Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

2 eszmmow vip6ft6 2004. december 2. Megkésett' MIKULÁS EST ^OLVASÓKÖRBEN 2004. DECEMBER 8-ÁN 16 ÓRÁTÓL Közreműködik: a MIKULÁS A rendezők 15 árától várják a néwei ellátott csomagokat azoktól a szülfiktól, nagyszülőktől, akik gyermekeiknek, unokáiknak szeretnék megszerezni a Mikulással való találkozás ürömét. Választási hirdetmények Gazdagon árnyalt kép a székelyek földjéről A Limes című tudományos szemle 2004. évi 1. száma a Székelyfölddel foglalkozik. „A Székelyföld - a magyar köz­gondolkodás szinte kultikus fogal­ma - nem földrajzi, hanem történe­ti-kulturális egység" - írja Hor­váth Gyula közgazdász a szemle első kötetének bevezető tanulmá­nyában, melyben áttekintést nyújt a térség történelmi, gazdasági vál­tozásairól. A zömében székelyföldi szerzők írásait tartalmazó dupla kötet nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy az olvasó gazdagon ár­nyalt képet nyerjen erről a régió­ról, mely napjainkban egyre in­kább a romániai modernizáció előrelendítőjévé válik. A Székelyföld, székelység alcí­met viselő I. kötet Történeti kistü­kör rovatában Hermann Gusztáv Mihály történész „Székely történe­ti kistükör 1848-ig"című írásában a székelység történetét vázolja fel a II. Béla 1131 körül kelt oklevelé­ben történt első említésétől a re­formkor végéig. Egyed Ákos törté­nész „A székelyföld 1848-1918 között" címmel folytatja a történe­ti áttekintést a trianoni békediktá­tumig. Pál Judit történész a szé­kelyföldi városok és városképek változását tekinti át a 18. század végétől a 20. század elejéig, Csáti Csaba levéltáros pedig „Az 1916 évi erdélyrészi háború és a Székely­föld" címmel az Erdély felé irá­nyuló I. világháború előtti román irredentizmusról ír. A Székelyföld 1944 szeptembere és 1945 márciu­sa közötti történetét Vincze Gábor történész mutatja be „A megszál­lástól a kvázi autonómiáig" cím­mel. „Székely proletárok és bur­zsoá terminológia" cím alatt Gagyi József társadalomkutató ta­nulmánya olvasható az 1950-es évek „székely" pártelitjéről. A Székelykérdés című rovatban Kolumbán Gábor közgazdász „A székelykérdés a harmadik évezred elején" c. tanulmányában leszöge­zi, hogy a székelykérdés egyidős a polgári modernizációval és volta­képpen a modernizáció kihívásai­ra adott rossz válaszok következ­tében jelent meg. Esélyt lát a szerves fejlődés újrakezdésére, amennyiben megfelelő döntések születnek a közpolitika terén, és a közösség összetartó ereje megaka­dályozza a további elvándorlást. Az első kötet záró tanulmányában Bíró Béla irodalomteoretikus az autonómia esélyéit latolgatva úgy véli, hogy az európai integráció perspektívája reményekre jogosít, de a folyamatot a globális politika fejleményei is felgyorsíthatják. A második kötet A Székelyföld mint régió alcímet kapta. Az azo­nos címet viselő első rovatban Hajdú Csaba politológus a Szé­kelyföld fejlesztésének stratégiai elemeit vizsgálja, az európai regio­nális rendszerbe való beilleszke­dés szempontjából. Geréb László. közgazdász „A Székelyföld a ro­mán gazdasági-statisztikai tér­ben" címmel írt áttekintő elem­zést. Ilyés Ferenc közgazdász rövid helyzetképet vázol fel a Székely­föld gazdaságáról, Kassay János geográfus pedig a mai Székelyföld városait és településhálózatát mu­tatja be. Csortán Ferenc művészet­történész és Csortán Ilona építész áttekinti a székelyföldi műemlé­kek hányatott sorsát és a meg­mentésük érdekében teendő leg­sürgősebb lépéseket. A Műhely rovatban Demény Lajos történész „Székelyföldi solymászok és soly­mászat a fejedelem kori Erdély­ben" című tanulmánya olvasható. A Szemle rovatban Csortán Ferenc a székely történetírásban megje­lent újabb könyveket veszi szám­ba, Vofkori László geográfus pedig az MTA Regionális Kutatások Központja által kiadott Székely­föld című kötetet ismerteti, mely a Kárpátmedence régióit bemutató sorozat első darabja. Nóvák Ká­roly-István történész a Székely Oklevéltár kiadástörténetét vázol­ja fel, míg Kolumbán Zsuzsanna történész a középkori székelységet idézi meg krónikák és oklevelek tükrében. Ferenczes István költő az általa szerkesztett - immár hét esztendős - Székelyföld című kul­turális folyóiratot, Halász Péter néprajzkutató pedig a kétnyelvű csángó kiadványokat mutatja be. A kötetet záró Ablak rovatban Hermann Gusztáv Mihály törté­nész a Székelyudvarhelyen műkö­dő Areopolis Történelmi és Társa­dalomtudományi Kutatócsoport munkájáról ad áttekintést, bemu­tatva a csoport 2003-ban megje­lent legújabb évkönyvét is. * A szemle gazdag tartalmáért és magas tudományos színvonaláért - a szerzőkön kívül - az esztergo­mi levéltáros-történész L. Balogh Béni szerkesztői munkáját illeti elismerés. K.E. Tíz éve halt meg Kollár István fotográfus Tisztelt Választópolgárok! Felhívjuk a Választópolgárok figyelmét, hogy a 2004. december 5. napjára kitűzött népszavazáson a mozgásukban gátolt személyek moz­góurna igénylésével élhetnek szavazati jogukkal. Urnát igényelni: - 2004. december 3-án 16.00 óráig a helyi választási irodában az 542-069-es telefonszámon, - a választás napján pedig megbízott útján, a lakóhely szerinti szava­zókörben lehet. Aki nem az esztergomi ll.sz. szavazókörben rendelkezik lakóhellyel, de a szavazás napján az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban tartózko­dik, szavazati jogával csak - az állandó lakóhely szerinti választási iro­dától 2004. december 3-án 16.00 óráig igényelhető - igazolás birtokában élhet. * Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján a Helyi Vá­lasztási Iroda a 2004. december £-ei népszavazásra,tekintettel folyama­tosan működteti a VALASZTASI INFORMACIOS SZOLGALATOT (Polgármesteri Hivatal Esztergom, Széchenyi tér 1.) A Választási Információs Szolgálat általános feladatai: - a választópolgárok tájékoztatása a népszavazás jogszabályairól, a választójog gyakorlásához szükséges információkról; - az érdeklődök informálása a választási eljárásban közreműködő szervekről, szükség esetén e szervekhez irányítása; A Választási Információs Szolgálaton működő telefonszámok - Igazolással történő szavazás, névjegyzék: (33) 542-036 -Választási eljárás: (33) 542-007; (33) 542-045; (33) 542-069; (33) 542-095. Fax: (33) 413-808 Fenti telefonszámokon munkatársaink készséggel állnak rendelkezé­sükre. Dr. Csomor Sándor jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője Esztergomban a tiszta vízért is szavazunk 1950. november 12-én született Esztergomban. 1968 -1992 között a Labor Műszeripari Művek disz­pécsere, majd népművelője volt. Ezt követően az 1994. december 10-én bekövetkezett haláláig mint „szabadúszó" fotográfus tevé­kenykedett. Az 1961-as évek elején kezdett fényképezni. 1971-től tagja, majd 1976 - 1990 között vezetője volt a Városi Fotóklubnak, 1968-tól pe­dig tagja lett a Fiatal Fotóművé­szek Stúdiójának is. 1973-tól kezd­ve számos lap és folyóirat közölte képeit. Prospektusokat, könyvbo­rítókat, naptárakat is készített. Egyik alapítója volt az 1978-ban induló Esztergomi Fotóbiennálé­nak. 1977-ben, 1981-ben és 1985-ben a Komárom Megyei Ta­nács művészeti ösztöndíjasa volt. 1992-ben elnyerte a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány ösztöndíját. A fotó többféle műfaját művelte a szociofotótól a portrén át a tájfotó­zásig. Elsősorban fekete-fehér képeket készített. Egyéni tárlata volt 1978-ban Tatabányán, 1979-ben Esztergomban és Gyulán, 1980-ban Illmenauban, 1983-ban Brnoban, 1986-ban Tatán, 1988-ban Békéscsa­bán, 1991- ben Esztergomban, 1994-ben Esztergomban és Zslicován. Művei több mint egy tucat országos és megyei kollektív tárlaton szere­peltek és 1994- ben láthatóak voltak a „Kortárs magyar fotográfia" című kiállításon Szófiában is. Erős dokumentátori hajlama olykor a világ fonák, vagy éppen ab­szurd jelenségeinek iirányában is érvényesült, de saját maga így fogal­mazta meg ars poeticaját 27 éves korában: „Az ember világa, érzései, gondolatai a legfontosabb témáim. Fotói­mon keresztül igyekszem az embert, az ember jellemét, hangulatát az adott szituációban visszaadni." Kaposi Endre nai vízbázist egészséges karszt­víz-bázis váltsa fel, melyből a teljes közigazgatási terület vízellátása biztosítható." A jelenlegi dunai kutakat üze­meltető Eszakdunántúli Vízmű Rt. november 22-én megtámadta az önkormányzat népszavazás ki­írásáról szóló határozatát. A rész­vénytársaság kifogását azonban a bíróság elutasította. így az utolsó akadály is elhárult a vasárnapi, helyi népszavazás megtartása elől Esztergomban. „Közel négy hónappal a kataszt­rófa bekövetkezte után sem tudjuk hogy pontosan mennyi és milyen összetételű szennyezés történt, nem tudjuk, hogy a hulladékégetőben rendszeresen betartják-e ezek után a biztonsági előírásokat. Az egye­nes beszéd, a tiszta ivóvíz biztosítá­sa, és a további hasonló katasztró­fák kizárása a legsürgetőbb fel­adatunk. Éppen ezért, hogy biztosí­tani tudjuk városunk polgárai szá­mára a garantáltan tiszta, egészsé­ges ivóvizet, mielőbb szeretnénk a városi vízvezeték-hálózatot átkötni a természetes tisztaságú esztergo­mi karsztvíz-kutakra. Éppen ezért a december 5-ére kiírt népszavazá­si kezdeményezésünk is erre irá­nyul. Az esztergomi polgárok egészségének megőrzésére, a ga­rantáltan tiszta ivóvíz biztosításá­ra." - mondta Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. * Keddtől hívható az esztergomi önkormányzat zöldszáma, ame­lyen a városi vízellátás karsztvízre történő átállításával kapcsolatos kérdésekre kapnak választ az ér­deklődők. A 33-as körzetű vonalról ingye­nesen hívható 06/80-99-00-90 szá­mon érdeklődhetnek az esztergo­miak a december 5-ei népszavazás helyi kérdéséről, a városi ellátás karsztvízre való átállításának szándékáról. A hívásokat Bakura Emília és dr. Pozsonyi László várja hétköznaponként 10 és 15 óra kö­zött december 3-áig. A zöldszám időszakosan és tematikusan működik a tervek szerint. Most a népszavazás dolgá­ban, máskor más, előre meghirde­tett közérdekű témakörben várja az esztergomiak kérdéseit, véle­ményét, elsősorban a hivatali, jog­szabály-előkészítő munkát megse­gítendő. A vonal végén az adott téma szakértő munkatársa fogadja a hí­vásokat. Esztergom lakói december 5-én nem kettő, hanem három kérdés­ről szavazhatnak. Az országos népszavazással egy időben, külön szavazólapon a város garantált tisztaságú karsztvizes ivóvízellá­tásáról is a lakosság állásfoglalását kérik. A népszavazásra bocsátott har­madik kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az esztergomi polgárok egész­séges ivóvízzel történő garan­tált ellátása érdekében, Esz­tergom Város Önkormányzata karsztvizek feltárásával vált­sa ki a sérülékeny, szennyez­hető dunai vízbázist és a Kép­viselő-testület kérje ki az állami tulajdonban lévő vízi­közmű vagyon tulajdonjogát városi vízmű üzemeltetése céljából?" Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy az esztergomi lakosok közvetlenül, népszavazás útján döntsenek ebben a jelentős témá­ban, ahogyan azt is, hogy a képvi­selő-testület a döntést tiszteletben tartva érvényre juttassa a többség akaratát. Esztergom érdeke, ahogyan azt a november 9-ei ülésen a képvise­lők megfogalmazták, hogy „a du­Helyi Népszavazás Esztergomban december 5. vasárnap igen® Ön nélkül nem megy! A Mi életünk, a Mi döntésünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom