Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu * Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XIX. évfolyam, 49. szám 2004. december 9. 6 oldal Ára: 75 Ft Örökbe fogadjuk a jövő generációt C 0€> miM MAGAM wm k mMm-wtssmm A tiszta vízre szavaztunk Esztergom, Sopron és Hódmezővásárhely: három város, ahol érvényes lett volna a választás, ahol a polgárok több mint egynegyede igennel szavazott a kettős állampolgárság megadására Esztergom első helyet szerzett a közepes nagyságú városok között, a településen a választásra jogosultak több, mint 27 százaléka igennel voksolt, a városban 49 %-os volt a részvételi arány. Az esztergomiak 86 százaléka igennel voksolt a városban kiírt harmadik kérdésre is, melyben a polgárok arról dönthettek, akarnak-e garantáltan tiszta, egészséges ivóvizet. A vasárnapi népszavazáson Esztergom szavazásra jogosult polgárainak csaknem fele járult az urnák elé. Ez több mint 10 százalékkal magasabb részvétel az országos átlagnál. Az ügydöntő népszavazáson Esztergom polgárai a kettős állampolgárság és kórház-privatizáció ügye mellett arról is dönthettek, akarnak-e városukban garantáltan tiszta, egészséges ivóvizet. A referendum arra is kitért, hogy az állami tulajdonban lévő közművet kikérje-e az önkormányzat az Észak-dunántúli Vízmű Rt.-től városi üzemeltetés céljából. A részvételi arány jóval meghaladja az országos átlagot. A magas részvételi szám annak is köszönhető, hogy az esztergomiak emlékezetében élénken él a nyáron történt katasztrófa, mikor a legmelegebb augusztusi napokban nem fogyaszthattak ivóvizet. Mint ismert, július végén súlyos szennyeződés került a Dunába, onnan pedig Esztergom ivóvízhálózatába, ezért a város lakói hetekig nem mertek csapvizet fogyasztani. Az önkormányzat ekkor döntött úgy, hogy a sérülékeny dunai vízbázist ki kívánja váltani a város területén található karsztvíz-bázisokra, és önálló vízművet hoz létre. A feltárások már megkezdődtek, a saját kútnak a helyét már kijelölték, s megállapítható, hogy az esztergomi karsztvíz a Szentkirályi ásványvízzel egyenértékű. A városiak, emlékezve a nyáron történt katasztrófára, a tiszta ivóvíz mellett döntöttek, és támogatták az önkormányzat azon kezdeményezését, hogy Esztergomnak önálló vízműve legyen. A felújított Erzsébet-szobor avatásán (E) Az egykori Megyeházán, a főlépcső első fordulójában helyezték el a felújított, 1920-ban Zala György szobrászművész alkotásaként már Esztergomban felavatott Erzsébet királyné terrakotta mellszobrát (előzetesként az EVID 2004. december 2-ai számában a szobor történetéről már olvashattak - a szerk.). Az esztergomiak érdeklődéssel jöttek el az újraavatásra, és megelégedéssel fogadták, hogy ennek hasonmása látható bronzból az Erzsébet-park bejáratánál. Koditek Pál, az önkormányzat Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottságának elnöke méltatta a királyné magyarországi működését (fotónkon), majd a szobor történetét Kolumbán György bizottsági elnök ismertette. Meggyes Tamás polgármester annak adott hangot, hogy az esztergomi lányok és asszonyok szeretete és tisztelete övezze a város egyik legszebb zárttéri épületében most elhelyezett szobrot. Az ünnepség vendége volt a királyné egyik későbbi oldalági rokona, Habsburg György nagykövet, aki meleg szavakkal köszönte meg a város tiszteletét és szeretetét. Az újraavató ünnepség kulturális programmal folytatódott. Magyar és német nyelvű verseket mondtak a József Attila, valamint a gyakorló iskola diákjai. Zongorán közreműködött Konyicska Renáta Kriszta, a Szent István Gimnázium tanulója, aki a Zenede diákja és a Zeneakadémia előképzős hallgatója. A program végén a ferences diákok rózsával, Meggyes Tamás pedig pohárköszöntővel ajándékozta meg az Erzsébeteket, valamint a meghívottakat. Mint arról már korábban tudósítottunk, „Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért" program indul városunkban. A 2005 januárjától 100 millió forinttal induló alapba az esztergomi önkormányzat minden Esztergomban születő gyermek születésekor 500 ezer forintot helyez letétbe. Az alap pénzügyi tervezete szerint az induló félmillió forintot az önkormányzat minden év^en 50-50 ezer forinttal egészíti ki. így huszonegy év múlva, az akkorra felhalmozódó hatmilliárdos alapból, fejenként 2-2,5 millió forint segíti az esztergomi fiatalokat önálló egzisztenciájuk megteremtésében. A „Szent Miidós Alap az Esztergomi Gyermekekért" országosan egyedülálló kezdeményezés. Nem tudunk arról, hogy Magyarország bármely városában ilyen gondoskodó-gondolkodó program működne. - Nem titkolt célunk, hogy az esztergomi gyermekek támogatása és a város jövőjének tudatos megalapozása mellett a programot követendő példaként is állítsuk minden magyarországi város, település elé - foglalta össze a Szent Miklós Alap céljait a program életre segítője, Meggyes Tamás esztergomi polgármester. 2004 novemberében fogadta el az Esztergomi Önkormányzat Képviselő-testülete a „Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért" elnevezésű programot. Az új nemzedéknek szóló kezdeményezést a polgármester javaslatára Szent Miklósról - a negyedik században a gyermekeket segítő, már életében legendává vált, nem sokkal halála után szentté avatott püspökről - nevezték el. „A következő esztergomi nemzedék tagjai a szülővárosuktól kapott támogatás segítségével könnyebben megteremthetik első önálló otthonukat, vagy finanszírozhatják továbbtanulásukat. Az Alap kezdő lépés lehet a lakásvásárláshoz szükséges összeg előteremtéséhez, kiegészítheti a szülői támogatást vagy a felvett hiteleket. Szent István városának támogatása sok fiatal számára megkönnyíti a régóta dédelgetett álmok valóra válását" - fogalmazott a polgármester. A programba azok az esztergomi gyermekek kerülnek be, akiknek a szülei állandó lakhellyel rendelkeznek a városban. A fejenként összegyűlt mintegy 2-2,5 millió forinthoz olyan fiatalok juthatnak majd hozzá, akik középfokú végzettséget vagy szakmai képesítést szereztek 21-éves korukra. Esélyt teremt a romák felemelkedésére, minél magasabb szakmai végzettség megszerzésére ösztönzi őket, és segíti életkörülményeik jobbá tételében. „A program gazdasági terveit 2050-ig készítette el az Esztergomi Önkormányzat, mely alapján - figyelembe véve a születések várható számát - a Szent Miklós Alapba 100 millió forintot helyeztünk el. Az összeg minden évben gyermekenként 50 ezer forinttal nő. Először 2026-ban fizetjük ki az Alapban gyűjtött összeget a jövőre születő esztergomi gyermekeknek. Ekkorra az Alapban már több mint 6 milliárd forint halmozódik föl a jövő generáció javára." - fogalmazott Knapp János alpolgármester. A növekvő elhalálozás, a csökkenő születésszám, az utóbbi évtizedek kedvezőtlen népesedési tendenciái nem kerülték el városunkat sem. A program egyszerre növeli a város népességmegtartó erejét, ösztönöz a munkahelyteremtésre, az elhelyezkedéshez nélkülözhetetlen képzettség megszerzésére, segíti a most születő generáció két évtized múlva várható otthonteremtését, és újra mozgásba lendítheti a lakáspiacot is. Az alap megnyitásának évében mintegy kétszáz esztergomi újszülött lép be a támogatási rendszerbe. A városvezetés abban bízik, hogy 2010-re - részben a program hatására - kettőszázötvenre emelkedik az esztergomi újszülöttek száma. „A Szent Miklós Alap esetében nem egy szociális intézkedésről van szó, hanem Esztergom városának hosszú távú sorsáról. Saját jövőjével tudatosan foglalkozó, fejlődő várost akarunk, ahol gyermekként, felnőttként egyaránt jó élni. Ahol érdemes gyökeret verni, ahol fészket, otthont lehet teremteni. Ahol az álmok valóra válnak." foglalta össze a Szent Miklós Alap hitvallását Meggyes Tamás polgármester. (Az Alap főbb céljait a 3. oldalon közöljük!) Takács István Képviselő-testületi ülés Ma 15 órakor a Városháza nagytermében tartja soros ülését Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. A városatyák Meggyes Tamás polgármester tájékoztatójának elhangzása után negyvenhárom napirend megtárgyalásával foglalkoznak.