasz­nosítási koncepciós tervét. Ennek értelmében a három épület a közeljövőben a város ide­genforgalmi központjának megfe­lelő arculatot elnyerő főtér kereté­be illő funkciókat kap, azokban vendéglő és más turisztikai, ven­déglátó és kereskedelmi egységek kapnak helyet. Még tavaly augusztusban lépett hatályba a kegyeleti szolgáltatá­sokról szóló új önkormányzati rendelet, ami szükségessé tette új szerződés megkötését a szolgálta­tóval. A szerződés már kiterjed a ren­deletbe tavaly bekerült pilisszent­léleki ravatalozó működtetésére is, amit szintén a cég végez, és a város hulladékgazdálkodási ren­deletével összhangban pontosab­ban határozták meg a temetőben keletkező hulladékok gyűjtésének, tárolásának és elszállításának fel­tételeit is. Új elemként a kft.-re bízta az önkormányzat a temetők terüle­tén szükségessé vált fakivágási és -ültetési munkákat, és az új szer­ződés a rendelet megállapította díjfajtáknak megfelelően rendezi a kft. által szedett díjak megnevezé­sét. Az új rendelet augusztustól sza­bályozza a temetők nyitva tartá­sát, az annak betartásával kapcso­latos feladatok szintén az új szer­ződés részét képezik, és a lejárt megváltási vagy újraváltási idejű sírokról a sírkertek hirdetőtábláin tájékoztatást kapnak azok is, akik ritkábban tudják látogatni el­hunyt szeretteik, hozzátartozóik nyughelyét. Döntés születette arról, hogy a Városfejlesztési Bizottság a kér­désben érintettek meghívásával megállapodás-tervezetet alakít ki a szentgyörgy mezői temető halot­tasházának és ravatalozójának használatáról, és az utóbbi létesít­mény szükségessé vált felújításá­nak elvégzéséről. Az önkormányzat korábban úgy döntött, hogy a Rákóczi téri filmszínház épületének hasznosí­tására pályázatot ír ki, azzal a fel­tétellel, hógy a jelenlegi üzemelte­tő bérleti joga a szerződésben meg­határozott ideig fennmarad. A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság a testület 2003 no­vemberi ülésére készített javasla­tot a mozival kapcsolatos elképze­lésekről, amelyek alapján az Ön­kormányzat úgy döntött, hogy a Petőfi Mozi épületének értékesíté­se esetén a mozi tevékenységét a Szabadidő Központ veszi át az in­tézményben működő Art Kino fej­lesztésével. Ugyanakkor döntöttek a képvi­selők arról, hogy a döntés részlete­it Meggyes Tamás polgármester dolgozza ki, és terjessze be az Ön­kormányzat ülésére. Ezt követően a szakmai bizott­ság január 13-ai ülésén tárgyalta az Art Kino fejlesztésével kapcso­latos részleteket, és a következő­ketjavasolta azzal kapcsolatban: a Mozi megszűnését követően tevé­kenységét a Szabadidő Központ intézményesített formában veszi át és folytatja földszinti, hetven főt befogadó kistermében, napi rend­szerességgel, ami hetente két film bemutatását jelentheti, kiegészít­ve az Art Kino bemutatóit. A moziként is üzemelő több­funkciós kisteremben tartják rendszeres foglalkozásaikat az át­lagosnál nagyobb létszámú műve­lődési közösségek, civil szerveze­tek, a moziterem ad helyet nagy létszámú tanfolyami és szabad­egyetemi rendezvényeknek is. Ezek miatt a rendezvények mi­att a vetítések kezdési időpontját a bizottság szerint este fél nyolc órá­ban célszerű meghatározni, a mű­sorrenden hétfői napokon az Art Kino programjával, míg a hét töb­bi napján -a nyári hónapok, július és augusztus kivételével- az új mo­zi vetít. A testület elé került javaslat szerint a mozival kapcsolatos összes teendőt (filmrendelés, szál­lítás, vetítés, reklám stb.) a felada­tokat határozott időtartamon ke­resztül ellátó, pályázat útján kivá­lasztott vállalkozó végzi, akinek alapvető alkalmazási feltétele a fil­mes szakmai végzettség és gyakor­lat. A bővítendő Art Kino műsorpo­litikáját meghatározza az, hogy a mozi önkormányzati fenntartású kulturális intézményben műkö­dik, a Kulturális Bizottság állás­foglalása alapján ezért szerepelt Meggyes Tamás javaslatában az, hogy prioritást fognak élvezni a magyar filmek, műfaji meghatáro­zás nélkül, valamint külföldi mű­vészfilmek, jelentős rajzfilmek, az igényes sci-fi, és megtartják - az elmúlt évek hagyományainak megfelelően - a méltán népszerű filmes, tematikus hétvégéket, al­kotói találkozókat is. A jelenlegi mozival ellentétben a bővülő Art Kino nem lesz premi­er mozi, vagyis a Budapesten be­mutatott új filmek mintegy 2-3 hó­napos késéssel kerülnek bemuta­tásra, és megszűnik a belépője­gyek elővételben történő árusítá­sa, a bemutató napján, a vetítés előtt fél órával lehet majd belépőt váltani. Takács István A közoktatási intézmények minőségirányítási rendszerének tervei a képviselők előtt (TI) A közoktatási törvény 2003. évi módosítása törölte az intézmé­nyek minőségbiztosítására vonatkozó szövegrészeket, ugyanakkor előír­ta a fenntartó önkormányzatok és a közoktatási intézményei számára a minőségirányítási program elkészítését. A törvény módosított szövege ki­mondja, hogy a „helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az ön­kormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirá­nyítási programját". Törvényes kötelezettségére tekintettel a program elkészítésére, meg­írására az önkormányzat külső szakértő céget kért fel - a szakmai egyez­tetéseket követően -, ennek a tervezetét terjesztette Meggyes Tamás polgármester a képviselő-testület elmúlt csütörtöki ülése elé. Az elké­szült programtervezettel összhangban kell lennie az önkormányzat köz­oktatási intézményei minőségirányítási programjainak, ezért a szakértő annak elkészítésébe bevonta az Oktatási és Ifjúsági Bizottság tagjait, az intézmények vezetőit, a szülői közösségek tagjait és a Polgármesteri Hi­vatal munkatársait is. Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság a 2004. február 10-ei ülésén tárgyalta az önkormányzati minőségirányítási programot és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. A tervezet a testület elfogadó döntése esetén az esztergomi önkor­mányzat fenntartásában lévő közoktatási intézményrendszer minőség­irányítási programja lesz, mely alapját képezi az elkészítendő intézményi minőségirányítási programoknak, amelyeket majd az intézményvezetők készítenek el, és az önkormányzat mint fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. Dávid Ibolya a 15 éves MDF Leányvári Szervezetének vendége volt Zsúfolásig telt ház fogadta Dá­vid Ibolyát a leányvári Művelő­dési Házban. Az ország legnép­szerűbb politikusa a tőle megszo­kott szerénységgel és kedvesség­gel jelent meg. Bánffy Miklós polgármester köszöntője után kis műsorral kedveskedtek a leányvári iskolá­sok az elnökasszonynak és a nagyszámú, a szervezet 15. szü­letésnapját ünneplő MDF-tagnak és szimpatizánsnak. Válaszként a 15 éves iskolásokat Dávid Ibo­lya köszöntötte kis ajándékkal, majd a 15 éves Magyar Demokra­ta Fórum áldozatvállalásáról, ne­hézségekről, vívódásairól, felada­tairól beszélt. KGST, Varsói Szerződés, Tervgazdaság - emlékezetünk­ben rosszemlékezetű szavak. Vi­ták a NATO-hoz, Európai Unió­hoz való csatlakozásról. Illúziók a semlegességről. Kárpótlás, a volt pártállami vezetők gazdasá­gi hatalomba való átszivárgása. Mindez kétharmados parlamenti többség nélkül, a halálosan sebe­sült Nagy Medve fenyegető ár­nyékában. Két végéről égette a gyertyát az MDF, és ma már az egész ország által legnagyobbnak elismert, tragikus sorsú rend­szerváltó miniszterelnöke, An­tall József. Csoda-e, hogy megfogytunk ebben az őrlő, áldozatokat köve­telő küzdelemben? Pártok, szer­veződések közlekednek a politi­kai élet sodrásában, de az MDF marad azon a helyen, ahová 15 éve gyökereit eresztette, mert „a víz szalad, a kő marad" - idéz­te az MDF elnöke Wass Albert klasszikus sorait. Oly sokszor elhangzik az asz­taltársaságoknál - folytatta Dá­vid Ibolya - ,jó lett volna egy kis forradalom". Emlékszünk még 56-ra? A vérre, az elvesztett csa­ládtagokra? Kimozdíthatatlan­nak tűnőén itt volt a félelmetes orosz hadsereg, és mégis, 1990. április 8-án szabad választásokat írtunk ki és tartottunk. VER nél­kül. A három rendszerváltó kor­mánypárt nem sózni akarta a se­beket, azon munkálkodtak, hogy véglegessé tegyék a változásokat. Az igaz keresztényi elvű poli­tizálást Antall József valósította meg Magyarországon, és úgy tar­totta és tartjuk mi is, hogy az igaz kereszténység kell, hogy ve­zérelje életünket az Unióban is. Az Orbán-kormány alatt sike­rült megvalósítani a 'kedvez­ménytörvényt, reményt adva ha­tárainkon kívül szorult nemzet­társainknak. Ma ezek szerint az elvek szerint folyik az élet Ma­gyarországon? - tette fel a kér­dést Dávid Ibolya. Veszni látsza­nak a keresztényi gondolatok, a nemzettársainkkal törődés esz­méje. 15 éve életünket adtuk vol­na azért, hogy kimenjenek az oroszok, ma sokan azon sajnál­koznak, hogy nem tudnak tovább seftelni velük! Itt szólt Dávid Ibolya a polgári körökről. - Nagyra becsülöm azokat az embereket, akik egy választási vereség után arcukat adták a polgári konzervatív érté­kek továbbőrzéséhez. Bebizonyí­tották, hogy nem kell a spanyol­viaszt feltalálni, csak követni a régi jó polgári utat - mondta. Kérte a polgári körösöket, hogy szívük szerint csatlakozzanak a hozzájuk közel álló konzervatív pártok bázisához és erősítsék azokat. Majd Dávid Ibolya szólt az Eu­rópai Uniós csatlakozás történel­mi szükségességéről: - Felelősen csak ebben gondol­kodhatunk! Nincs má$ választásunk. Balkán? FAK? Magára hagya­tottság Európa közepén? íme az alternatív választék. Május el­sején ötszázezer magyar csatlakozik hozzánk és vá­runk még kétmilliót! Mitől le­szünk megbecsült polgárok az Unióban? Vannak szerencsés nemzetek, például a görögök, akiknél adott volt a turizmus ha­talmas lehetősége. Nekünk nin­csenek ilyen adottságaink, meg kell mutatnunk az értékeinket, mindazt, amit adni tudunk Európának. A nemzeti tőke elindult kifelé Magyarországról Szlovákiába, Romániába. Nem ötleteihetünk, konkrét dolgokra kell irányíta­nunk a tőke és a jövő generációja figyelmét. Meg kell szerveznünk a nemzeti minimumkérdésekben az összefogást. Nem engedhetjük meg, hogy négyévente mindig új­ra kezdjük. Meg kell teremteni a biztonságot, hogy évtizedekre előre számíthassunk. Végre jön most egy választás, ahol nem a hatalomról kell dön­tenünk. Végre lehet szívből, sza­badon választani, a különböző politikai értékek vagy értékte­lenségek közül. Komoly, széles bázisú képviseletet akarunk megvalósítani az Unióban. Mindannyiunk közös érdeke, hogy ne kerüljön szembe magyar a magyarral az Európai Unió parlamentjében. Először magyaroknak kell lennünk, csak utána következ­hetnek az egyéb politikai érde­kek. Ez azonban nem jelentheti a közös listán indulás megmoso­lyogtató gondolatát. Fontos kérdésben döntünk, mégis teljes a szabályozatlanság. Nincsenek lefektetett elveink; a választás pénz, média, hangnem kérdése. Még olyan egyszerű kér­désekre sincs válasz, hogy mit vi­hetünk be a szavazófülkébe. Na­gyon vigyázzunk kedves polgár­társaim - kérte végezetül Dávid Ibolya - hisz Európa előtt vizsgá­zunk. A kis ünnepség záróaktusa­ként az MDF megyei elnöke, Karikó Balázs aláírta a választá­si együttműködési szerződést a Magyar Demokrata Néppárt, a Kisgazdapárt és a Vállalkozók Pártja megyei vezetőivel. Dr. Jónás László az MDF esztergomi elnöke Tisztelt, magát megnevezni nem kívánó „Esztergomi Polgár" alias "umbulda@freemail.hu"! Sokszor közöltük már: a hatályos Sajtótörvény nem teszi lehető­vé, hogy a névtelenség álarca mögé rejtőzködőknek publicitást adjunk. Ha nevét, „arcát", és a Sajtótörvény, valamint az egyéb jogsza­bályokban megfogalmazott követelményeket és következményeket vál­lalja, véleménye közlésének semmi akadálya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom