Esztergom és Vidéke, 2004

2004-02-05 / 5. szám

2004. február 5. ÉKE 3 Az esztergomi oktatási intézmények fejlesztési terveiről döntött a város önkormányzata Az esztergomi képviselő-testület január 22-én Meggyes Tamás polgármester vezetésével megtartott ülésén nemcsak a bölcsődei, óvodai, általános és középiskolai feladat-ellátási kérdésekkel foglalkozott az önkormányzat, hanem tárgyalta a kollégiumi ellátás, a gyógy- és művészetpedagógiai intézmények és a felnőttoktatás kérdéseit is. Esztergomban négy kollégium fogad tanulókat, ezek közül a Kőrösy László Középiskolai Kollégium, amit a város önként vállalt feladatként tart fönn, és a megyei fenntartású Géza Fejedelem Ipari Szakképző Iskola kollégiuma nemcsak egyes iskolák, hanem a város távolabbi környékéről érkező valamennyi diák számára nyitva áll. A testületi döntés értelmében a nemrégiben címzett támogatásból és jelentős saját forrás bevonásával felújított 132 férőhelyes, 88 %os kihasználtsággal működő Szent István téri városi intézményben a hét fős pedagógus-létszámot és az ott dolgozó egyéb munkatársak tizenkilenc fős létszámát szűkülő anyagi lehetőségei ellenére fenntartja az önkormányzat. Szintén önként vállalt feladatként tartja fönn Esztergom Város Önkormányzata a Montágh Imre Altalános Iskolát és Speciális Szakiskolát, amelyben a szülői igényeket figyelembe véve folyik a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek korai gondozása, óvodai nevelése, általános iskolai oktatása. Ugyanitt magas szakmai színvonalon foglalkoznak autista fiatalok nevelésével, folytatják a mozgássérültek konduktív pedagógiai ellátását, az enyhe fokban sérült tanulók általános iskolai oktatását és szakiskolai képzését is. A „Montágh", amely a térségben egyetlen intézményként folytat speciális szakiskolai képzést, a különleges gondoskodást igénylő gyermekek, tanulók ellátásának törvényi feltételei, az ellátandó óraszám, a pedagógus és pedagógiai munkát segítő alkalmazotti létszám, a gyógypedagógiai pótlék, a kötelező óraszám okán a legköltségesebb iskolatípus a városban. Az önkormányzati képviselők elé tárt adatokból kitűnt, hogy a feladatnövekedéshez létszám-fejlesztésre kapott lehetőséget az iskola, és a szolgáltatások megőrzése és fejlesztése érdekében Esztergom tavaly kezdeményezte, hogy az intézmény közös fenntartására írásbeli megállapodással társulást hozzon létre Esztergom Város Önkormányzata és.a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Ugyancsak a szolgáltatások fejlesztése és megtartása céljából a logopédiai oktatási feladatok ellátását 2003. szeptember l-jétől a Mayer István Pedagógiai Szakszolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat látja el, azóta a nevelési tanácsÜlésezett az Ister-Granum Eurorégió közgyűlése (Takács) Az Eurorégiót tavaly novemberben megalakított száz polgármester február 4-én (lapzárta után), szerdán délelőtt tíz órától tartotta a régió legfőbb szervének, a közgyűlésnek idei első ülését. Az első napirendi pontban a testület megvitatta éves munkatervét, mely szerint 2004-ben már rendszeresen tanácskozik a közgyűlés. A tanácskozás legfontosabb, a régió működését leginkább meghatározó témája a közlekedés fejlesztése, elsősorban a folyami átkelés biztosítása volt: a két folyam - a Duna és az Ipoly - a világháború után Nyugat-Európában elképzelhetetlen módon választotta el egymástól Magyarországot és Szlovákiát, ennek következményeként a folyami határátkelőhelyeket nem fejlesztették, gyakran a meglévő hidakat is felszámolták. Ezen az állapoton kíván javítani az Eurorégió, ennek érdekében vizsgálják meg, a Főmterv Rt. munkatársainak, Fábry Györgynek és Beller Rolandnak előadását meghallgatva, az Ipoly-hidak építésének terveit, lehetséges gazdasági és más hatásait. Ugyancsak a közlekedés-fejlesztést szolgálja a két következő, dunai kompokról szóló előterjesztés is, a két település kezdeményezésére létesíteni szándékozott Karva és Lábatlani személykompról és az Ister-Granum Határ Menti Vállalkozási-Logisztikai Övezet esztergomi és párkányi oldalát összekötő teherkompé. A napirendi javaslat szerint közgyűlés megválasztotta a tervezés, a vélemények megismerésében, az elképzelések hozzáértő kidolgozásában, előkészítésében résztvevő, a közgyűlés munkáját támogató szakmai bizottságok tagjait is. Az előző ülésen elhatározott szakmai programok végrehajtásáról, az azóta eltelt időszak eredményeiről Meggyes Tamás esztergomi polgármester, az eurorégiós szervezet elnöke tájékoztatta a közgyűlést. A határátkelő nyitva tartásának meghosszabbítását kezdeményezi Ipolyszalka és Letkés (T. I.) Az Ister-Granum Eurorégió Meggyes Tamás esztergomi polgármester vezette elnökségének Párkányban tartott múlt heti ülésén több napirendi pontban foglalkoztak a régió térségeit elválasztó határ, illetve az azon való átkelés lehetőségével. Az ülés témái közt szerepelt a Karva-Lábatlani komp és egy új Ipoly-híd megépítésének lehetősége, mindezen témák közül azonban a Letkés-Ipolyszalka közti, már létező híd és az azon 1994-ben megnyitott határátkelő adta lehetőségek kecsegtetnek a legközelebbi siker reményével. A régió területén mindössze két határátkelő található, ráadásul a folyami átkelést is csak ez a két csomópont és hídjaik szolgálják. Az együttműködést nehezíti, hogy a Mária Valéria hídon korlátozott a teherforgalom, és az Ipolyszalka és Letkés közti hidat csak Szlovákia és Magyarország állampolgárai használhatják, ők is csak reggel nyolc és este nyolc óra között, bár itt a,teherforgalom engedélyezett. Kovács István letkési és Valasek Árpád szálkái polgármesterek kezdeményezésére a két község képviselőinek, az illetékes határőrizeti szervek vezetőinek és a közútkezelő illetékeseinek tavaly novemberi javaslatát e hónapban tárgyalja meg a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottság. Hosszú távú programként gondolja és tervezi az Eurorégió vezetése a közlekedési összeköttetések fejlesztését. Ennek leghamarabb megvalósuló eleme lehet a jelenleg is működő átkelőhely nyitva tartásának meghosszabbítása. Ez folyamat és az így szerzett tapasztalatok elősegítik a többi, a szállítási kapacitások bővítését célzó terv megvalósulását, így szolgálva a régió határ menti két felének összefogását és együttműködését. adás és a gyermekjóléti feladatok mellett evvel is foglakozik az intézmény. Az alapfokú művészetoktatás területén működik a szintén önként vállalt feladatként fenntartott a Zeneiskola, amely a testületi ülésen bemutatott adatok tanúsága szerint az elmúlt két évben minőségileg fejlődött. A tanszakok száma a növendékekével együtt megnőtt a 2000-ben induló tanév adataihoz viszonyítva, 2003/ 2004. tanévben elindult a néptánc tanszak is. Az önkormányzat az elmúlt években költségvetési kényszerből kénytelen volt a költségtérítésről és tandíjfizetésről szóló rendeletét módosítani, minek következtében magasabb összegű fizetési kötelezettség hárult a szülőkre, ugyanakkor azonban a legrászorultabb tanulók szociális támogatást kapnak a térítési díj teljesítéséhez, így senki nem szorult ki ebből az oktatási formából, a térítési díj változása óta a tanulólétszám lényegében nem változott. A városban színes és változatos a művészeti nevelés, több intézmény működtet diákszínjátszó-csoportot, azok csakúgy, mint az iskolai és más, önként szerveződő énekkarok többször léphettek közönség elé, a helyi tantervek belépésével a népi-, a nemzetiségi- és a gyermek-tánc oktatás is elkezdődött. Takács István sajtóreferens NÉMETÜL TANULÓK FIGYELMÉBE!!! Február 12-én, csütörtökön 15 órakor a Dr. Eisenbarth Vmdorsztnpad bemutatja: V^Í ZAUBERSPIEGEL VARAZSTUKOR Wolfgang und Euphrosina in "Schneewittschen" "Hófehérke * kér szökött bohóc előadásában (svájci-magyar kooprodukció) Belépőjegy 400,-Ft + . i au i mmimu,[', h «tS fibet ccWne .. • Sajtóközlemény Az Esztergom és Vidéke működését szabályozó önkormányzati határozat alapján a Képviselő-testület polgári frakciója az alábbi sajtóközlemény megjelentetését kérte: „A MSZP-frakciója pazarló gazdálkodásról beszél, és totális csődhelyzettel riogatja a politikailag gyermeknek nézett polgárokat, egyes esetekben nem átallja vádjait valótlan adatokkal alátámasztani. Esztergom, csakúgy mint az ország többi települése, magán viseli a szocialista kormány valótlan ígéreteinek és elviselhetetlen, fojtogató megtakarítási intézkedéseinek hatását, ami nemcsak városunknak okoz átmeneti likviditási problémákat. Az idei költségvetés-tervezete tartalmazza a város polgári vezetése, a képviselő-testület, annak bizottságainak, egyes tagjainak elképzeléseit, szándékait, ehhez a tervezethez a szocialisták nemcsak önálló javaslataikkal nem járultak hozzá, de még módosító indítványt sem fogalmaztak meg vele kapcsolatban. Azonban nem azt rójuk föl nekik, hiszen a szocialista ellenzék második évében ezt már megszokhattuk, és azért a szintén szokásos következetlenségért sem hibáztatjuk őket, hogy míg egyszer lekicsinylően „vágyálmoknak" nevezik az idei terveket, máskor túloznak, amikor az azokkal kapcsolatos költségekről szólnak. Városunk helyzetének szándékos nehezítésének tekintjük viszont azt, hogy ahogy eddig sem, úgy a 2004-es, tragikus megszorításokban bővelkedő évben sem jártak el többségben kormányzó képviselőiknél Esztergom érdekében. A képviselők által megkapott költségvetés-tervezet táblázatos része nemcsak tartalmazta, de a szokásosnál bővebben kifejtve pontosan tükrözte azokat a fejlesztési igényeket, amelyet városunk a következő egy-három évben kíván megvalósítani, természetesen anyagi lehetőségeinek, elérhető forrásainak megfelelő ütemben, költségvetési hiány nélkül. A szocialisták vádjaival szemben nem lesz tehát pazarló Esztergom 2004-es gazdálkodása, ahogy az előző évi sem volt az, valamennyi kiadás az itt élők érdekét szolgálta, helyzetüket javította, mindennapjaikat tette élhetőbbé, beruházásaikat jövedelmezővé, és ami a legfontosabb, költségeikhez képest jelentősen nagyobb értéket teremtett a városban. Tette ezt Esztergom polgári vezetése úgy, hogy mind a költségvetés tervezése, mind megvalósítása terén körültekintően járt el, megtartva azt a két gazdálkodási alapelvet, hogy nem engedi működési deficit keletkezését, és folyamatosan gyarapítja, nem pedig feléli a város vagyonát. Nemcsak a belső forrásokat mozgósította, de feltárta és bevonta a külső forrásokat, és a pályázati támogatások igénybevételével csökkentette kiadásait, így meg tudta őrizni kulturális, szociális ellátórendszerét, és a nagy beruházások mellett nemcsak figyelmet, de a szocialista kormánnyal szemben pénzt is fordított a kisebb, de elvégzendő feladatokra. Nem lesz ez másként idén sem." A munkanélküliek egyharmada középkorú Esztergom-Nyergesújfalu Kistérség foglalkoztatási helyzetéről tartott fórumot a Technika Házában a megyei Munkaügyi Központ Esztergomi Kirendeltsége. Tóth Júlia a megyei Munkaügyi Központ osztályvezetője tájékoztatta a települési önkormányzatok és a cigány kisebbségi önkormányzat jelenlévő képviselőit a különböző foglalkoztatási támogatásokról. A statisztikai adatok szerint a regisztrált munkanélküliek egyharmada 45 év feletti. Ezért a foglalkoztatási támogatások körében elsősorban a 45 év feletti munkanélkülieket, a két éve munka nélkül állókat, a megváltozott munkaképességűeket kívánják a legmagasabb 90 százalékos bértámogatással legalább egy évre munkához juttatni. Idén a decentralizált támogatási alapból valamivel kevesebb jutott megyénknek, mindössze 950 millióból gazdálkodhat a Megyei Munkaügyi Központ, azonban pályázatokkal további pénzeket lehet elnyerni a foglalkoztatási támogatásokhoz. A közhasznú foglalkoztatásnál a segéd- és betanított-munkások az 53 ezer forintos minimálbért, a szakmunkások 65 OOOFt-ot és a felsőfokú végzettségűek pedig a diplomás minimálbérnek megfelelő 100 000 forintot kaphatják. Az 50 év feletti tartósan munkanélküliek elhelyezkedését segítik azzal is, hogy számukra nem kell a munkáltatónak egészségügyi hozzájárulást fizetni. A közmunka pályázat kiírásai idén kiemelik az 1500 lakosnál kisebb településeket. Az 1500 lakos alatti kistelepülések azzal a feltétellel pályázhatnak közmunka támogatásra, hogy öt főt biztosítanak a közmunka végzésére. A többi település önállóan, esetleg egymással régióba tömörülve közmunka támogatásra legalább 100 fő munkanélküli munkába-állításával pályázhatnak. Február végén jelenik meg a munkanélküliek vállalkozóvá-válását segítő pályázat, amely szerint 3 millió forint kamatmentes visszatérítendő támogatást kap az a munkanélküli, aki önálló vállalkozást létesít, vagy társul meglévő vállalkozásba. A támogatást egy év türelmi idő után öt év alatt kell visszafizetni. Ugyancsak e hó végén írják ki a megváltozott munkanélküliek részére új munkahely teremtésére, vagy a meglévő munkahely korszerűsítésére a pályázatot. Az elmúlt évben megyénkben nemcsak a közismert Relabor Rehabilitációs Célszervezet Kft. nyújtott be pályázatot, hanem kisebb cégek is, mint például a Nyergesújfalun, a Lábatlanon létesült, megváltozott munkaképességűek foglalkoztató néhány fős kis vállalkozás is. (Muzslai)