Esztergom és Vidéke, 2004

2004-10-28 / 43-44. szám

2 eszmmow vip6ft6 2004. december 2. Megkésett' MIKULÁS EST ^OLVASÓKÖRBEN 2004. DECEMBER 8-ÁN 16 ÓRÁTÓL Közreműködik: a MIKULÁS A rendezők 15 árától várják a néwei ellátott csomagokat azoktól a szülfiktól, nagyszülőktől, akik gyermekeiknek, unokáiknak szeretnék megszerezni a Mikulással való találkozás ürömét. Választási hirdetmények Gazdagon árnyalt kép a székelyek földjéről A Limes című tudományos szemle 2004. évi 1. száma a Székelyfölddel foglalkozik. „A Székelyföld - a magyar közgondolkodás szinte kultikus fogalma - nem földrajzi, hanem történeti-kulturális egység" - írja Horváth Gyula közgazdász a szemle első kötetének bevezető tanulmányában, melyben áttekintést nyújt a térség történelmi, gazdasági változásairól. A zömében székelyföldi szerzők írásait tartalmazó dupla kötet nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy az olvasó gazdagon árnyalt képet nyerjen erről a régióról, mely napjainkban egyre inkább a romániai modernizáció előrelendítőjévé válik. A Székelyföld, székelység alcímet viselő I. kötet Történeti kistükör rovatában Hermann Gusztáv Mihály történész „Székely történeti kistükör 1848-ig"című írásában a székelység történetét vázolja fel a II. Béla 1131 körül kelt oklevelében történt első említésétől a reformkor végéig. Egyed Ákos történész „A székelyföld 1848-1918 között" címmel folytatja a történeti áttekintést a trianoni békediktátumig. Pál Judit történész a székelyföldi városok és városképek változását tekinti át a 18. század végétől a 20. század elejéig, Csáti Csaba levéltáros pedig „Az 1916 évi erdélyrészi háború és a Székelyföld" címmel az Erdély felé irányuló I. világháború előtti román irredentizmusról ír. A Székelyföld 1944 szeptembere és 1945 márciusa közötti történetét Vincze Gábor történész mutatja be „A megszállástól a kvázi autonómiáig" címmel. „Székely proletárok és burzsoá terminológia" cím alatt Gagyi József társadalomkutató tanulmánya olvasható az 1950-es évek „székely" pártelitjéről. A Székelykérdés című rovatban Kolumbán Gábor közgazdász „A székelykérdés a harmadik évezred elején" c. tanulmányában leszögezi, hogy a székelykérdés egyidős a polgári modernizációval és voltaképpen a modernizáció kihívásaira adott rossz válaszok következtében jelent meg. Esélyt lát a szerves fejlődés újrakezdésére, amennyiben megfelelő döntések születnek a közpolitika terén, és a közösség összetartó ereje megakadályozza a további elvándorlást. Az első kötet záró tanulmányában Bíró Béla irodalomteoretikus az autonómia esélyéit latolgatva úgy véli, hogy az európai integráció perspektívája reményekre jogosít, de a folyamatot a globális politika fejleményei is felgyorsíthatják. A második kötet A Székelyföld mint régió alcímet kapta. Az azonos címet viselő első rovatban Hajdú Csaba politológus a Székelyföld fejlesztésének stratégiai elemeit vizsgálja, az európai regionális rendszerbe való beilleszkedés szempontjából. Geréb László. közgazdász „A Székelyföld a román gazdasági-statisztikai térben" címmel írt áttekintő elemzést. Ilyés Ferenc közgazdász rövid helyzetképet vázol fel a Székelyföld gazdaságáról, Kassay János geográfus pedig a mai Székelyföld városait és településhálózatát mutatja be. Csortán Ferenc művészettörténész és Csortán Ilona építész áttekinti a székelyföldi műemlékek hányatott sorsát és a megmentésük érdekében teendő legsürgősebb lépéseket. A Műhely rovatban Demény Lajos történész „Székelyföldi solymászok és solymászat a fejedelem kori Erdélyben" című tanulmánya olvasható. A Szemle rovatban Csortán Ferenc a székely történetírásban megjelent újabb könyveket veszi számba, Vofkori László geográfus pedig az MTA Regionális Kutatások Központja által kiadott Székelyföld című kötetet ismerteti, mely a Kárpátmedence régióit bemutató sorozat első darabja. Nóvák Károly-István történész a Székely Oklevéltár kiadástörténetét vázolja fel, míg Kolumbán Zsuzsanna történész a középkori székelységet idézi meg krónikák és oklevelek tükrében. Ferenczes István költő az általa szerkesztett - immár hét esztendős - Székelyföld című kulturális folyóiratot, Halász Péter néprajzkutató pedig a kétnyelvű csángó kiadványokat mutatja be. A kötetet záró Ablak rovatban Hermann Gusztáv Mihály történész a Székelyudvarhelyen működő Areopolis Történelmi és Társadalomtudományi Kutatócsoport munkájáról ad áttekintést, bemutatva a csoport 2003-ban megjelent legújabb évkönyvét is. * A szemle gazdag tartalmáért és magas tudományos színvonaláért - a szerzőkön kívül - az esztergomi levéltáros-történész L. Balogh Béni szerkesztői munkáját illeti elismerés. K.E. Tíz éve halt meg Kollár István fotográfus Tisztelt Választópolgárok! Felhívjuk a Választópolgárok figyelmét, hogy a 2004. december 5. napjára kitűzött népszavazáson a mozgásukban gátolt személyek mozgóurna igénylésével élhetnek szavazati jogukkal. Urnát igényelni: - 2004. december 3-án 16.00 óráig a helyi választási irodában az 542-069-es telefonszámon, - a választás napján pedig megbízott útján, a lakóhely szerinti szavazókörben lehet. Aki nem az esztergomi ll.sz. szavazókörben rendelkezik lakóhellyel, de a szavazás napján az esztergomi Vaszary Kolos Kórházban tartózkodik, szavazati jogával csak - az állandó lakóhely szerinti választási irodától 2004. december 3-án 16.00 óráig igényelhető - igazolás birtokában élhet. * Tisztelt Választópolgárok! A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján a Helyi Választási Iroda a 2004. december £-ei népszavazásra,tekintettel folyamatosan működteti a VALASZTASI INFORMACIOS SZOLGALATOT (Polgármesteri Hivatal Esztergom, Széchenyi tér 1.) A Választási Információs Szolgálat általános feladatai: - a választópolgárok tájékoztatása a népszavazás jogszabályairól, a választójog gyakorlásához szükséges információkról; - az érdeklődök informálása a választási eljárásban közreműködő szervekről, szükség esetén e szervekhez irányítása; A Választási Információs Szolgálaton működő telefonszámok - Igazolással történő szavazás, névjegyzék: (33) 542-036 -Választási eljárás: (33) 542-007; (33) 542-045; (33) 542-069; (33) 542-095. Fax: (33) 413-808 Fenti telefonszámokon munkatársaink készséggel állnak rendelkezésükre. Dr. Csomor Sándor jegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője Esztergomban a tiszta vízért is szavazunk 1950. november 12-én született Esztergomban. 1968 -1992 között a Labor Műszeripari Művek diszpécsere, majd népművelője volt. Ezt követően az 1994. december 10-én bekövetkezett haláláig mint „szabadúszó" fotográfus tevékenykedett. Az 1961-as évek elején kezdett fényképezni. 1971-től tagja, majd 1976 - 1990 között vezetője volt a Városi Fotóklubnak, 1968-tól pedig tagja lett a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának is. 1973-tól kezdve számos lap és folyóirat közölte képeit. Prospektusokat, könyvborítókat, naptárakat is készített. Egyik alapítója volt az 1978-ban induló Esztergomi Fotóbiennálénak. 1977-ben, 1981-ben és 1985-ben a Komárom Megyei Tanács művészeti ösztöndíjasa volt. 1992-ben elnyerte a Kernstok Károly Művészeti Alapítvány ösztöndíját. A fotó többféle műfaját művelte a szociofotótól a portrén át a tájfotózásig. Elsősorban fekete-fehér képeket készített. Egyéni tárlata volt 1978-ban Tatabányán, 1979-ben Esztergomban és Gyulán, 1980-ban Illmenauban, 1983-ban Brnoban, 1986-ban Tatán, 1988-ban Békéscsabán, 1991- ben Esztergomban, 1994-ben Esztergomban és Zslicován. Művei több mint egy tucat országos és megyei kollektív tárlaton szerepeltek és 1994- ben láthatóak voltak a „Kortárs magyar fotográfia" című kiállításon Szófiában is. Erős dokumentátori hajlama olykor a világ fonák, vagy éppen abszurd jelenségeinek iirányában is érvényesült, de saját maga így fogalmazta meg ars poeticaját 27 éves korában: „Az ember világa, érzései, gondolatai a legfontosabb témáim. Fotóimon keresztül igyekszem az embert, az ember jellemét, hangulatát az adott szituációban visszaadni." Kaposi Endre nai vízbázist egészséges karsztvíz-bázis váltsa fel, melyből a teljes közigazgatási terület vízellátása biztosítható." A jelenlegi dunai kutakat üzemeltető Eszakdunántúli Vízmű Rt. november 22-én megtámadta az önkormányzat népszavazás kiírásáról szóló határozatát. A részvénytársaság kifogását azonban a bíróság elutasította. így az utolsó akadály is elhárult a vasárnapi, helyi népszavazás megtartása elől Esztergomban. „Közel négy hónappal a katasztrófa bekövetkezte után sem tudjuk hogy pontosan mennyi és milyen összetételű szennyezés történt, nem tudjuk, hogy a hulladékégetőben rendszeresen betartják-e ezek után a biztonsági előírásokat. Az egyenes beszéd, a tiszta ivóvíz biztosítása, és a további hasonló katasztrófák kizárása a legsürgetőbb feladatunk. Éppen ezért, hogy biztosítani tudjuk városunk polgárai számára a garantáltan tiszta, egészséges ivóvizet, mielőbb szeretnénk a városi vízvezeték-hálózatot átkötni a természetes tisztaságú esztergomi karsztvíz-kutakra. Éppen ezért a december 5-ére kiírt népszavazási kezdeményezésünk is erre irányul. Az esztergomi polgárok egészségének megőrzésére, a garantáltan tiszta ivóvíz biztosítására." - mondta Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. * Keddtől hívható az esztergomi önkormányzat zöldszáma, amelyen a városi vízellátás karsztvízre történő átállításával kapcsolatos kérdésekre kapnak választ az érdeklődők. A 33-as körzetű vonalról ingyenesen hívható 06/80-99-00-90 számon érdeklődhetnek az esztergomiak a december 5-ei népszavazás helyi kérdéséről, a városi ellátás karsztvízre való átállításának szándékáról. A hívásokat Bakura Emília és dr. Pozsonyi László várja hétköznaponként 10 és 15 óra között december 3-áig. A zöldszám időszakosan és tematikusan működik a tervek szerint. Most a népszavazás dolgában, máskor más, előre meghirdetett közérdekű témakörben várja az esztergomiak kérdéseit, véleményét, elsősorban a hivatali, jogszabály-előkészítő munkát megsegítendő. A vonal végén az adott téma szakértő munkatársa fogadja a hívásokat. Esztergom lakói december 5-én nem kettő, hanem három kérdésről szavazhatnak. Az országos népszavazással egy időben, külön szavazólapon a város garantált tisztaságú karsztvizes ivóvízellátásáról is a lakosság állásfoglalását kérik. A népszavazásra bocsátott harmadik kérdés így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az esztergomi polgárok egészséges ivóvízzel történő garantált ellátása érdekében, Esztergom Város Önkormányzata karsztvizek feltárásával váltsa ki a sérülékeny, szennyezhető dunai vízbázist és a Képviselő-testület kérje ki az állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon tulajdonjogát városi vízmű üzemeltetése céljából?" Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy az esztergomi lakosok közvetlenül, népszavazás útján döntsenek ebben a jelentős témában, ahogyan azt is, hogy a képviselő-testület a döntést tiszteletben tartva érvényre juttassa a többség akaratát. Esztergom érdeke, ahogyan azt a november 9-ei ülésen a képviselők megfogalmazták, hogy „a duHelyi Népszavazás Esztergomban december 5. vasárnap igen® Ön nélkül nem megy! A Mi életünk, a Mi döntésünk!